Ismerkedés távolról
Ismerkedés távolról
Korábban úgy voltam vele, miért próbáljak ki ilyen rendszereket, mikor azok egy másik nagyobb disztribúcióra épülnek. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez nem egy életképtelen dolog, hisz az Ubuntun elkezdtem használni az Elementary Desktop egyes elemeit.
Ezeknek a derivatíváknak nem az a lényege, hogy teljesen átalakítsák az adott disztribúciót, és annak sikerét meglovagolva szárnyaljanak, hanem annak funkcionalitását kiegészítik. Ez az Elementary Desktop és a Linux Mint esetében is első sorban a felhasználói élményeket érintik, mely számomra az új Ubuntuban is sarkalatos kérdéssé vált. A Linux Mint ezt részben úgy valósítja meg, hogy a felhasználói fórumon keresztül bárki, akit kicsit is érdekel a disztribúció jövője, elmondhatja a javaslatait, melyek ha életképesek, megfelelő formában be is kerülhetnek a fejlesztési tervbe. Mindemellett nem utasítja ki a zárt szoftvereket (a hardver vezérlőket igen, hisz a GNU GPL licencnek ez nem felelne meg), így pl. rögtön telepítés után van fent Adobe Flash Player és MP3 codec is többek között.
A Linux Mint disztribúciók fejlesztését 2006-ban kezdték és az egyes kiadásokat női nevekkel illetik. A 9-es verzió neve így Isadora lesz, melynek kezdőbetűje az angol ABC 9-ik betűje. Kezdetben a fejlesztések nem követték az Ubuntu fejlesztési ütemét, hisz egy emberes disztribúcióként indult. Az 1.0 Ada verzió kiadása után pár hónapon belül meg is jelent a 2.0 Barbara, mely a Linuxos közösségben is felkeltette sokak figyelmét, így viszonylag sokan csatlakoztak a fejlesztéshez. Ennek köszönhetően az ezt követő verziók gyorsan követték egymást 2008-ig, sorrendben 2.1 Bea, 2.2 Bianca, 3.0 Cassandra, 3.1 Celena és 4.0 Daryna. Ezek a verziók még mind az Ubuntuból származtatott, ámde módosított kódra épültek.
2008 után a Linux Mint is felvette az Ubuntu fejlesztési ütemét és az egyes verziók már alverziók nélkül jelentek és jelennek meg. Az első ilyen az 5 Elyssa amely kiadása után úgy döntöttek, elvetik a független kód fejlesztését és a 6 Felicia már teljesen az Ubuntu kódját tartalmazta, melyhez az egyedi Mintes alkalmazásokat és felhasználói felület módosításokat hozzátették. Mindemellett az Ubuntuéval azonos tárolókezeléssel rendelkezik, így használja annak fő tárolóit, de felvehetünk értelem szerűen PPA tárolókat is. A verziók kb. egy hónappal a stabil Ubuntu verziók megjelenése után kerülnek kiadásra. A 6-ost követő verziók a 7 Gloria és a 8 Helena.
A Linux Mint logója
A Linux Mint a nevéből fakadóan is menta-zöld alapszínben pompázik, mely számomra kedves, hisz a zöld a kedvenc színem (nem, nem vagyok focirajongó). Ettől a színtől egyik hivatalosan kapcsolható médium sem tér el, így már a honlap is ebben a kellemes színben tűnik fel. Az említett szimpatikusság miatt mindig is nyomon követtem a fejlesztés menetét, kíváncsian vártam, mikor érik olyan szintre, melyet jómagam érdemesnek tartok kipróbálásra. Az Ubuntuval párhuzamos fejlesztési menet miatt a 9-es kiadás szintén mérföldkő lesz a disztribúció történetében, hisz ez is egy hosszú támogatású kiadás, azaz 3 évig kapunk hozzá frissítéseket. A fejlesztési idő természetesen rugalmas és nem olyan szorosak a dátumok, mint az Ubuntu esetében, hisz nem áll mögötte akkora gépezet, mint amit a Canonical biztosítani tud.
Fő ablakozó rendszerként a Gnome-ot használja, de léteznek a közösség által fejlesztett és csomagolt verziók KDE, Xfce, LXDE és Fluxbox alapokon, az utóbbi három csak 32 bites verziókban, míg a Gnome és a KDE verziók 64 bites verzióban is elérhetőek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
