HTPC, azaz Home Theater Personal Computer. Magyarul talán házimozis személyi számítógépnek fordítanám, de elég suta fordítás, így inkább maradjunk az elterjedt HTPC mozaikszónál.

Lényege: egy általános célú eszközzel kiváltani a nappalinkban található szórakoztató elektronikai eszközök sokaságát, többek között a DVD-lejátszót/felvevőt, (játék)konzolt, rádiót. Miért jobb a HTPC a különálló speciális eszközöknél? Röviden: mert önmagában alkalmas minden olyan feladat ellátására, amelyre esetleg külön speciális eszközt kellene beszereznünk, valamint sok olyan feladatra is, amihez nem tudunk eszközt beszerezni (pl.: QuickTime, RealPlayer kodekek, .mp4 container [container: egy formátum amiben valahogy kódolva van a képi és a hang információ, az .mp4-ben a kép lehet h.263, vagy mpeg4 (szerintem h.264), míg a hang AMR, vagy AAC kódolású]).

De nézzük egy kicsit részletesebben, példákon keresztül:

1.) Szeretnénk filmet nézni otthon: Miután az esti tv-műsor nem nyerte le tetszésünket, a műsoros DVD mellett döntünk. (A VHS videót szándékosan kerülöm, mert a technika kifutóban van. De megjegyzem, egy HTPC-vel általában elvégezhető a korábbi VHS kazetták digitalizálása, majd DVD-re írása.) Legegyszerűbb otthoni DVD-lejátszónkat csatlakoztatni a tv-nkhez (tv alatt itt most mindenféle megjelenítőt értek a hagyományostól, a plazmán át a projektorig), és azon lejátszani a DVD-t. Egy jól beállított HTPC-n sem bonyolultabb a DVD lejátszása. Mégis akkor mi az előnye? A jobb minőségű DVD meghajtó, valamint a lejátszóprogramok extra funkciói (előzetesek átugrása, reklámok kihagyása).

1/a.) Ismerősünktől kaptunk egy a legutóbbi közös buliról készített DVD-t. Szeretnénk megnézni, de otthoni lejátszónkon nem indul el. Legvalószínűbb probléma, hogy lejátszónk nem kezeli valamelyik írható DVD formátumot (ezek: DVD-R, DVD+R, DVD-RW, DVD+RW). HTPC-nk DVD-írójával valószínű nem lesznek ilyen gondok, mivel több éve szinte minden formátumot (kivéve DVD-RAM,amit csak az újabbak) kezelnek a DVD-írók. Előny: minden DVD formátum kezelése.

1/b.) Amerikai ismerősünk elküldte a nyáron itthon készített videót DVD-n. DVD-lejátszónk az eltérő régiókód miatt nem fogja lejátszani a DVD-t. Ugyan pár alkalommal megváltoztathatjuk a régiókódot, de egy bizonyos számot elérve az utolsó beállítás marad érvényben. Ellenben HTPC-nkben lehetőségünk van szoftveresen is emulálni a megfelelő régiókódot. Előny: régiófüggetlenség.

1/c.) Barátunk kölcsönadott egy általa DivX kódolásúnak tartott filmet, azonban a mi DivX képes DVD-lejátszónkon nem indul el. Elképzelhető, hogy a mi lejátszónk még egy régebbi DivX verziót kezel, ami ugyan egy firmware frissítéssel megoldható, de ugyanígy lehetséges, hogy XviD, esetleg más kódolást használt barátunk, amit a mi lejátszónk nem támogat. HTPC-nk esetében a megfelelő kodek telepítése után lejátszható a film. Előny: könnyen telepíthető a megfelelő kodek.

2.) TV-t szeretnénk nézni, csak nem akkor, amikor az adott műsor megy, mert akkor más elfoglaltságunk van. Korábban erre volt megoldás a VHS videomagnó, manapság a DVD-író. Az ilyen felvett műsorok nagy része egyszeri megtekintésnél többre nem érdemes, mert aktualitását veszti. Ezért merevlemezes háttértárral rendelkező DVD-írót célszerű beszerezni, melynél csak azokat a műsorokat írjuk DVD-re, amelyeket ténylegesen szeretnénk megőrizni. HTPC előnye? Ár/érték aránya jobb lehet, a jobb DVD-író és a nagyobb merevlemez kapacitás miatt.

2/a.) Kedvenc sorozatunk/sportközvetítésünk/filmünk alatt csöngetnek/megzavarnak minket. Korábban a VHS videomagnónkon ilyenkor elindítottuk az azonnali felvételt, majd mikor újra TV elé kerültünk, visszapörgettük a szalagot és megnéztük a kihagyott részt. Ma lehetőségünk van a TimeShift használatára a megfelelő készülékeken (jellemzően a drágább készülékeknél, s természetesen csak a merevlemezes háttértárral rendelkezőknél). HTPC előnye: minden adott a TimeShift használatához.

2/b.) Műsorújság. Ma még legtöbbünk megveszi a papírra nyomtatott műsorújságot, ami általában 1-2 hétre tartalmazza a műsort. Leszámítva, hogy a kézirat lezárása és a terjesztés megkezdése között is eltelhet pár nap, egy kéthetes műsorújságban a tv-adók műsorváltoztatási szokásait tekintve lehetnek egész komoly eltérések. Ellenben a HTPC-s frontendek támogatják az elektronikus műsorújságok használatát, melyek legismertebbje az EPG és az xmltv. Ezen elektronikus műsorújságok használatával mindig aktuális műsorújságunk lesz a tv-nk közelében.

KODI17 MinDig TV EPG

(Köszönet az észrevételért és biztatásért Beencee-nek, én erről elfeledkeztem.)

3.) Játszani szeretnénk. Valamilyen (játék)konzol tv-nkhez kötésével, és a megfelelő játék beszerzésével már játszhatunk is. Barátunknak azonban más típusú konzolja van, így nem tudjuk egymás játékait kipróbálni a saját gépeinken. HTPC előnye: mivel alapjaiban egy PC, így a PC-s játékok legtöbbje működni fog. További jó hír, hogy nagy sikerű konzol játékok PC-s kiadásban is elérhetők. (Dabadab szerint eltúlzom a játék lehetőségét, főleg az integrált grafikus vezérlőket alkalmazó HTPC-knél. Azonban az ATi Radeon Xpress 1100/1150 chipsetes vezérlők Radeon X300 grafikai processzora egyenértékű a korábban nagy sikerű Radeon 9600 grafikai processzorral. Bár annak csak alap változatával.)

4.) Szeretnénk internetezni. Ez a terület ma még a PC felségterülete, bár korlátozottan már a konzolokkal is lehetséges. Legtöbb háztartásban nem a nappaliban van a számítógép (itt PC), így egy e-mail elolvasása miatt ott kell hagynunk családunkat, barátainkat. HTPC-nk segítségével problémamentesen szörfölhetünk a világhálón, csak csatlakoztassuk a billentyűzetet és az egeret.

Fenti példákban kiemeltem a HTPC előnyét a speciális szórakoztató elektronikai eszközökkel összehasonlítva. Ezeket összegezve megállapítható, hogy míg egy adott probléma felmerülésekor egy új célgép beszerzése válhat szükségessé, addig egy HTPC esetén a gondok többsége fel sem merül, esetleg egy kis ''barkácsolással'', programtelepítéssel fél-egy óra alatt megoldható, megszüntethető.

Az előnyök mellett szólnunk kell a HTPC hátrányairól is. Legfőbb hátránya az ára. Egy jól megépített, szép HTPC bizony nem olcsó. Legdrágább alkatrésze egy HTPC-nek jelenleg a megfelelően szellőző, szép ház, ami olyan 70.000,- - 90.000,- Ft között kapható (az árban általában a távirányító és a VFD kijelző is szerepel). Másik hátrány a méret: míg egy átlagos otthoni szórakoztatóelektronikai eszköz már csak 5 cm magas, addig a számítógépek közel 20 cm-esek. 7 cm-es HTPC házak kaphatók, de ott a bővítéshez RISER kártyá(ka)t kell használni. Talán a legjobb kompromisszum egy legalább 135 mm magas HTPC ház, amibe már teljes magasságú PCI-s bővítőkártyákat tehetünk. Ezen házak legtöbbje ráadásul normál méretű ATX alaplapot is támogat és szintén normál méretű ATX táp is szerelhető beléjük. Szintén hátrány az alkatrészek hűtése, a ház szellőztetése. Míg egy PC-nél elfogadható a hangosabb működés, addig egy HTPC-nél fontos szempont a csend. Így csendes hűtési megoldásokat kell keresni.
S egy HTPC megépítéséhez nem árt alapszintűnél (jóval) magasabb számítástechnikai ismeretek birtokában lenni. Az ember szinte csak magára számíthat, mert sajnos a számítástechnikai boltok többségében sem tudnak tanácsot adni még a témában. Készen kapható HTPC pedig oly ritka, mint az a bizonyos fehér holló. (Bár most karácsony előtt épp ajánlottak nekem egy ilyet megvételre egy számítástechnikai boltban.)
Barkácsoló kedvűek régi megunt/tönkrement videomagnó, erősítő, stb. házába is beépíthetik a HTPC-jüket. (Nagyon szép példája ennek Beencee megoldása, engedelmével egy fotót is feltennék róla a cikkhez.)

Hogyan is építsünk tehát egy jó HTPC-t?

1.) Mérjük fel az igényeinket! Szükségünk van rá? Szeretünk barkácsolni, esetleg a számítástechnika divathullámait követni?

Beencee HTPC-je: [link], [link] (köszönet a képekért!)

2.) Miután tudjuk, hogy mire is szeretnénk használni, következik az alkatrészek válogatása. Itt nem árt valami számítógépes gyakorlat, mert ez nem a hipermarketes, Sulinetes PC-építők területe.
2/a.) Legfontosabb a háttérzajok kiküszöbölése, minimalizálása. Tehát úgy kell az alkatrészeket válogatni, hogy a keletkező hőt lehetőleg passzív hűtéssel tudd elvezetni.
2/b.) Fontosabb alkatrészek: HTPC ház, passzív hűtésű vagy nagyon halk hűtésű táp, passzív északi híd hűtésű alaplap (akár lehet integrált videóvezérlős is), kis fogyasztású processzor csendes hűtővel, tv-tuner kártya (lehetőleg hardveres mpeg2 kódolóval szerelt legyen), hangkártya (kezdetben jó az alaplapra integrált is), csendes ODD (azaz valamilyen DVD-író/újraíró), csendes HDD (mondjuk valamilyen notebook HDD). Érdemes figyelni a hang és videó csatlakozási lehetőségekre, ajánlott 5.1-es hangkimenet, s jó ha ez S/P-DIF (koax, vagy optikai). (Egér, billentyűzet, távirányító: legfontosabb az utóbbi, mivel ezzel szeretnénk kezelni, ha szerencsések vagyunk, akkor a HTPC házhoz gyárilag mellékelték a szükséges kiegészítőkkel együtt a távirányítót is. Egér és billentyűzet kell a beüzemeléshez és a későbbi karbantartáshoz, internetezéshez, tehát ne tegyük a szekrény mélyére.)
2/c.) Szélessávú hálózat. Először csak internet, de egy jó HTPC-Home Server (Microsoft is ilyenben gondolkodik a Windows Home Server operációs rendszerrel) pároshoz otthoni hálózat, melyben mindkét gép, ha nem több csatlakozik a szélessávú internetre.

3.) Szerelés. Rábízhatod egy számítástechnikai boltosra, mivel ez is csak egy számítógép, de akár otthon is elvégezhető.

4.) Szoftver telepítés. Le kell szögezni, hogy HTPC mind Windows, mind Linux alapon megvalósítható, a szükséges szoftverek mindkét platformon elérhetők. Egyik legfontosabb elem, hogy mi is néz majd szembe kis családunkkal, ha bekapcsolják a HTPC-nket. Gondolom nem szeretne senki a Windows/Linux felületével találkozni. Mivel mások is így gondolták találták ki a „MEDIA CENTER”-nek nevezett szoftvereket. (Hallani még Frontend-et is, az azonban minden szoftver azon része, amivel a felhasználó találkozik.) Mivel mind a Media Center, mind a Front-end elterjedt, így én is felváltva használom ezeket, hol ezt, hol azt.
4/a.) Windows: legalább XP-t ajánlok, bár az igazi HTPC-s korszak a Vista-val kezdődik, az új Media Center (MCE) megjelenésével, mely minden Ultimate és Home Premium verziót használó számára elérhető lesz. XP alatt a legismertebb media center alkalmazások jelenleg a Meedio és a Media Portal, utóbbi viszont „csak úszóknak” kategória, mert bár nagy tudású, a beállítása rendkívül bonyolult. (Beencee szerint az MP-t könnyebb beállítani, a Meedio-nak több beállítási lehetősége és messze több pluginje, skinje, adatbázisa, stb. van (bár most azt csak a közösség viszi tovább), gőzerővel folyik a MeediOS fejlesztése és ott van még a Tvedia, XLobby, Sage, Snapstream, a Meedio előd myHTPC-t is sokan használják még stb.) - itt eltérően látjuk (pl.: MP alatt kész rémálom egy plugin telepítése, míg Meedio alatt egy könnyű kiválasztós telepítőt használhatsz).
4/b.) Linux: bármely disztribúció, amely alatt működésre lehet bírni a MythTV-t, freevo-t, esetleg egyéb linuxos HTPC frontendet.
4/c.) Egyéb programok: dvd-író, valamilyen komolyabb dvd-lejátszó, divx, xvid lejátszók. (Valószínű, hogy találunk a frontendekben integrált dvd-írót, de nem biztos, hogy ez lesz a kedvencünk.)

5.) A telepített gép összekötése tv-vel.
5/a.) LCD/Plazma/projektor: amennyiben ilyet használsz úgy könnyű dolgod lesz, mert ezek legtöbbje tartalmaz D-SUB, analóg komponens, vagy digitális HDMI bemenetet, amihez egy monitor kábellel kell csatlakoztatni a gépet.
5/b.) Hagyományos tv: általában a VGA-nak van s-Video kimenete is, így a megfelelő VGA driverrel konfigurálható egy tv-s megjelenítő.

6.) Bekapcsolás.

7.) Szórakozás. (Ez az egyik legfontosabb, hogy használjuk is, ne csak építsük! by Beencee)

8.) Fejlesztés. Hova, merre is fejleszthető egy HTPC? Leginkább egy otthonautomatizálási eszköz egyik vezérlőjévé, de ez már egy másik témakör.

Egy kis kedvcsináló a Fujitsu-Siemenstől: [link] (Javaslom a legnagyobb videó letöltését.)

S ahol az érdeklődők segítséget kaphatnak:

Építsünk HTPC-t (Home Theather PC) - [link]
HTPC szoftverek - [link]

(Köszönet a cikk elkészítésében nyújtott segítségükért Beencee és Dabadab fórumtársnak!)