Nagy használt VGA vásárlási tanácsadó

Bevezető

Üdvözlök minden érdeklődőt!

Tavasszal már három éve lesz, hogy a nagy videokártyás cikkem megjelent, és most újból kedvet kaptam a VGA teszteléshez. Elhatároztam tehát, hogy két kiegészítő cikkel bővítem ki az abban olvasható információkat, melyek közül az elsőben a legerősebb AGP-s kártyákat hajtottam meg komolyabb kihívást jelentő tesztekkel, míg a mostani írásban a PCI Express-es kártyák közötti választásban adnék egy kis segítséget az olvasóknak.

Nyakunkon egy forradalminak kikiáltott paradigmaváltás, hiszen mostanában a csapból is a DirectX 12, na meg a vele kéz a kézben járó virtuális valóság témaköre folyik, ám a hazai kereseti viszonyokat ismerve, az emberek többsége nem engedheti meg magának az új generációs fejlesztések azonnali megvásárolását, hanem inkább a használtpiacon keresgél játékra is alkalmas VGA után. Érdemes tehát egy korszak alkonyán a DirectX 10-es és 11-es típusokat még egyszer górcső alá venni, és megvizsgálni, hogy a mai vagy közelmúltbeli játékok elvárásainak mennyire képesek megfelelni.

Ez az írás tehát a használtpiacon kapható típusok közötti labirintushoz próbál egy kis útmutatót nyújtani, ezért cikkeim közül elsőként nem csak a nyers erősorrendet mutatja meg, hanem ár/teljesítmény arány szempontjából is vizsgálja a kártyákat.

Ehhez az átlagos használtpiaci árakat vettem alapul, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy fillérre pontosan ennyibe kerülnének az adott típusok, csak nagyságrendi információként szolgál. Természetesen nyilvánvaló az is, hogy az árak folyamatos változása miatt ez a sorrend csak a cikkírás pillanatában igaz, aki később olvassa az írást, annak tehát érdemes lehet utánanézni az aktuális áraknak, és annak megfelelően korrigálni az eredményt.

A kártyák kiválasztásakor ezúttal nem törekedtem arra, hogy az összes létező típus szerepeljen a tesztben (aki erre kíváncsi, az a nagycikkben úgyis megtalálja), így a játékra alkalmatlan low-end típusok, a nagyon ritka, szinte csak papíron létező modellek, és a dupla GPU-s kártyák ezúttal kimaradtak a szórásból, de így is sikerült 88 versenyzőt a rajtvonalhoz állítani.

További változás, hogy korábbi írásaimmal ellentétben, ezúttal nem állítottam vissza referencia órajelre a gyári tuningos kártyákat, hiszen manapság már szinte kizárólag ilyeneket kapni, így a referencia órajelek csak tájékoztató jellegűek. Minden modell bemutatásakor meg lesz adva, hogy a referencia ajánláshoz képest hány százalékos tuningot kaptak.

Jó szórakozást kívánok tehát legújabb írásomhoz, és remélem, hogy lesznek olyanok is, akik számára hasznos információkkal fog szolgálni a cikk. Egyúttal a dátumra való tekintettel itt ragadnám meg az alkalmat arra is, hogy minden kedves olvasómnak kellemes ünnepeket kívánjak!

Információk, tanácsok vásárlás előtt és után

Az elején kezdjük néhány hasznos tanáccsal, 3x3 kategóriába sorolva!

1. Melyik modellt?

A legfontosabb tanács, hogy ne essünk abba a hibába, mint a tudatlan vásárlók többsége, vagyis ne memória méret alapján vásároljunk VGA-t! Elég ránézni ennek a cikknek a felhozatalára: vagyük például az 1 GB-os kártyákat - a leggyengébb ilyen modell a tesztben a GeForce 9400 GT, a legerősebb pedig a Radeon HD 7850. Ha leszámítjuk azt a nem elhanyagolható tényt, hogy előbbi csak DirectX 10, míg utóbbi DirectX 11 támogatással rendelkezik, és megnézünk egy olyan tesztet, amit mindkét kártya képes volt lefuttatni, akkor is elmondható, hogy az erősebbik versenyző több mint tízszer akkora teljesítményt nyújt.

Érdemes tehát ennél sokkal szerteágazóbb szempontrendszer alapján válogatni, és ehhez ez a cikk jó támpont lehet. A kártyák teljesítményét elsősorban két alapvető tényező határozza meg: a GPU sebessége (ami elsősorban inkább a benne található Stream processzorok számától, mintsem az órajeltől függ), és a memória sebessége (amit pedig a memóriabusz szélessége, és a memóriamodulok típusa határoz meg). Ezen kívül pedig nyilván az sem mindegy, hogy az adott kártya milyen architektúrára épül:

NVIDIA:

Tesla (GPU kódnév: G8x, G9x, GT2xx): a DirectX 10-es generációk (GeForce 8, 9, 200) közös arhitektúrája. Kezdetben nagy előnnyel vezetett, ám később egyre inkább háttérbe szorult az AMD TeraScale architektúrájával szemben. Technológiai szempontból kicsit visszamaradottabb az AMD megoldásánál, hiszen (a GeForce GT 220 és GT 240 kivételével) nem támogatja a DirectX 10.1-et (és igazából ezzel a két modellel se mindig működik), illetve szintén ugyanezen típusok kivételével nem tartalmaznak GPU-ba integrált hangkodeket, így HDMI-n keresztüli digitális hang továbbítására önmagukban nem alkalmasak. Drivertámogatásuk ellenben példás, hiszen mind a mai napig készülnek hozzájuk naprakész driverek, akár Windows 10 alá is.

Fermi (GPU kódnév: GF1xx): az első DirectX 11-es NVIDIA generáció, mely a GeForce 400-as és 500-as széria alapját képezi. Megítélése vegyes, hiszen készültek belőle bivalyerős, ám fogyasztás és melegedés tekintetében drasztikus értékeket produkáló modellek éppúgy, mint kissé vérszegény, kevésbé sikeres darabok. Ennek ellenére mind a mai napig népszerűek az erősebb típusok, és fontos megjegyezni, hogy kissé korlátozottan ugyan, de a DirectX 12-vel is kompatibilisek lesznek ezek a kártyák.

Kepler (GPU kódnév: GK1xx): a GeForce 600-as és 700-as széria alapja, jelentősen megnövelt energiahatékonysággal. Ezen kívül a Stream processzorok számának drasztikus növekedése jellemzi ezt a generációt, a Fermi-s modellekhez képest.

Maxwell (GPU kódnév: GM1xx, GM2xx): a legújabb, még inkább energiahatékonyságra optimalizált architektúra, mely a kakukktojás GTX 750/750 Ti kivételével a GeForce 900-as széria alapját képezi.

AMD:

TeraScale: a DirectX 10-es Radeon generációk (HD 2000/3000/4000 szériák) alapjául szolgáló architektúra nehezen indult be, hiszen az első modellek késve jelentek meg, mégsem voltak képesek tartani a lépést a konkurens GeForce-okkal. Az ATI-t ezidőtájt felvásárló AMD azonban hamar ráncba szedte a szériát, így a HD 3000-es és 4000-es modellek már DirectX 10.1 támogatást és GPU-ba integrált hangkodeket is kaptak, így technológiailag fejlettebbek riválisuknál, és a maguk idejében rendkívül népszerűek voltak. Manapság ezeknek a kártyáknak a rákfenéje a csapnivaló drivertámogatás, ami miatt sok olyan játék el sem indul, vagy hibásan fut rajtuk, amihez még a hardver tudása elegendő lenne.

TeraScale 2: az első DirectX 11-es Radeonok (HD 5000 és 6000 széria) alapja. Megjelenésükkor és manapság is rendkívül jó ár/érték arányúnak számítottak, ám az AMD szokásához híven sajnos hamar Legacy státuszba kerültek, így bár a legfrissebb driver fejlesztést még megkapták, ám DirectX 12 támogatással már nem fognak rendelkezni.

GCN (Graphics Core Next): az AMD aktuális architektúrája, a Radeon HD 7000 és Rx 2xx, Rx 3xx szériák alapja. Technológiai szempontból szakmai berkekben előremutatóbbnak tartják az NVIDIA megoldásainál, ám ebből manapság még keveset érezni, és sajnos fennáll a veszélye, hogy a gyengébb driverek miatt ez az előny később nehezen lesz kiaknázható. Sajnos az ATI/AMD megoldásai esetén a múltban többször is volt már rá példa, hogy az előremutató, és a jövő nagy ígéretével kecsegtető modellek, bár hardveresen tényleg fejlettebbek voltak, ám mire ez az előny kiaknázható lett volna, addigra a kártyák Legacy státuszba kerültek, vagy egyéb driver problémák miatt körülményes volt a használatuk. Csak remélni tudjuk, hogy a GCN-nel nem ez lesz a helyzet, ám az már most körvonalazódni látszik, hogy aki VR szemüveg vásárlását tervezi a jövőben, az jobban fog járni a GCN alapú Radeonokkal, mint az aktuális GeForce modellekkel.

2. Hűtés

Alapvetően háromféle kategóriába sorolható a VGA kártyák hűtése, vagyis vásárlás előtt mindenképp érdemes mérlegelni, hogy a mi igényeinkhez (és lehetőségeinkhez) melyik lenne a legmegfelelőbb. A passzív (vagyis ventilátort nem alkalmazó) megoldások értelemszerűen teljesen halkak, viszont jelentős légáramlatot igényelnek a számítógépházban, melynek hiányában szinte biztosan tönkre fognak menni rövid idő alatt. Emellett (főleg a nagyobb teljesítményű modellek esetében) általában a helyigényük is nagyobb az aktív hűtésű változatoknál. Ez utóbbi kategóriában kétféle felépítéssel találkozhatunk. A hagyományos axiális ventilátort alkalmazó hűtők jellemzően csendesebbek, és a hatásfokuk is jobb, viszont hátrányuk, hogy a meleg levegőt a számítógépházon belül terítik szét, vagyis kiegészítő házhűtő ventilátort ezekhez is erősen ajánlott használni. A radiális (más néven "blower") ventilátoros, légcsatornás hűtésű modellek kicsit talán hangosabbak és forrófejűbbek, ám a meleg levegő nagy részét kivezetik a házon kívülre. Talán ez az elsődleges oka annak, hogy a referenciahűtők nagy része ezt a felépítést követi.

GeForce 9800 GT passzív, blower, és axiális hűtéssel

3. Doboz és tartozékok

Sokan kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy csak dobozos kártyát vegyenek. Bár a megőrzött csomagolás gondos gazdára utal, és így a kártya állapotát tekintve is jelenthet némi támpontot, mégsem biztos, hogy feltétlenül ragaszkodni kell hozzá, hiszen a dobozt utána nekünk kell tárolni, és csak porosodni fog a polcon. Kábelek és átalakítók tekintetében érdemes végig gondolnunk, hogy mikre lesz szükségünk a valós használat során. Például ha régebbi, analóg csatlakozós monitorunk van, de a kiszemelt kártyán csak DVI kimenet található, akkor szükségünk lesz egy DVI-VGA átalakítóra. Ha a kártyát tartozékok nélkül hirdetik, akkor is érdemes rákérdezni az eladónál, nem tud-e véletlenül mellékelni hozzá ilyet. HDMI csatlakozót szintén átalakíthatunk DVI-ról, de a régebbi típusú kártyák GPU-ja (főleg az NVIDIA modellek esetében) nem tartalmaz beépített hangkodeket, így ha a HDMI-n keresztül digitális hangot is át szeretnénk küldeni, akkor egy SPDIF átkötőkábelre is szükségünk lesz az alaplapi integrált hangkártyához.

A másik fontos szempont a 6 vagy 8 pines PCIE tápcsatlakozók kérdése. Vásárlás előtt mindenképpen ellenőrizzük, hogy a tápegységünkön található-e megfelelő számú és típusú csatlakozó a megvenni szándékozott kártya táplálásához, különben beszereléskor kellemetlen meglepetés fog érni bennünket. Természetesen ilyen átalakító is szerezhető utólag, de macerás utánajárni, és a hiánya el tudja rontani a karácsonyi ajándék örömét.

1. Számítógépház

Talán megmosolyogtató erre felhívni a figyelmet, de igen kellemetlen meglepetést okozhat, ha nem győződünk meg arról vásárlás előtt, hogy a kiszemelt kártya egyáltalán be fog-e férni a számítógépházunkba. Főleg a komolyabb méretekkel rendelkező korábbi csúcsmodelleknél fontos ellenőrizni nemcsak azt, hogy a kártya hossza miatt nem ütközik-e bele valamibe (például a merevlemezeket tartó oszlopba), hanem hogy széltében is befér-e (vannak olyan modellek, amelyek szélesebbek a szabványos kártyaméretnél), valamint a hűtésével sem akad-e össze valamilyen kiálló alkatrész vagy kábel az alaplapon. A méréseknél vegyük figyelembe a bekötendő tápcsatlakozókat is, melyek nagyjából további 2 cm-rel növelik a helyigényt.

2. Tápegység

Sokan abban hitben élnek, hogy az erősebb VGA-khoz minimum 6-700W-os tápegység szükséges, ám ez messze nem így van. Bár a gyártók is eltúlozzák általában a tápegységre vonatkozó igényeket, de tény: a PCI Express szabvány értelmében egy bővítőkártya maximum 300W-ot fogyaszthat. Ezt a limitet minden gyártó betartja, még a dupla GPU-s monstrumok esetében is (egyedüli kivétel a GeForce GTX 590-es modell volt, melynek fogyasztása 365W). Ha tehát egyetlen kártyát fogunk használni, vagyis nem építünk ki SLI vagy Crossfire rendszert, akkor egy 450-500W körüli, minőségi tápegység bőven elegendő lesz. A hangsúly itt a minőségi szón van, hiszen sokkal fontosabb, hogy az adott teljesítményt hosszú távon és stabilan leadja a táp, mint hogy mekkora értéket matricáztak az oldalára. Érdemes tehát neves gyártótól származó, akár gyengébb típust választani, a pillekönnyű noname vackokat pedig messzire elkerülni. A cikkben minden kártya tulajdonságainál feltüntetem a hivatalos TDP értéket, ami támpontot adhat a fogyasztás kalkulálásához.

3. Házhűtés

Bár alapvetően a kártyák hűtését úgy tervezik meg, hogy különösebb külső segítség nélkül is kordában tartsák az adott modell hőtermelését, de azért a komolyabb fogyasztású példányoknál (és főleg a meleg levegőt házon belül keringető hűtők esetében) tekintettel kell lenni arra, hogy kiegészítő ventilátorok hiányában a meleg levegő megreked a számítógépházon belül, ami hosszú távon nemcsak a VGA kártyára, hanem egyéb komponensekre is hatással lehet. Erősen ajánlott tehát (passzív hűtésű kártyák esetén pedig szinte kötelező) legalább egy hátsó kifújó ventilátort beszerelni, de akkor járunk a legjobban, ha elöl is van egy friss levegőt szolgáltató légkavaró a házon.

1. Tisztítás

Sokak számára magától értetődő, de sajnos még többen vannak, akik nem fordítanak kellő figyelmet a számítógép belsejének takarítására. Márpedig az állandó légmozgás miatt tetemes mennyiségű por kerül a gép belsejébe, ami aztán blokkolja a légáramlást a hűtőben, és lassan de biztosan megfőzi a kártyát. Főleg a légcsatornás hűtéssel szerelt modellek esetében probléma ez, hiszen ezek felépítésükből adódóan sokkal több port szívnak magukba. Rossz esetben a felgyülemlett kosz teljesen el tudja tömíteni a légjáratot, aminek hatására a kártya kétségbeesetten pörgeti maximális fordulaton a ventilátort, mégis az egekben van a hőmérséklete. Érdemes tehát legalább félévente (padlószőnyeg esetén még gyakrabban) kitisztítani a kártya hűtését, nehogy az alábbi képek valamelyike fogadjon minket:

Elhanyagolt VGA-k hűtése a burkolat alatt (nagyítható)

2. Hűtőpaszta

A megvásárolt kártya karbantartásának fontos része a rendszeres tisztítás mellett a megfelelő hővezető paszta használata a GPU és a hűtő között. Persze azért túlzásokba esni nem kell: van, aki félévente rituálisan újrapasztázza a kártyáját, de erre semmi szükség, bőven elég ezt 2-3 évente megtenni (illetve használt kártya vásárlása után azonnal). Ne feledjük, hogy minden szétszedéskor megvan az esélye, hogy véletlenül kárt teszünk a kártyában (letörünk egy kis smd alkatrészt a NYÁK-ról, vagy lesarkazzuk a GPU-t), úgyhogy legyünk körültekintőek és óvatosak. Persze azért nem kell félni ettől a művelettel, de érzéssel kell nyúlni a kártyához. Aki nem biztos magában, az inkább kérje egy, a témában járatosabb ismerőse segítségét.

Hűtőpasztából alapvetően háromféle fő típus létezik. Régebben elterjedt volt a fehér színű paszta, melynek minősége igen tág keretek között tud mozogni a teljesen csapnivaló tejfölszerű löttytől kezdve a minőségibb anyagokig (amilyet például a Zalman mellékelt a régebbi hűtőihez). Szintén jópár évvel ezelőtt, az ezredforduló környékén volt menő az ezüst tartalmú hűtőpaszta, amit erősen kerülendőnek tartok, hiszen amellett, hogy szinte lehetetlen eltávolítani arról felületről, ahová felkentük, még az áramot is vezeti, így ha nem körültekintően alkalmazzuk, akkor könnyen tönkretehetjük vele a kártyát. A harmadik, manapság leginkább elterjedt változat a szürke színű, idővel gyurmához hasonló állagúvá száradó paszta. Ezek talán a legjobbak, de ha már felkenéskor is gyurmásodni kezd, akkor elöregedett az anyag, és már nem célszerű használni.

3. Thermal gap pad

Talán még a hűtőpasztánál is fontosabb kellék a kártya egyéb melegedő alkatrészein (memóriák, VRM blokk) található hővezető réteg, az úgynevezett Thermal gap pad, melynek a hőátadáson kívül a komponensek és a hűtő között lévő kisebb-nagyobb rés kitöltése is a feladata. A hűtőket ugyanis úgy tervezik meg, hogy elsősorban a GPU-val legyen minél tökéletesebb az érintkezésük, az egyéb alkatrészeknél pedig tervezetten van egy kis hézag, ami miatt szigorúan tilos a Thermal gap padet eltávolítani, és hűtőpasztával pótolni, ugyanis az érintkezés hiánya miatt szinte egyáltalán nem lesz hőátadás, és a kártya rövid időn belül tönkremegy.

Thermal gap padből alapvetően kétfélét különböztetünk meg. A fehér színű, hűtőpasztával átitatott gézlapokhoz hasonlító típussal leginkább a régebbi NVIDIA kártyákon találkozhatunk. Ez talán kicsivel jobban vezeti a hőt, ám sajnos nagyon sérülékeny, és szétszedéskor gyakran szétmállik. A modernebb kártyákon (illetve a régebbi Radeonokon is) már gumi alapú Thermal gap padet használnak, ami sokkal ellenállóbb, de azért sajnos néha így is előfordul, hogy elszakad. Ha a sérült vagy hiányzó Thermal gap padet pótolni szeretnénk a kártyánkon, akkor figyeljünk oda, hogy többféle vastagságú létezik belőle, így a megfelelőt kell beszereznünk.

Versenyzők 10000 Ft alatt - NVIDIA

Játékokra alkalmas VGA kártyát akár már 10000 Ft alatt is vehetünk, de természetesen csodát nem szabad várni tőlük, hiszen jellemzően a DirectX 10-es generációkból válogathatunk ennyi pénzért, a dx11-es kártyák közül csak a leglassabb modelleket vihetjük haza ennyiért. Persze aki ezen az árszinten válogat, az nyilván nem számít akadásmentes játékmenetre a legújabb címekben, maximális grafikán, hanem örül, ha egyáltalán bárhogy elindulnak a játékok.

Talán ebben a kategóriában igaz a leginkább, hogy nagyon oda kell figyelni, hogy nehezen megkeresett pénzünkért milyen kártyát vásárolunk, hiszen a közel azonos áron hirdetett példányok között is hatalmas lehet a szórás teljesítményben. Az általános tanácsok is itt érvényesülnek leginkább, azaz ne a memóriaméret alapján válasszunk (a gyengébb, alsókategóriás modelleket előszeretettel szerelik nagy mennyiségű VRAM-mal, ám ettől még nem lesznek gyorsabbak), valamint az állapotot is fokozott figyelemmel kell ellenőrizni vásárlás előtt, főleg az egykori csúcskategóriás modelleknél, hiszen ezek között nagyon gyakoriak a javítgatott, barkácsolt példányok. Kis odafigyeléssel, és a fő szempontok figyelembevételével azonban ennyiért is kapunk olyan VGA-t, ami sok kellemes percet fog szerezni a játékok futtatásakor is.

NVIDIA modellek 10000 Ft alatt

3000 Ft: GeForce 8500 GT (Gigabyte)

GPU: 80 nm G86 (16 SP, 8 TMU, 8 ROP) @ 500 MHz (REF: 450 MHz, OC: 11%)
MEM: 256 MB 128-bit DDR2 @ 800 MHz (=REF)
TDP: 45W

Cikkünk legolcsóbb NVIDIA kártyája a GeForce 8500 GT, mely már megjelenésekor sem számított túlságosan erőteljes megoldásnak, hiszen a 16 Stream processzoros GPU, és a lassú DDR2-es memóriák kombinációja nem játékos kártyához illő paraméterek. Ennek ellenére sok fogyott belőle, így gyakori szereplője a használtpiacnak.

Ebből a típusból gyakoriak voltak a passzív hűtésű változatok, hiszen a GPU hőtermelése nem jelentős. Érdemes is ilyet választani belőle, hiszen az aktív hűtésű modellek aprócska ventilátora mára már jó eséllyel megadta magát. A passzív kártya legalább csöndben van, így ha nem is számíthatunk tőle egetverő teljesítményre, legalább a zörgéssel nem fog az idegeinkre menni. A Gigabyte megoldása szép nagy alumínium hűtőbordájával gyakori szereplője a hirdetéseknek. Létezik belőle GDDR3-as memóriákkal szerelt változat is (arra ventilátort is szereltek), ha találunk egy olyat, akkor érdemesebb lehet azt választani, de több pénzt adni érte nem szabad, mert ebben az árkategóriában minimális többletráfordítással már sokkal erősebb kártyát vehetünk.

4000 Ft: GeForce 8600 GT (Leadtek)

GPU: 80 nm G84 (32 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 540 MHz (=REF)
MEM: 256 MB 128-bit GDDR3 @ 1400 MHz (=REF)
TDP: 47W

Alig egy ezressel többért már a dupla annyi feldolgozóegységet, és GDDR3-as memóriákat felvonultató 8600 GT-t kapjuk meg, mely a maga idejében szintén nem volt túl erőteljes modell, ám mégis rengeteg fogyott belőle.

8600 GT-ből sokféle változat létezik, hiszen az egyes gyártók mind saját hűtést készítettek rá. A passzív hűtésű modellek bonyolult, heatpipe-os bordázatuk ellenére a gyenge légmozgású házakban megfőttek, így ha ilyen kártyába botlunk, akkor érdemes ellenőrizni, hogy nem lett-e korábban tartós extrém hőhatásoknak kitéve (ezt általában a NYÁK elszíneződése mutatja a GPU mögött). Itt már érdemesebb lehet az aktív hűtésű variánsok közül válogatni, fokozott figyelmet fordítva a ventilátor állapotára, hiszen egy zörgő szélkavaró az ember idegeire tud menni hosszú távon.

4000 Ft: GeForce 9400 GT (Gigabyte)

GPU: 65 nm G96 (16 SP, 8 TMU, 8 ROP) @ 650 MHz (REF: 550 MHz, OC: 18%)
MEM: 1024 MB 128-bit DDR2 @ 800 MHz (=REF)
TDP: 50W

Szintén 4000 Ft körül kapható a 9400 GT jelzésű modell, mely a 8500 GT utódjának tekinthető, azaz 16 Stream processzort tartalmaz, és DDR2-es memóriát használ. Bár a csíkszélesség csökkentése miatt az órajelei magasabbak, de továbbra sem tekinthető játékos szempontból jó választásnak. Az 1 GB memória tipikus vevőcsalogató tulajdonság, hiszen semmi szükség rá egy ilyen kaliberű kártya esetében.

A megemelt órajelek miatt a GPU hőtermelése megnőtt, így ebből a típusból ritkább a passzív hűtésű változat, mint a 8500 GT-ből, de azért nem lehetetlen találni. A képeken látható Gigabyte modell kellemes benyomást tett rám, és a kimenetei között HDMI csatlakozót is találunk, de fontos tudni, hogy a GPU nem tartalmaz beépített hangkodeket, így digitális hang továbbítására csak SPDIF átkötéssel képes. Az ehhez szükséges kétpines aljzatot felül, az SLI csatlakozó mellett találjuk, ám a hozzá való kábelt csak igen ritka esetben fogjuk megkapni a használtan vett kártyához, az esetek többségében ugyanis az előző tulajok már elvesztették. Szerencsére a pótlása nem túl bonyolult.

5000 Ft: GeForce 9500 GT (XFX)

GPU: 65 nm G96 (32 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 680 MHz (REF: 550 MHz, OC: 23%)
MEM: 256 MB 128-bit GDDR3 @ 1900 MHz (REF: 1600 MHz, OC: 18%)
TDP: 50W

A teljes értékű, 32 Stream processzoros G96-os GPU-ra épülő GeForce 9500 GT már a 8600 GT utódjának tekinthető, némileg magasabb órajelei miatt kicsit gyorsabb is nála. A tesztemhez beszerzett, dicséretes mértékű gyári tuningot kapott XFX példány pedig jól szemlélteti a mára szinte nyom nélkül kihalt GeForce 8600 GTS sebességét is.

A 9500 GT köré változatos kártyák épülnek, nagyrészt aktív hűtéssel, de nem lehetetlen passzív példányt sem kifogni belőle. A tesztelt XFX modell kiemelkedő nagyfokú gyári tuningja miatt, amihez igazodik a hűtés is, hiszen viszonylag nagyméretű bordát kapott, ami a memóriamodulokra is kiterjed. A ventilátor kicsit már hangos, ami sajnos jellemző az ilyen korú kártyákra. Lecserélni azonban nem nagyon érdemes, hiszen egy új hűtés többe kerülne, mint amennyit a kártya ér. Ilyen esetekben egy kis olajozással még kicsit kitolható a szélkavaró élettartama.

5000 Ft: GeForce 8800 GS / 9600 GSO (Gainward)

GPU: 65 nm G92 (96 SP, 48 TMU, 12 ROP) @ 575 MHz (REF: 550 MHz, OC: 4%)
MEM: 384 MB 192-bit GDDR3 @ 1700 MHz (REF: 1600 MHz, OC: 6%)
TDP: 105W

Szintén 5000 Ft környékén vihetjük haza a híres G92-es GPU-ra épülő leginkább visszafogott kártyákat a GeForce 8800 GS, illetve átnevezve 9600 GSO személyében, már amennyiben sikerül találnunk egyet, hiszen nem túl elterjedt típusokról van szó. A butított, 96 db aktív Stream processzort tartalmazó GPU mellett a 384 MB memória lesz a leginkább hátráltató tényező ezeknek a modelleknek az esetében. Léteznek ugyan 768 MB-os változatok is, de ezek még ritkábbak, és általában többet is kérnek értük a használtpiacon, vagyis nem érdemes megvenni őket.

Olcsón kínált, butított modellről lévén szó, ott spóroltak ezeken a kártyákon a gyártók, ahol csak tudtak. A hűtések általában hangosak és egyszerű felépítésűek. A tesztben egy Gainward kártya szerepel, amely talán a leginkább kerülendő modell ebből a szempontból, hiszen a ventilátort állandóan maximális fordulatszámon járatja, elviselhetetlen hangzavart keltve ezzel, de például a nagycikkemben szereplő XFX példány is nagyon hangos volt. A GPU mellett láthatjuk a hiányzó memóriamodulok helyét, ami a csonkolt memóriarendszerre utal, de minden butítás ellenére ez a kártya már kiegészítő tápcsatlakozó bekötését igényli.

6000 Ft: GeForce GT 220 (Gigabyte)

GPU: 40 nm GT216 (48 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 720 MHz (REF: 625 MHz, OC: 15%)
MEM: 1024 MB 128-bit DDR3 @ 1620 MHz (Ref: 1600 MHz, OC: 1%)
TDP: 58W

A 6000 Ft körül kapható NVIDIA kártyák sorát a GT 220 jelzésű modell nyitja, melynek legfőbb erénye, hogy alacsony fogyasztás és hőtermelés mellett üzemel, emellett pedig GPU-ba integrált hangkodeket is kapott, vagyis képes digitális hang továbbítására HDMI-n keresztül. Mint látható, ez nem egy elsősorban teljesítményre kihegyezett modell, tehát csodákat nem kell várni tőle. Az 1 GB RAM miatt sok eladó magasabb árat kér érte az itt közöltnél, de teljesítménye alapján nem szabad ennél többet adni érte.

A Gigabyte GT 220-as kártyája az egyik legjobb (és legelterjedtebb) változat ebből a típusból, hiszen nagyméretű, és szinte teljesen hangtalanul üzemelő hűtést kapott, emellett pedig némi gyári tuningot is felvonultat. A kimenetek között a HDMI csatlakozót üdvözölhetjük, mely ezúttal már digitális hang továbbítására is képes SPDIF átkötés nélkül. Léteznek low profile-os GT 220-as kártyák is, ám azok hűtése a kevesebb hely miatt már jóval hangosabb lesz, így csak azok számára ajánlott, akik kifejezetten kisméretű gépbe keresnek bővítőkártyát. Nem lehetetlen összefutni passzív hűtéses változattal sem, ezeket a halk gépek kedvelőinek ajánlom, de elég ritkák, és nem feltétlenül érik meg a felárat, amit kérnek értük az eladók.

6000 Ft: GeForce 9600 GT (MSI)

GPU: 65 nm G94 (64 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 700 MHz (REF: 650 MHz, OC: 7%)
MEM: 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1900 MHz (REF: 1800 MHz, OC: 5%)
TDP: 95W

A GSO-hoz képest egy ezressel drágábban már a "rendes" 9600-as kártyákat kapjuk, a népszerű 9600 GT személyében. Sikerének titka a 256 bites memóriabusz, mely kellemesen erőteljes középkategóriás kártyává tette megjelenésekor. A tesztekből kiderül majd, hogy manapság mennyire használható.

Mivel igencsak népszerű és elterjedt típus volt a 9600 GT, ezért számtalan modell épült rá, különféle minőségi szinteken, az olcsó megoldásoktól kezdve a prémiumkategóriás übertuningos monstrumokig. A cikkben szereplő MSI példány enyhe gyári tuningja ellenére inkább az előbbi csoportba tartozik, hiszen a hűtése egyszerű felépítésű, és a ventilátor sajnos eléggé hangos. Ennél talán jobban járunk a lapos referenciahűtős változatokkal, ám egyes gyártók (pl. ASUS, Gigabyte, Galaxy) kínálatában még akár passzív hűtésű változatokkal is találkozhatunk. Ezeket azonban különös körültekintéssel vásároljuk meg, hiszen hatalmas hűtőbordájuk miatt nemcsak a helyigényük nagyobb a szokásosnál, hanem légáramlatot is igényelnek a stabil működéshez.

6000 Ft: GeForce 8800 GT / 9800 GT (XFX)

GPU: 65 nm G92 (112 SP, 56 TMU, 16 ROP) @ 600 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1800 MHz (=REF)
TDP: 105W

Szintén 6000 Ft környékén találunk egy másik egykori slágerkártyát, mely nem más, mint a G92-es GPU-ra épülő GeForce 8800 GT (később átnevezve 9800 GT-re). A két típus hajszálpontosan megegyező specifikációkkal bír, az egyetlen különbség, hogy a 9800 GT-re már általában a csíkszél csökkentett G92b GPU-kat szerelték, így a fogyasztása valamivel kisebb.

Ezen az XFX kártyán láthatjuk a híres-hírhedt lapos referenciahűtőt, mely tény, hogy nem egy túlságosan halk darab, de - mint a refhűtők általában - meglehetősen jó minőségű, tartós megoldás, így ha nem vagyunk allergiásak a zajra, akkor nem járunk rosszul vele. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy légcsatornás hűtőről van szó, vagyis hajlamos magába gyűjteni a port, így az átlagosnál gyakoribb tisztítást igényel. Természetesen a 8800/9800 GT igencsak népszerű típus volt, ezért számtalan egyedi hűtős modellel is összefuthatunk, ám ezek nem biztos, hogy minden esetben jobbak a referencia változatnál. Néhány típust összehasonlítottak ebből a szempontból a PH korabeli cikkében.

6000 Ft: GeForce 8800 GTS 320 MB (Point Of View / Referencia)

GPU: 90 nm G80 (96 SP, 24 TMU, 20 ROP) @ 513 MHz (=REF)
MEM: 320 MB 320-bit GDDR3 @ 1584 MHz (=REF)
TDP: 146W

Ugyanezen az áron még egy lehetőségünk van: beszállhatunk egy G80-as kártyába, mely az NVIDIA történetének egyik legnagyobb mérföldkövét jelentő GPU-ja volt. A GTS-ekre természetesen a visszabutított példányok kerültek, ám ennek hála több maradt életben közülük, és még manapság is össze lehet futni velük a használtpiacon. Általában nem szoktam különböző memóriaméretű változatokat tesztelni az egyes modellekből, ám a 320 MB-os GTS hivatalosan is külön típusnak számított, és a 8600 GTS, valamint a 640 MB-os 8800 GTS között tátongó hatalmas űrt volt hivatott kitölteni akkoriban. Fogyott is belőle szép számmal, hiszen megjelenésekor még nem igazán jelentett hátrányt a felezett memória mennyiség, ám manapság már komoly teljesítményvesztést tud okozni.

8800 GTS-ből (mint ahogy gyakorlatilag az összes G80 alapú kártyából) kizárólag referenciahűtéses változat létezett. Ennek oka amellett, hogy az NVIDIA által tervezett megoldás kellően hatékony és halk volt, leginkább a nagyszámú egyéb melegedő komponens hűtésigénye volt. A hatalmas GPU-n kívül ugyanis a RAM-okat, a VRM blokkot, és az NVIO chipet is hűteni kell, mely a RAMDAC-ot, és a video kimenetek vezérlőjét tartalmazza. A referenciahűtés jó minőségű, nem igazán szokott elromlani, viszont kiemelt figyelmet kell fordítani a Thermal gap padek meglétére és állapotára.

7000 Ft: GeForce 8800 GTS 640 MB (Gigabyte / Referencia)

GPU: 90 nm G80 (96 SP, 24 TMU, 20 ROP) @ 513 MHz (=REF)
MEM: 640 MB 320-bit GDDR3 @ 1584 MHz (=REF)
TDP: 146W

A 640 MB-os változatért jellemzően egy ezressel kérnek többet a használtpiacon, és ezt a felárat érdemes is lehet megfizetni, hiszen a modernebb játékokban a 320 MB-os változat hamar kifogy a RAM-ból. Biztos, hogy nem ez lesz a legjobb ár/teljesítmény arányú választás ebben a kategóriában, ám mindenképpen érdekes, történelmi darab, így az erre fogékony vásárlók számára örömet fog okozni.

A 640 MB-os változatot kívülről semmi sem különbözteti meg kisebb testvérétől, hiszen a memóriamodulok kapacitását leszámítva ugyanaz a két kártya. Természetesen ebből is csak referenciahűtéses példányok léteztek, így az egyes gyártók modelljeit csak a burkolatra ragasztott matrica különbözteti meg. Hogy a NYÁK-on melyik memóriamodulok hiányoznak, az alighanem attól függ, hogy a GPU butításakor melyik ROP egységet tiltották le.

7000 Ft: GeForce 8800 GTS 512 MB / 9800 GTX (ASUS / Referencia)

GPU: 65 nm G92 (128 SP, 64 TMU, 16 ROP) @ 650 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1940 MHz (=REF)
TDP: 135W

Szintén 7000 Ft körül vihetjük haza a teljes értékű (128 Stream processzoros) G92-es GPU-ra épülő kártyák alacsonyabb órajelszintű modellváltozatait, konkrétan a 8800 GTS 512 MB, és a 9800 GTX jelzésű modelleket (utóbbi órajele olyan minimális mértékben magasabb csak, hogy inkább egy kalap alá vettem a két típust).

Akárcsak a G80 alapú kártyákból, úgy a G92-es 8800 GTS-ből is szinte kizárólag referenciahűtős változatok léteztek, hiszen ez is egy jó minőségű és halk hűtőnek számított a maga idejében, legalábbis az egyslotos 8800 GT-hez viszonyítva mindenképp. A "plusz nélküli" 9800 GTX hűtése ellenben sokkal hangosabb, ami kissé érthetetlen, hiszen az órajelek és az egyéb paraméterek szinte teljesen megegyeznek. Érdemesebb tehát a 8800 GTS-t választani, már ha nem fűt minket a vágy, hogy a nagyobb presztízsű GTX felirat virítson a kártyánk típusjelzésén. Sajnos manapság már ezeket a kártyákat is kezdi utolérni a vég, elég sok belőlük a hibás példány, így fokozott körültekintéssel járjunk el a vásárlás során, amennyiben ezt a típust választjuk!

8000 Ft: GeForce 9800 GTX+ / GTS 250 (ASUS)

GPU: 55 nm G92b (128 SP, 64 TMU, 16 ROP) @ 738 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 256-bit GDDR3 @ 2200 MHz (=REF)
TDP: 141W

Egy újabb ezres ráfizetésével a magasabb órajellel (és csökkentett csíkszélességű GPU-val) készülő G92-es csúcsmodelleket vihetjük haza. A "pluszos" 9800 GTX, és a GTS 250 specifikációi teljes mértékben megegyeznek, az egyetlen különbség, hogy a 250-esből nem ritkák az 1 GB-os változatok sem, de a cikkhez egy 512 MB-osat sikerült szerezni.

A 9800 GTX+ kártyák még többnyire a referencia felépítést követték, ám a GTS 250-ből már jellemzően áttervezett változatokat készítettek a gyártók. A képeken látható ASUS modell tipikus példája annak, hogy nem mindig érdemes egyedi hűtéses kártyát választani, hiszen bár a Glaciator névre keresztelt megoldás újkorában halknak számított, ám mára már erősen zörög, míg a referenciahűtős példányok alig hangosodtak eredeti zajszintjükhöz képest, és a hűtők máig probléma nélkül, megbízhatóan üzemelnek.

8000 Ft: GeForce GT 240 (Gigabyte)

GPU: 40 nm GT215 (96 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 550 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 128-bit GDDR5 @ 3400 MHz (=REF)
TDP: 69W

Érdekes, hogy a GTS 250-nél jóval vérszegényebb GT 240-es modellt szinte fillérre pontosan ugyanannyiért vihetjük haza. Talán a GDDR5-ös memóriák miatt hiszik azt sokan, hogy ez egy erős kártya, mindenesetre ez jó példa arra, hogy a piac nem feltétlenül a teljesítmény alapján árazza be az egyes típusokat. Az egyetlen előnye az alacsony fogyasztás, és a GPU-ba integrált hangkodek, melynek segítségével képes digitális hang továbbítására a HDMI kimeneten.

Ha GT 240-es vásárlására adjuk a fejünket, akkor mindenképpen GDDR5-ös modellt válasszunk, léteznek ugyanis DDR3-as változatok is, értelemszerűen sokkal gyengébb teljesítménnyel, ám szinte azonos áron. Alapvetően alacsony fogyasztású, alsó-középkategóriás kártyáról lévén szó, a hűtések minősége erős szórást mutat. A képeken látható Gigabyte megoldás a halkabb példányok közül való, az aprócska süvítő légkavaróval szerelt kártyákat viszont kerüljük, ha érzékenyek vagyunk a zajra. A kártya hőtermelése nem vészesen nagy, így lehetőségünk van utólagos passzív hűtéssel némává tenni, ám erre gyakorlatilag ráköltenénk a kártya teljes árát, vagyis nem túl gazdaságos megoldás.

8000 Ft: GeForce GT 430 (Gigabyte)

GPU: 40 nm GF108 (96 SP, 16 TMU, 4 ROP) @ 700 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (=REF)
TDP: 49W

Ugyanennyi pénzért már megkapjuk a leglassabb DirectX 11-es NVIDIA kártyát is, és bár összteljesítményben talán gyengébb, de mégis megfontolandóbb választás lehet a 240-esnél. A modernebb játékok futtatására azonban csak korlátozottan lesz alkalmas, hiszen specifikációit tekintve nem túl erőteljes megoldás.

A low profile-os változatokat kerüljük, mert azok 64 bites memóriabusszal rendelkeznek, vagyis teljesítményük sokkal gyengébb lesz. A teljes magasságú, 128 bites változatok közül a Gigabyte megoldása jó választás, hiszen szinte teljes némasággal üzemel. Csodát nem kell várni tőle: ez egy alsókategóriás, kis fogyasztású, elsősorban multimédiás célokra szánt, ám alkalomadtán azért erős kompromisszumokkal játékra sem alkalmatlan kártya.

9000 Ft: GeForce GTX 260 (Gainward)

GPU: 55 nm GT200b (216 SP, 72 TMU, 28 ROP) @ 625 MHz (REF: 576 MHz, OC: 8%)
MEM: 896 MB 448-bit GDDR3 @ 2200 MHz (REF: 1998 MHz, OC: 10%)
TDP: 171W

Kicsivel 10000 Ft alá befért még a legkisebb GT200-as GPU-ra épülő modell, a GTX 260-as személyében. Ugyanezzel a típusszámmal 192 és 216 Stream processzoros példányok is léteznek, érdemes tehát körültekintően választani. Sokszor az eladók nem tüntetik fel (illetve lehet, hogy maguk sem tudják), hogy melyik változatot árulják, de azért nem lehetetlen megkülönböztetni őket: ha referenciahűtős, és a GTX 280-hoz hasonlóan a hátoldalon is burkolt kártyáról van szó, akkor azt jó eséllyel 192 SP-t tartalmazó GPU-val szerelték, ha pedig egyedi felépítésű modell, akkor az már valószínűleg az újabb, 216 SP-s változat. Érdemes az utóbbit keresni, hiszen nem csak a teljesítménye magasabb, hanem a csíkszél csökkentett GPU-nak hála, a fogyasztása is alacsonyabb.

A cikkhez egy 216 SP-s, és némi gyári tuninggal is ellátott Gainward modellt sikerült beszereznem. Komolynak látszó hűtése sajnos nem a legjobb minőségű, ugyanis a heatpipe-os bordára meglehetősen hangos ventilátorok fújják a levegőt. Egy 260-ason hűtést cserélni viszont nem egyszerű feladat, ugyanis a GPU-n kívül a rengeteg memóriamodul, a VRM blokk, és az NVIO chip hűtéséről is gondoskodnunk kell. Emellett a viszonylag magas hőtermeléssel és fogyasztással is érdemes számolni, talán épp ez az oka annak, hogy alig van áruk ezeknek a kártyáknak a használtpiacon, de épp ezért számítanak ár/teljesítmény arány tekintetében igen jó vételnek.

Versenyzők 10000 Ft alatt - AMD

Játékokra alkalmas VGA kártyát akár már 10000 Ft alatt is vehetünk, de természetesen csodát nem szabad várni tőlük, hiszen jellemzően a DirectX 10-es generációkból válogathatunk ennyi pénzért, a dx11-es kártyák közül csak a leglassabb modelleket vihetjük haza ennyiért. Persze aki ezen az árszinten válogat, az nyilván nem számít akadásmentes játékmenetre a legújabb címekben, maximális grafikán, hanem örül, ha egyáltalán bárhogy elindulnak a játékok.

Talán ebben a kategóriában igaz a leginkább, hogy nagyon oda kell figyelni, hogy nehezen megkeresett pénzünkért milyen kártyát vásárolunk, hiszen a közel azonos áron hirdetett példányok között is hatalmas lehet a szórás teljesítményben. Az általános tanácsok is itt érvényesülnek leginkább, azaz ne a memóriaméret alapján válasszunk (a gyengébb, alsókategóriás modelleket előszeretettel szerelik nagy mennyiségű VRAM-mal, ám ettől még nem lesznek gyorsabbak), valamint az állapotot is fokozott figyelemmel kell ellenőrizni vásárlás előtt, főleg az egykori csúcskategóriás modelleknél, hiszen ezek között nagyon gyakoriak a javítgatott, barkácsolt példányok. Kis odafigyeléssel, és a fő szempontok figyelembevételével azonban ennyiért is kapunk olyan VGA-t, ami sok kellemes percet fog szerezni a játékok futtatásakor is.

AMD modellek 10000 Ft alatt

3000 Ft: Radeon HD 2600 Pro (MSI)

GPU: 65 nm RV630 (120 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 600 MHz (=REF)
MEM: 256 MB 128-bit DDR2 @ 800 MHz (=REF)
TDP: 35W

Már megjelenésekor is a középkategória alján foglalt helyet a HD 2600 Pro jelzésű modell, melynek gyenge pontját a DDR2-es memóriamodulok által generált alacsony memória sávszélesség jelenti.

HD 2600 Pro-ból nem ritkák a passzív hűtésű változatok, így érdemes ilyet keresni. A képeken látható MSI modell esetében a kártya hátoldalán található a hűtőborda, melyre heatpipe-ok vezetik át a hőt. A koncepció lényege, hogy így a processzorhűtő által keltett légáramlatot hasznosítja a kártya, viszont oda kell figyelni arra, hogy biztosan elegendő hely maradjon a kártya beszereléséhez a processzorhűtő és a PCIE foglalat között.

4000 Ft: Radeon HD 2600 XT (HIS)

GPU: 65 nm RV630 (120 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 800 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 128-bit GDDR3 @ 1400 MHz (=REF)
TDP: 45W

Nagyjából egy ezressel drágábban kapjuk meg az XT jelzésű változatot, mely már GDDR3-as memóriákkal operál. Sokkal kevésbé elterjedt típus, mint olcsóbb testvére, ezért nem lesz könnyű szerezni belőle annak, akinek pont erre a modellre fáj a foga.

Nagyon aranyos kis kártya a HIS HD 2600 XT modellje, melyet Zalman hűtővel szereltek. A VF700-ashoz hasonló felépítésű, ám annál sokkal kisebb méretű egység teljes egészében alumíniumból készült. A ventilátor a Zalman termékeitől szokatlan módon meglepően csendben végzi a dolgát. Megemlítendő még az 512 MB memória, ami nem számít általánosnak ebben a kategóriában, de szerencsére a GDDR3-as modulok órajelét nem csökkentették miatta a referencia ajánlás alá.

4000 Ft: Radeon HD 3650 (Referencia)

GPU: 55 nm RV635 (120 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 725 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 128-bit DDR2 @ 1000 MHz (=REF)
TDP: 65W

Szintén 4000 Ft körül vihetjük haza a 3650-es modellt, mely sebességben a 2600 Pro és a 2600 XT ékelődik be, ám már DirectX 10.1-es támogatással rendelkezik. Sokkal elterjedtebb típus, mint elődei, így könnyű vele összefutni a használtpiacon.

Meglepően gyakoriak ezek a referencia DDR2-es 3650-esek, valószínűleg sok OEM számítógépbe szereltek ilyeneket akkoriban. Erre utal a dupla Display Port kimenet a DVI csatlakozó mellett. Ennek ellenére a kártya egy időben csak 2 db monitor meghajtására képes. A kompakt méretű nyákra épülő kártya egyslotos hűtést alkalmaz, ami nem feltétlenül volt jó választás, hiszen eléggé át tud forrósodni. A hűtőborda rézből készült, és a memóriamodulokkal is érintkezik, de a hátoldali memóriák már nem kaptak hűtést. A ventilátor PWM szabályzású, de így is eléggé be tud hangosodni. Talán érdemesebb valamelyik retail gyártó egyedi megoldását választani, melyek között GDDR3, sőt akár GDDR4-es memóriákkal szerelt változat is akad, melyeknek teljesítménye természetesen jobb lenne a cikkben szereplő példányénál.

5000 Ft: Radeon HD 4650 (Gigabyte)

GPU: 55 nm RV730 (320 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 650 MHz (REF: 600 MHz, OC: 8%)
MEM: 1024 MB 128-bit DDR2 @ 800 MHz (REF: 792 MHz, OC: 1%)
TDP: 48W

Egy ezressel drágább a HD 4000-es széria alsó-középkategóriás modellje, a HD 4650-es, melyet szintén elsősorban a DDR2-es memóriamodulok sebessége fog majd vissza. Népszerű modell volt, így kellően elterjedt, de érdemesebb kevesebb memóriával szerelt, ám DDR3-as változatot vásárolni belőle, ha találunk.

Elterjedt kártyáról lévén szó, igen sokféle 4650-essel összefuthatunk a használtpiacon. A Gigabyte megoldása talán a legelterjedtebb itthon, és meglehetősen olcsó hatást kelt ezzel a nem túl bizalomgerjesztő hűtéssel, mely egy közepes méretű alumínium bordába süllyesztett vitatható minőségű ventilátort alkalmaz, ám meglepetésre nem volt probléma a hangjával. A nyák felépítése egyszerű, kiegészítő tápcsatlakozóra nincs szüksége a kártyának. A kimenetek között itt is, akárcsak a HD 4000-es kártyák nagy részénél, megtaláljuk a HDMI csatlakozót, természetesen a GPU-ba épített hangkodekkel kiegészítve.

5000 Ft: Radeon HD 3850 (Sapphire)

GPU: 55 nm RV670 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 670 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1660 MHz (=REF)
TDP: 75W

Szintén 5000 Ft környékén kapjuk meg az egykor igen népszerű HD 3850-es modellt. Bár a feldolgozóegységek száma megegyezik a 4650-esével, de a 256 bites GDDR3-as memóriabusz miatt sokkal erőteljesebb megoldásról van szó, így nem kérdés, hogy játékos célokra ezt a modellt érdemesebb választani.

A Sapphire egyedi hűtésű modellje talán a legelterjedtebb 3850-es változat a referencia megoldások után. Sajnos a hűtés nagyméretű ventilátora hajlamos a zörgésre ennyi idősen, így vásárlás előtt érdemes ellenőrizni az állapotát. Látható, hogy bár a kártya fogyasztása nem drasztikus, de itt már kiegészítő tápcsatlakozó bekötésére is szükségünk lesz.

6000 Ft: Radeon HD 4670 (Sapphire)

GPU: 55 nm RV730 (320 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 750 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 128-bit GDDR3 @ 1746 MHz (=REF)
TDP: 59W

6000 Ft körüli árat kell fizetnünk a HD 4670-es modellért, amiért cserébe a 4650-esnél magasabb órajeleket, és GDDR3-as memóriákat kapunk. A 3850-esnél némileg gyengébb, ám kisebb fogyasztású és hűvösebb modell ez, így inkább multimédiás célokra szánt konfigurációkba javasolt.

A cikkben szereplő Sapphire kártya egy teljesen alap kiépítésű modell, ám a 4670-es gyakori típus, így halkabb hűtővel, vagy 1 GB memóriával felszerelt példányokkal is találkozhatunk, sőt GDDR4-es változatok is léteznek, bár sajnos eléggé ritkák.

6000 Ft: Radeon HD 3870 (Sapphire / Referencia)

GPU: 55 nm RV670 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 775 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 256-bit GDDR4 @ 2250 MHz (=REF)
TDP: 106W

Szintén 6000 Ft környékén már megkapjuk a 3850-es nagytestvérét, a 3870-est, mely magasabb órajelei, és GDDR4-es memóriái miatt kifejezetten jó teljesítményre képes ezen az árszinten.

3870-esből referenciahűtős változat beszerzését javaslom, méghozzá nem véletlenül: ez a hűtő amellett, hogy szerintem meglehetősen jól néz ki, még kellően halk és tartós is. A hatékonyságáról már nem lehet ilyen jókat mondani, ugyanis a gyári ventilátorvezérlési profil ijesztően magas hőmérsékleteknél kezdi csak emelni a fordulatszámot, így a kártya élettartamának növelése érdekében érdemes software-es úton módosítani a beállításokat például az MSI Afterburner program segítségével. Emellett a tisztításra is érdemes különös gondot fordítani, ugyanis a burkolat alatt egy sűrű lamellás rézbordát találunk, mely hajlamos összegyűjteni a koszt.

7000 Ft: Radeon HD 4770 (Powercolor / Referencia)

GPU: 40 nm RV740 (640 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 750 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 128-bit GDDR5 @ 3200 MHz (=REF)
TDP: 80W

7000 Ft körüli árat kell fizetnünk a HD 4770-es jelzésű modellért, mely az AMD első (és a HD 4000-es szériában egyetlen) 40 nm-es csíkszélességgel gyártott GPU-ját kapta, valamint GDDR5-ös memóriákkal szerelték, vagyis ezen az árszinten igencsak modern felépítésűnek számít. Mégsem terjedt el túlzottan, hiszen későn jelent meg, és fél évre rá már a dx11-es modellek jöttek. Emiatt nem lesz könnyű beszerezni, de ha sikerül összefutni eggyel, akkor érdemes lehet lecsapni rá.

A legelterjedtebb a referencia felépítésű HD 4770-es, mely kissé elkapkodott, összeszedetlen benyomást kelt. Eredetileg a 4870 referenciahűtésére hasonlító légcsatornás hűtést terveztek rá (ezt mutatja a nyákra rajzolt körvonal is), de később mégis egy egyszerűbb, nyílt bordás megoldást alkalmaztak. A tápellátó áramkörök elhelyezkedése is meglehetősen kusza, ráadásul jópár hely üresen áll. Olyan, mintha a nyák tervezésekor még nem lettek volna tisztában a GPU végleges fogyasztásával, és mikor kiderült, hogy az a vártnál alacsonyabb lesz, már nem akarták áttervezni a nyákot. Ennek ellenére nem lehet okunk panaszra, hiszen a kártya hűvösen, és ami még fontosabb: halkan végzi a dolgát. A kimenetek között kissé meglepő módon nem HDMI-t, hanem analóg TV kimenetet találunk a dupla DVI csatlakozó mellett. Ennek ellenére természetesen DVI-HDMI átalakítóval ki tud küldeni digitális hangot is a kártya.

7000 Ft: Radeon HD 4830 (Sapphire)

GPU: 55 nm RV770 (640 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 575 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR3 @ 1800 MHz (=REF)
TDP: 95W

Szintén 7000 Ft körüli árat kérnek a leginkább visszabutított RV770-es kártyákért, a HD 4830-asokért. A kevesebb feldolgozóegység és az alacsonyabb órajelek jelentette hátrányt általában 1 GB memória felszerelésével próbálták ellensúlyozni, ám ez az esetek többségében nem igazán jelent előnyt ezen a teljesítményszinten.

A Sapphire 4830-asa a legelterjedtebb modell ennél a típusnál. Kissé olcsó felépítésű példány, és a hűtése sok esetben sajnos zörög már. Szerencsére könnyen cserélhető alternatív megoldásra, ám ez természetesen plusz kiadást fog jelenteni, ami ezen az árszinten nem biztos, hogy megéri a befektetést.

8000 Ft: Radeon HD 4850 (MSI / Referencia)

GPU: 55 nm RV770 (800 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 625 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1986 MHz (=REF)
TDP: 110W

8000 Ft körüli összegért megkapjuk a maga idejében rendkívül népszerű HD 4850-es típust, mely teljes értékű, 800 Stream processzoros RV770 GPU-val rendelkezik, emellé pedig 256 bites memóriabuszra csatlakozó GDDR3-as memóriamodulokat társítottak.

Bár kétségkívül dekoratív, mégsem túl elterjedt a referenciahűtéses HD 4850-es, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nem túl jó megoldás. A HD 3850-esre tervezett megoldás minimális módosításával elkészített hűtő ugyanis alul van méretezve a GPU hőtermeléséhez viszonyítva, így amellett, hogy tűzforró vele a kártya, még a ventilátor is éktelen hangon visít. Sokkal jobban járunk tehát, ha egy alternatív hűtésű példányt szerzünk. Ezek között nagy a szórás minőségben, találkozhatunk olcsó, és mára már valószínűleg zörgő ventilátorú példányokkal ugyanúgy, mint minőségibb darabokkal, érdemes tehát körültekintően választani.

8000 Ft: Radeon HD 5670 (ASUS)

GPU: 40 nm Redwood (400 SP, 20 TMU, 8 ROP) @ 775 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 128-bit GDDR5 @ 4000 MHz (=REF)
TDP: 64W

Szintén 8000 Ft körüli összegért megkapjuk a cikkben szereplő legolcsóbb DirectX 11-es Radeon modellt a HD 5670-es személyében, mely GDDR5-ös memóriái ellenére meglehetősen vérszegény teljesítményű megoldás. Létezik DDR3-as memóriákkal szerelt változat is, mely értelemszerűen még lassabb, ezért kerülendő.

Meglehetősen olcsó felépítésűnek tűnik az ASUS 5670-es kártyája, ám a nem túl forrófejű GPU-ra bőven elég ekkora hűtő is. A hangereje nem vészes, de aki csendesebbre vágyik, az választhatja az Arctic Cooling-hűtős Sapphire vagy VTX3D kártyákat is, melyek szintén elterjedtek ebből a típusból.

9000 Ft: Radeon HD 4870 (Sapphrie)

GPU: 55 nm RV770 (800 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 780 MHz (REF: 750 MHz, OC: 4%)
MEM: 512 MB 256-bit GDDR5 @ 4000 MHz (REF: 3600 MHz, OC: 11%)
TDP: 150W

Befér 10000 Ft alá az egyik legkomolyabb dx10-es Radeon modell is. A HD 4870 GDDR5-ös memóriákat használ, melyek a 256 bites memóriabusszal karöltve magas sávszélességet eredményeznek. Ezzel párhuzamosan a fogyasztás is megugrott, így itt már két 6 pines tápcsatlakozó bekötésére lesz szükség.

A Sapphire Toxic névre keresztelt 4870-ese enyhe gyári tuningot kapott, így jó választás lehet ebből a típusból. A Vapor-X fantázianevű hűtő nevéből adódóan hőkamrát (Vapor Chamber) is használ a hőcsövek mellett, ezen kívül pedig a bordafelülete is elég nagy. Ennek ellenére mégsem túl halk üzemű kártya ez sajnos, de a referenciahűtőnél azért csendesebb ez a megoldás. Léteznek 1 GB memóriával szerelt változatok is, aminek ezen a teljesítményszinten már van létjogosultsága, amennyiben nem kérnek érte túl nagy felárat.

Versenyzők 10000 - 20000 Ft között - NVIDIA

Egy árszinttel magasabban, 10 és 20000 Ft között már javarészt DirectX 11-es modellek közül válogathatunk, melyekkel némi kompromisszum árán akár a modernebb játékok is futtathatók. Ráadásul ebben az árkategóriában kiváló ár/teljesítmény arányú modellek találhatók, de azért nem minden kártya jó vétel, amit ennyiért kapunk, vagyis nem árt körültekintőnek lenni.

Ennyi pénzért már joggal várhatjuk el, hogy a kártya hűtése ne zörögjön, és esztétikai állapota is szép legyen. A leharcolt darabokat messzire kerüljük el, különösen az egykori csúcskategóriás modellek esetében, hiszen ezek hőtermelése drasztikus (az első dx11-es generáció kártyái mindkét gyártó esetében nagyon forrófejűek voltak), így csak jól karbantartott hűtéssel lesznek hosszabb távon is megbízhatóak.

NVIDIA modellek 10000 - 20000 Ft között

10000 Ft: GeForce 8800 GTX (Referencia)

GPU: 90 nm G80 (128 SP, 32 TMU, 24 ROP) @ 575 MHz (=REF)
MEM: 768 MB 384-bit GDDR3 @ 1800 MHz (=REF)
TDP: 145W

A nyolcadik GeForce generáció elsőként megjelent, és az Ultra bemutatásáig legerősebb tagja a 8800 GTX volt, mely annak idején teljesítménye mellett méretével, fogyasztásával és melegedésével egyaránt sokkolta a közvéleményt. Bár újkorában nem volt olcsó mulatság, mégis szép számban fogyott, ám mára sajnos szinte az összes tönkrement már, így ritka, és egyre keresettebb gyűjtői kártyává kezd válni. Így lehetséges az, hogy egy szép állapotú darabért akár 10000 Ft-ot is el lehet kérni, ami messze nincs arányban a teljesítményével.

Gyönyörű, hosszú fekete NYÁK, hatalmas GPU-val, és drasztikus méretű hűtéssel - az összes 8800 GTX így néz ki, maximum csak a matrica különbözik az egyes gyártók modelljein. A legszerencsésebbek akkor vagyunk, ha egy, a képeken látható matricázatlan, eredeti referencia díszítésű példányt sikerül kifognunk, ez ugyanis messze a legszebb mind közül, és gyűjtői szemmel is a legértékesebb. Persze aki használni szeretné a kártyát, és nem vitrinben tartani, annak ez nem nagy jelentőséggel bír, sokkal inkább a megbízható, hibamentes működés. A GTX esetében hatványozottan igaz minden, amit a GTS-nél leírtam: nagyon oda kell figyelni a hűtő tisztítására, és a hűtőpaszta, valamint a Thermal gap padek állapotára. Működés közben a kártya ugyanis olyan tetemes mennyiségű hőt termel, hogy a számítógépház hátuljának nagy részét is átforrósítja.

11000 Ft: GeForce GTX 275 (MSI)

GPU: 55 nm GT200b (240 SP, 80 TMU, 28 ROP) @ 666 MHz (REF: 633 MHz, OC: 5%)
MEM: 896 MB 448-bit GDDR3 @ 2322 MHz (REF: 2268 MHz, OC: 2%)
TDP: 219W

11000 Ft-os árcédulát szokott kapni a teljes értékű, 240 Stream processzoros GT200b GPU-t, ám a GTX 260-ashoz hasonlóan csonkolt, 448 bites memóriabuszt kapott GTX 275 jelzésű modell. A csíkszél csökkentett GPU-nak köszönhetően magasabb órajelek miatt azonban a butítás ellenére is felveszi a versenyt a papíron erősebb GTX 280-assal.

GTX 275-ből a referenciahűtős változatokon kívül rengeteg egyedi tervezésű kártya készült. Közülük is kiemelkedik gyönyörű nikkelezett hűtőbordájával és minőségi összeszerelésével az MSI Twin Frozr kártyája. A népszerű duplaventilátoros hűtőt ezen a modellen vetették be először, így hangerő tekintetében még nem jelent akkora előrelépést, mint a későbbi változatok, ám kellően hűvösen tartja ezt a monstrumot.

12000 Ft: GeForce 8800 Ultra (ASUS / Referencia)

GPU: 90 nm G80 (128 SP, 32 TMU, 24 ROP) @ 612 MHz (=REF)
MEM: 768 MB 384-bit GDDR3 @ 2160 MHz (=REF)
TDP: 175W

Ha a 8800 GTX-re azt mondtuk, hogy gyűjtői kártyává kezd válni, akkor az Ultra változatra fokozottan igaz ez, hiszen még egy nagyságrenddel ritkább modellről van szó. Ilyen kártyát nem valószínű, hogy bárki is azzal a céllal venne, hogy napi rendszerességgel használja, és ez jól is van így: azt a maroknyi példányt, ami működőképes állapotban megmaradt, érdemes megőrizni az utókor számára. Az értéke valószínűleg már csak felfelé fog menni, így befektetésnek sem utolsó.

Kívülről is azonnal megkülönböztethető az Ultra a GTX-től, hiszen az elegáns festésű hűtésburkolatot egy némileg olcsóbb hatást keltő fekete műanyaglemez váltotta le. A ventilátort egy kicsit feljebb tolták, a kártya széle fölé, hogy több friss levegőhöz juthasson. Ezt leszámítva maga a hűtőblokk megegyezik a GTX-ével. A nyákban sincs sok eltérés, azt leszámítva természetesen, hogy az Ultrákra válogatott minőségű, A3-as revíziójú GPU-kat szereltek.

12000 Ft: GeForce GTX 280 (XFX / Referencia)

GPU: 65 nm GT200 (240 SP, 80 TMU, 32 ROP) @ 602 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 512-bit GDDR3 @ 2214 MHz (=REF)
TDP: 236W

Szintén 12000 Ft körüli árat kell fizetnünk a 200-as GeForce széria megjelenéskori csúcsmodelljéért, a GTX 280-asért, mely páratlanul széles, 512 bites memóriabuszával hívja fel magára a figyelmet.

GTX 280-ból kizárólag referencia felépítésű példányok léteznek, az egyes gyártók kártyái csak a hűtést díszítő matricában térnek el, melyek közül, az XFX grafikája meglehetősen dekoratívra sikerült. A kártya hátoldalán lévő csavarokat is leragasztották, és mivel nem akartam megbontani a szép matricázást, ezért inkább nem szedtem szét a kártyát a fotózáshoz. Aki szeretne képet látni a nyákról, az nézze meg a korabeli PROHARDVER-es tesztet. A leragasztás hátránya, hogy így meglehetősen nehezen tisztítható a légcsatornás hűtés, márpedig szükség lenne rá, hiszen tetemes mennyiségű koszt tud magába gyűjteni. Ezen kívül viszont megnyugtató is lehet az a tudat, hogy ha ép a matricázás, akkor a kártyát még sosem szedték szét, vagyis nem volt javítva, vagy egyéb módon szétgányolva az élete során.

12000 Ft: GeForce GT 440 / GT 630 (ASUS)

GPU: 40 nm GF108 (96 SP, 16 TMU, 4 ROP) @ 822 MHz (REF: 810 MHz, OC: 1%)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 3200 MHz (=REF)
TDP: 65W

Erősen túlárazott, és meglehetősen ritka kártya a piacon a GT 440, vagy más néven GT 630-as típus. Talán a GDDR5-ös memóriák miatt tévesztenek meg sokakat, hiszen játékos kártya ígéretét sejtik mögötte, és a kártya felépítése is bizalomgerjesztőnek tűnik első pillantásra, de a 96 Stream processzoros GF108-as GPU borzalmasan gyenge teljesítményén ez sem segít sokat, így ár/teljesítmény viszonylatban meglehetősen rossz választás ez a modell. Léteznek DDR3-as változatok is, de azok még inkább kerülendőek.

Az ASUS GT 440-es kártyáinak csúcsváltozatát láthatjuk itt, melyre 1 GB GDDR5 memóriát szereltek, és kis mértékű gyári tuningot is kapott. A hűtést némi kritika illeti, hiszen a PWM szabályzású ventilátor terhelés hatására meglehetősen hangossá válik. A két bővítőhelyet elfoglaló megoldás emellett egy egyszerű alumíniumbordát és egy túlcsicsázott hűtésburkolatot vonultat fel. A kimenetek terén a teljes méretű (nem mini) HDMI csatlakozónak örülhetünk, mely természetesen digitális hang továbbítására is képes.

12000 Ft: GeForce GT 640 / GT 730 (ASUS)

GPU: 28 nm GK208 (384 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 1046 MHz
MEM: 1024 MB 64-bit GDDR5 @ 5008 MHz
TDP: 49W

Szintén 12000 Ft körül vihetjük haza a legkisebb Kepler architektúrás GPU-val szerelt kártyákat a GT 640 (vagy átnevezve GT 730) személyében. A GT 640-eseket kezdetben 128 bites memóriabusszal és DDR3-as memóriákkal szerelték, ennek ellenére jóval életképesebb megoldás a GT 440 / GT 630-nál. A bemutatott kártya egy második generációs, GK208-as GPU-ra épülő GT 640-es, mely low profile NYÁK-ra épül, és 64 bites memóriabuszt használ GDDR5-ös memóriamodulokkal, ami elméletben hasonló (sőt, magasabb) memóriasávszélességet jelent, mint a 128 bites DDR3 megoldások, ám a ROP egységeknek így csak a fele aktív, ami negatívan hathat a teljesítményre. Ezt ellensúlyozandó, a GPU órajele is magasabb kicsivel, mint a régebbi változaté, így összességében nagyobb teljesítményt nyújt.

Egészen apró, low profile-os, már-már játékos célú kártyához méltatlan felépítésű ez a ráncfelvarrott GT 640-es kártya. Minden más esetben igazat is adnék annak, aki azt mondja, hogy ilyen kinézetű kártyát vétek játékra beszerezni, ám a GDDR5-ös memóriák miatt azért nem annyira elveszett modell ez, mint első ránézésre tűnik. Természetesen a drasztikus olcsósításnak azért van árnyoldala is: az aprócska ventilátor állandóan maximális fordulatszámon, irritáló hangerővel pörög. Bár a GPU hőtermeléséhez bőven elég lenne egy méretesebb passzív borda is, ám ebben az időszakban a gyártók valamilyen oknál fogva teljesen leszoktak a passzív kártyák készítéséről, így a többi márka kínálatában is hasonló aktív hűtéses modelleket találunk.

13000 Ft: GeForce GTX 285 (XFX)

GPU: 55 nm GT200b (240 SP, 80 TMU, 32 ROP) @ 690 MHz (REF: 648 MHz, OC: 6%)
MEM: 1024 MB 512-bit GDDR3 @ 2592 MHz (REF: 2484 MHz, OC: 4%)
TDP: 204W

A legerősebb 1 GPU-s DirectX 10-es NVIDIA kártyát 13000 Ft kürüli áron vihetjük haza. Lényegében egy megemelt órajelű 280-asról van szó. Ezt természetesen a kisebb csíkszélen gyártott GT200b GPU segítségével érték el, ezért a 285-ös magasabb órajelei ellenére kicsit kevesebbet fogyaszt és kevésbé is melegszik a 280-asnál. Ritkább modell elődjénél, hiszen újkorában méregdrága volt, így nem gyakran jön szembe velünk a használtpiacon.

A GTX 275-höz hasonlóan a 285-ösből is rengeteg féle áttervezett változat készült. Bár első ránézésre referenciakártyának tűnhet, ám az XFX modellje is saját tervezés, márpedig ez a gyártó általában költségcsökkentési célokkal végez ilyesmit. A 285-ösnél szerencsére nem lőttek annyira túl a célon, mint a nagycikkemben szereplő 275-ös esetében, de a hűtést így is megcsonkították kicsit, eltűnt ugyanis az oldalsó fém felület, a rávezető hőcsővel együtt. Szerencsére ettől még nem lett túlságosan hangos ez a kártya, a spórolást pedig egy kis gyári tuninggal próbálták egyensúlyozni, így összességében megfontolandó választás lehet az XFX Black Edition modellje.

13000 Ft: GeForce GTS 450 (Zotac)

GPU: 40 nm GF106 (192 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 875 MHz (REF: 783 MHz, OC: 11%)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 4000 MHz (REF: 3608 MHz, OC: 10%)
TDP: 106W

13000 Ft körül már 128 bites memóriabuszú, GDDR5-ös memóriamodulokat használó modellt kapunk a GTS 450 személyében. Bár a 192 Stream processzoros GF106-os GPU sem egy különösebb erőművész, de ezt a kártyát a maga idejében a középkategóriába szánták, így az olcsó DirectX 11-es vasak között megfontolandó választás lehet, de ha tudunk még egy kicsit spórolni, akkor kicsivel több pénzért sokkal erősebb típusokat is találunk.

A Zotac GTX 450-es kártyája kellemes mértékű gyári tuningot kapott. Ennek ellenére a hűtése nem túl nagyméretű, és egy egyszerű alumínium bordából áll. A ventilátor terhelésfüggő szabályozást kapott, és közepes hangerővel teszi a dolgát. Más gyártók kínálatában heatpipe-os, vagy akár többventilátoros modelleket is találunk, melyek talán halkabban üzemelnek, de összességében a Zotac kártyája sem rossz választás.

15000 Ft: GeForce GTX 460 (MSI)

GPU: 40 nm GF104 (336 SP, 56 TMU, 24 ROP) @ 727 MHz (REF: 675 MHz. OC: 7%)
MEM: 768 MB 192-bit GDDR5 @ 3600 MHz (=REF)
TDP: 150W

15000 Ft körül vihetjük haza az olcsóbb, 768 MB memóriával szerelt GTX 460-as kártyákat. A kevesebb memória egyúttal csonkolt (256 helyett 192 bites) memóriabuszt is jelentett, ám még így is sokkal erőteljesebb megoldás volt a GTS 450-es modellnél. A 1024 MB-os, 256 bites változatok ára és teljesítménye is nagyfokú hasonlóságot mutat az alap (Ti jelzés nélküli) GTX 560-asokkal, így külön nem szerepeltettem a cikkben. Megjelenésükkor igencsak népszerű, erőteljes kártyának számítottak a 460-asok, így különösen érdekes lesz megfigyelni, hogy a mai viszonyok között hogy tud helytállni ez a típus.

Az MSI GTX 460-asán a Cyclone fantázianévre hallgató hűtést találjuk, melyet sok más modelljükre is szereltek. A hatalmas, heatpipe-os nyílt borda közepén egy 9 cm átmérőjű ventilátor trónol, mely üresjáratban kicsit morgó hangot ad ki. Ennél halkabb megoldások is léteznek, de ha valaki szeretne alternatív hűtőt szerelni a 460-asára, az jobb, ha számol azzal, hogy ez (illetve az utód 560-as) talán az egyetlen olyan VGA, aminek téglalap alakú GPU-ja van, vagyis nem minden hűtőt lehet majd felszerelni rá.

15000 Ft: GeForce GTX 550 Ti (Gigabyte)

GPU: 40 nm GF116 (192 SP, 32 TMU, 24 ROP) @ 900 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 192-bit GDDR5 @ 4104 MHz (=REF)
TDP: 116W

Szintén 15000 Ft körüli árat kérnek a használtpiacon a GTX 550 Ti jelzésű modellért, mely a GTX 460-as fényében igencsak kerülendő választássá teszi ezt a kártyát. Lényegében nem más ugyanis egy kicsit tuningolt GTS 450-nél, így az NVIDIA történetének egyik legpofátlanabb nevezéktani átverésévé vált (se a GTX, se a Ti jelzőt nem igazán érdemli meg). Az egyetlen előnye az lehet, hogy a memóriabusz 192 bitesre szélesedett, ám ez esetenként akár még hátránnyá is válhat, hiszen feltűnhet, hogy nem az ilyenkor megszokott 768 MB (vagy esetleg 1536 MB) memóriamennyiség található a kártyán, hanem továbbra is 1024 MB. Ezt eltérő kapacitású memóriamodulok felhasználásával érték el, vagyis a 768 MB feletti memóriaterület hozzáférése csak 64 bites buszon keresztül történik, drasztikusan rontva ezzel a teljesítményt. Ilyen esetekben akár a GTS 450 szintje alá is lassulhat ez a kártya! A tesztekben lesz erre is példa.

A Gigabyte hatalmas, átlátszó ventilátora szinte mindig garancia a halk üzemre, és nincs ez másként a GTX 550 Ti esetében sem: ha nem is egy erőművész ez a kártya, de legalább példás csendben teszi a dolgát. Más gyártók kínálatában találhatunk komolyabb, tuningos példányokat, de könnyű összefutni silány minőségű modellekkel is, így nem árt körültekintőnek lenni a vásárláskor.

17000 Ft: GeForce GTX 465 (Gigabyte)

GPU: 40 nm GF100 (352 SP, 44 TMU, 32 ROP) @ 607 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 3206 MHz (=REF)
TDP: 200W

17000 Ft-os árcédulával száll versenybe a leginkább visszabutított GF100-as "nagy Fermi" GPU-ra épülő GTX 465-ös modell, mely lényegében egy szükségmegoldás volt a GTX 460-as megjelenése előtt. Már a maga idejében sem számított túl jó ár/teljesítmény arányú típusnak, így aztán nem is igazán terjedt el, kevés van belőle a használtpiacon.

A legtöbb GTX 465-ös a GTX 470 referencia felépítését kapta. A kevés kivétel egyike a Gigabyte kártyája, melynek háromventilátoros hűtése meglehetősen impozáns látványt nyújt, és kellemes csendben végzi a feladatát. Érdekes, hogy az átdolgozott NYÁK és a hatalmas hűtés ellenére gyári tuningot nem kapott a kártya.

17000 Ft: GeForce GTX 650 / GT 740 (PNY / Referencia)

GPU: 28 nm GK107 (384 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 1058 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 5000 MHz (=REF)
TDP: 64W

Könnyelműen osztogatja mostanában az NVIDIA a GTX jelzőt, mely korábban a csúcskategóriás kártyák sajátja volt, ám mostanában olyan visszafogott teljesítményű modellek is megkapják, mint a 650-es. Lényegében egy 128 bites memóriabusszal szerelt, és némileg emelt órajelű 640-esről beszélhetünk ugyanis, ami ettől még nem fog rekordokat döntögetni, de azért némi kompromisszummal már el lehet játszogatni vele a modernebb játékokkal is. A később GT 740 néven bemutatott modell hasonló paraméterekkel rendelkezik, így egy kalap alá vettem a kettőt.

Egy referencia felépítésű 650-est láthatunk itt, mely meglepően kisméretű NYÁK-ra épül. A hűtés is referencia, és egyszerű felépítésű, ám ennek ellenére nem hangos. A mérsékelt fogyasztás ellenére kiegészítő tápcsatlakozót is találunk a kártyán. A kimenetek között a kicsit kényelmetlenül használható mini HDMI kapott helyet, melyhez átalakítóra is szükségünk lesz, ha TV-re akarjuk kötni a kártyát, ám ilyet nem szoktak mellékelni a gyártók, ezért nehezen beszerezhető.

Versenyzők 10000 - 20000 Ft között - AMD

Egy árszinttel magasabban, 10 és 20000 Ft között már javarészt DirectX 11-es modellek közül válogathatunk, melyekkel némi kompromisszum árán akár a modernebb játékok is futtathatók. Ráadásul ebben az árkategóriában kiváló ár/teljesítmény arányú modellek találhatók, de azért nem minden kártya jó vétel, amit ennyiért kapunk, vagyis nem árt körültekintőnek lenni.

Ennyi pénzért már joggal várhatjuk el, hogy a kártya hűtése ne zörögjön, és esztétikai állapota is szép legyen. A leharcolt darabokat messzire kerüljük el, különösen az egykori csúcskategóriás modellek esetében, hiszen ezek hőtermelése drasztikus (az első dx11-es generáció kártyái mindkét gyártó esetében nagyon forrófejűek voltak), így csak jól karbantartott hűtéssel lesznek hosszabb távon is megbízhatóak.

AMD modellek 10000 - 20000 Ft között

10000 Ft: Radeon HD 4890 (Gigabyte)

GPU: 55 nm RV790 (800 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 900 MHz (REF: 850 MHz, OC: 5%)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 3900 MHz (=REF)
TDP: 190W

A legerősebb 1 GPU-s DirectX 10-es Radeon kártyát 10000 Ft körüli összegért tudhatjuk magunkénak. A HD 4890-es modell nem csak jóval magasabb órajeleivel emelkedik a 4870-es fölé, hanem azzal is, hogy ez a típus már minden esetben 1 GB memóriát kapott.

HD 4890-esből a referenciahűtős változatokon kívül sokféle egyedi tervezésű kártyát is találhatunk az egyes gyártók kínálatában. A Gigabyte ebben az időszakban a Zalmannal állt szerződésben, nem véletlen hát, hogy az ő hűtőjüket szerelték a saját megoldásukra. Sajnos a ventilátor sebességét nem képes szabályozni a kártya, a Zalman hűtőiről pedig köztudomású, hogy maximális fordulatszámon nem túl halkak, főleg pár év elteltével, amikor a golyóscsapágy száradni kezd. Kár ezért a malőrért, mert ilyen hatalmas hűtőborda mellett fölösleges állandóan teljes erővel járatni a hűtőt, és egy terhelésfüggő szabályozással sokkal élhetőbb kártya lenne a Gigabyte 4890-ese. Így viszont csak azok számára javasolható, akik nem allergiásak a zajra, mindenki más jobban jár akár még a referenciahűtős modellekkel is.

11000 Ft: Radeon HD 5750 / 6750 (Sapphire)

GPU: 40 nm Juniper (720 SP, 36 TMU, 16 ROP) @ 700 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 4600 MHz (=REF)
TDP: 86W

Egy ezressel többért már használható dx11-es kártyát kapunk, méghozzá a maga idejében igencsak népszerű Juniper magra épülő kisebbik modellt, a HD 5750 személyében. Később 6750-re nevezték át, ám ez semmilyen módosítást nem jelentett, így nem érdemes többet adni egy 6750-esért sem.

A HD 5750/6750-es modellből változatos kártyák készültek, többnyire egyszerű felépítésű és halk hűtővel, de nem lehetetlen gyárilag passzív hűtéssel szerelt példányt sem kifogni, ám ezek erős légáramlatot igényelnek a számítógépházon belül. A képeken látható Sapphire kártya egy 6750-es, egyszerű és unalmas kinézetű, ám megbízhatóan működő darab, amit megelégedéssel fog használni mindenki, akit a külsőségek nem érdekelnek egy VGA kártyában.

12000 Ft: Radeon HD 2900 XT (ASUS / referencia)

GPU: 80 nm R600 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 743 MHz (=REF)
MEM: 512 MB 512-bit GDDR3 @ 1650 MHz (=REF)
TDP: 215W

Íme az AMD egyik legritkább kártyája, az iszonyatosan melegedő és rengeteget fogyasztó HD 2900 XT, mely egyértelműen gyűjtői példánynak számít. Olyannyira, hogy a használtpiacon gyakorlatilag nincs jelen, évek óta eltűnt az összes: vagy a szemétben, vagy gyűjtők vitrinjében végezték. Nem csak a csúcs XT, hanem a butított Pro és GT változatok is nagyon ritkák, így aztán az árát hasraütésszerűen a 8800 Ultráéhoz igazítottam, de még annál is sokkal nehezebb összefutni egy eladó, működőképes példánnyal. Aki talál egyet, becsülje meg, mert fehér hollót fogott.

Döbbenetes és gyönyörű. Ezek a szavak jutnak először az eszembe, ha jellemezni kell a HD 2900 XT-t, mely nem titkoltan a kedvenc ATI típusom. Szeretem, ha egy kártya már első pillantásra erőt sugároz, és erre nagyszerűen rájátszottak a csúcsmodell lángnyelves díszítésével, mely ennek ellenére nem kelt bazári hatást. A hatalmas, az egész kártyát befedő burkolat alatt egy teljes egészében rézből készült bordázat lakik, mely 2 db heatpipe-ot is alkalmaz. A 2900 XT modellt sokan emlegetik az ATI GeForce FX-eként, hiszen hasonló problémákkal küszködött: jóval később jelent meg, mint az NVIDIA 8800 GTX kártyája, ennek ellenére lassabb volt annál, ráadásul jobban is melegedett. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy bár maga a típus nem volt sikeres, az architektúra, amit ezzel a szériával alapoztak meg, hosszú ideig kitartott. Az R600-as magra épülő HD 2900-as kártyákat, hamar le is váltotta a HD 3800-as széria, így mára egy múlt homályába vesző legendává váltak, amire csak a VGA fanatikusok emlékeznek, ők viszont sokat adnának érte, hogy a kezükbe foghassák.

12000 Ft: Radeon HD 5770 / 6770 (Sapphire)

GPU: 40 nm Juniper (800 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 850 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 4800 MHz (=REF)
TDP: 108W

Szintén 12000 Ft körül (vagyis kistestvérénél egy ezressel drágábban) kapjuk meg a HD 5770/6770 jelzésű kártyákat. Ezért a felárért több feldolgozóegységet, és magasabb órajeleket kapunk, vagyis megéri az erősebb modellt választani. Itt is teljesen mindegy, hogy az 5-össel, vagy 6-ossal kezdődő típusszámú verziót vásároljuk meg, hiszen még a referencia órajeleken sem módosítottak az átnevezés során.

Az 5770/6770-es kártyák általában komolyabb hűtést kaptak kisebb testvéreiknél. Nincs ez másképp a Sapphire modellje esetében sem, hiszen a műanyag burkolat alatt immár egy heatpipe-okkal felvértezett borda lakik, melynek segítségével halkan és hatékonyan tehető hűvösre az erősebbik Juniper GPU. Magáról a kártyáról hasonló mondható el, mint a gyengébbik változatról: nem fog szépségversenyeket nyerni, de megbízhatóan teszi a dolgát, így jó választásnak minősül.

12000 Ft: Radeon HD 6670 (Gigabyte)

GPU: 40 nm Turks (480 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 800 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 128-bit DDR3 @ 1800 MHz (=REF)
TDP: 66W

Szintén 12000 Ft körüli összeget kérnek a HD 6670 jelzésű modellért, mely a Turks kódnevű GPU erősebbik változatára épül, ám még így is meglehetősen vérszegény teljesítményt nyújt az előbb bemutatott típusokhoz képest, így nem igazán ajánlható a megvétele. Egyetlen előnye az alacsony fogyasztás lehet. Ez a típus tipikus példája tehát annak, hogy a használtpiac nem feltétlenül csak a teljesítményük alapján árazza be a kártyákat: egy jó hangzású márkanévvel, és az erősebb modellekkel megegyező memória mennyiséggel a gyenge megoldásokat is el lehet adni a tudatlanabb vásárlóréteg számára. Remélhetőleg a cikk olvasói közül lesznek olyanok, akik ezután már nem esnek bele ebbe a csapdába.

A Gigabyte szokásával ellentétben ezúttal nem alkalmazott gyári tuningot ezen a kártyán, így csak a kiemelkedően halk működésű hűtőnek örülhetünk. A kártya a teljesítményéhez mérten indokolatlanul nagyméretű NYÁK-ra épül, de kiegészítő tápcsatlakozót nem igényel, így maximum olyan gépekbe tudom elképzelni, ahol az alacsony fogyasztás kiemelten fontos, ám oda is léteznek jobb megoldások ennél.

13000 Ft: Radeon HD 5830 (ASUS)

GPU: 40 nm Cypress (1120 SP, 56 TMU, 16 ROP) @ 800 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4000 MHz (=REF)
TDP: 175W

13000 Ft-ért vihetjük haza a legjobban megnyírbált Cypress GPU-s modellváltozatot a HD 5830 személyében. Butításai ellenére nem számít rossz vételnek ez a típus, így érdemes számításba venni a válogatás során.

Az ASUS HD 5830-as kártyája a DirectCU fantázianevű hűtést kapta, mely nevéből adódóan a GPU-val közvetlenül érintkező hőcsöveket tartalmaz. Bár a butítások ellenére az 5830-as magasabb TDP értékkel rendelkezik az erősebb 5850-esnél, azért a 6+8 pines tápcsatlakozó talán túlzás, tekintve hogy gyári tuningot sem kapott a kártya. Más gyártók modelljei megelégszenek 2 db 6 pines tápcsatlakozó bekötésével, de az ASUS-nál úgy tűnik gondoltak a tuningos kedvű felhasználókra is. A hűtő viszont nem lesz jó partner ebben, mert már alapórajelen is nehezen (és nagy hangerő mellett) birkózik meg a GPU hőtermelésével.

13000 Ft: Radeon HD 6790 (MSI)

GPU: 40 nm Barts (800 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 840 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4200 MHz (=REF)
TDP: 150W

Ugyanennyi pénzért választhatjuk a Barts GPU legvisszabutítottabb változatát is, mely kicsivel gyengébb teljesítményért cserébe alacsonyabb fogyasztással rendelkezik. Egy kis nevezéktani malőr történt itt, ugyanis a bevált sablon alapján inkább HD 6830-nak kellett volna nevezni ezt a típust.

Az MSI 6790-es kártyája az alacsonyabb fogyasztású GPU ellenére nagyobb hűtést kapott, mint az előbb bemutatott ASUS 5830-as, így a halk működés garantált. Más gyártók kínálatában is jó minőségű példányokat találunk, nem jellemző spórolás a 6850/70-es típusokhoz képest.

13000 Ft: Radeon R7 240 (MSI)

GPU: 28 nm Oland (320 SP, 20 TMU, 8 ROP) @ 780 MHz (=REF)
MEM: 2048 MB 128-bit DDR3 @ 1800 MHz (=REF)
TDP: 30W

Szintén 13000 Ft körüli összegért lehet a miénk a cikkben szereplő legkisebb GCN alapú Radeon az R7 240 személyében, ám annyira visszafogott modellről van szó, hogy érdemes inkább kicsivel több pénzért a jóval erősebb modelleket választani. Az esetek többségében Low profile-os kártyák épültek erre a típusra, így elsősorban mini PC-kbe ajánlható.

Az MSI R7 240-ese low profile-os NYÁK-ra épül, így értelemszerűen a hűtése is kisméretű, ám ennél sokkal nagyobb baj, hogy az aprócska ventilátor (az előző oldalon bemutatott GeForce GT 640-eshez hasonlóan) állandóan teljes fordulatszámon ordít. Úgy látszik, manapság ebben a szegmensben nem igazán figyelnek oda arra, hogy a kártyák elviselhető hangerő mellett üzemeljenek, pedig pont a nappalikba szánt, kisméretű HTPC-kbe valók ezek a modellek, ahol viszont elvárás lenne a halk működés.

15000 Ft: Radeon HD 5850 (HIS)

GPU: 40 nm Cypress (1440 SP, 72 TMU, 32 ROP) @ 765 MHz (REF: 725 MHz, OC: 5%)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4500 MHz (REF: 4000 MHz, OC: 12%)
TDP: 151W

Térjünk is vissza inkább a játékra is alkalmas Radeonokra, azokon belül is egy kiváló ár/teljesítmény arányú modellt üdvözölhetünk a HD 5850-es személyében, melyért nagyságrendileg 15000 Ft körüli összeget kell letennünk az asztalra. A közepes Cypress alapú modell kedvelt volt a maga idejében, így sok van belőle a használtpiacon.

A népszerű HD 5850-es típusból sokféle egyedi felépítésű modell létezik a referenciahűtős kivitelek mellett. A HIS megoldása talán nem a legszemrevalóbb közülük, a neves gyártótól ennél különlegesebb kártyát várnánk, ennek ellenére nem rossz darab ez sem, hiszen kellően halkan és hatékonyan teszi a dolgát. A HD 5000-es szériánál még nem vezették be a mini csatlakozókat a hátlapon, így a 2 db DVI mellett teljes értékű HDMI és Display Port aljzatnak örülhetünk.

15000 Ft: Radeon HD 6850 (Sapphire)

GPU: 40 nm Barts (960 SP, 48 TMU, 32 ROP) @ 800 MHz (REF: 775 MHz, OC: 3%)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4400 MHz (REF: 4000 MHz, OC: 10%)
TDP: 127W

Itt van a Barts alapú utód is, ugyanennyiért, de az AMD körmönfont nevezéktani machinációjának hála némileg alacsonyabb teljesítménnyel. Ennek ellenére ez a típus sem elvetendő választás, és megfelelően elterjedt is, így nem lesz nehéz horogra akasztani egyet.

A Sapphire Vapor-X 6850-ese szokás szerint kapott egy kis gyári tuningot. A gyártónál egyébként egy időben előszeretettel használták a Vapor chambert, de ennek pont az ilyen felépítésű hűtők esetében nincs sok értelme, hiszen ugyanúgy hőcsövek szállítják el róla a meleget, így csak egy plusz réteget képez a heatpipe-ok és a GPU között. Ennek a technológiának inkább a légcsatornás hűtéseknél van szerepe, ahol a lamellák teljes hosszában tudja szétteríteni a hőt, és így nincs szükség a légáramlást blokkoló hőcsövekre.

15000 Ft: Radeon HD 7750 (HIS)

GPU: 28 nm Cape Verde (512 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 800 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 4500 MHz (=REF)
TDP: 55W

Ugyanennyi pénzért akad GCN alapú alternatíva is a HD 7750 személyében, mely belépőszintű játékos kártya volt a maga idejében, és még ma sem lehetetlen eljátszogatni vele némi kompromisszum árán, de azért csodát nem kell várni tőle. Alacsony fogyasztása miatt leginkább a multimédiás HTPC rendszerekbe ajánlott.

A HIS passzív hűtéssel látta el 7750-es kártyáját, ami igazán örvendetes tény annak tudatában, hogy manapság a ventilátor nélküli kártyák szinte teljesen eltűntek a gyártók kínálatából. Pedig az alacsony fogyasztású, és egyáltalán nem forrófejű Cape Verde GPU szinte kötelezővé teszi, hogy néma kártyát építsenek köré, és a HIS mérnökei kiváló minőségben oldották meg a feladatot. A nagyméretű, és 4 db heatpipe-pal is támogatott hűtőborda alig kézmeleg lesz csak üzem közben. Ezen kívül a Sapphire kínált még passzív 7750-est, még ennél is komolyabb bordázattal szerelve, a többi gyártó kínálatában viszont csak szélkavaróval ellátott modelleket találunk.

17000 Ft: Radeon HD 6870 (ASUS)

GPU: 40 nm Barts (1120 SP, 56 TMU, 32 ROP) @ 915 MHz (REF: 900 MHz, OC: 1%)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4200 MHz (=REF)
TDP: 151W

17000 Ft körüli áron kínálják a legerősebb Barts alapú modellt, a HD 6870-est, mely természetesen a már említett okokból lassabb az 5870-esnél, ám nem gyenge kártya így sem.

Az ASUS 6870-es kártyája a korábban bemutatott 5830-ashoz hasonlóan DirectCU hűtést kapott, ám annak már egy továbbfejlesztett változatát. Nőtt a ventilátor átmérője és a bordafelület is, 2 helyett pedig már 3 db heatpipe szállítja a meleget a lamellákra. Ezen kívül a kártya hátoldalán is végigfut egy vaskos passzív borda, vagyis a hűtés minőségét ezúttal nem érheti panasz. Érdekes, hogy a komoly külsőségek ellenére egészen minimális gyári tuningot kapott csak a kártya. Más gyártók kínálatában találkozhatunk többventilátoros, komolyabban túlhajtott modellekkel is, ám jelentős felárat nem érdemes fizetni értük.

17000 Ft: Radeon HD 7770 (ASUS)

GPU: 28 nm Cape Verde (640 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 1070 MHz (REF: 1000 MHz, OC: 7%)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 4600 MHz (REF: 4500 MHz, OC: 2%)
TDP: 80W

Ugyanennyiért kapjuk meg a teljes értékű Cape Verde GPU-t alkalmazó HD 7770 "GHz Edition" modellt, ami kedvelt középkategóriás típus volt a maga idejében.

Ismét egy ASUS DirectCU kártyát köszönthetünk, minimális gyári tuninggal ellátva. A hűtő gyakorlatilag ugyanaz, mint amit az 5830-asra is szereltek, ám a jóval kisebb hőtermelésű 7770-eshez sokkal inkább passzol. Ez a kártya kellemesen halk hangerő mellett végzi a feladatát, de más gyártók modelljeire sem jellemző a hangoskodás, ez a típus tehát kiváló választás a racionális kártyák kedvelői számára.

18000 Ft: Radeon HD 5870 (Sapphire / Referencia)

GPU: 40 nm Cypress (1600 SP, 80 TMU, 32 ROP) @ 850 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4800 MHz (=REF)
TDP: 188W

Nagyjából 18000 Ft körül kapjuk meg a HD 5000-es sorozat egykori 1 GPU-s csúcskártyáját, a Cypress alapú HD 5870 személyében. Megéri a felárat a Barts alapú modellekhez képest, hiszen gyorsabb náluk, ám drasztikusabb fogyasztással és hőtermeléssel kell számolnia annak, aki ezt a típust választja.

A képeken látható Sapphire HD 5870-es kártya a hűtést díszítő matricát leszámítva megegyezik az AMD referenciakártyájával. A hosszú légcsatorna végén trónoló blower ventilátor egy hatalmas, 4 db heatpipe-pal támogatott bordára fújja a levegőt, mely a házon kívülre távozik. A kártya teljes egészében burkolt, ugyanis a hátoldalon is vannak memóriamodulok, melyek hűtését egy fémlemez segíti. Nagy hőtermelésű kártyáról lévén szó kiemelt figyelmet kell szentelni a hűtőpaszta és a Thermal gap padek állapotának, valamint a hűtő rendszeres tisztításának.

Versenyzők 20000 - 50000 Ft között - NVIDIA

A következő lépcső hazai viszonylatban már komoly kiadást jelent, érdemes hát alaposan átgondolni, hogy melyik típust választjuk ebben az árkategóriában. A fiatalabb modellek esetében nem kizárt, hogy némi garancia is van még a kiszemelt kártyára, ami mindenképp megnyugtató lehet, de aki ehhez ragaszkodik, az könnyen lehet, hogy lemarad a legjobb vételekről.

A kínálat nagyon vegyes ebben a kategóriában, az első DirectX 11-es generáció csúcsmodelljei vegyülnek a modernebb szériák közepes teljesítményszintű versenyzőivel, és egy ekkora összeg kiadásánál bizony már nem elhanyagolható szempont a kiválasztott típus időtállósága sem, hiszen hiába szerepel jól egy adott modell, ha a jövő játékai megfelelő drivertámogatás, vagy támogatott funkciók hiányában már nem fognak futni rajta.

NVIDIA modellek 20000 - 50000 Ft között

20000 Ft: GeForce GTX 470 (EVGA / Referencia)

GPU: 40 nm GF100 (448 SP, 56 TMU, 40 ROP) @ 625 MHz (REF: 607 MHz, OC: 2%)
MEM: 1280 MB 320-bit GDDR5 @ 3402 MHz (REF: 3348 MHz, OC: 1%)
TDP: 215W

20000 Ft körüli összegért megkapjuk a második legerősebb 400-as GeForce-ot a GTX 470 személyében, mely a maga idejében még így is jelentős teljesítménnyel rendelkezett, de barátságosabb árcédulája miatt jobban fogyott. A GF100-as GPU-ban 448 aktív Stream processzor dolgozik, és a memóriarendszer is elszenvedett egy kisebb mértékű csonkítást: 1280 MB memóriát kapott a kártya, 320 bites memóriabusszal.

A GTX 470-es kártyák túlnyomó többsége referenciahűtővel került forgalomba. Nincs ez másképp az EVGA termékénél sem, mely a neves gyártó hagyományaihoz híven kapott egy leheletnyi gyári tuningot is. A 470-es felépítése egyszerűbb, mint a brutális 480-asé, de azért így sem számít kis darabnak. A GPU-val egy 5 réz heatpipe-al támogatott borda érintkezik, a memóriákat és az egyéb melegedő alkatrészeket pedig egy segédkeret hűti. A ventilátor kisméretű és erős motorú, sajnos emiatt a hangja is meg tud jönni terhelés alatt, de üresjáratban azért viselhető hangerő mellett üzemel. A hűtés műanyag burkolata könnyen eltávolítható, ami egyszerűvé teszi a kártya tisztítását, amit szükséges is rendszeresen elvégezni.

20000 Ft: GeForce GTX 560 (MSI)

GPU: 40 nm GF114 (336 SP, 56 TMU, 32 ROP) @ 810 MHz (=REF)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4008 MHz (=REF)
TDP: 150W

A GTX 560-as Ti jelzés nélküli változatát szintén 20000 Ft körül osztogatják, de nem túl elterjedt típus, hiszen az emberek többsége inkább az erősebb modellt választotta. Mondhatjuk, hogy az alap GTX 560 megfelel az 1 gigás GTX 460-nak specifikációk szempontjából.

Egyszerű felépítésű, viszonylag olcsó megoldás az MSI GTX 560-as kártyája, mely ennek ellenére nem kelt igénytelen benyomást. A nagyméretű NYÁK-on egy szintén méretes, nagy átmérőjű ventilátorral szerelt, ám heatpipe-okat nem alkalmazó hűtés teljesít szolgálatot, mely viszonylag halkan üzemel. A légkavaró lapátjainak szélén simább, csillogó felületű a műanyag, valószínűleg a szélzaj csökkentésének céljából. A memóriamodulok nem kaptak hűtést, ám a VRM blokkon találunk egy kisebb méretű passzív bordát. Más gyártók kínálatában komolyabb hűtéssel szerelt modelleket is találunk, így érdemesebb lehet azok között válogatni.

22000 Ft: GeForce GTX 560 Ti (Gigabyte)

GPU: 40 nm GF114 (384 SP, 64 TMU, 32 ROP) @ 900 MHz (REF: 822 MHz, OC: 9%)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4008 MHz (=REF)
TDP: 170W

Nagyjából 2000 Ft a Ti változat felára, amiért cserébe több aktív Stream processzort, és picivel nagyobb órajeleket kapunk, érdemes lehet tehát az erősebb modellt választani. Nem utolsó sorban pedig a választék is sokkal nagyobb a használtpiacon ebből a típusból.

A Gigabyte GTX 560 Ti kártyája a gyártó híres Windforce hűtését kapta, mely dupla ventilátorral, és nagyméretű heatpipe-os bordával operál, így halkan végzi a feladatát, legalábbis addig, amíg a ventilátorok el nem romlanak, amire információim szerint ennél a típusnál sajnos megvan az esély. Márpedig hűtést cserélni az 560-ason nem egyszerű feladat, hiszen a 460-ashoz hasonlóan téglalap alakú GPU-val rendelkezik, így a lyukkiosztás is speciális, és nem minden alternatív hűtő szerelhető fel rá.

22000 Ft: GeForce GTX 650 Ti (ASUS)

GPU: 28 nm GK106 (768 SP, 64 TMU, 16 ROP) @ 954 MHz (REF: 925 MHz, OC: 3%)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 5400 MHz (=REF)
TDP: 110W

22000 Ft környékén választhatjuk a GTX 650 Ti jelzésű modellt is, mely már egy modernebb, Kepler alapú megoldás, ám memóriarendszere csak 128 bites. A 600-as GeForce széria nevezéktani elcsúszása miatt ennek a kártyának egyébként több köze van a 660-ashoz, mint a 650-eshez, hiszen egy butított GK106-os GPU-t alkalmaz.

Az ASUS DirectCU GTX 650 Ti kártyája erősen eltúlzott méretű hűtést kapott a GPU hőtermeléséhez viszonyítva, és ennek köszönhetően szinte teljes némasággal végzi a feladatát. A dupla ventilátoros megoldás ugyanis egy kiegészítő bordázatot is alkalmaz, melyre a GPU-val közvetlenül érintkező heatpipe-ok vezetik át a meleget. Emiatt a hűtő jócskán túlnyúlik a kártya NYÁK-ján, ami egyfelől jó is lehet, hiszen a hátsó ventilátor így a rendszermemóriák számára is biztosít némi légáramlatot, másfelől viszont azt eredményezheti, hogy bizonyos szűkebb házakba nem fog beférni a kártya, érdemes tehát ellenőrizni vásárlás előtt. Más gyártók kínálatában jóval kisebb méretű 650 Ti-ket találunk, ezért méretproblémák esetén érdemes azokból válogatni.

24000 Ft: GeForce GTX 480 (MSI)

GPU: 40 nm GF100 (480 SP, 60 TMU, 48 ROP) @ 700 MHz (=REF)
MEM: 1536 MB 384-bit GDDR5 @ 3696 MHz (=REF)
TDP: 250W

24000 Ft körül vihetjük haza a 400-as GeForce széria csúcsmodelljét. A GTX 480 teljesítménye még a mai játékokhoz is elég lehet némi kompromisszummal, ám fogyasztása és hőtermelése drasztikus, így minőségi tápegység, és jól szellőző számítógépház kell hozzá (a hűtés hangerejének elviseléséhez pedig füldugó beszerzése is ajánlott).

A GTX 480-as kártyák nagy része a nagycikkemben bemutatott porszívószerű hangerővel ordító referenciahűtőt kapta. Szinte az egyetlen alternatíva az MSI Twin Frozr hűtős modellje, mely szerencsére elég elterjedt, így mindenképpen érdemes ezt a típust keresni, amennyiben egy GTX 480-as beszerzése mellett döntünk. A vaskos heatpipe-okkal, és dupla ventilátorral operáló megoldás a referenciahűtőnél sokkal halkabban üzemel, de azért terhelés hatására ez is jól hallhatóvá válik. Cserébe ezeknek a kártyáknak a teljesítménye ezen az árszinten jónak mondható, mindössze hó végén a villanyszámla érkezésekor érhet majd minket kellemetlen meglepetés.

24000 Ft: GeForce GTX 570 (Gigabyte / Referencia)

GPU: 40 nm GF110 (480 SP, 60 TMU, 40 ROP) @ 732 MHz (=REF)
MEM: 1280 MB 320-bit GDDR5 @ 3800 MHz (=REF)
TDP: 219W

Ugyanezen az árszinten választhatjuk a GTX 570-es modellt is, mely a ráncfelvarrott Fermi generáció tagjaként szerényebb fogyasztással és kulturáltabb működéssel nyújt nagyságrendileg ugyanakkora teljesítményt, mint a 480-as.

Egy szép referenciakártyát láthatunk a Gigabyte színeiben. Felejtsük el a GTX 470-es és 480-as modellek porszívószerű referenciahűtését: az 570-es és 580-as kártyákra szerelt változat sokkal kulturáltabban, és terhelés alatt is tolerálható zajszinttel dolgozik, a burkolat alatt ugyanis egy modernebb megoldást alkalmazó hűtőblokkot találunk. A GPU-ról egy hőkamra (más néven vapor chamber) veszi át a meleget, majd a teljes hosszán végigfutó lamelláknak adja át azt. Ily módon a légáramlást blokkoló heatpipe-ok hiányában a hűtés hatékonysága megnő, és a szélzaj is kisebb lesz. A blower felépítésű ventilátor átmérőjét megnövelték, ami dicséretes tény azután, hogy a GTX 470-esen és 480-ason érthetetlen módon aprócska szélkavarót alkalmaztak. Összességében tehát egyáltalán nem kerülendő a referenciahűtős GTX 570, ennek ellenére jópár egyedi megoldásból is választhatunk a használtpiacon, ám ezek nem feltétlenül lesznek halkabbak.

25000 Ft: GeForce GTX 750 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GM107 (512 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 1124 MHz (REF: 1020 MHz, OC: 10%)
MEM: 2048 MB 128-bit GDDR5 @ 5010 MHz (=REF)
TDP: 55W

25000 Ft körüli árat kell fizetnünk a legkisebb Maxwell architektúrás GeForce-ért, a GTX 750 Ti alap (Ti jelzés nélküli) változatáért. Az alacsony fogyasztású modell már éppen elég lehet az új játékok futtatásához is.

A Gigabyte GTX 750-es modelljén aprócska NYÁK-ján a gyártótól megszokott nagyméretű és halk hűtés teljesít szolgálatot. Érdekes, hogy kiegészítő tápcsatlakozót is kapott a kártya, holott a fogyasztás ezt nem indokolja. Talán a tuningosoknak próbáltak kedvezni ezzel a megoldással. Más gyártók kínálatában is hasonló méretű példányokat találunk, sőt még passzív hűtéses változat is létezik, bár sajnos nem túl elterjedt.

26000 Ft: GeForce GTX 580 (Gainward)

GPU: 40 nm GF110 (512 SP, 64 TMU, 48 ROP) @ 783 MHz (REF: 772 MHz, OC: 1%)
MEM: 1536 MB 384-bit GDDR5 @ 4020 MHz (REF: 4008 MHz, OC: 0,2%)
TDP: 244W

A Fermi-s GeForce generáció 1 GPU-s csúcsmodellje 26000 Ft körüli összegért lehet a miénk, teljes értékű, 512 Stream processzoros GPU-val és 1,5 GB 384 bites GDDR5 memóriával.

A Gainward "Good Edition" (Gainward Optimized Own Design) GTX 580-asa jó példa arra, hogy nem mindig érdemes egyedi kialakítású kártyát választani a referencia megoldás helyett. Ez a modell ugyanis meglehetősen átgondolatlan darab. Hibásan ötvözték ugyanis a zárt légcsatornás, "blower" ventilátoros, valamint az axiális ventilátort alkalmazó hűtési megoldások tulajdonságait. Utóbbi felépítés ugyanis szabadon szellőző, nyílt hűtőbordát igényel, ám itt az amúgy is gyenge minőségű ventilátorokat egy fröccsöntött műanyag házba zárták, így a levegő csak két oldalt tud minimális mennyiségben távozni, de a nagy részét "visszaköpik" a ventilátorok (a szívás irányában távozik visszafelé), közben ordítanak, küzdenek, éktelen hangzavart keltenek. Hiába van a burkolat alatt egy korrekt méretű heatpipe-os hűtőborda, ez a megoldás ebben a formában egyszerűen hatalmas bukás. Mindig fáj a szívem a Gainwardért, ami egykor prémium kategóriás csúcskártyákat készített, ám amióta a Palit felvásárolta, a kártyáik minősége zuhanórepülésben tart a béka segge alá, és ma már inkább a kerülendő kategóriába sorolható.

30000 Ft: GeForce GTX 750 Ti (Palit)

GPU: 28 nm GM107 (640 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 1163 MHz (REF: 1020 MHz, OC: 14%)
MEM: 2048 MB 128-bit GDDR5 @ 6008 MHz (REF: 5400 MHz, OC: 11%)
TDP: 60W

30000 Ft körüli használtpiaci árcédulával hódít a teljes értékű "kis Maxwell" GPU-s GTX 750 Ti, mely még így is kis fogyasztású tudott maradni, ám játékos célokra használhatóbb, mint kistestvére.

A Palit kártyái általában nem tartoznak a minőségi megoldások közé, és ez a 750 Ti is elég furcsa felépítésű darab. A nagyméretű hűtőborda ugyanis nem kapott heatpipe támogatást, így a hőeloszlás rajta nem túl jó, a második ventilátor alá szinte alig jut meleg levegő. Utóbbi egyébként túllóg a kártya NYÁK-ján, így a rendszermemóriák számára juttat némi friss légáramlatot. Érdekes, hogy míg a Gigabyte a sima GTX 750-esre szerelt extra tápcsatlakozót, addig a Palit a nagyobb étvágyú 750 Ti-re nem. Ez alap órajelen még nem okoz problémát, ám a tuningos kedvű felhasználók számára már hátrány lehet. Más gyártók kínálatában minőségibb modelleket találhatunk, érdemes lehet tehát inkább azok között válogatni, és ilyen Palitot csak akkor venni, ha kiemelkedően jó áron sikerül hozzájutni.

35000 Ft: GeForce GTX 660 (ASUS)

GPU: 28 nm GK106 (960 SP, 80 TMU, 24 ROP) @ 1058 MHz (REF: 980 MHz, OC: 7%)
MEM: 2048 MB 192-bit GDDR5 @ 6392 MHz (REF: 6008 MHz, OC: 6%)
TDP: 140W

Jól tartja az árát a használtpiacon a GTX 660-as modell, melyért még mindig 35000 Ft körüli árat kell fizetni. Ezért cserébe még manapság is használható teljesítményt nyújt, bár a legújabb játékok azért már okozhatnak meglepetést neki maximális grafikai beállításokkal.

Az ASUS DirectCU II hűtős GTX 660-asa az egyik legminőségibb modell ebből a típusból. Bár ennek megfelelően egy kis felárat is szoktak kérni érte az eladók a használtpiacon a kommerszebb példányokhoz képest, mégis érdemes lehet ezt választani, hiszen a nagyméretű, és néma csendben dolgozó, vaskos heatpipe-okkal támogatott hűtés mellé némi gyári tuning is jár.

40000 Ft: GeForce GTX 660 Ti (MSI)

GPU: 28 nm GK104 (1344 SP, 112 TMU, 24 ROP) @ 1162 MHz (REF: 915 MHz, OC: 26%)
MEM: 2048 MB 192-bit GDDR5 @ 6008 MHz (=REF)
TDP: 150W

A 40000 Ft körül kapható GTX 660 Ti jelzésű modell a 600-as GeForce széria nevezéktani elcsúszása miatt sokkal inkább a 670-essel van rokonságban: lényegében egy 192 bitesre csonkolt memóriabuszú 670-esről van szó ugyanis. Az eltérő kapacitású memóriamodulok miatt nagyobb memóriamennyiség igénybevétele esetén ez problémákat okozhat, de ezt leszámítva erőteljes típusról beszélhetünk.

Az MSI Power Edition GTX 660 Ti modellje igencsak combos gyári tuningot kapott, így különösen ajánlott vételnek számít, amennyiben nem kérnek érte akkora felárat, ami már a 670-es árszintjére sorolná. A megemelt órajelek mellé természetesen hatalmas Twin Frozr hűtőrendszer is jár, ami hatékonyan és halkan végzi a dolgát. GTX 660 Ti-ből elterjedt az olcsóbb, referencia felépítésű változat is, ami kissé hangos üzemű, így kevésbé ajánlott vételnek számít.

42000 Ft: GeForce GTX 760 (ASUS)

GPU: 28 nm GK104 (1152 SP, 96 TMU, 24 ROP) @ 1188 MHz (REF: 1033 MHz, OC: 15%)
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 6008 MHz (=REF)
TDP: 170W

Alig picivel drágább a GTX 760 jelzésű modell, mely szintén egy GK104 butítás. Ezúttal érintetlenül hagyták a teljes 256 bites memóriabuszt, ám a GPU még a GTX 660 Ti-nél is kevesebb aktív Stream processzort tartalmaz. A megemelt órajelek miatt azonban erősebb lehet a korábbi típusoknál, így megfontolandó vételnek számít.

Ismét egy DirectCU II hűtős kártyát láthatunk az ASUS-tól, mely a burkolólemez kivételével csavarra megegyezik a gyártó GTX 670-es kártyájával, amit a nagycikkemben mutattam be. Maga a hűtőblokk megegyezik a GTX 660-oson látott változattal, a magasabb minőségi szint jegyében pedig kapott a kártya egy fém hátlapi lemezt. Az általánosan elterjedt hiedelmekkel ellentétben ezek a lemezek a legtöbb esetben nem segítik a hűtést (hiszen nem érintkeznek közvetlenül semmilyen melegedő komponenssel), csupán dekorációs és védelmi célokat szolgálnak.

45000 Ft: GeForce GTX 670 (EVGA)

GPU: 28 nm GK104 (1344 SP, 112 TMU, 32 ROP) @ 1005 MHz (REF: 915 MHz, OC: 9%)
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 6210 MHz (REF: 6008 MHz, OC: 3%)
TDP: 170W

A GTX 670-es modellért 45000 Ft körüli összeget kell letennünk az asztalra. A 600-as GeForce széria második legerősebb 1 GPU-s modellje még napjainkban is megállja a helyét teljesítmény szempontjából.

Az EVGA teljesen GTX 680-as alapokra építette a GTX 670 FTW modelljét, ami alatt a GTX 680-as NYÁK-ot és referenciahűtőt kell érteni. Utóbbi sokkal halkabb, és minőségibb a 670-esekre szánt változatnál, így az általános vélekedéssel ellentétben nem kell menekülni tőle, bár tény, hogy talán jobban járhatunk a más gyártók tuningos példányaira szerelt nagyméretű heatpipe-os hűtésekkel, melyek amellett hogy halkabbak és hatékonyabbak, kevesebb karbantartást is igényelnek. Tuning tekintetében azért az EVGA megoldásának sincs oka szégyenkezésre, hiszen a GPU mellett kevésbé szokásos módon a memóriák órajelét is megemelték.

45000 Ft: GeForce GTX 950 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GM206 (768 SP, 48 TMU, 32 ROP) @ 1102 MHz (REF: 1024 MHz, OC: 7%)
MEM: 2048 MB 128-bit GDDR5 @ 6610 MHz (=REF)
TDP: 90W

45000 Ft körül választhatjuk a GTX 950 jelzésű modellt is, mely a GTX 960 butított változata. Nagyon friss típusról van szó, így még nem igazán elterjedt a használtpiacon, de azért nem lehetetlen összefutni vele a bolti árnál picivel olcsóbban.

Érdekes megoldás a Gigabyte GTX 950-ese, hiszen az ITX-es 960-asuk NYÁK-jára épül, ám annál nagyobb, de olcsóbb felépítésű hűtést kapott. Az immár heatpipe nélküli egyszerű bordára 2 db kisebb ventilátor fújja a levegőt. A szerkezet sajnos túllóg a kártya NYÁK-ján, így a Mini ITX méretszabvánnyal már nem lesz kompatibilis, hiszen lelóg az alaplapról. Bár ez csak a legszűkösebb házakban fog problémát jelenteni, mégis érdemes odafigyelni rá annak, aki ITX-es rendszerbe szánja a kártyát. Más gyártók kínálatában méretesebb hűtésű, masszívabb tuningot kapott modellek is előfordulnak, de akár Low profile-os példányt is találunk, ha arra lenne szükségünk, a variációk tárháza tehát igen tág.

Versenyzők 20000 - 50000 Ft között - AMD

A következő lépcső hazai viszonylatban már komoly kiadást jelent, érdemes hát alaposan átgondolni, hogy melyik típust választjuk ebben az árkategóriában. A fiatalabb modellek esetében nem kizárt, hogy némi garancia is van még a kiszemelt kártyára, ami mindenképp megnyugtató lehet, de aki ehhez ragaszkodik, az könnyen lehet, hogy lemarad a legjobb vételekről.

A kínálat nagyon vegyes ebben a kategóriában, az első DirectX 11-es generáció csúcsmodelljei vegyülnek a modernebb szériák közepes teljesítményszintű versenyzőivel, és egy ekkora összeg kiadásánál bizony már nem elhanyagolható szempont a kiválasztott típus időtállósága sem, hiszen hiába szerepel jól egy adott modell, ha a jövő játékai megfelelő drivertámogatás, vagy támogatott funkciók hiányában már nem fognak futni rajta.

AMD modellek 20000 - 50000 Ft között

20000 Ft: Radeon HD 6950 (ASUS / Referencia)

GPU: 40 nm Cayman (1408 SP, 88 TMU, 32 ROP) @ 810 MHz (REF: 800 MHz, OC: 1%)
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 5000 MHz (=REF)
TDP: 200W

20000 Ft körüli összegért vihetjük haza a Terascale 2-es Radeon generáció legerősebb GPU-jának butított változatát alkalmazó HD 6950-est. Viszonylag régi, ám felsőkategóriás modellről lévén szó fokozottan érdemes ügyelni az állapotára, ám egy megfelelő példánnyal igen jól járhatunk, hiszen ha szerencsénk van, akkor a letiltott Stream processzorok feloldásával 6970-est faraghatunk belőle. Manapság ritka az ilyen lehetőség, így hát mindenképp megéri kihasználni!

Egy referencia 6950-est láthatunk itt az ASUS színeiben, mely leginkább egy hatalmas fémtéglához hasonlít. Az elöl-hátul burkolt NYÁK előnye, hogy védi a kártyát a fizikai sérülésektől, így nagyobb esélyünk van épségben megmaradt példányt találni. A referenciahűtő nem túl halk, ám más gyártók kínálatában előfordulnak egyedi hűtésű modellek is, így érdemes lehet inkább ezek közül válogatni.

20000 Ft: Radeon HD 7790 / R7 260X (Gigabyte)

GPU: 28 nm Bonaire (896 SP, 56 TMU, 16 ROP) @ 1075 MHz (REF: 1000 MHz, OC: 7%)
MEM: 2048 MB 128-bit GDDR5 @ 6000 MHz (=REF)
TDP: 85W

Szintén 20000 Ft környékén választhatjuk a kiváló középkategóriás, GCN alapú HD 7790-es modellt. Átnevezve R7 260X-re kicsit drágább, így nem éri meg az újabb típust választani.

A fogyasztásához és melegedéséhez képest igencsak eltúlzott méretű hűtést kapott a Gigabyte HD 7790-es kártyája, de így legalább néma csendben végzi a dolgát. A NYÁK mérete is igazodik ehhez, így hatalmas kihasználatlan, üres felületek vannak rajta. Más gyártók kínálatában is találunk hasonló megoldásokat, de kisebb hűtéssel szerelt, olcsóbb változatok is léteznek.

20000 Ft: Radeon R7 250 (Gigabyte)

GPU: 28 nm Oland (384 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 1100 MHz (REF: 1000 MHz, OC: 10%)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 4600 MHz (=REF)
TDP: 75W

Szintén 20000 Ft körüli árat kérnek a használtpiacon az R7 250 jelzésű modellért, ami jóval vérszegényebb teljesítményű a HD 7790-nél, így nyilvánvalóan nem éri meg az árát. A használtpiaci árazás sajátossága, hogy ezek a viszonylag friss, újszerű állapotban, általában sok bolti garanciával árult típusokat nem érdemes választani, ha valaki a legjobb ár/teljesítmény arányt keresi.

Egyszerű felépítésű kártya a Gigabyte R7 250-ese, mely a gyártó szokásos nagyméretű, halk ventilátorral szerelt hűtését kapta. Más gyártók kínálatában passzív hűtésű, vagy akár low profile-os példányokat is találunk, így mindenki megtalálja a saját igényeinek való változatot, aki ezt a típust választja.

22000 Ft: Radeon R7 260 (MSI)

GPU: 28 nm Bonaire (768 SP, 48 TMU, 16 ROP) @ 1050 MHz (REF: 1000 MHz, OC: 5%)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 6000 MHz (=REF)
TDP: 95W

22000 Ft körül már az R7 260-as modellek mennek, melyek sokkal jobban megérik az árukat, mint a 250-esek, ám a 7790-nél (ami az R7 260X megfelelője) még mindig gyengébbek. Nem túl elterjedt ez a típus, hiszen sokan inkább az X-es nagytestvérét választották.

Tetszetős kártya az MSI R7 260-asa, mely nagyméretű ventilátort és heatpipe-os bordát alkalmazó hűtést kapott. Más gyártók kínálatában is hasonló felépítésű modelleket találunk, de elvétve akad dupla ventilátoros változat is, ám ezek nem biztos, hogy jobban megérik, hiszen a két légkavaró dupla hibalehetőséget is rejt, és idővel zajosabbá válhatnak az egyszerűbb változatoknál.

23000 Ft: Radeon HD 6970 (XFX)

GPU: 40 nm Cayman (1536 SP, 96 TMU, 32 ROP) @ 880 MHz (=REF)
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 5000 MHz (=REF)
TDP: 250W

Nagyjából 23000 Ft-ért már a teljes értékű Cayman GPU-t használó HD 6970-et vihetjük haza, ami a legerősebb 1 GPU-s Terascale 2-es Radeon modell. Fogyasztása és hőtermelése ennek megfelelően jelentős, így ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni a választásnál.

Az XFX HD 6970-ese első pillantásra referenciakártyának tűnhet, ám a NYÁK az XFX saját gyártmánya (a gyártótól megszokott matt fekete színű a referencia fényes fekete helyett), és a hűtőről is hiányzik a hátlapi lemez. Az XFX gyakran készít ilyen költségcsökkentett változatokat, amelyek nem a jó minőségükről híresek. Például a hűtés műanyag burkolata kőkemény, rideg anyagból készült, így a rögzítő fülek az első szétszedéskor letörnek róla. Más gyártók kínálatában a 6950-eshez hasonlóan léteznek egyedi hűtésű változatok is, amik halkabban és hűvösebben üzemelnek.

25000 Ft: Radeon HD 7850 / R9 265 (Sapphire)

GPU: 28 nm Pitcairn (1024 SP, 64 TMU, 32 ROP) @ 900 MHz (REF: 860 MHz, OC: 4%)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 4800 MHz (=REF)
TDP: 130W

25000 Ft körüli áron már megkapjuk a HD 7850-es modellt, ami igen népszerű középkategóriás, GCN alapú típus. A cikkben szereplő példányt az 1 GB memória foghatja vissza kissé. Ezen a teljesítményszinten már érdemes a 2 GB-os darabokat választani. Az R9 265-re átnevezett változat természetesen most is drágább, így nem éri meg a felárat.

Egyszerű, és a gyártóhoz hűen visszafogott díszítésű a Sapphire 7850-ese, melyre kisméretű duplaventilátoros hűtést szereltek. A GPU-ról két vastag heatpipe vezeti el a meleget, ám a memóriák csak a légáramlatban bízhatnak, külön hűtőbordát nem kaptak. Más gyártók kínálatában találunk komolyabb hűtéssel szerelt, tuningosabb példányokat is, de a kis Sapphire sem rossz választás, mert kellemes csendben teszi a dolgát.

35000 Ft: Radeon HD 7870 / R9 270(X) (Sapphire)

GPU: 28 nm Pitcairn (1280 SP, 80 TMU, 32 ROP) @ 1050 MHz (REF: 1000 MHz, OC: 5%)
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 5000 MHz (REF: 4800 MHz, OC: 4%)
TDP: 175W

Nagyjából 10000 Ft a teljes értékű GPU-t és magasabb órajeleket felvonultató HD 7870-es modell felára, mely már minden esetben 2 GB memóriát kapott, így ütőképes középkategóriás típusnak számít. Átnevezett párja kettő is akad: az R9 270 és 270X, melyek csak órajelükben különböznek egymástól. Sajnos a cikk írásakor még engem is megtévesztett a sok átnevezés, így a grafikonokon az X nélküli 270 a HD 7850 átnevezéseként szerepel, ami téves információ, ezért elnézést kérek.

A Sapphire-tól ritkán látunk dupla ventilátoros hűtési megoldást, a Radeon HD 7870-es által termelt hőmennyiséget azonban így látták célszerűnek elvezetni. Mint mindig, most is példás minőségben, ám kissé unalmas dizájnnal kivitelezték a feladatot. A két PWM vezérlésű ventilátor kellemesen halkan teszi a dolgát, alattuk pedig egy sűrűn lamellázott, és 4 db heatpipe-pal támogatott borda teljesít szolgálatot. A NYÁK jóval nagyobb a 7850-esnél látotthoz képest, és ennek a kártyának már 2 db tápcsatlakozó bekötésére van szüksége. A memóriamodulokat és a VRM blokkot egy közös fémlemez hűti. Más gyártók kínálatában még nagyobb, akár háromventilátoros változatok is léteznek, de az már talán túlzás a GPU hőtermeléséhez viszonyítva.

45000 Ft: Radeon HD 7950 / R9 280 (Sapphire)

GPU: 28 nm Tahiti (1792 SP, 112 TMU, 32 ROP) @ 925 MHz (REF: 800 MHz, OC: 15%)
MEM: 3072 MB 384-bit GDDR5 @ 5000 MHz (=REF)
TDP: 200W

Az igazán ütős csúcskategóriás fejlesztés HD 7000-es szériában a Tahiti kódnevű GPU volt, melynek kissé visszabutított változatát szerelték a HD 7950-es modellre. A memóriabusz viszont érintetlen maradt: a Radeon kártyáktól szokatlan módon 384 bites memóriabuszra nem kevesebb, mint 3 GB-nyi GDDR5-ös modul csatlakozik. A HD 7950 egy időben a Bitcoin bányászok kedvenc típusa volt, így mára sok elhalálozott belőle, de azért nem nehéz összefutni vele a használtpiacon. Az átnevezett X nélküli R9 280 ellenben elég ritka modell.

A HIS 7950-es kártyája a kedvenc dx11-es Radeonom lett. Akik ismernek tudják, hogy bár újabban ATI kártyákat is bevontam a cikkeimbe, de hozzám mindig is az NVIDIA kártyák álltak közel, egy Radeon kevés kivételtől eltekintve nem igazán tud megfogni, na de ez a monstrum felkeltette bennem a "must have" érzést. Biztos, hogy nem ez a leghalkabb, vagy a leghűvösebb, vagy akár a leggyorsabb 7950-es, ami létezett, na de ahogy kinéz, az valami brutális. Egy hatalmas, a kártya amúgy sem kisméretű NYÁK-járól is jócskán lelógó blower ventilátor fúj egy heatpipe-okkal gazdagon támogatott bordát. Utóbbi felülete viszont lehetne kissé nagyobb is, hiszen nem töltötték ki vele teljes egészében a rendelkezésre álló teret. A hűtő ennek ellenére megfelelő hatékonysággal üzemel, de aki nem kedveli a légcsatornás megoldásokat, az szép számmal talál alternatívát más gyártók termékei között.

48000 Ft: Radeon R9 285 (Gigabyte)

GPU: 28 nm Tonga (1792 SP, 112 TMU, 32 ROP) @ 973 MHz (REF: 918 MHz, OC: 5%)
MEM: 2048 MB 384-bit GDDR5 @ 5500 MHz (=REF)
TDP: 190W

Kicsivel drágább, ám nem feltétlenül erőteljesebb típus az R9 285-ös, melynek memóriabuszát 256 bitesre csökkentették. Ez a modell már az újabb revíziós GCN architektúrát használja, így talán időtállóbb lehet elődjénél. Viszonylag friss fejlesztésről lévén szó, még nem igazán elterjedt a használtpiacon, de azért nem lehetetlen horogra akasztani egyet.

Ránézésre is sokkal egyszerűbb kártya elődjénél az R9 285-ös, hiszen a 256 bites memóriabusz kevesebb vezetékelést igényel a NYÁK-on, és a GPU tokozása is kisebb lehet így. A Gigabyte megoldása a gyártó szokásos könnyűszerkezetes Windforce hűtőinek egy költségcsökkentett változatát kapta. A két nagyméretű, és viszonylag halk ventilátor megmaradt, ám a borda felépítése leegyszerűsödött az erősebb kártyákon használthoz képest. Más gyártók termékei között komolyabb hűtéssel szerelt példányokat is találunk, érdemes lehet tehát inkább azok közül válogatni, de a Gigabyte kártyája sem elvetendő, amennyiben kedvező áron sikerül hozzájutni.

Versenyzők 50000 Ft fölött - NVIDIA és AMD

Elérkeztünk a végső kategóriához, az 50000 Ft fölötti kártyák ligájába. Ez az az árszint, ami a magyar jövedelmi viszonyoknak hála már sokak számára megterhelő költséget jelent, így kiemelten fontos, hogy jó döntést hozzunk a megvásárlandó kártya kiválasztásakor. Ennyi pénzért már a legmodernebb DirectX 11-es modellek közül válogathatunk, méghozzá azokból is az erősebb, mai játékok futtatására is jól használható típusokból.

Ha ekkora összeget tudunk VGA kártyára fordítani, akkor megfontolandó az is, hogy ne a használtpiacon nézelődjünk, hanem új terméket vásároljunk. Bár ez nyilvánvalóan picivel többe fog kerülni, de van varázsa annak, amikor mi bontjuk ki először a gyári csomagolásból a súlyos összegekért vásárolt portékát, ráadásul ez esetben biztosak lehetünk abban is, hogy a garancia valóban addig érvényes, mint ami a papírra van írva. Használt kártya esetén is alapvető a garancia megléte ebben az árkategóriában, de nem mindegy, hogy azt milyen formában kapjuk. A papíros, jó nevű (tehát a garancia tartama alatt várhatóan nem csődbe menő), és a lakhelyünkhöz közel lévő kiskerbe szóló garancia ugyanis mindig többet ér, hiszen probléma esetén sokkal egyszerűbben intézhető, mint a vidéki nevesincs boltba, vagy esetleg az eladón keresztül nagykerbe szóló jótállás, hiszen egy esetleges évek múlva történő meghibásodáskor utóbbit elég nehéz lesz behajtani (tisztelet a kivételnek).

NVIDIA modellek 50000 Ft fölött

50000 Ft: GeForce GTX 680 (Gainward)

GPU: 28 nm GK104 (1536 SP, 128 TMU, 32 ROP) @ 1006 MHz (=REF)
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 6008 MHz (=REF)
TDP: 195W

50000 Ft körüli áron kaphatjuk meg a 600-as GeForce széria 1 GPU-s csúcskártyáját a GTX 680 személyében. Bár egykori csúcsmodell lévén, az ára nem feltétlenül van egyenes arányban a teljesítményével, mégis megfontolandó választás lehet mind a mai napig.

A Gainward GTX 680-as kártyája majdnem teljesen referencia modell. Eltér a hűtés burkolata, ahol matrica helyett egy olcsóbb műanyagból készült borítólemezt alkalmaztak. Maga a hűtés egyéb tekintetben a referencia kialakítást követi. A borda ezúttal nem vapor chamber-t, hanem a talapzatán végigfutó heatpipe-okat alkalmaz. A GTX 680-asok referenciahűtésétől egyébként nem kell tartani, hiszen a blower felépítésű ventilátor sokkal halkabb, mint a GTX 660 Ti és 670 esetében, a csúcskártyán ugyanis dicséretes némasággal teszi a dolgát. A nyák majdnem teljesen megegyezik a referenciával, de a tápellátást kicsit átalakították, az eredetinél több fázist alkalmazva. Más gyártók kínálatában találkozhatunk egyedi felépítésű modellekkel is, de GTX 680-ból a referencia változat a legelterjedtebb.

50000 Ft: GeForce GTX 960 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GM206 (1024 SP, 64 TMU, 32 ROP) @ 1165 MHz (REF: 1127 MHz, OC: 3%)
MEM: 2048 MB 128-bit GDDR5 @ 7010 MHz (=REF)
TDP: 120W

50000 Ft körül választhatjuk a jelenkor középkategóriás slágerkártyáját, a GTX 960-ast is, mely már természetesen a Maxwell architektúrára épül. A legfőbb hiányosságának a 128 bites memóriabuszt tartják, a tesztekből kiderül majd, hogy ez mennyire fogja vissza a teljesítményét. Léteznek 4 GB-os változatok is, ám nem feltétlenül érik meg a felárat, hiszen ahová 4 GB VRAM fog kelleni, oda már maga a GPU is kevés lesz.

A GTX 960 fogyasztása és hőtermelése nem drasztikus, így még akár Mini ITX kompatibilis méretű modelleket is találhatunk belőle, akárcsak a képeken látható Gigabyte példány. Ami rögtön feltűnhet, az a kártya hossza: a Mini ITX szabvány szerint egy alaplap mérete 170×170 mm, ezek a kártyák pedig nem lóghatnak le róluk, különben jó pár ITX-es házba nem férnének be. Így a NYÁK csak 17 cm hosszú lehet, a dupla bővítőhelyet elfoglaló hűtés viszont nem akadály, hiszen bár így lelóg a kártya hűtése az alaplapról, de a legtöbb ház esetében biztosítják a kétslotos bővítőkártyák beszereléséhez szükséges extra hátlapi nyílást. A hűtés viszonylag egyszerű felépítésű, 2 db heatpipe segíti a működését, és egy PWM szabályozású ventilátor fújja rá a levegőt üresjáratban egészen halkan, terhelés alatt viszont már hallható hangerővel. Sajnos ez a kártya nem rendelkezik a nagyobb két- illetve háromventilátoros modellek azon jó tulajdonságával, hogy terhelés nélkül teljesen lekapcsolják a ventilátorokat, ugyanis a lecsökkent bordafelület miatt valamennyi légáramlatra így is szüksége van. Ennek ellenére elmondható, hogy GTX 960-asból még akár annak is megfontolandó lehet egy ilyen kisméretű (és ezáltal olcsóbb) példány választása, aki nem ITX-es konfigurációba szánja.

55000 Ft: GeForce GTX 770 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GK104 (1536 SP, 128 TMU, 32 ROP) @ 1137 MHz (REF: 1046 MHz, OC: 8%)
MEM: 2048 MB 256-bit GDDR5 @ 7010 MHz (=REF)
TDP: 230W

A GTX 680-asnál nagyjából 5000 Ft-al drágábban juthatunk hozzá annak átnevezett (és magasabb órajelen járatott) változatához, mely a GTX 770 típusszámot kapta, így ez a népszerű GK104-es GPU-ra épülő legerősebb modell.

Az órajelemelés hatásaként a GTX 770-es fogyasztása és hőtermelése is megnőtt a 680-ashoz viszonyítva, így ezek a kártyák az NVIDIA ajánlása szerint már a GTX 780-ashoz tervezett gyönyörű referenciahűtőt kapták. Sajnos ez a változat meglehetősen ritka, hiszen a legtöbb gyártó készített saját, egyedi modellt ebből a típusból, és a vásárlók inkább ezeket részesítették előnyben. A Gigabyte három ventilátoros Windforce hűtőjével szerelt változat elég elterjedt, hiszen a méretes, és heatpipe-okkal átszőtt megoldásban a halk üzem ígéretét látták az emberek. Sajnos ez csak részben igaz, hiszen terhelés alatt zavaró hangerőre kapcsol a kártya. Más gyártók kínálatában vannak ennél jobb megoldások is, melyek újkorukban valószínűleg drágábbak voltak ugyan, ám a használtpiacon ezek a különbségek többnyire kiegyenlítődnek.

80000 Ft: GeForce GTX 780 (Zotac / Referencia)

GPU: 28 nm GK110 (2304 SP, 192 TMU, 48 ROP) @ 863 MHz (=REF)
MEM: 3072 MB 384-bit GDDR5 @ 6008 MHz (=REF)
TDP: 250W

Itt egy hatalmas ugrás következik az árban, hiszen az innentől következő kártyákért mér igencsak mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. A GTX 780-as modell a GTX TITAN lelkét képező "nagy Kepler" GK110-es GPU visszabutításával született meg. Megjelenésekor kimagasló teljesítményt nyújtott, ám még ma sem kell szégyenkeznie.

Gyönyörűen kidolgozott, minőségi darab a referencia GTX 780-as. A légcsatornás hűtőrendszer bordáját egy plexi ablakon keresztül szemlélhetjük (itt akár ellenőrizhetjük a porosodás mértékét is). A kiváló anyagminőséggel összeszerelt kártya oldalán egy LED világítású GeForce GTX feliratot is találunk. Természetesen a 780-asból is készültek egyedi megoldások az egyes gyártók modelljei között, melyek többnyire háromventilátoros monstrumok. Lehetnek gyorsabbak, vagy akár picivel csendesebbek is, de ez a referencia dizájn akkor is annyira szemet gyönyörködtető, hogy az erre kicsit is fogékony vásárlók biztosan ezt fogják választani.

90000 Ft: GeForce GTX 780 Ti (Gigabyte / Referencia)

GPU: 28 nm GK110 (2880 SP, 240 TMU, 48 ROP) @ 876 MHz (=REF)
MEM: 3072 MB 384-bit GDDR5 @ 7010 MHz (=REF)
TDP: 250W

Nagyjából 10000 Ft a Ti változat felára, ezért cserébe teljes értékű GK110-es GPU-t, és magasabb órajeleket kapunk. A GTX 780 Ti már erősebb volt az első TITAN kártyánál is, és még manapság is igazi nagyágyúnak számít.

A GTX 780 Ti ugyanarra a gyönyörű referencia dizájnra épül, mint az alap változat, sőt talán még annál is látványosabb, hiszen a hűtőbordát feketére festették. Ebből is léteznek egyedi hűtős változatok, de számomra a referencia marad a legszebb.

95000 Ft: GeForce GTX 970 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GM204 (1664 SP, 104 TMU, 56 ROP) @ 1076 MHz (REF: 1050 MHz, OC: 2%)
MEM: 4096 MB 256-bit GDDR5 @ 7010 MHz (=REF)
TDP: 145W

Nagyjából 95000 Ft körüli áron cserélnek gazdát a GTX 970-es kártyák, melyek a specifikáció módosítási botrány ellenére igen népszerű, és jó ár/érték arányú felsőkategóriás típusnak számítanak.

Bár sokak számára meglepő lehet, de a GTX 970-esből létezik Mini ITX kompatibilis változat is. Ez a konkrét példány olvasóim számára a Gigabyte két Mini ITX-es kártyáját összehasonlító cikkemből lehet ismerős. Mint ott bővebben is kifejtettem, ha nincs kifejezetten szükségünk az apró méretre, akkor jobban járunk valamilyen nagyobb hűtéssel szerelt példánnyal, ugyanis a borda hiába tartalmaz több heatpipe-ot a GTX 960-ason látott megoldásnál, a ventilátor zajszintje zavaró lehet, főleg mivel érthetetlen módon a PWM vezérlést is kispórolták. A hátoldalon GTX 970-es esetében 3 db Display Port csatlakozót kapunk a 2 db DVI és 1 db HDMI mellé, így a kártya teljes hátlapját elfoglalják a kimenetek, és nem maradt hely szellőzőrostélynak. Kissé érthetetlen számomra, hogy miért volt szükség ennyi csatlakozóra, hiszen egyszerre így is csak maximum 4 db monitort tud kezelni a kártya, viszont így a meleg levegőt teljes egészében a gépházon belül teríti szét, ami a nagyobb hőtermelésű GPU-val, és az aprócska ITX házakkal párosítva nem biztos, hogy szerencsés megoldás.

140000 Ft: GeForce GTX 980 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GM204 (2048 SP, 128 TMU, 64 ROP) @ 1203 MHz (REF: 1126 MHz, OC: 6%)
MEM: 4096 MB 256-bit GDDR5 @ 7010 MHz (=REF)
TDP: 165W

Jelenleg elég magas még a felára a GTX 980-as modellnek, mely már teljes értékű GM204-es GPU-t alkalmaz, ám ennek ellenére nyilvánvalóan nem annyival gyorsabb, mint amennyivel drágább. Persze a csúcs(közeli) teljesítménynek mindig is megkérték az árát, így nem meglepő, hogy a Ti változat megjelenéséig legerősebb NVIDIA kártyának számító típus ára az átlagvásárlók számára nem megfizethető.

A Gigabyte saját háromventilátoros Windforce hűtését szerelte a GTX 980-as kártyára, mely nem kelt túl minőségi benyomást, ám hatékonyan végzi a dolgát. A referencia változat természetesen most is dekoratívabb, de más gyártók kínálatában is találunk szebb példányokat. A képek ezúttal nem sajátok, hanem gyári fotók, mert a kártyát csak rövid időre, a tesztelés erejéig kaptam kölcsön, így lefotózni sajnos már nem volt idő, emiatt elnézést kérek.

200000 Ft: GeForce GTX 980 Ti (Zotac)

GPU: 28 nm GM200 (2816 SP, 176 TMU, 96 ROP) @ 1000 MHz (=REF)
MEM: 6144 MB 384-bit GDDR5 @ 7010 MHz (=REF)
TDP: 250W

A GTX 980 Ti jelzésű modell már a GM200-as csúcs GPU-ra épül (annak a TITAN X-hez képest kissé visszabutított változatára), és emellé 6 GB memóriát kapott, 384 bites memóriabusszal. A döbbenetes specifikációk miatt természetesen vastagon fogott a ceruza az árcédulán, hiszen a lényegében ellenfél nélkül álló monstrum olcsóbb példányaiért is 200000 Ft körüli összeget kell fizetni.

A Zotac háromventilátoros hűtésével szerelt GTX 980 Ti minőségi darab, így furcsa, hogy az egyedi felépítés ellenére gyári tuningot nem kapott. A burkolat igényes, karbonszál mintázatú matricázású, a hátoldalon pedig egy backplate-et is találunk. Persze ennyi pénzért elvárható, hogy odategyék magukat a gyártók minőség terén, hiszen prémium kategóriás termékről van szó. A referencia 980 Ti-k a most már sokadszorra ismétlődő, a GTX 780-as kártyáknál látott dizájnt kapták, ami bármennyire is szép, de kezd kissé unalmassá válni, így jó lenne, ha az NVIDIA újítana ezen a fronton. A fotók ezúttal is gyáriak, hasonló okokból, mint a sima 980-as esetében.

AMD modellek 50000 Ft fölött

50000 Ft: Radeon HD 7970 / R9 280X (ASUS)
GPU: 28 nm Tahiti (2048 SP, 128 TMU, 32 ROP) @ 970 MHz (REF: 925 MHz, OC: 4%)
MEM: 3072 MB 384-bit GDDR5 @ 6400 MHz (REF: 5500 MHz, OC: 16%)
TDP: 250W

A teljes értékű Tahiti GPU-t alkalmazó HD 7970-es modellt 50000 Ft körül kapjuk meg, az átnevezett R9 280X modellek ára valamivel magasabb ennél. Utóbbiak főleg memória órajel fronton nyújtanak többet, és ezúttal a változatosság kedvéért a tesztben is egy ilyen későbbi változat szerepel.

Az ASUS DirectCU hűtős R9 280X kártyája már ránézésre is brutális darab. Sajnos ez még nem a STRIX generáció, vagyis üresjáratban nem kapcsolja le a ventilátorokat, ám természetesen ennek ellenére sem hangos. A hátlaphoz közelebb lévő légkavaró belsején apró blower jellegű lapátok is vannak, melyek a számítógépházból kifelé hajtanak némi levegőt. Maga a borda is hatalmas, 5 db vaskos heatpipe szállítja a meleget a GPU-ról a lamellákra, a hűtő nevéből adódóan közvetlenül érintkezve azzal.

75000 Ft: Radeon R9 290 (Gigabyte)
GPU: 28 nm Hawaii (2560 SP, 160 TMU, 64 ROP) @ 1040 MHz (REF: 947 MHz, OC: 9%)
MEM: 4096 MB 512-bit GDDR5 @ 5000 MHz (=REF)
TDP: 250W

85000 Ft: Radeon R9 290X (Gigabyte)
GPU: 28 nm Hawaii (2816 SP, 176 TMU, 64 ROP) @ 1000 MHz (=REF)
MEM: 4096 MB 512-bit GDDR5 @ 5000 MHz (=REF)
TDP: 250W

Az R9 200-as széria nagyágyúját, a Hawaii kódnevű GPU-t alkalmazó 290-es modelleket egy kalap alá vettem, mert pontosan ugyanolyan Gigabyte kártyát sikerült beszereznem belőlük. Az X jelzésű változatban több aktív Stream processzort találunk, és kicsivel nagyobb referencia órajelen jár, ezt leszámítva a két modell megegyezik.

Az X-es és X nélküli R9 290-es modellekre ugyanolyan felépítésű kártyát épített a Gigabyte, ezért nem fotóztam le őket külön. Előbbi referencia órajeleken jár, utóbb kapott egy kis gyári tuningot is, de mindkét modellen ugyanaz a háromventilátoros Windforce hűtő dolgozott, közepes hangerő mellett. A használtpiacon elterjedtek még a referenciahűtős változatok is, melyek kissé forrófejűek és hangosak, ám pont emiatt valamivel olcsóbbak is a többinél, így akit nem zavar a zaj, és hajlandó a légcsatornás hűtő gyakoribb tisztításigényét is bevállalni, az nem jár rosszul azokkal sem.

Tesztkonfiguráció és mérési alapelvek

Most pedig lássuk a mérésekhez használt tesztkonfigurációt! Igyekeztem a lehetőségekhez mérten a legerősebb gépet összerakni, hogy minimalizáljam a processzorlimit jelenségét.

Alaplap: MSI Z87-G55
CPU: Intel Core i7 4790K @ 4400 MHz
RAM: 16 GB (4x4 GB) Kingston HyperX Fury DDR3-1600
Táp: Corsair 600W
Op. rendszer: Windows 8.1 64-bit

Mivel a processzor tartalmaz beépített IGP-t is, ezért ha már kéznél volt, lefuttattam azzal is a méréseket. Bár alapvetően azt vallom, hogy aki egy kicsit is komolyan gondolja, hogy játszani szeretne a gépén, az nem IGP-t fog használni, mégis (számomra érthetetlen módon) mostanában szinte csak ez a komponense fejlődik a processzoroknak, így hát kíváncsi voltam, hogy egy manapság kapható igen erős processzor IGP-je vajon rácáfol-e majd az előítéleteimre.

Driverek

A tesztekhez a mérések kezdetekor (2015. nyár elején) elérhető legfrissebb, nem béta drivert használtam az egyes kártyákhoz, melyek a következők:

AMD DX10: 13-1-legacy_vista_win7_win8_64_dd_ccc
AMD DX11: amd-catalyst-omega-14.12-with-dotnet45-win8.1-64bit
NVIDIA DX10: 341.44-desktop-win8-win7-winvista-64bit-international-whql
NVIDIA DX11: 353.06-desktop-win8-win7-winvista-64bit-international-whql

Természetesen megtehettem volna, hogy amint kijön egy új driver, frissítek, de az egyenlőség jegyében ez nem lett volna célszerű.

Minőségi szintek

Újdonság ebben a cikkben, hogy ezúttal minden játékot három minőségi szinten mértem le, melyek a következők:

- 1280x720, minimum detail

Alapvetően a kispénzű vásárlók választása, akiknek mindegy, hogy hogyan, csak valahogy elinduljon a játék. Felbontásnak a legkisebb széles körben támogatott, és még élvezhető widescreen felbontást választottam, hiszen manapság már szinte teljesen kikoptak a 4:3 vagy 5:4 arányú monitorok, és a játékok többségét is szélesvásznú megjelenítésre optimalizálják. A grafikai beállítások között az összes lehetséges opció ki volt kapcsolva, vagy alacsonyra volt állítva ezen a minőségi szinten.

- 1680 x 1050, medium detail

Az arany középút, a pár évvel korábban elterjedt 20-22"-os monitorok felbontásával. A játékok már jellemzően elég jól néznek ki ilyen beállítások mellett, de az elérhető maximális látványvilág még messze van.

- 1920 x 1080, maximum detail

Full HD, vagyis a manapság legelterjedtebb felbontás, és maximális grafikai beállítások. Fontos viszont megjegyezni, hogy AA-t ezúttal sem kapcsoltam be semelyik mérésnél, mégpedig azért, mert a különféle VGA generációk eltérő üzemmódokat támogatnak, és eltérő minőségben valósítják meg ezt az effektet, így nem lett volna igazságos az összehasonlítás.

Tesztek - Battlefield 4

Műfaj: First Person Shooter
Megjelenés: 2013.10.29.
Hivatalos minimum VGA: AMD Radeon HD 3870 / NVIDIA GeForce 8800 GT
Hivatalos ajánlott VGA: AMD Radeon HD 7870 / NVIDIA GeForce GTX 660
Mérési módszer: 2

Sokak kedvence a Battlefield sorozat, melynek negyedik epizódját válogattam be a cikkbe. A játék DirectX 10-es kártyákon is elindul, ám a dx10-es Radeonok legfrissebb elérhető driverével nincs kibékülve: induláskor jelzi, hogy frissebb verzió szükséges, majd elindul ugyan, de nem reagál a beviteli perifériákra.

Ebben a játékban 200 FPS-nél egy fix limit jelentkezik (ez valószínűleg nem processzorlimit, hanem a játékba épített korlát). Ezt a határt nagyon sok kártya elérte alacsony részletességgel, sőt közepes grafikai szinten is. Alighanem ennek köszönhető, hogy a kisebb terhelés melletti nagy sebességnél hagyományosan gyengélkedő, de magas részletességgel jól teljesítő 290-es Radeonok ezúttal nem szorultak annyira hátra a listában. Alacsony beállításokkal még az Intel IGP-vel is játszható a program, de a magasabb minőségi szinteket elfelejthetjük vele.

Alacsony részletességgel a cikk leggyengébb kártyáit leszámítva gyakorlatilag minden versenyzővel játszható sebességet kapunk, és a grafika igazából ilyenkor sem csúnya, vagyis igen jól optimalizált játékról van szó. A közepes beállítások eléréséhez sem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, hiszen már 10000 Ft alatti kártyákkal is megcélozható ez a minőségi szint, sőt még a maximális grafikát is kipróbálhatjuk a legerősebb dx10-es, vagy a gyengébb dx11-es modellekkel is.

Tesztek - METRO Last Light

Műfaj: First Person Shooter
Megjelenés: 2013.05.14.
Hivatalos minimum VGA: DirectX 9, Shader Model 3 compliant graphics card (GeForce 8800 GT 512 MB, GeForce GTS 250, etc)
Hivatalos ajánlott VGA: DirectX 11 compliant graphics card (GeForce GTX 480 and above)
Mérési módszer: 1

Szép grafikát felvonultató First Person Shooter, melynek saját beépített benchmarkjával gyerekjáték a tesztelés. DX10 és 11 módban is képes futni.

A processzorlimit ezúttal 100 FPS-nél jelentkezik - ezt az eredményt a cikk leggyorsabb kártyája mindhárom minőségi szinten elérte. A játék alacsony részletességgel nem igényel túlságosan erős hardvert, hiszen akár az IGP-vel is élvezhető sebességet kapunk. Közepes beállításokhoz már nem árt, ha rendelkezünk a legerősebb dx10-es kártyák valamelyikével, vagy a dx11-es modellek közül minimum egy GeForce GTX 460-assal, illetve Radeon HD 5850-essel, melyek 13000 Ft körüli összegért vihetőek haza. A maximális grafikai színvonalhoz már minimum a legerősebb Fermis GeForce-okra lesz szükség, a Terascale 2-es Radeonok azonban itt lemaradnak, így az AMD kínálatából legalább egy HD 7850-est javasolnék ilyen beállításokhoz, ami 25000 Ft körüli árcédulát kapott a jelenlegi használtpiacon.

Tesztek - Fary Cry 4

Műfaj: First Person Shooter
Megjelenés: 2014.11.18.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce GTX 460 / AMD Radeon HD5850 (1GB VRAM)
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 680 / AMD Radeon R9 290X (2GB VRAM)
Mérési módszer: 3

A népszerű Far Cry sorozat már a negyedik epizódjánál tart, és mindig is a döbbenetesen szép grafika (és az ehhez társuló magas gépigény) jellemezte. Ez a játék csak DirectX 11-es kártyákon indul el, és azokat is erősen megizzasztja.

Íme egy olyan játék, ahol nem croppoltam a grafikont a Radeonok kis részletességnél tapasztalható alacsony teljesítménye miatt, ennek következtében pedig eléggé hátra szorultak a listában, bár azért jól látszik, hogy magasabb beállításokkal megemberelik magukat. A játék csak dx11-es kártyákon indul el, de az alacsonyabb kategóriás modellekkel (köztük az Intel IGP-vel is) még a minimális grafikai szinten sem fut élvezhető sebességgel, így 10-15000 Ft körüli összegre lesz szükségünk a játékhoz, amiből a középkategóriás 400-as GeForce-okat, vagy HD 5000-es Radeonokat megvehetjük.

Közepes grafikai szint eléréséhez ez az ár 20000 Ft környékére nő, ugyanis ilyen beállításokkal már csak az erősebb Fermis Geforce-ok, vagy Terascale 2-es Radeonok boldogulnak el, de még a modernebb alsó-közép kategóriás vasaknak is tud kellemetlen meglepetést okozni. A maximális grafikai szint már egyértelműen az erős Kepleres GeForce-ok és GCN-es Radeonok felségterülete, vagyis legalább 40000 Ft körüli összeget érdemes előteremteni ilyen igények esetén.

Tesztek - Company Of Heroes 2

Műfaj: Stratégia
Megjelenés: 2013.06.25.
Hivatalos minimum VGA: 512MB Direct3D 10 capable video card (GeForce 8800 GT or Radeon HD 2900XT)
Hivatalos ajánlott VGA: 1024 MB Direct3D 11 capable video card (GeForce GTX 470 or Radeon HD 5850)
Mérési módszer: 1

A stratégiai játékok általában nem a magas gépigényükről híresek, ám a Company Of Heroes második epizódja meg tudja izzasztani a vasakat. DirectX 10-es kártyákkal is elindul, de a Radeonokon állandóan lefagy benchmark közben, így azok nem szerepelnek a grafikonon, ellenben a GeForce-okkal nincs ilyen probléma.

90 FPS környékén processzorlimitbe ütközünk, amit az erősebb kártyák minden részletességi szinten megközelítettek. A játék elsősorban a magas memóriasebességet díjazza, így alacsony grafikai szinthez elég lesz egy erősebb G92-es GeForce, vagyis 10000 Ft alatti kiadással is megússzuk a dolgot, az Intel IGP-vel azonban nem kapunk élvezhető sebességet. A közepes beállításokhoz már egy GTX 560-as, vagy egy Cypress vagy Barts magos Radeon a minimum, utóbbiak kedvezőbb áruk miatt jobban ajánlhatók. A maximális grafikai részletesség sem fog anyagi csődbe taszítani minket, hiszen a 20-25000 Ft között kapható legerősebb első generációs dx11-es GeForce-ok és Radeonok egyaránt megfelelőek erre a feladatra.

Tesztek - Batman Arkham Origins

Műfaj: Akció / kaland
Megjelenés: 2013.10.25.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce 8800 GTS / AMD Radeon HD 3850
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 560 / AMD Radeon HD 6950
Mérési módszer: 2

Batman legújabb kalandjait szintén DX10 és 11 módban is élvezhetjük.

A grafikont annak tudatában kell szemlélni, hogy a Radeon kártyákon (valamint az 1 GB RAM alatti GeForce-okon, pl. GTX 460) nem bekapcsolható a teljes PhysX gyorsítás, ami a GPU-t is leterheli. Ennek megfelelően ezúttal az AMD kártyái állnak az élen, ám a GeForce-ok is szorosan követik őket. Alacsony részletességi szinten egészen jól fut a játék a gyengébb kártyákon is, még az Intel IGP-vel is játszhatunk vele.

A közepes grafikai szinthez sem kell hatalmas összegeket költenünk, a maximális grafikához azonban már DirectX 11-es kártyára, ezen belül is minimum egy GTX 470-re, vagy 660-ra lesz szükségünk, vagy ha lemondunk a PhysX gyorsításról, akkor válogathatunk az erősebb Terascale 2-es Radeonok közül is.

Tesztek - Tomb Raider

Műfaj: Akció / kaland
Megjelenés: 2013.03.05.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce 8800 / AMD Radeon HD 2900 or better
Hivatalos ajánlott VGA: DirectX 11 graphics card with 1GB Video RAM: AMD Radeon HD 5870 / NVIDIA GeForce GTX 480
Mérési módszer: 1

A híres Tomb Raider sorozat 1996-os indulása óta rengeteg epizódot megélt, jobb és rosszabb részek vegyesen előfordultak, ám 2013-ban egy igazán minőségi, alcím nélküli kiadással rebootolták a szériát, ami azóta másod- (vagy sokad-) virágzását éli.

Lara Croft modern kori kalandjait igen jól skálázódó grafikai motor jeleníti meg, így alacsony részletességgel akár egy GeForce 8600 GT is elég lehet a játszható sebességhez. A közepes beállításokhoz egy erősebb dx10-es kártya kell, a maximális részletességhez pedig érdemesebb a dx11-es modellek közül válogatnunk, hiszen dx10 alatt sok effekt nem kapcsolható be. Ilyen beállítások mellett 2 GB VRAM-ot tartalmazó kártyára lesz szükségünk (a Fermi-s GeForce-ok látványosan küszködnek, de a Terascale 2-es Radeonok közül is csak a legerősebb példányokkal kapunk folyamatos képet).

Tesztek - The Witcher III

Műfaj: Akció / kaland
Megjelenés: 2015.05.19.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce GTX 660 / AMD Radeon HD 7870
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 770 / AMD Radeon R9 290
Mérési módszer: 3

Egyik legfrissebb, és ennek megfelelően legnagyobb gépigényű játékunk a cikkben a Witcher sorozat harmadik epizódja.

Ez a legteljesítményigényesebb cím a cikkben szereplő játékok közül, ennek ellenére szerencsére elég jól skálázható, vagyis alacsony részletesség mellett egy nagyjából 12-13000 Ft körül kapható Radeon HD 5770, vagy GeForce GTS 450 elég a futtatásához. A közepes részletességhez már 20000 Ft fölött kell költenünk, hiszen minimum egy GTX 560 Ti-re, vagy egy HD 6970-re lesz szükségünk, de az igazi hidegzuhany akkor ér minket, ha Full HD-ban, maximális részletesség mellett szeretnénk játszani, ebbe a feladatba ugyanis a legtöbb mai kártya foga is beletörik, és jól játszható eredményt csak a GTX 780 Ti, vagy annál erősebb GeForce modellek produkálnak, ami akárhogy is nézzük, közel 100000 Ft-os kiadást fog jelenteni!

Tesztek - Assassin's Creed Unity

Műfaj: Akció / kaland
Megjelenés: 2014.11.11.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce GTX 680 / AMD Radeon HD 7970 (2 GB VRAM)
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 780 / AMD Radeon R9 290X (3 GB VRAM)
Mérési módszer: 2

Az Assassin's Creed sorozat legújabb része a cikk méréseinek kezdetekor az Unity alcímet viselő epizód volt, ami képes igencsak megizzasztani a modernebb vasakat is.

A cikk egyik leginkább teljesítményigényes játékában a lista elején hatalmas NVIDIA fölénnyel találkozhatunk, a Radeonok alighanem a szokásos driver limitáció miatt nem igazán tudják kifutni magukat alacsony részletesség mellett, de magas minőségi szinten azért ott vannak a 290-esek a 780-as GeForce közelében. 1 GB memóriát tartalmazó kártyákkal maximum csak alacsony grafikával játszható a játék, a közepes, vagy a magas részletességhez minimum 2 GB VRAM szükséges. Emellett a Fermi-s GeForce-ok szokásosnál gyengébb szereplése érdemel említést, ezúttal igencsak helyben hagyták őket a Terascale 2-es Radeonok. Természetesen az eddigiekből nyilvánvaló, hogy az Intel IGP-vel esélyünk sincs játszható sebességet kapni ebben a játékban.

Pénzügyi szempontból ez a játék az egyik leginkább megterhelő a cikkben, hiszen eleve csak DirectX 11-es kártyákon indul el, ráadásul azok közül se éri be akármivel: az első generációs csúcsvasakkal is maximum csak alacsony részletességben reménykedhetünk. Itt érdemes az AMD kínálatából válogatni, hiszen a 15-20000 Ft között hazavihető Cypress vagy Barts magos modellekkel már játszható sebességet kapunk. A közepes grafikai részletességhez már egy minimum 2 GB memóriával rendelkező modellre lesz szükségünk, nagyjából a 25000 Ft körüli árszinten. A játék maximális részletességgel, Full HD felbontásban való élvezetéhez pedig igencsak a zsebünkbe kell nyúlni, hiszen ezekkel a beállításokkal csak a 40000 Ft-os GTX 660 Ti, vagy AMD fronton a 45000 Ft körül kapható 7950-es képes megbirkózni.

Tesztek - Grand Theft Auto V

Műfaj: Third Person Shooter / Sandbox
Megjelenés: 2015.04.14.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce 9800 GT / AMD Radeon HD 4870, 1 GB VRAM
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 660 / AMD Radeon HD 7870, 2 GB VRAM
Mérési módszer: 1

A rekordot rekordra halmozó Grand Theft Auto sorozat legújabb epizódja a negyedik rész csapnivaló PC-s portja után végre minőségi munka lett, megérte hát a sok várakozás. Beépített benchmark rendszert is kapott, mely 5 jelenetet futtat le, ezek eredményeinek átlaga a grafikonon szereplő érték.

Látszik, hogy a botrányosan rosszul optimalizált negyedik rész negatív fogadtatása után a Rockstar Games mérnökei mindent megtettek, hogy az új epizódot ne érhesse ilyen fajta kritika. Dicséretes, hogy alacsony grafikai szinten a leggyengébb kártyák kivételével minden modellen élvezhetően fut a játék, még a gépigényben említett (és a játék által az induláskor egy hibaüzenettel is forszírozott) 1 GB VRAM-ra sem lesz szükség, hiszen az 512 MB-os, sőt annál kevesebb memóriával rendelkező kártyák sem jöttek zavarba. A közepes részletességi szinthez már valóban szükségünk lesz 1 GB memóriára (illetőleg a 896 MB-os GTX 260 is elég lesz), de ezt még mindig megúszhatjuk akár 10000 Ft környékén is. A maximális grafika már más tészta, hiszen az itt megjelenített effektek kiszámításához már nem csak sok VRAM, hanem erős GPU is szükségeltetik, így az élvezhető sebességhez minimum egy GeForce GTX 660 Ti-re, vagy egy Radeon HD 7870-re lesz szükségünk, ami alsó hangon 35-40000 Ft-os kiadást jelent.

Tesztek - Just Cause 2

Műfaj: Third Person Shooter / Sandbox
Megjelenés: 2010.03.23.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce 8800 Series / AMD Radeon HD 2600 Pro, 256 MB VRAM
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTS 250 / AMD Radeon HD 5750, 512 MB VRAM
Mérési módszer: 1

"GTA klón" kategóriában indul a kissé bugyuta, ám népszerű Just Cause sorozat második epizódja, mely már nem mai darab, de beépített benchmarkja segítségével egyszerű vele a mérés. A GPU Water Simulation és a Bokeh Filter effektek AMD kártyákon nem elérhetőek (illetve utóbbi a GTX 200-as GeForce-okon is hibásan jelenik meg)

A processzorlimit 220 FPS környékén mutatkozik, ezt alacsony részletességgel a mezőny jelentős része elérte. Nem véletlen, hiszen ilyen beállításokkal szinte az összes versenyzővel jól játszható a program, akár még az Intel IGP-vel sem vagyunk teljesen esélytelenek. A közepes beállításokhoz sem szükséges erőmű, hiszen az erősebb dx10-es modellek bőven elegendőek lesznek, sőt akár a maximális beállításokhoz is használhatjuk ezeket. Alapvetően elmondható, hogy ez a program nagyon érzékeny a VRAM sávszélességre, vagyis a régebbi, de komoly memóriarendszerrel rendelkező modellek sokkal jobban teljesítenek, mint az újabb, modernebb, ám alsóbb kategóriás példányok.

Tesztek - Watch Dogs

Műfaj: Third Person Shooter / Sandbox
Megjelenés: 2014.05.27.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce GTX 460 / AMD Radeon HD 5850, 1 GB VRAM
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 560 Ti / AMD Radeon HD 7850, 2 GB VRAM
Mérési módszer: 3

Másik "GTA klónunk" a valamivel frissebb Watch Dogs, mely DirectX 11-es VGA-t igényel.

A processzorlimit ezúttal 130 FPS-nél jelentkezik, amit a legerősebb kártyák közepes beállításokkal is, míg alacsony grafikai szinten a mezőny fele el is ért. Ilyen beállításokkal egyedül az Intel IGP-vel nem kapunk folyamatos képet, az összes többi dx11-es modellen jól játszható a program. A közepes szinthez is elég lesz egy kicsivel 10000 Ft fölött kapható Radeon HD 5750, a maximális részletesség viszont jobban megterheli a kártyákat, így az első dx11-es generációból már csak a legerősebb Fermi-s Geforce-ok vagy Terascale 2-es Radeonok bíkóznak meg a feladattal, de a modernebb generációkból sem árt, ha minimum egy GTX 660, vagy HD 7850 csücsül a gépünkben.

Tesztek - Resident Evil 6

Műfaj: Akció / Kaland
Megjelenés: 2013.03.22.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce 8800 GTS
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 560
Mérési módszer: 1

A Resident Evil sorozat hatodik epizódja saját, külön telepíthető Benchmark programot kapott. Érdekes, hogy míg a nagycikkben szereplő 5. rész Benchmarkjában DirectX 10-es mód is volt, addig ez a program fixen DirectX 9c módban fut. Ennek ellenére ne becsüljük le, hiszen képes még az erősebb kártyákat is rendesen megizzasztani, így stabilitás tesztnek sem utolsó.

Mivel ennek a játéknak a saját Benchmark programja nem FPS értéket, hanem pontszámot mutat, ezért ezeket az értékeket közlöm. Ez egyszerűen nem más, mint a kirenderelt frame-ek számának összege, így ha figyelembe vesszük, hogy a jelenet 150 másodpercig tart, akkor ezzel a számmal elosztva a végső pontszámot, megkapjuk az átlagos FPS értéket. Ennek megfelelően a 30 FPS-es átlaghoz 4500 pontot elérő kártyára lesz szükség, amihez alacsony részletesség és felbontás mellett elég lesz egy erős G92 alapú GeForce, vagy egy HD 4850-es Radeon, közepes grafikával már egy GTX 260, vagy erős HD 4800-as AMD kártya kell, míg maximális beállítások mellett, Full HD-ban már jobban tesszük, ha inkább az első DirectX 11-es generáció erősebb modelljei közül válogatunk.

Tesztek - Alan Wake

Műfaj: Akció / Kaland
Megjelenés: 2012.02.29.
Hivatalos minimum VGA: DirectX 10 compatible or later with 512 MB RAM
Hivatalos ajánlott VGA: DirectX 10 compatible or later with 1 GB RAM
Mérési módszer: 3

Élvezetes kalandjáték az Alan Wake, mely már nem mai darab, így nem igényel igazán erős VGA-t sem.

Ebben a játékban a processzorlimit 190 FPS-nél mutatkozik, ezt a legerősebb kártyák mind el is érték. Az élen az első 5 helyen NVIDIA kártyát találunk, a 290-es Radeonok nem tudták befogni a 780-as GeForce-okat, sőt a 280-as is kikapott a GTX 680-tól. Jól látszik, hogy közepes és magas részletességgel minimum 512 MB memóriát igényel a játék, ez a GeForce 8800 GS és a 320 MB-os 8800 GTS drasztikus visszalassulását eredményezi. A játék egyébként is régivágású abból a szempontból, hogy elsősorban a magas memória sávszélességet díjazza, tehát az alacsonyabb kategóriás, ám modernebb kártyák (például a 64 bites memóriabuszú GT 640) rosszul szerepelnek, míg az elavultabb, ám egykori csúcsmodellek (pl. GTX 580) tarolnak. Valószínűleg ebből következik az is, hogy IGP-vel ezt a játékot elfelejthetjük.

Alacsony részletességgel nem igényel túl drága kártyát a játék, a felsőbb kategóriás első generációs dx10-es kártyákon is játszható sebességgel fut, vagyis egy GeForce 8800 GTS, vagy egy Radeon HD 3870 elég hozzá, vagyis nagyjából 6000 Ft költséggel számolhatunk. A közepes beállításokkal már csak az erősebb dx10-es modellek (GTX 260-tól, illetve HD 4870-től fölfele) rúgnak labdába, de a gyengébb dx11-es példányoknak is okozhat már meglepetéseket ez a minőségi szint, így nagyjából 10000 Ft körüli összeget kell majd áldoznunk. A maximális részletességhez Full HD felbontásban már minimum egy erősebb Fermis GeForce-ra (GTX 560-tól fölfele), vagy Radeon fronton egy 6850-esre lesz szükségünk, ez 15-20000 Ft körüli kiadást jelent.

Tesztek - Assetto Corsa

Műfaj: Autóverseny szimulátor
Megjelenés: 2013.11.08.
Hivatalos minimum VGA: DirectX 10.1 (AMD Radeon HD 6450 / NVIDIA GeForce GTX 460)
Hivatalos ajánlott VGA: DirectX 11 (AMD Radeon HD 7870 / NVIDIA GeForce GTX 660)
Mérési módszer: 2

Az Assetto Corsa-t az első olyan vérbeli autószimulátorként harangozták be, amelynél a látványra is különös hangsúlyt fektettek, és valóban meglehetősen szép grafikával szórakoztat minket a játék. Ennek ellenére alacsony részletességgel nem kell hozzá erőmű, elég lesz egy DirectX 10.1 kompatibilis kártya, vagyis a dx10-es GeForce-ok ezúttal nem rúgnak labdába.

Nem hiába nevezik ezt a játékot next-gen autószimulátornak, hiszen maximális részletességgel igencsak képes megizzasztani az erősebb kártyákat is. Szerencsére a grafika jól skálázható, így a gyenge hardverrel rendelkező versenyzők sem maradnak hoppon. A 250 FPS körül mutatkozó processzorlimitet rengeteg kártya elérte alacsony részletességgel, sőt a cikk legerősebb kártyája még közepes beállításokkal is megközelítette. Ilyen beállításokkal ezúttal a Radeon R9 290X is jól szerepelt, hiszen majdnem a 980-as GeForce szintjét hozta, ám a közepes beállításokkal való lassabb sebessége (szokásos driver gond) folytán mégis hátrébb szerepel a grafikonon.

Alacsony részletesség mellett gyakorlatilag a leglassabb kártya kivételével mindegyik tesztelt modellen (és az Intel IGP-n is) játszható sebességet kaptunk, de oda kell figyelni arra, hogy a játék DirectX 10.1 támogatást igényel, vagyis a Radeon HD 2000-es modellcsalád, valamint az összes DirectX 10-es NVIDIA kártya kiesik a képből. A közepes részletességi szinthez (amely jelentős javulást jelent a játék kinézetében) szintén nem kell egy vagyont kiadnunk, hiszen egy 10000 Ft körüli összegért hazavihető kártyával már élvezhetően fut a Corsa ilyen beállítások mellett. A maximális részletességnek viszont kőkeményen megkéri az árát a játék, itt nem árt a csúcs Keplerek, vagy a GTX 960-as, illetőleg AMD fronton az R9 280X/285 környékén kezdeni a nézelődést, ami nagyjából 50000 Ft-os kiadást fog jelenteni.

Tesztek - Project Cars

Műfaj: Autóverseny szimulátor
Megjelenés: 2015.05.08.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce GTX 260 / ATI Radeon HD 5770, 1 GB VRAM
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GTX 600 series / AMD Radeon HD 7000 series, 2 GB VRAM
Mérési módszer: 2

Másik káprázatosan szép autószimulátorunk a Project Cars, mely már dx11-es vasat fog igényelni, illetve elméletben futhatna régebbi kártyán is, hiszen dx11 támogatás hiányában közli, hogy dx9 módban fog indulni (dx10 mód valami miatt nincsen), ám ilyenkor nem reagál semmilyen inputra a kezelőfelület, így gyakorlatilag használhatatlan a program.

Az alacsony részletességnél jelentkező processzorlimit 150 FPS környékén mutatkozik, és szokás szerint közepes beállításokkal is az NVIDIA kártyák futnak jobban, így a Radeonok hátrébb szorultak a listában. A grafika nagyon jól skálázható, hiszen minimális beállításokkal az összes dx11-es résztvevővel játszható sebességet kapunk, még akár az Intel IGP-vel is élvezhetjük a száguldást. A közepes részletességi szint sem igényel túlságosan erős hardvert, hiszen a kicsivel 10000 Ft fölött kapható első dx11-es generációba tartozó középkategóriás kártyákkal már ezek a beállítások sem elérhetetlenek. A maximális grafikai szinthez Full HD-ban viszont mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, hiszen minimum a legerősebb Kepleres GeForce-okra, vagy egy erős GCN-es Radeonra lesz szükségünk hozzá, ami 45-50000 Ft-os kiadást jelent.

Tesztek - GRID Autosport

Műfaj: Autóverseny szimulátor
Megjelenés: 2014.06.24.
Hivatalos minimum VGA: Intel HD 3000 or AMD HD 2000 Series or NVIDIA GeForce 8000 Series
Hivatalos ajánlott VGA: Intel HD 5200 or AMD HD 7000 Series or NVIDIA GeForce GTX 600 Series, minimum 1GB RAM
Mérési módszer: 1

A Codemasters régi szereplő az autószimulátorok világában, és az EGO motoros játékai általában kellemesen optimalizált, nem túl magas gépigényű, ám mégis látványos és szép alkotások. Nincs ez másként a GRID sorozat legújabb részével sem, melyet akár DirectX 10-es kártyákon is játszhatunk, ám ilyenkor nem lehet minden grafikai beállítást maximumra állítani.

Alacsony grafikai szinten 400 FPS fölött már megbízhatatlan eredmények születtek, ezért itt vágtam meg a grafikont. Dicséret illeti a Codemasters fejlesztőcsapatát, hiszen ilyen beállításokkal a cikkben szereplő összes kártyával élvezhetően futott a program, és mindezt úgy, hogy különösebben vészesen csúnyának sem volt nevezhető. A közepes beállítások kedvéért sem kell bankot rabolnunk, hiszen a leggyengébb kártyákon kívül szinte bármin (még az Intel IGP-n is) játszható a program ilyen feltételekkel, sőt a maximális részletességhez is elég lesz egy 10000 Ft alatti dx10-es Radeon vagy GeForce. Ha a dx11-es effekteket is látni szeretnénk, akkor viszont picivel többet kell áldoznunk, mert minimum egy GTX 460-as GeForce-ra, vagy egy HD 5850-es Radeonra lesz szükségünk.

Tesztek - Euro Truck Simulator 2

Műfaj: Teherautó szimulátor
Megjelenés: 2012.10.19.
Hivatalos minimum VGA: GeForce GTS 450-class
Hivatalos ajánlott VGA: GeForce GTX 760-class (2 GB)
Mérési módszer: 3

Sokak számára nem tűnhet túl izgalmasnak teherautókat vezetni közúton, ám mégis remek szórakozást nyújt az Euro Truck Simulator 2, melyhez a megcélzott, nem feltétlenül gamer közönség igényeihez igazodva nem szükséges túlságosan erős gép, de azért maximális grafikai szinten nem lesz panaszunk a látványra sem.

Szimulátorrajongókat megcélzó játékról lévén szó, nem lepődünk meg azon, hogy alacsony részletességi szinten a cikk összes szereplője kielégítő sebességgel futtatja a programot. A közepes beállítások sem igényelnek hatalmas anyagi befektetést, hiszen már az 5000 Ft körül kapható GeForce 8800 GS is alkalmas erre a feladatra, sőt akár az Intel IGP-vel is próbálkozhatunk. A maximális részletességet azonban ennél a játéknál sem adják "ingyen", hiszen ehhez minimum az erősebb Fermi-s GeForce-okra, vagy Terascale 2-es Radeonokra lesz szükségünk, ami típustól függően 15-20000 Ft-os kiadást fog jelenteni.

Tesztek - Test Drive Unlimited 2

Műfaj: Autóverseny
Megjelenés: 2011.02.08.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce 8800 / AMD Radeon HD 3870
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 280 / AMD Radeon HD 4870
Mérési módszer: 4

A Test Drive Unlimited sorozat második epizódja nem lett olyan hangulatos, mint az első rész, és kevésbé profi hozzáállásával inkább a fiatalabb korosztályt célozza meg. A cikk egyik legrégebbi szereplőjeként gépigénye sem magas, így a szórakozáshoz nem kell vagyonokat költeni.

Ebben a játékban nem csoda, hogy a modernebb kártyák processzorlimitbe ütköznek, még közepes részletesség esetén is. Cserébe a leggyengébb modellekkel is játszható sebességet kapunk alacsony beállításokkal, sőt a közepes beállításokhoz is elegendő akár az Intel IGP is. A maximális részletességhez Full HD-ban már nem árt, ha van 1 GB VRAM, és egy erősebb dx10-es GPU a kártyán, de vagyonokat így sem kell költenünk.

Tesztek - Carmageddon Reincarnation

Műfaj: Autóverseny
Megjelenés: 2014.03.27.
Hivatalos minimum VGA: 1 GB DirectX 11 (AMD HD 6000 series GPU or equivalent)
Hivatalos ajánlott VGA: 2 GB DirectX 11 (AMD HD 7800 series or equivalent)
Mérési módszer: 4

Az egykor kimagaslóan népszerű Carmageddon sorozat feltámasztása kissé felemásra sikerült. Bár az egykori rajongóknak tetszeni fog, hiszen jól hozza az első rész hangulatát, ám önmagában szemlélt programként talán kicsit kevés tartalommal bír, és a megvalósításra is lehet panasz. Különösen igaz ez a kissé sivár, és emellett nem túl jól optimalizált grafikára, melyen ugyan sokat javítottak a fejlesztők az Early Access-es verziók óta, ám még így sem lett az igazi. Bár a játék hivatalosan dx11-es kártyát igényel, de az AMD dx10.1-es modelljeivel is elindult, a dx10-es GeForce-okon azonban csak szürke képernyő látszott.

Alacsony részletességnél 90 FPS környékén processzorlimitbe ütközünk, és ezt elég sok kártya elérte. A legerősebb dx10-es Radeon kártyákkal már játszható sebességet kapunk, de a játék még ilyen körülmények között is jobban érzi magát, ha minimum 1 GB VRAM található a kártyán (erre utal, hogy pl. a HD 4830 jobb eredményt ért el, mint a gyorsabb, ám kevesebb RAM-ot tartalmazó 4870), a közepes részletességhez pedig már minimum 2 GB VRAM szükségeltetik, ami NVIDIA fronton 35000 FT körüli kiadást jelent egy GTX 660 személyében, míg a Radeonok között minimum a hasonló áron beszerezhető HD 7870-re lesz szükségünk. Ha viszont teljes pompájában szeretnénk élvezni az újkori Carmageddont, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, hiszen csak a cikk legerősebb (és egyben legdrágább) kártyáival hozott élvezhető sebességet ilyen beállítások mellett.

Tesztek - Ride

Műfaj: Motorverseny
Megjelenés: 2015.03.20.
Hivatalos minimum VGA: NVIDIA GeForce GTX 460 1GB / AMD Radeon HD 6790 1GB
Hivatalos ajánlott VGA: NVIDIA GeForce GTX 780 / AMD Radeon R9 290X
Mérési módszer: 2

A motorverseny kategóriával valamiért elég mostohán bánnak a játékkészítők, különösen a nem valamilyen versenyszériát feldolgozó, hanem közúton játszódó játékokból van kevés. Az egyik ilyen a nem túl kimagasló minőségű, ám így is jó szórakozást nyújtó, Ride című játék, melyet talán a PS2-es Tourist Trophy-hoz lehetne a leginkább hasonlítani, ám annál azért sokkal gyengébb alkotás.

A 130 FPS-nél mutatkozó processzorlimitet a két GTX 980-as modell mindhárom részletességi szinten elérte, de alacsony beállítások mellett a mezőny jelentős része belefutott. Ilyen beállításokkal akár még egy Intel IGP-vel is játszható a program, de a gyengébb dx10-es kártyák közül már nem mind alkalmas a feladatra. A dx10-es Radeonok jelentős előnyben vannak a GeForce-okhoz képest, ám a dx11-es modellek között már kiegyenlítődik a küzdelem. A közepes minőségi szinthez egy kicsivel 10000 Ft fölött kapható Radeon HD 5750, vagy GeForce GTS 450 fog kelleni, míg a maximális grafikai beállításokhoz már egy GTX 560-ra, vagy egy HD 5830-ra lesz szükségünk, utóbbi alacsonyabb ára miatt jobb választásnak tekinthető.

Tesztek - Végeredmény (erősorrend)

Elérkeztünk a tesztek végére, lássuk hát a végső sorrendet! A tesztek eredményeinek összegzéséhez a következő képletet használtam: minden kártyánál kiszámoltam, hogy az adott tesztben elért legjobb eredményhez képest hány %-ot teljesítettek, majd ezeket az eredményeket összeadtam. Az előző cikkeimhez képest annyit finomítottam a képleten, hogy a kis felbontásban és részletességgel mért százalék eredmények 1x-es, a közepes grafikával mértek 2x-es, a maximális beállítások pedig 3x-os szorzóval szerepelnek, vagyis ezekben a tesztekben rendre 100, 200, 300 pont szerezhető, azaz játékonként összesen 600. Erre azért volt szükség, hogy a kis felbontásban elhúzó, de nagy részletességnél elvérző kártyák ne tegyenek szert valótlan előnyre. Mivel a cikkben 20 játék szerepelt, ezért összesen 12000 pontot lehetett gyűjteni, abban az esetben, ha valamelyik kártya az összes tesztben az élen végez.

A lista elején csak GeForce-okat találunk, ám ez nem meglepő, hiszen az áruk is sokkal magasabb a cikk legerősebb Radeon modelljeinél. Utóbbiakat a vélhetőleg driver optimalizálatlanságból adódó, alacsony minőségi szinteken mutatott gyengébb teljesítményük is visszavetette, de az R9 290X így is szorosan a nyomában van a GTX 970-esnek, az R9 280X-re átnevezett HD 7970-es pedig megelőzte ősi ellenségét, a GTX 680-ast. Az elvileg modernebb felépítésű, ám gyengébb memóriarendszert használó R9 285-ös már nem szerepelt ilyen meggyőzően, és csak a gyengébb GK104-es modellekkel van partiban, a HD 7950-es pedig számomra érthetetlenül gyengén muzsikált, így összetettben alig tudta megelőzni a jóval kevésbé robosztus felépítésű 7870-est. Az első generációs dx11-es modellek közül a Fermis GeForce-ok szerepeltek jobban, hiszen még a GTX 480 is megelőzte a (fél)generációval újabb HD 6970-est.

A DirectX 10-es kártyák küzdelmében is NVIDIA dominancia figyelhető meg, ami elsősorban az elvileg modernebb felépítésű (és pár esetben valóban érezhetően gyorsabb) dx10-es Radeonok csapnivaló drivertámogatásának tudható be. Ennek ellenére elmondható, hogy az erősebb dx10-es modellek olykor meglepően jól szerepeltek a tesztekben, ám időtállóságuk egyre gyengébb lesz, hiszen amellett, hogy a drivertámogatásuk is véget ért, a jövőben egyre kevesebb olyan játék lesz, ami egyáltalán elindítható lesz dx11 támogatás hiányában. A lista végén érdemes egy pillantást vetni az Intel IGP szereplésére: gyakorlatilag a leggyengébb dx11-es modellel, a GeForce GT 430-al van egy szinten, és rengeteg dx10-es kártya is megelőzi annak ellenére, hogy sokkal kevesebb tesztet tudtak lefuttatni, így azokban értelemszerűen pontot sem szereztek.

Tesztek - Ár/teljesítmény arány

Most pedig következzen az a grafikon, ami újdonságot jelent ebben a cikkben a korábbi írásaimhoz képest! Itt azt láthatjuk, hogy az előző oldalon megszerzett pontokért hány Forintot kell fizetni az egyes kártyák esetében. Természetesen nem kizárólag ez alapján kell dönteni, hiszen hiába szerepel itt jól egy kártya, ha túl drága (vagy éppen túl olcsó) nekünk, illetve egyéb szempontokat, mint fogyasztás, melegedés, zajszint, illetve időtállóság, értelemszerűen nem tud figyelembe venni. Eltérő színnel jelöltem a DX10-es és 11-es modelleket a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében.

Teljesen más képet mutat a grafikon, ha a kártyák árát is figyelembe vesszük, hiszen a lista első 7 helyén kizárólag Radeonokat találunk. Az AMD mindig is ebben volt jó (és emiatt népszerű): bár nyers erőben nem mindig képesek felvenni a versenyt a riválisukkal, de egységnyi pénzért magasabb teljesítményt kínálnak. Elmondhatjuk, hogy a jelenlegi használtpiac legjobb ár/teljesítmény arányú kártyái az első dx11-es generáció erősebb példányai, azon belül is elsősorban a Cypress és Barts magra épülő modellek. Ennél meglepőbb lehet, bár illeszkedik a trendbe, hogy a legjobb ár/teljesítmény arányú NVIDIA kártya az egykori csúcsmodell GTX 580-as lett, de a többi nagy Fermi-s GeForce is jól szerepelt ebben a tekintetben.

Az újabb, modernebb (és emiatt nyilvánvalóan még drágább) modellek közül érdemes kiemelni a Radeon HD 7790 nagyszerű szereplését, ami kiváló választás lehet azoknak, akik egy kedvező árú, modern, alacsony fogyasztású kártyával szeretnék bővíteni a gépüket, és hajlandóak némi kompromisszumra a legteljesítményigényesebb játékok grafikai szintje terén. A Kepleres GeForce-ok jól tartják az árukat, így a legjobb vételnek számító dx11-es, nem Fermi-s NVIDIA kártya meglepetésre a Maxwell-es GTX 750 Ti lett, de produkciója már csak a középmezőnybe elegendő.

A DirectX 10-es kártyák versenyét egyértelműen az NVIDIA modelljei nyerték, nem csak jó teljesítményük, hanem sokkal jobb drivertámogatásuk miatt is. Olyannyira így van ez, hogy a második legjobb ár/teljesítmény arányú NVIDIA kártya a kedvező árú GTX 260-as lett, de összetettben jól szerepeltek még a G92 alapú modellek (8800/9800 GT/GTS, és GTS250) is.

A lista vége igazi vegyesfelvágott lett, hiszen a cikk legdrágább és legolcsóbb kártyája szerepel a két utolsó helyen, jól szemléltetve, hogy szélsőségek közül választani sosem racionális döntés. A lehengerlően erős, ám méregdrága GTX 980 Ti fajlagosan ugyanúgy nem jó vétel, mint a fillérekért hazavihető, ám az esetek többségében csak diavetítést (vagy azt sem) produkáló 8500 GT. Ezen kívül még a gyűjtői különlegességnek számító (és ezért értelemszerűen drága) Radeon HD 2900 XT-t, valamint a többi túlságosan gyenge, vagy túlságosan drága versenyzőt találjuk a vert mezőnyben.

Végszó

A cikk végén pedig lássunk néhány kiemelt modellt, amik biztosan jó vételnek számítanak a maguk árkategóriájában:

GeForce 8800/9800 GT
GeForce 8800 GTS 512 MB
GeForce GTX 260
Radeon HD 4870

Radeon HD 5770
Radeon HD 5850
Radeon HD 7770
GeForce GTX 460

Radeon HD 7790
Radeon HD 7850
GeForce GTX 580
GeForce GTX 660 Ti vagy 760
GeForce GTX 750 Ti

Radeon HD 7970 / R9 280X
GeForce GTX 680
GeForce GTX 960
Radeon R9 290

Végül pedig nem maradt más hátra, mint hogy megköszönjem olvasóimnak a figyelmet, és még egyszer kellemes ünnepeket kívánjak, na meg persze köszönetet mondjak az alábbi fórumtársaknak a cikkben szereplő VGA-k beszerzésében nyújtott segítségükért:

04ahgy
Cukorfal6
L_Zsolt
Yutani