Bevezető

Korábban olvashattatok a Windows 10-zel (és a teljes Microsoft platformmal) való szakításomról, azután pedig egy kezdőknek szóló Ubuntu 16.04 írásról, most a saját rendszeremen keresztül kicsit részletesebben mutatom be, hogyan is lehet a mindennapokban kizárólag Linuxon megoldani „mindent”, munkától a hobbin át a szórakozásig. Az idézőjelekre esetemben igazából nem is lenne szükség, de mivel nem vagyunk egyformák, nyilván lesznek olyanok, akiknél részben vagy egészben kikerülhetetlen a Windows. Az írás ennek ellenére mindenkinek szól, mert ugyanaz a rendszer könnyen használható laptopon, dekstopon, tableten (x86), HTPC vagy NAS funkciót ellátó gépen is.

Hardver

Jelenleg három különböző hardveren futtatom ugyanazt a Linux-alapú rendszert, ezek között megtalálható egy HP Envy 15 (i5-7200U, 8GB, 256GB SSD), egy épített HTPC/NAS/általános dekstop funkciót ellátó mini PC (i3-7100, 8GB, 256GB SSD és HDD-k) illetve egy Microsoft Surface Pro 2 is (i5-4300U, 8GB, 256GB SSD). A specifikációk viszonylag hasonlók, ami természetesen nem véletlen: a korábbi eszközeimben található 4GB RAM vagy 120GB SSD néha kevésnek bizonyult, így lett minden eggyel nagyobb az elmúlt egy év folyamán. Grafikus vezérlőből is kizárólag az Intel integrált megoldásait használom, mivel nem játszom, minden más célra pedig abszolút megfelelőek.

Operációs rendszer

Az operációs rendszer változatlan, már több, mint egy éve (leszámítva egy főverziót, valamint két köztes kiadást): Ubuntu 16.04, illetve pontosabban az aktuális verziója, a 16.04.2. Ez a disztribúció a 4.8-as Linux kernelt használja, ami kiválóan kezeli például a jelenlegi Intel Kaby Lake platformot. Hogy miért pont az Ubuntura esett a választásom, azt a korábbi írásokban megtalálhatjátok, röviden a rendszer népszerűsége, támogatottsága, áttekinthetősége és a szokásos sémáktól való elrugaszkodása mind-mind szerepet játszottak. Ezekre most külön nem is térek ki, csupán a saját felhasználói szokásaimon keresztül mutatom be, mennyire jól teljesít a mindennapokban egy közönséges Linux-disztribúció, ami nyugodtan lehetne szinte bármelyik másik rendszer is, ez mindenkinek a saját ízlésére van bízva, a szoftverek többsége (esetleg azok alternatívái) ugyanúgy elérhető mindegyik rendszeren.

Saját környezet

Az általam használt Ubuntu 16.04.2 egy majdnem standard rendszer, minimális testreszabás a megjelenésben és beállításokban és természetesen számos felhasználói szoftver utólagos telepítésének eredménye. Ez összesen kb. fél óra munka egy tiszta telepítés után, amit lehetne még gyorsabban is kivitelezni különböző „trükkökkel”, de mivel ennyire egyszerűen és gyorsan megy belakni egy új rendszert, továbbá nem is kell újratelepíteni (kivéve persze, ha új hardver áll a házhoz) feleslegesnek érzem tovább ragozni ezt a kérdést.

Kezdeti lépések

Ubuntu szoftverek alkalmazásbolt

A rendszer telepítése után elsőként a Unity tweak toolt telepítem (elérhető az Ubuntu szoftverek alkalmazásboltból vagy a terminál segítségével is telepíthető: sudo apt install unity-tweak-tool). Míg más asztali környezeteknek alapból a része a részletes beállításokat/testreszabást lehetővé tevő tweak tool, addig Ubuntu alatt utólagosan kell telepíteni. Ennek segítségével az alábbiakra lesz lehetőségünk (a teljesség igénye nélkül):

-ikonok és téma cseréje
-indító (tálca) és panel testreszabása
-virtuális asztalok beállítása
-interaktív sarkok (hot cornerek) és ablakillesztés (windows snap) beállítása stb.

Unity tweak tool

Esetemben a GTK téma a Numix, az ikonkészlet pedig a Numix Circle, mivel ez a teljes rendszerben szinte minden ikont (még a beállításokban, panelen és mappákban, fájlokban is) lecserél és egységes, következetes megjelenést nyújt. A Numix téma és ikonkészlet ez alapján telepíthető.

A megjelenés részeként az indító ikonméretét is lejjebb szoktam venni, illetve engedélyezem, hogy kattintásra az aktív alkalmazás „minimalizálódjon” az indítóra. Ezen felül a panelen engedélyezem a név valamint a dátum, valamint az akkumulátor százalékos értékének a megjelenítését is. Beállításra kerül továbbá a négy virtuális asztal (ez az alapérték, ha engedélyezve van a funkció), valamint a hot cornerek esetében a jobb felső az alkalmazásváltó, míg a jobb alsó a virtuális asztalok közötti váltást teszi lehetővé.

Nautilus fájlkezelő

Fájlkezelő

A Nautilus a Gnome környezet (és az Ubuntu) alapértelmezett fájlkezelője. Tudásban közelebb áll a Windows Explorerhez, mint mondjuk a Total Commanderhez, de amit tud, azt megbízhatóan tudja és tudása bővíthető. Lehetőségünk van mappákat könyvjelzőzni, vagyis a bal oldali panelen rögzíteni, soft linkeket létrehozni (esetemben például a felhasználói mappák soft linkek a Dropbox vonatkozó mappáira, így ha létrehozok valamit a Dokumentumok mappában, az automatikusan szinkronizálódik a Dropboxon keresztül), fájlmegosztásra, az ablakillesztésnek (snap) köszönhetően használható egymás mellett két fájlkezelő ablak, de használhatunk lapokat is, mint a böngészőben. Ennél viszont sokkal többre is használható a Nautilus, csak ehhez már kiegészítő csomagokat kell telepítenünk: a nautilus-image-converter segítségével jobb gombos menüből méretezhetünk át vagy forgathatunk képeket, a nautilus-script-audio-convert csomag segítségével audiofájlokat konvertálhatunk egyszerűen stb. A teljes listához terminálban írjuk be: sudo apt install nautilus majd nyomjunk kétszer tabot, és telepítsük a kívánt csomagot a listából.

Vivaldi

Böngésző

A rendszer alapértelmezett böngészője a Firefox, de lehetőségünk van a Chrome, Chromium, Opera, Vivaldi stb. telepítésére is. Sokáig Operát (valamint egy rövid ideig Chromiumot) használtam, de az utóbbi időben ezt leváltotta a Vivaldi – annak, aki nem ismerné, az eredeti Opera szellemisége ebben él tovább, és már most nagyobb a funkcionalitása, mint bármely más böngészőnek a piacon. A böngészők rendszerint külső forrásból (kivéve a Chromium) telepíthetőek, jellemzően .deb csomagot letöltve és telepítve (legalábbis Debian alapú rendszereken, amilyen az Ubuntu is).

A Vivaldiról röviden: testreszabható és mappázható gyorshívók, a teljes felület átrendezhető, témázható, egérgesztusok, fülek rögzítése, átrendezése, csoportosítása, rendes előzménykezelés (az 1.8-as verzióban ez még sokkal kiterjedtebb lesz), külön zoomolható felület és oldalmegjelenítés stb. Ami egyelőre hiányzik (de nagyon) az a szinkronizáció, a pinch to zoom (érintőképernyőn) és streamek alatt, ha nem teljesképernyős megjelenítést használunk, az átlagosnál nagyobb a processzorterhelés, ezeket remélhetőleg hamarosan orvosolják. Érkezik továbbá hamarosan a beépített IMAP levelezőkliens, ahogyan azt a régi Opera is tudta, így egy rögzített fülön egy teljes értékű levelezőkliensünk lehet, és elnézve a linuxos email klienseket, bőven van létjogosultsága. Innen telepíthető:

Rendszerterhelés indikátor

Indikátorok

Az indikátorok következnek, amelyek apró appletek a felső panelen. Ezek gyors áttekintést hivatottak adni egy-egy témakörben, vagy interaktívak és gyakorlatilag egy kapcsolóként szolgálnak valamilyen funkcióhoz. Az a jó bennük, hogy kevés helyet és erőforrást fogyasztanak, mindig szem előtt vannak és gyorsan elérhetőek. Az általam használt indikátorok a következők: Redshift, Psensor, Dropbox, Diodon, Rendszerterhelés, illetve a rendszer alapértelmezett indikátorai, úgy mint: hálózat, hang stb. Az utólag telepített indikátorokról kicsit részletesebben:

Redshift

A Redshift egy kékfény-szűrő (blue light filter), aminek röviden annyi a lényege, hogy melegre hangolja a kijelző színárnyalatát este, mikor már lement a nap, mivel a kék fényt agyunk nappali fényként azonosítja, és ha lefekvés előtt is ilyen kijelzőt nézünk, akkor nem fog tudni kellően gyorsan átállni „éjszakai üzemmódra”, ergo nehezebben tudunk elaludni. A Redshift geolokáció alapján tudja, hogy mikor kel fel és mikor megy le a nap, így automatikusan tudja szabályozni kijelzőnk színhőmérsékletét. Ha grafikai munkát végzünk este vagy más okból kifolyólag szükséges a színhű megjelenés, az indikátorból kikapcsolható vagy adott időre felfüggeszthető a hatása.

Telepíthető az Ubuntu szoftverek alól.

Hőmérsékletek áttekintése

Psensor

A Psensor elsősorban a hőmérsékletek ellenőrzésére használható, de megjeleníti az aktuális processzor és memóriahasználatot is. Ez utóbbiakra viszont van sokkal jobb eszköz, így ezt használjuk csak a hőmérsékletek (és ha támogatott, a ventilátor-fordulatszám ellenőrzésére).

Telepíthető az Ubuntu szoftverek alól.

Dropbox

Ez az indikátor a Dropbox telepítésével (hivatalos kliens) együtt jár, funkciói közé tartozik a szinkronizálási állapot követése, megállítása, szinkronizálni kívánt mappák kiválasztása, nemrég változott fájlok listája.

Telepíthető az Ubuntu szoftverek alól.

Caffeine

A Caffeine indikátora csak egy dolgot tud, de nem is ígér többet: nem engedi aludni/hibernálni/kikapcsolni a gépet. Persze akár az energiaprofilokban is beállíthatjuk, hogy mindig maradjon aktív gépünk, de ha többnyire szeretjük az energiatakarékos profilokat, néha azonban a beállítások változtatása nélkül szeretnénk ezt felülbírálni, arra kiváló és gyors eszköz a Caffeine.

Telepíthető az Ubuntu szoftverek alól.

Időjárás részletesen

My Weather Indicator

Ez egy kiváló időjárás applet, ami ikonnal és Celsius fokban jelzi a panelen az aktuális hőmérsékletet. Rákattintva ráadásul rengeteg plusz információval szolgál, és onnan elérhetjük a heti előrejelzést is.

A my-weather-indicator csomag nem része az alap tárolónak, így ehhez külső forrás felvétele szükséges. Leírás itt.

Rendszerterhelés indikátor

Az egyik leghasznosabb indikátor, rápillantva láthatjuk az aktuális processzorterhelést, memóriahasználatot, hálózati forgalmat stb. Mi választhatjuk ki, mit akarunk látni (alapból csak CPU használatot jelenít meg), nálam ehhez még a RAM használat van bekapcsolva. Rákattintva megmondja a swap használatot, a rendszerterhelést, illetve a lemezhasználatot is.

Telepíthető az Ubuntu szoftverek alól.

Diodon

Ez lemaradt a képekről, kiváló clipboard manager, újraindítás után aktivizálódik, a vágólap előzményeit érhetjük el a segítségével.

Telepíthető az Ubuntu szoftverek alól.

Szórakozás

Zene

Ha böngészőnk van, minden van, jöhet a zene: a Spotify hivatalos kliense is elérhető Ubuntu alá, így egy prémium fiókkal normális minőségben és reklám nélkül hallgathatjuk zenéinket. A funkcionalitása megegyezik a Windowsos kliensével, ugyanúgy letölthetőek a számok/listák offline használatra, ugyanúgy van Spotify connect stb. Annak aki nem ismerné: a connect segítségével egy másik Spotify klienst vezérelhetünk, például telefonnal a laptopot vagy fordítva, a lényeg, hogy egy desktop klienssel csak egy mobilt vezérelhetünk, két desktop között nem működik. Hogy mire jó ez a gyakorlatban? Például a telefonunkban jó eséllyel jobb a DAC/erősítés, mint a laptopunkban, tehát célszerű arra dugni a fülhallgatót, viszont ha a laptopon ügyködünk, kényelmesebb arról váltani a számokat. Vagy ha HTPC-n fut a Spotify, egyszerűen vezérelhető telefonról vagy tabletről. Az alábbi módszerrel pedig gyorslistát adhatunk hozzá az indítóhoz.

Offline zenére a rendszer alapértelmezett lejátszója a Rhythmbox, amit mindig is kedveltem, szerintem kiválóan ellátja a feladatát. Egyszerűen használható, lejátszik minden formátumot és ha hálózatról több tízezer számot kell beolvasnia, azt is villámgyorsan teszi, plusz pluginekkel bővíthető is a tudása.

Kodi Xperience1080 skinnel

Ha viszont HTPC rendszerről van szó, akkor az egyik legjobb választás a Kodi, ami szinte minden létező médiaformátummal megbirkózik, számos felület közül választhatunk, a szokásos egér és billentyűzet mellett akár távirányítóval, akár mobilalkalmazással is vezérelhetjük a lejátszást stb. Érdemes még megemlíteni a különböző intelligens lejátszási listákat, szűrési lehetőségeket is. Természetesen a zenék mellett használhatjuk filmlejátszásra is, vagy sorozatokéra, ezekhez külön kategóriát jelenít meg, a forrásokat megadva azok tartalmát beolvassa, letölti a borítókat, leírásokat és értékeléseket. A HTPC funkcionalitáshoz gyakorlatilag önmagában elegendő a Kodi, ami akár be is állítható automatikusan induló alkalmazásként, de még egy HTPC esetében is jól kiegészíti a funkcionalitását egy böngésző és mondjuk a Spotify.

Filmek

Filmekre kiváló választás lehet a VLC vagy az MPV, én utóbbit preferálom, ha egy-egy fájlt szeretnék lejátszani. Tévére kötve azonban a Kodit használom szinte kizárólagosan, legalábbis ami a film- és sorozatlejátszást illeti. Mindkettő elérhető az Ubuntu szoftverek alól.

Skype

Van hivatalos kliens, ami immáron webes alkalmazás asztali köntösben, és bár egyelőre béta, már végre van videóhívás, asztalmegosztás (Windows vagy Mac kliensről bármire). Annyit érdemes a dolog hátteréről tudni, hogy a régi, natív linuxos alkalmazást évek óta nem fejlesztette a Microsoft, és az ezt leváltó Skype először Skype for Linux Alpha, majd most már Skype Beta néven fut, és immáron ez az ami a hivatalos csatornán is elérhető. Kiválóan működik, amit ígér azt teljesíti. Beszerezhető innnen.

Munka

Levelezés

Sokan ugyan már csak böngészőből leveleznek, én praktikus szempontok miatt (pl. aláírás, jobb áttekinthetőség) jobban szeretem a külön klienst. Ezen a fronton nem vagyunk elkényeztetve, már ami a mennyiséget és a minőséget illeti: a rendszer alapértelmezett levelezője a Thunderbird, és talán ez a legmegbízhatóbb, és legkevesebb kompromisszumot jelentő alternatíva. Testreszabni mértékkel lehet, megjelenése olyan amilyen, de amit tud azt megbízhatóan tudja. Az Evolution sokkal szimpatikusabb lenne megjelenésre és funkcionalitásra is, de a 16.04-hez elérhető verzió még tele van buggal, remélhetőleg ezek az újabb Ubuntu verziókban már javításra kerülnek. A 17.04 már aktualizált Gnome alkalmazásokkal, így friss Evolutionnel érkezik, azonban ez nem LTS verzió, így személy szerint megvárom a 18.04-et. Létezik még a Nylas nevű nagyon ízléses alkalmazás, azonban annak működése (kliens-szerver) elég sok kérdést vet fel, így az nálam kiesett.

Office

Itt most nem a Libreoffice-ról lesz szó, mivel az a rendszer része és adja magát a használata, saját részre teljesen meg is felel, azonban, ha másokkal is cserélgetünk dokumentumokat, akkor nagyon hamar problémákba ütközhetünk, és a közös lelki béke megőrzése érdekében érdemes Microsoft Office formátumokat használni, amit leginkább az Office tud kezelni következetesen és hiba nélkül. Ugyan lehetőségünk van virtuális gépet használni, de még ennél is elegánsabb megoldás az emuláció, amivel Office 2010-et (32 bites) magabiztosan, hiba nélkül futtathatunk. Elvileg mostanra támogatott a 2013 is, nekem azzal még nem volt sikerélményem, de a lehetőség elviekben adott. Az Office 365 mindig aktuális verziót használ, ami jelenleg az Office 2016, így ahhoz mindenképpen virtuális gép szükséges. Az Office 2010 emulált környezetben történő telepítéséhez a legegyszerűbb a PlayOnLinuxot használni, ami az Ubuntu szoftverek segítségével beszerezhető. Itt kiválasztva az Office 2010-et a POL egyszerűen telepíti számunkra és konfigurálja is a szükséges Wine verziót (emulációs környezetet). Ezután a telepített alkalmazások között megtalálhatóak az Office programok (legegyszerűbben a keresővel, de rögzíthetőek is az indítón).

Nyomtatás, szkennelés

A közvetlenül csatlakoztatott nyomtatót jó esetben felismeri a rendszerünk, rosszabb esetben dolgozni kell vele, hogy működjön, de ez mindig egyedi eset, aminek utána kell olvasnunk. Én összesen négy nyomtatót használok Ubuntuval, ezek között van egy Canon MX495, Canon irc2380, HP 8500A Plus, és egy HP CM1415FNW. Ezekből közvetlenül csak az első volt csatlakoztatva, a többi mind hálózati, és mindegyik kiválóan működik. Ha hálózati nyomtatót szeretnénk hozzáadni, egyszerűen kezdjük el gépelni a nyomtató szót a dashboardon és 2-3 karakter után nyomhatjuk is az entert, ahol bejön a nyomtatók menüpont. Itt értelemszerűen hozzáadás, majd hálózati nyomtató, és alapesetben egy listából választhatjuk ki a keresett nyomtatót. Szükség lehet a meghajtó manuális kiválasztására, esetemben erre csak a Canon irc2380-nál volt szükség, és mivel az nincs benne a listában, így a lehető legközelebbi modellt választottam, a Canon irc2550-est. Ezzel tökéletesen működik. Ha nincs benne a listában egy keresett nyomtató, lehetőség van a címének és a portjának pontos megadására is. Ha virtuális (PDF) nyomtatót szeretnénk, ami rendszerszintű, akkor terminálban a cups-pdf csomagot telepítsük. Több program alapból támogatja a PDF exportot virtuális nyomtató nélkül is, azonban ezzel a lehetőséggel mindenhonnan tudunk PDF-et exportálni.

Hogy ne vesszen kárba a géphez kapott licenc

Virtualbox

Virtualizációhoz rendelkezésünkre áll a Virtualbox, vagy a KVM, de van Vmware Player is. A legegyszerűbb irány a Virtualbox, ami Ubuntu szoftverek alól telepíthető és teljesen egyszerű a használata. A compiz config manager segítségével akár adott virtuális asztalhoz is dedikálhatjuk a virtualizált rendszerünket, így áttekinthetően és szeparáltan futtathatjuk a rendszer többi részétől (legalábbis ami a megjelenítést illeti). A KVM vagyis Kernel-based Virtual Machine a Linux-kernel funkcionalitására épül, így jobb teljesítménnyel kecsegtet, ehhez célszerű telepítenünk a virtuális gép vezérlőpultot az Ubuntu szoftverek alól.

Kreativitás

Grafika

Grafikára szerencsére elég sok lehetőségünk van, aminek persze nem része az Adobe CS, de van például Inkscape és GIMP, amik együtt elég sok helyzetben megállják a helyüket, ismerek olyan logótervezőt/dizájnert, aki ezeket használja (pont Ubuntu-n, habár ezek multiplatform alkalmazások) és remekül megél belőle.

Inkscape

Az Inkscape egy vektorgrafikus grafikai program, amilyen az Adobe Illustrator is. Annak, aki nem tudja, ez mit jelent: ha próbáltunk már valaha bármit is nem szabad kézzel rajzolni egy bitmap grafikus programban, mint amilyen a Paint, Paint.NET, Adobe Photoshop vagy éppen a GIMP, akkor tudhatjuk, hogy se nem egyszerű, se nem kényelmes, a projekt nem alakítható rugalmasan, skálázni sem lehet minőségromlás nélkül stb.

A vektorgrafikus szoftverek lényege, hogy nem konkrét képet tárolnak, hanem a vonatkozó vektorok információit, így legyen szükségünk bélyegre vagy poszterre, ugyanolyan minőségben tudjuk kiexportálni a végeredményt, de ha változtatni szeretnénk időközben, azt is könnyen megtehetjük. Kiválóan használható logótervezésre, weboldalak és más célú grafikai elemek megrajzolására, de ügyesebbek rajzolhatnak vele gyakorlatilag bármit.

Én mint kezdő egyszerűbb logókat terveztem már több cégnek is, ebből látszik hogy nem kell grafikusnak lenni ahhoz, hogy valami használhatót alkossunk. Az Inkscape-hez rengeteg leírás, tutorial vagy éppen videó található, ha belefektetjük a szükséges mennyiségű energiát/időt, akkor biztosan meg fog térülni. Kézügyesség sem kell hozzá, csak türelem és megfelelő szemlélet.

GIMP

A GIMP egy bitmap grafikus szerkesztő, ami elsősorban már meglévő képek, fotók szerkesztésére, manipulálására való, pluginekkel bővíthető de az alap alkalmazás is remekül használható. Átméretezéshez ugyan elég lehet akár a fájlkezelő is (lásd fentebb), viszont amint ennél bonyolultabb műveletet szeretnénk, például kivágást, átalakítást, színezést stb. akkor remek szolgálatot tesz. A felülete elsőre talán idegennek hathat, én például szeretem rögtön egyablakosra állítani a megjelenítést az alapértelmezett széttagolt helyett, de hamar el lehet benne igazodni. A Photoshop funkcionalitását valószínűleg nem tudja visszaadni, de azért nincs is olyan messze tőle, és szerencsére az alapból hiányzó funkciók jó része is pótolható külső fejlesztők munkájának köszönhetően (pluginek formájában).

Fotók utófeldolgozása

RAW fotók kezelésére megfelelő szoftver például a Darktable, amit túl sokat még nem használtam, csak kipróbálás erejéig, így erről többet most nem is írnék.

Rajzolás

Ugyanígy csak említés szintjén emlékezzünk meg a My Paint és a Krita alkalmazásokról is, amikkel rajzolni/festeni lehet azoknak, akiknek van érzékük hozzá.

Összefoglaló

A bő egy év Ubuntu-használat tapasztalatai alapján azt kell mondjam, hogy a legkevésbé sem hiányzik a Windows, és kiváltképpen a 10-es nem. Egyik rendszer sem tökéletes, de a Windows már az olyan alap funkcionalitásnál alulmarad számomra, mint a keresés, a felület méretezése, testreszabása, vagy éppen a frissítések rendszere. Természetesen nem kívánom a saját tapasztalataimat extrapolálni mások szokásaira vonatkoztatva, mert sokaknak tökéletes rendszer a Windows 10, vagy legalábbis kevésbé kompromisszumos, mint pl. az Ubuntu lenne. Aztán olyanok is akadnak szép számmal, akik bizonyos alkalmazások miatt - mint például az Adobe Creative Cloud - a platformhoz vannak kötve.

Viszont remélem arra jó volt, hogy bemutassam: Ubuntu (vagy más Linux disztribúció) alatt is nagyon sok minden megoldható, talán olyanok is, amikről nem is tudtunk. Otthon, HTPC-s célokra nem tudok elképzelni ideálisabb választást, mint egy Linux, az Ubuntu rugalmasságával pedig kiválóan illeszthető ehhez a felhasználási módhoz. Szórakozásra szintén könnyen beválhat, bár a játékok kérdését nem tudom objektíven megítélni, mivel érdemben nem játszom számítógépen, így ezt meghagyom a tapasztaltabbaknak.

Probléma leginkább munka fronton lehet, egyrészt a céges szabályozások, másrészt pedig bizonyos alkalmazások futtathatósága okán. Az emuláció korlátozottan használható (bár az Office szerencsére pont beleesik ebbe a halmazba), minden másra pedig ott lehet a virtualizáció, ami egy modern hardveren már nem igazán okozhat problémát, még ha teljesítmény-csökkenéssel is jár. Személy szerint szerencsés helyzetben vagyok, mert egyik kizáró tényező sem érint, és az elégedett felhasználók táborát gyarapítom immáron egy éve.

Aki kísérletezni szeretne, annak azt tudom javasolni, hogy vagy virtuális gépben, vagy live rendszerként tegyen egy próbát vagy az Ubuntuval, vagy a Linux Minttel (vagy bármelyik másik, számára szimpatikus disztribúcióval), ha kérdései lesznek pedig jöjjön az ubuntus vagy Linux kezdőknek topikba, és kap segítséget.