Hirdetés

N-Gage - a játékos legenda

Összegzés a Nokia legendás konzol-telefon-zenelejátszó hibrid produktumáról!

Bevezetés

Reggel csörren az ébresztő, gyorsan elkészülök és mehet is a szokásos sprint a buszra. Haver már foglalt helyet, FIFA indít és kezdődhet a mérkőzés! A zötykölődések közepette nem egyszerű koncentrálni, de mindent elkövetek annak érdekében, hogy nyerjek, mivel egy komplett szurkolótábor figyeli minden egyes mozdulatunkat. A fél órás út alatt éppen annyi adrenalint kaptam, hogy jól induljon a nap kávé nélkül is, és még mielőtt az iskolába beérnénk, hevesen leszögezem: holnap reggel visszavágó!

Első óra, fizika dolgozat... még jó, hogy tegnap bekészültem egy jegyzettömbbe (txt) megírt kisebb szösszenettel, a tanár a mobilomat úgy is számológépnek nézi, ráadásul gyorsan váltok az alkalmazások között, esélye sincs!

Suli után buszmegállóba tartva kapok egy hívást, amit készséggel fogadok, egyszer csak látom mindenki engem néz, hát igen, a „sidetalking” hatása. Szerencsére van MP3 lejátszó funkció ami segít az utazást átvészelni, bekapcsolás után már dobolnék is a lábammal, de eszembe jut, hogy még egy SMS pótlásra vár. Elkezdem írni rettentő nagy gyorsasággal ami a kétkezes használat miatt nagyon egyszerű, mivel az azonos gombon lévő karakterek közötti várakozási időt egyből kiiktatom a bal oldalon lévő iránygombnak köszönhetően.

Útközben kedvet kaptam a játékhoz, folytatni kellene a Tomb Raidert. Jöhet a memóriakártya cse... AJJJ a telefon darabjai összevissza repültek, brutálisan vezeti a sofőr az Ikarust, mindegy gyorsan neki kell állni legózni. Hazaértem, a teló éppen lemerült, töltőre vele.

Ma, ha egy boltba betérünk mobiltelefont vásárolni, az eladók halom számra veszik elő a mindent tudó okostelefonokat. Az MP3 lejátszó alapfunkciónak számít, a 16 millió szín megjelenítésére alkalmas kijelzők mérete hatalmas, ha pedig a teljesítmény kerül szóba, már gigabájtokról, gigahertzekről és két magról beszélünk. Az internet szinte bárhol elérhető és elképesztő sebességre képes a 4G kapcsolat. Annak idején egy háttérképért is fizetnünk kellett a neten, ha csak nem volt otthon egy IrDA portunk a számítógéphez, ma pedig már ingyenes alkalmazásokat tölthetünk le nagy mennyiségben. A gombsor helyett kijelző, a Snake helyett Angry Birds.

Hirdetés

A mobil ipar az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat az informatikában, a fejlődés a kétezres években indult el látványosabban és továbbra is rendületlenül halad előre. Ez idő tájt a Nokia uralta a piacot, technológiai újításaik pedig meghatározó szerepet töltöttek be a mobiltelefonok fejlődésében. Ötleteikkel folyamatosan terelték a mobilok útját, próbáltak új hullámokat meglovagolni az eladásokból és a szabadalmakból származó profit pedig mindezt lehetővé tette.

Az okostelefon korszak előtt a készülékek a telefonáláshoz, üzenetküldéshez szükséges funkciókkal rendelkeztek, a jobbakat pedig valamilyen plusz tulajdonság különböztette meg egymástól. Ezek közé tartozott a WAP funkció, az MP3 lejátszó, vagy a nagyobb akkumulátor teljesítmény. Az idő múlásával ezek a plusz dolgok egybeforrtak és minden modellben alapfelszereltségként találkozhattunk velük.

A „forrasztás” korszakába esik bele az N-Gage is, melyben összpontosul az akkori technológia és mellette egy hordozható kézi konzol tulajdonságai jelennek meg. Ha belegondolunk, ez egy akkora volumenű projekt, aminek a megvalósítására csak a Nokiának volt esélye abban az időben. Egy olyan merész, új irányba mutató fúzió készült el a finnek műhelyében, ami tulajdonságaival egy szimpla hétköznapot különlegessé tudott tenni, erre pedig csak egy igazi átlagon felüli telefon képes.

Kezdetek

Az ezredforduló környékén folytatódott az a komoly fejlődés és térhódítás ami azelőtt is jellemezte a kézi játékkonzol- és mobilipart egyaránt. Így adta magát a helyzet, valaki egyszer biztosan egyesíteni fogja a kettőt, a kérdés csak az volt ki és mikor teszi meg.

Természetesen az N-Gage megjelenését is több fejlesztés előzte meg, amik a maguk idejében különlegesnek számítottak. A következő néhány blokkban megpróbáltam összeválogatni azokat a készülékeket, melyek valamilyen formában elődnek tekinthetőek ebben az esetben.

Nokia 6110

1997-et írunk amikor megjelenik a Nokia 6110-es modellje. Számológépet, órát és naptárat, de még valutaváltót is tudott, ami viszont fontosabb, hogy az első Nokia, ami tartalmazta a Snake nevű játékot. A játékmenet pofonegyszerű, a kígyó folyamatosan mozog és etetnünk kell, ami miatt állandóan növekszik. Ha hozzáérünk a pálya széléhez vagy saját magunkhoz, a játék véget ér. Eredetileg már a '70-es években is létezett, ez időtájt került otthonainkba is az Atari jóvoltából, később pedig a Nokia egyik programozója, Taneli Armanto készítette el mobiltelefonra. Talán sokan nem emlékeznek rá, hogy az alkalmazás tartalmazott egy 2 játékos módot is, ami azért fontos mert a finnek elképesztően korán már az első mobil játékba beletették a multiplayer opciót amit IrDA segítségével próbálhattunk ki, fenomenális.

Gameboy Advance

2001-ben megjelent a Gameboy új változata az Advance, melyet a játékkonzolok szegmensét régóta uraló Nintendo dobott piacra. A készüléket egy 32-bites RISC (ARM7TDMI) processzorral látták el, és emellett kijelzője 511 színt volt képes megjeleníteni. Elődei nagyon jól fogytak és az új modell is hozta a várt színvonalat, nem igazán volt vetélytársa. Később jött a frissítés a Gameboy Advance SP, amiben már találtunk háttérvilágítást és akkumulátort egyaránt. A játékidő világítással 10 óra, anélkül akár 18 óra is lehetett folyamatosan.

Nokia 5510

Mobiltelefonokból se volt hiány, a gyártók tervezőasztalairól tömegesen keltek életre az újabbnál-újabb megoldások, emiatt töretlenül fejlődött ez a terület. 2001-ben látott napvilágot a Nokia 5510, mely ötvözte a telefonálást a szórakozással, beépített MP3 lejátszó és FM rádió funkciója kiemelte a tömegből ráadásul ezt megspékelték egy QWERTY gombsorral is, ezzel előtérbe került a funkcionalitás, jó alternatívát nyújtva a zenefüggőknek. Talán sokan emlékeznek arra a reklámvideóra amiben egy hölgy a "The Space Between" című számot énekelve keresi meg a napi betevőjét az egyik metrómegálló kellős közepén, ráadásul csukott szemmel. Melanie Masson 10 év múlva nagy sikert aratott az angol X-Faktorban... A mini USB csatlakozó mellé egy line-in bemenetet is kaptunk, így külső egységről real-time módban rögzíthettünk MP3 formátumba, ami azért nem mindennapi.

Nokia 7650 és a Nokia 3650

2002-ben egy újabb változás történt a mobiloknál, ugyanis ebben az évben mutatták be a Nokia 7650-es modelljét, mely megkapta a 9210 kommunikátor képességeit, köztük a már 2000 novemberében az Ericsson R380 telefonjával elrajtolt Symbian OS rendszert is, mindezt a Series 60-as platformmal kiegészítve. Utóbbi ezt követően terjedt el és lett népszerű, a kamerával megáldott telefon pedig igazi legenda.
A készülékbe mindent beletettek, és a rajta futó szoftverre is tömegesen jöttek ki programok. Érdemes még megemlíteni a híres 3650-es modellt is, mely igencsak furcsa kinézetével és kialakításával hódított teret magának. A recept ugyanaz volt, igaz egy kicsit más formában, de ennek ellenére a készülék használatát pár nap alatt meglehetett szokni, súlyban könnyebb és ha a szétcsúsztatott 7650-el összehasonlítjuk bizony kisebb is volt. A legfontosabb különbség a két eszköz között az a bővíthetőség, ugyanis már egy memóriakártyát is belepattinthattunk a készülékbe, így a halom számra megjelent Symbian és Java programoknak már semmi sem szabhatott határt.

2003. február 5. - "Get Ready to N-gage" rendezvénysorozat keretében a Nokia bejelentette új termékét, melyet N-Gage névre kereszteltek. Külön kihangsúlyozták hogy az új jövevény elsősorban játékgép s csak aztán telefon. Elmondták a készülék nyers adatait és funkcióit, de láthattuk a leendő játékokat és a mögöttük felsorakozott játékfejlesztőket is.

N-Gage

2003. október 7-én a finn Nokia útjára indította első N-Gage névre hallgató készülékét, mely az akkoriban teret nyerő játékkonzolok és mobiltelefonok összeolvadásából jött létre. A koncepció jónak tűnt, egy telefon, mely képes a kornak megfelelő multimédiás igényeknek eleget tenni, megcélozva ezzel a fiatal generációt. Lényegében magunknál hordhattuk telefonunkat, játékgépünket, és zenelejátszónkat egy eszközbe zsúfolva. A megjelenés előtti időszakot komoly és nagyon ötletes reklámkampány jellemezte (annyira hogy Angliában be is tiltották őket) melyben hangsúlyt kapott a 3D-s teljesítmény, a sokoldalúság és a játékosok közötti kommunikáció. A boltokba kerülés előtt 1 nappal megtartott budapesti bemutatón a vállalkozó kedvűek Kovács "Kokó" Istvánnal is "pötyöghettek" egy jót.

Nokia N-Gage

Tartozékokban nem volt hiány, az igényes kinézettel ellátott doboz belsejében találtuk a töltőt, USB kábelt, CD-t, továbbá a zenehallgatáshoz elengedhetetlen stereo headsetet, egy audio átjátszót, Jack átalakítót és némi tüzelőanyagot. Az európai piacra szánt modellekhez a Flo Boarding nevű játékot tették bele a csomagba memóriakártya formájában.

A készülék GSM hálózaton belül 900/1800/1900-as frekvenciasávokon képes a kommunikációra, mérete az akkori átlagos telefonokhoz képest valamivel nagyobb (133,7 x 69.7 x 20,2 mm) melyhez súly (137 g) is társul bőven. Sajnos emiatt jól bele kellett tömködni a zsebünkbe nehogy kiessen és egy öv is kellett a nadrághoz, ha nem akartunk alsónadrágban pózolni a buszon. A gép előlapjának közepén helyezkedik el a 176 x 208 pixel felbontású TFT kijelző, ami 4096 szín megjelenítésére képes, láthatjuk hogy bizony a fektetett helyzet szerencsésebb lett volna játékos szempontokat nézve, főleg mivel éppen nekik tervezték a telefont.

Balra találjuk a 8 irányú navigációs gombot (D-pad) "megerősítő" funkcióval, alatta pedig a menüvel együtt külön dedikált gombbal látták el az MP3 lejátszót és FM rádiót. A beépített zenelejátszó nem volt éppen mindennapi akkoriban és ezzel a tulajdonsággal egy igazi "all in one" eszközt birtokolhattunk, kiszorítva onnan a sima mezei lejátszónkat.

Jobb oldalon megkaptuk a szokásos számsort, kiemelve az 5-ös és 7-es gombokat a többihez képest, mivel a játékokban legtöbbször ezeket kellett használnunk. Nagyon zavaró volt a 3, 6, és 9-es gombok kezelése, valahogy mindig elkeveredtem SMS vagy játék közben, kellett pár hét mire megszoktam. Ha a kezdeti nehézségen túljutottunk utána már élmény volt vele SMS-ezni hiszen a kétkezes használatnak és a navigációs gombnak köszönhetően az egy gombon lévő karakterek egymást követő írásának várakozási idejét kényelmesen letudtuk rövidíteni egy billentéssel.

A híres "sidetalking" és mókás barátai.

Kívül találjuk még a be- és kikapcsoló gombot, valamint a microUSB nyílást és a headsethez tartozó csatlakozókat. Ami a legtöbb kritikát kapta a felhasználóktól, az a készülék felső éle, inkább annak funkciója, ugyanis a tervezők oda álmodták meg a mikrofon és hangszóró párost. Emiatt a készülék élét fülünkhöz tartva voltunk kénytelenek telefonálni (sidetalking), nem mindennapi megjelenés mellett. A telefonálás minőségével nem volt gond, az, hogy ezzel kitűntem a tömegből pedig kifejezetten jó érzéssel töltött el, mert tudtam hogy nem egy mindennapi készülék van a birtokomban.

A hátlap alatt foglal helyet egy BL-5C típusú akkumulátort mely 850 mAh töltést képes tárolni. A gyártó ehhez 3-6 óra játékidőt, illetve 150-200 óra készenléti időt közölt, a valóságban persze jóval kevesebbet bírt, az enyém legalábbis kétszer volt töltés alatt naponta. Az akkumulátor mellé építették be a SIM kártya és a memóriakártya foglalatot, utóbbi nagyon bosszantó volt a játékok miatt, erről kicsit később.

Symbian S60

A telefon lelkét egy ARM9E processzor dobogtatja, mindezt 104 MHz kíséretében, ezen a téren illett volna valami pluszt alá rakni, azért mégis csak egy játékosoknak szánt eszközről beszélünk. A hardverre a Symbian OS rendszer S60-as platformját tették, ami akkorra már igen népszerű volt a piacon, köszönhetően a Nokia 7650 és 3650-es modelljeinek. A belső memória összesen 4 MB, ebből pedig 3.6 MB-ot használhattunk saját igényeink szerint, ezt bővíthettük MMC (MultiMediaCard) segítségével.

A készülék HSCSD, GPRS és Bluetooth kapcsolatokkal is képes a kommunikációra. A beépített e-mail kliens pedig gond nélkül támogatta az IMAP4, POP3, SMTP, MIME2 szolgáltatásokat.

A Nokia mögött olyan fejlesztők sorakoztak fel, mint az Activision vagy az Edios, csak hogy említsek kettőt, a megjelenést követően pedig 7 játék volt a palettán:

Tony Hawk's Pro Skater || Tomb Raider || The Sims: Bustin out

Ezeket külön-külön MMC kártyákon birtokolhattuk, így ha az egyiket meguntuk, a cserét csak a telefon kikapcsolásával tehettük meg, ez igencsak bosszantó és komplikált művelet volt, aminek az eredménye sokszor az alkatrészek kaotikus repülésével volt egyenlő főleg utazás közben. Nem voltunk eleresztve kínálatban sem, és egy játék megvásárlásához rendesen a zsebünkbe kellett nyúlni.

Szerencsére egyszerre akár négyen is apríthattunk a vezeték nélküli technológia adta lehetőségek miatt ezzel előtérbe került a többjátékos mód is ami jó pár óra szórakozást garantált a barátokkal. Volt internetes tabella, ahol pontszámok alapján kerültünk rangsorolásra valamint a játékokba integrált "Ghost" mód melynek segítségével úgy játszhattunk kedvenceinkkel mintha valós időben lenne egy ellenfelünk. Ehhez le kellett töltenünk egy másik játékos "ghost" fájlját, majd ezt betöltve láthattuk hogy hozzánk képest például egy autós játékban éppen hol járt.

A kezdeti hírek ellenére az eladási mutatók a valóságban nem álltak túl jól, ami leginkább a magas árnak és a konkurencia erős helyzetének volt köszönhető.

A készüléket nálunk 90 000 Ft-os áron vezették be, egy játék pedig 12-13 ezer forintot is kóstált.

N-Gage QD

2004. május 26-án csendben elrajtolt az N-Gage QD melyet még abban az évben megrendezett Electronic Entertainment Expo-n is láthattunk már. A Nokia igyekezett átdolgozni az elődöt és megpróbálta újból népszerűsíteni hibrid koncepcióját. A játék még nagyobb hangsúlyt kapott, ami néhány az elődben már látott funkciók kihagyását eredményezte. A csendes rajt pedig a gyenge promótálásnak köszönhető, én speciel sokáig nem is tudtam az új változatról.

Nokia N-Gage QD

A gyártó még a névadást sem bízta a véletlenre, ezt jól mutatja az eszköz nevében felsorakoztatott latin "quaque die" kifejezés kezdőbetűi, melynek jelentése a minden nap, naponta, sugallva felénk hogy a telefon állandóan a kezünkben lesz.

A doboz kinézete nem változott, benne találtuk a készüléket, amihez egy headset, CD és a szokásos használati útmutató járt.

N-Gage QD Silver Edition

Az utód Európába szánt változata 900/1800-as frekvenciasávon kommunikál a GSM hálózaton belül. Mérete kisebb (118 x 68 x 22 mm), formája pedig kerekebb lett, de a kompaktsághoz nagyobb súly (143 g) is párosult. Nem csak a formán újítottak a finnek, ott a széleken alkalmazott gumiborítás is, hogy a véletlen balesetekből származó ütődések tompuljanak, és kezünkben ne csúszkáljon játék közben a telefon. Ebbe a borításba építették a be- és kikapcsoló gombot, a takarófedéllel ellátott különböző csatlakozókat és a memóriakártya nyílását.

Bizony a játékok cseréje már nem volt olyan komplikált mint az elődnél, ugyanis a memóriakártya foglalat nem a hátlap alá került, ezért a "hot swap" rendszer segítségével bekapcsolt állapotban is váltogathattuk játékainkat saját igényeink szerint. Arra viszont figyelnünk kellett hogy megfelelően leválasszuk a memóriakártyát, hiszen a szakszerűtlen csere a telefon meghibásodásához is vezethetett.

Az előlapon találjuk a szokásos dolgokat, közepén egy ugyanolyan 176 x 208 pixel felbontású kijelző foglal helyet mint az elődben, pici vigasz, hogy a kontraszton és a fényerőn javítottak. Balra szintén egy 8 irányra képes navigációs gombot tettek, de a megerősítő funkció már külön gombként foglal helyet a készüléken. A hangszóró a gombok fölé, a mikrofon pedig a gumírozás alá került, ezzel orvosolták az oly sokat taglalt kényelmetlen telefonálás kérdést.

Symbian S60

Processzort illetően a régi ARM9E egység került beépítésre, de ezt már egy nagyobb teljesítményre képes BL-6C (1070mAh) típusú akkumulátor hajtotta. Az elődhöz mérten ugyan többet tudtunk játszani, de mint ahogy azt már megszokhattuk a gyári adatok bőven elmaradtak a valóságban tapasztaltaktól.

Látszik hogy a telefonon sokat dolgoztak annak érdekében, hogy még inkább egy kézikonzolt kapjunk, emiatt az MP3 lejátszó és az FM rádió kimaradt, csakúgy mint az USB csatlakozó, ami igen nagy hiba a gyártó részéről, hiszen az előd egyik fő erőssége pont a sokoldalúságban mutatkozott meg. A GPRS, Bluetooth kapcsolat maradt, és a már megszokott Symbian rendszer is, aminek menürendszerét a telefon egyediségét kihangsúlyozva kicsit átdolgozták. Az új kinézet nem volt praktikus, a narancssárga design eléggé egybe folyik a menüt illetően, az ikonokat nehezen lehet megkülönböztetni, ezzel komplikálttá téve a navigálást.

A megjelenéssel párhuzamban elindult az N-Gage Aréna amit gyárilag telepített formában kaptunk a telefonhoz, a régebbi N-Gage tulajok pedig májustól tölthették le a programot. GPRS kapcsolatot használva tudtunk kommunikálni a többi játékossal, láthattuk a ranglistákat és zárt tartalmakhoz is hozzáférhettünk.

N-Gage QD kiegészítők

Később sok kérés érkezett egy új változat elkészítésére a fogyasztók és az eladók részéről is, emiatt 2005. augusztus 3-án jött a frissítés az N-Gage QD Silver Edition. A szín mellett az 5-ös és 7-es gombokon eszközöltek módosítást, így azok már nem voltak kiemelve a többi mellett. Október 16-án számos kiegészítővel újítottak be köztük egy fülhallgatóval, egy komolyabb hangszóróval, és egy olyan memóriakártya bővítővel melynek segítségével két MMC kártya használata között tudtunk váltani, ami igencsak jól jött.

Kis hazánkban a készülék 40 000 Ft-os áron került forgalomba.

Hanyatlás

A Nokia megpróbálta feléleszteni és sikeresebbé tenni az N-Gage projektet, sajnos a QD nem hozta meg a várva várt sikert. Sok hibát tüntettek el a ráncfelvarrással, de a frissítések ellenére sem tudott jobb eladási értékeket felmutatni, aminek az eredménye a gyártás leállításával volt egyenlő. A név persze nem tűnt csak úgy el, ahogy az lenni szokott újrahasznosították, ami érthető is ennyi pénz elköltése után.

2007. április 7-től az N-Gage mint szolgáltatás vált globálisan elérhetővé, tehát már nem egy eszközt kaptunk, csak annak nevével szerettek volna egy új rendszert könnyebben beindítani, ismertté tenni. A bevezetést egy 8 hetes teszt időszak előzte meg, ennek során minden Nokia N81 birtokos kipróbálhatta a rendszert, a visszajelzések alapján pedig külön javításokat és finomításokat eszközölt a gyártó. A megjelenést követően az N81, az N82, és az N95 tulajok használhatták a végleges kiadást, később persze más telefonokba is beépítésre került.

Az N-Gage Next Generation alapvetően egy közösségi szolgáltatás volt, mivel a játékok kipróbálása és megvásárlása mellett értékelhettük ezeket pontszám vagy vélemény formájában. A beüzemelés nagyon egyszerű volt, letöltöttünk egy kisebb telepítőt, majd annak elindítását követően pár percen belül már csatlakozhattunk is a virtuális közösséghez. Ha kiszemeltünk egy játékot, azt vásárlás előtt lehetőségünk volt kipróbálni, ennek köszönhetően láthattuk mit kapunk, ha a vétel mellett döntünk. Az 5-10 eurós árcédula mellett ugyanezeket letölthettük 24 órás korlátozással természetesen olcsóbban, mely igencsak megérte annak, aki belelendült.

2007. augusztus 29-i Go Play rendezvényen bejelentették az Ovi márkanevet, megtudtuk, hogy az összes szolgáltatását a Nokia ez alá kívánja integrálni. Majdnem pontosan egy évre rá, augusztus 28-án aktiválták a rendszert, ami akkor még csak teszt fázisban futott.

2009. október 30-án, a Nokia közölte, hogy az N-Gage szolgáltatást 2010. szeptemberében leállítják. A megvásárolt játékainkat ezután az Ovi Store-ból kellett letöltenünk, sajnos eredményeink és a lementett beszélgetéseink az átváltás miatt elvesztek.

Ezt követően 2011. május 16-án közölték az Ovi megszűnését, ezzel együtt pedig bejelentették hogy a meglévő szolgáltatások a Nokia márkanév alá fogják bevonni.

Sony Ericsson is megpróbálta

Ahogy az lenni szokott, vannak olyan elképzelések, melyeket többszöri próbálkozás után sem tudnak sikerrel kivitelezni, ezért azok később az idő múlásával lecsengenek. Aztán mindig jön valaki aki újragondol egy régi ötletet, és ha lát benne potenciált, akkor a jelenlegi technológiával megpróbálja tökéletesíteni azt, ez pedig esetünkben se volt másképp.

A Sony 1946-ban, Tokióban nyitotta meg kapuit. Az akkori kisvállalkozásról senki sem gondolta volna hogy mára a világ egyik legnagyobb nemzetközi vállalataként lesz jelen. Az első Japán tranzisztor elkészítése után nem állt meg a cég, szinte minden téren képviseltette magát a világon és hozta el nekünk az első Walkmant, CD lejátszót vagy az első 3,5 collos flopi lemezt, amihez Jánosi Marcell elfeledett találmánya szorosan köthető. 1994. decemberében jött a PlayStation konzoljuk, ami rá egy évre már az egész világon kapható volt és azóta is töretlen népszerűségnek örvend.

Sony PlayStation Portable

2003 májusában debütált az E3 eseményen a Sony hordozható kézikonzolja a PSP. Ha ránézünk az eszközre egy vérbeli játékgépet látunk, amit egy nagy 480×272 felbontású, 16 millió színű kijelzővel láttak el. A játékokat UMD lemezek segítségével bírhattuk működésre, kapott a WLAN mellé egy internetböngészőt is, a memóriát pedig egy Memory Stick PRO Duo kártyával bővíthetjük. Az első modellt két könnyebb, gyorsabb és néhány extra funkcióval ellátott példány követte. Legújabb produktumuk a PlayStation Vita, amiben a sok funkció között már van érintőképernyő és touchpad a hátulján.

Sony Ericsson Xperia PLAY

Az idő múlásával fejlődött a technológia, ezzel együtt pedig újra előtérbe került az a koncepció amit a Nokia már annak idején egyszer megpróbált sikeresen kivitelezni. Mára már a hardverek is elértek arra a szintre, ami nélkülözhetetlen egy ilyen projekt sikerességét nézve. Néhány pletyka szárnya kapott, melyek szerint a Sony Ericsson műhelyében készül egy N-Gagehez hasonló hibrid telefon. Később kiderült hogy a pletykák nagyon is igazak, 2011. március 1-én a boltok polcain landolt az Xperia PLAY, melynek külseje kísértetiesen hasonlít a PSP GO-ra. A technológiai fejlődés, az újragondolás és a Sony tapasztalata meghozta a sikert a gyártónak ami akkoriban rájuk fért bőségesen.

Verdikt

Az indulást követően be kellett látnunk, hogy a termék megbukott mint platform. A gyenge értékesítés adta magát, mivel a konkurens játékgépekhez képest drágább volt, és kisebb játékkínálattal is rendelkezett. Kétség kívül tudásban nem volt hiány, de mellette jó néhány olyan alapvető probléma volt, amik miatt nem állta meg a helyét mint játékgép. A memóriakártya csere, a kijelző, a fapados hardver és a nagyon hamar lemerülő akkumulátor okozták a legfőbb gondokat. A helyzetet tovább súlyosbította az egyik weboldalon megjelent hír, miszerint a megjelenés után néhány héttel sikeresen feltörték az N-Gage védelmét, emiatt a játékok más készülékeken is futtathatóvá váltak például a Siemens SX1-es telefonján.

MC Loran rappel az "N-gage Tour" egyik helyszínén.

2003. 09. 27. - Montpellier, Franciaország

A finn cég nem hagyta annyiban a dolgot, felismerte hogy van mit javítani a készüléken, ez pedig látszott is a QD-n. A számos változtatás csupa jót hozott magával, sikerült néhány főbb problémán javítani és mellé kaptunk pár újítást is. Érdekes, hogy a fogyasztók többsége nem is tudott az új változatról, ami azt mutatja, hogy reklám tekintetében valahol félresiklott a dolog. Játék fronton már volt jó pár darab a kínálatban, a Pathway to Glory pedig az első Nokia játék ami igazán sikeres lett, de ez már természetesen sokat nem változtatott a helyzeten. Amikor az N-Gage már majdnem feledésbe merült, akkor találták ki, hogy szolgáltatásként viszik tovább a bejáratott nevet, a többit pedig már ismerjük.

Az N-Gage talán mondhatjuk így, megelőzte a korát. Akkoriban a Nokia meglépte azt, amire csak ők voltak képesek, a technológia viszont nem tartott ott, hogy egy ilyen hibrid játékos-féle érvényesülni tudjon a konkurenciával szemben.

Ötletes reklámokkal rukkoltak elő a Nokiánál

TOVÁBBI VIDEÓK

Mindezek ellenére egy kicsi, de masszív közösség verbuválódott a termék köré, ez pedig egyértelműen annak a felejthetetlen érzésnek az eredménye, amit kaptunk a készüléktől a hétköznapokban. Az idei Veletechen is láthattunk két példányt a retro telefonok között, külön öröm volt hogy az egyiket a kezünkbe is vehettük.
Természetesen ezt a lehetőséget én is kihasználtam, a meglepetés akkor történt, amikor leraktam a telefont, ugyanis nem telt el 3 másodperc és valaki fejvesztve odarohant a következő mondattal: Fú nekem is ilyenem volt, nagyon imádtam! Aztán elkezdtünk beszélgetni, majd ott hagytuk a telefont amit megállás nélkül rohamoztak a látogatók.

Kell ez nekünk?

Rohanó világban élünk ezt mindenki tudja, a napi rutin közben nem a játék áll teendőink prioritásának középpontjában, ezért csak akkor játszunk, amikor ténylegesen van szabadidőnk és ez főleg utazás közben fordult elő az én esetemben.
Sajnos az élményből ront az, ha dobál a busz, de volt MP3 funkció, ami mindenért kárpótolt. Van számítógép is, ami nagyobb teljesítménnyel bír és komolyabb játékok futtatása meg sem kottyan neki, akkor miért szórakozzak egy sokkal kisebb és élményben szegényebb eszközön? Igaz, a CRT monitort nem tudom a hónom alatt cipelni gépestül, de napi fél óra játékért se fizetek egy eszközért 90 ezret, amihez játék is alig van. Az, hogy néha otthon játszottam a készüléken csak azért volt mert szerettem volna befejezni egy már megkezdett küldetést, vagy elérni egy bizonyos célt amit a zötykölődő út során nem tudtam megcsinálni. Ráadásul nem minden játék volt jó, a többi pedig 1-2 hét alatt kijátszható szépen lassan és ezután valahogy elveszti értelmét az egész szerintem. Oké, mondhatjuk, hogy ott a multiplayer... ami tök jó dolog, de csak akkor, ha a baráti körödben valaki birtokol egy ilyen telefont. Számomra egy idő után elveszett a játékos oldal a telefonból, ennek ellenére azért nagyon is imádtam.

Ha nem magamból indulok ki ebben az esetben, akkor bizony egészen más a helyzet. Többen vannak azok, akik nem szeretnék egy játék kedvéért beindítani az otthoni monstrumukat, és a távollétük során több a szabadidejük, azoknak sokkal előnyösebb elővenni a zsebükben rejtőző kompakt eszközüket, ami állandóan készenlétben van és képes kielégíteni játékigényüket. Ehhez viszont felesleges egy drága játékgép, mert aki megelégszik egy telefon nyújtotta élménnyel, annak sok esetben elég egy kisebb játék is a Tomb Raider helyett, ergo ott tartunk hogy egy sima tapitelefon és Angry Birds páros megfelelő számára.

Nézzük meg a mai játékok többségét, olyanokat találunk közöttük, amik kisebb, könnyen elvégezhető célokat tartalmaznak, azonnal megszakíthatjuk vagy folytathatjuk, ha éppen ahhoz van kedvünk, mindezt mentés nélkül. A hardver lehetővé tehetné a komolyabb alkalmazások használatát, de ezek időt rabolnának tőlünk, ami a mostani rohanó életvitelünkkel nem férne össze.

Kube

Azóta történt