Középkategóriás gamer gép építése A-tól Z-ig

  • (f)
  • (p)
Bemutató – Írta: | 2019-11-28 12:25

Azoknak, akik a legjobb ár/teljesítmény arányra törekednek ésszerű kompromisszumokkal, de maximalistaként.

Kulcsszavak: . gamerpcjátékátlagszámítógép

[ Új teszt ]

Az alapok: Ház, táp

Régóta nem írtam számítástechnikai témában, és sajnos már az „anyaoldal” is egyre kevesebb ilyen jellegű cikkel jelenik meg, így most vettem a bátorságot, és összeraktam ezt az írást, mely bízom benne, hogy sokaknak segítségére lesz.

Életem nagy leckéje: házon, tápon nem spórolunk!

Amikor 2017 végén elkezdtem építeni a gépet, csak arra figyeltem, hogy az adott összegből kihozható lehető legnagyobb teljesítményt adja le, de a körítésre semmi figyelmet nem fordítottam. Hogy ez mit is jelent pontosan? Tápnak egy FSP HEXA+-t vettem, mely bár rendelkezik bronz minősítéssel, de itt vége is volt számomra a pozitívumoknak, a ház szerepét pedig egy DEEPCOOL Tesseract töltötte be.

A bekapcsolásig minden jól is működött. Aztán valami nagyon kerregett, és nem tudtam rájönni, hogy mi. Így jutottam pár hónap után arra, hogy OK, házcsere. De ha lúd, legyen kövér, így legyen hangszigetelt a ház. A választásom a kiváló minőségű termékeket gyártó svéd cég, a Fractal Design R4-esére esett, ebből is egy fehérre. A ház gyönyörű, letisztult, nagyon egyben van, tágas, jól szerelhető, ellenben nyilván nem a legjobb a szellőzése, de a komponenseim ezt nem is igazán igénylik.

Jött az első bekapcs. Óóó. Megjött a megváltás. Szinte semmi zajt nem hallottam, kivéve a kerregést. Gondolhatjátok, hogy nem kicsit lettem ideges, hogy vettem egy házat 35 000-ért, és valami itt is rezonál. Elkezdtem egyenként kiszedegetni az alkatrészeket, míg természetesen el nem érkeztem a tápig. És kiderült, hogy annak kerregett/rezonált a ventije. Akkor irány egy tápcsere. Így esett a választás egy Be Quiet! Pure Power 10 500 W-os egységre.

Na mondom, fussunk neki még egyszer. Gép összerak, kábelek elrendezve, csavarok meghúzva. Bekapcsolás. Semmi sem történik. Fantasztikus. Nézem azokat a kis kábeleket, amit az alaplap déli szélére kell bekötni (egyébként nem tudom, azt a részt ki találta ki, de lennének gondolataim, hogy mit kellene vele csinálni), de semmi hibát nem találtam a bekötésben. Azért átkötögettem máshogy teljesen random módon, hátha... Visszahelyeztem áram alá a gépet, bekapcs, de megint semmi. Aztán egyszer csak felvillan a képernyő, és már tölt is az ablakos OS. Igen. Ennyit számítanak a minőségi ventilátorok, ház és a táp. Néma csönd honol minimális terhelés mellett. Játékok alatt is épphogy lehet hallani a légáramlatot, amit a VGA tol ki.

Összegezve, ha csend van, azt észre sem vesszük, viszont egy rossz ház-venti-táp kombó nagyon meg tudja keseríteni az életünket. Tényleg mindenki szívlelje meg a tanácsomat, hogy nem érdemes azt a pár tízezer forintot ezen a három komponensen megspórolni.

Lap, RAM, proci

Itt elég sok fejlesztést hajtottam végre az elmúlt két évben. Először indítottam egy Ryzen 1200-zal. Nem volt rossz a maga 4 kis magjával, de már az elején érződött, hogy ez bizony már középtávon is kevés lesz még húzva is. Így nemsokára kapott egy 1600-as hatmagos nagytesót, amit meg is rángattam 3,8 GHz-re, amihez minimális plusz feszültségre volt csak szükségem. Ezzel a procival valószínűleg 4-5 évig is kihúztam volna, mivel a mai játékok egytől egyik GPU-limitesek, de hát kocka lévén, és mert adódott egy jó lehetőség, lecseréltem a lapomat és a procimat is. Az Asrock AB350 Pro4-et váltotta egy B450 Pro4, az 1600-at pedig egy 2600. És igen, gondolkodtam a 3600-on, de nekem plusz 20000 Ft-ot nem ért meg, mivel csak játszom, de így sem ment még a prociterhelés 60 százalék fölé.

És hogy miért is?

Játékhoz processzorból nem kell erősebb annak, aki nem versenyez, és a magszámok emelésével minimalizálni akarja a mikrolagok számát. Hogy miért jobb a több mag, arról idézem Abu-t: „Ahol a több mag, azaz erőforrás segít, azok az apró akadások, amikor generálható lenne pár parancs, de nem tudja megtenni a motor, mert nincs szabad szál. Több maggal ezt meg tudja tenni. Ezek látszanak is a profilozókon. Az fps ettől nem lesz nagyobb, csak a játékból tűnnek el az erőforráshiányból származó apróbb mikroakadások.” Itt úgy voltam vele, hogy kompromisszumot kötök, mert fps-ben a több mag sem hoz többet.

Lap: fontos volt, hogy egy minimális tuningot bírjon. Ezt a Pro4 teljesíti. Nyilván nem egy kifejezett tuningdeszka, de nem is a 3DMark pontszámok döntögetése volt a cél. Ellenben van rajta sok csatlakozó, korrekt a támogatása, és olcsó volt. Így, mint írtam, maradtam az Asrock vonalon, csak 350-ről 450-re váltottam.

RAM: itt is egyértelműen az ár volt a döntő. Annyi volt az elvárás, hogy legyen meg a 3000 MHz mellé egy elfogadható időzítés, de a LED-eket és a parasztvakító hűtőbordákat tervező marketingeseket fizesse helyettem más. Persze lehetett volna gyorsabb RAM-ot venni, de tényleg minek. Játékok alatt gyakorlatilag kimutathatatlan az előny, amit pár száz plusz MHz ad. A legfontosabb, hogy legyen elég RAM a gépben, mert ha kifogyunk belőle, az viszont nagyon csúnya akadásokat tud okozni. Indítottam 8 GB-tal, majd beláttam, hogy ez nagyon hamar szűk keresztmetszet lesz, így lecseréltem a 2x4 GB-ot 2x8-ra. A G. Skill AEGIS 3000 MHz-re esett a választásom. Bővel elég mindenre, UHD-n nem is lesz egyelőre játék, ami többet kérne. Így néz ki most a triumvirátus.

A gép lelke, a VGA

Első körben egy Gigabyte GTX1050Ti-re esett a választásom. Két okom volt rá. Az első a pénztárcám, a második pedig, hogy FHD felbontásra nagyjából elég volt. Én olyan alkalmi játékos vagyok, aki nagyon keveset játszik, viszont amikor igen, akkor szeretem magam átengedni az élménynek, amihez hozzátartozik az is, hogy csutkára tekerem a grafikát. És akkor jött a Forza Horizon 3, és megadta magát a kicsike. 50 fps fölé nem nagyon ment a számláló, és volt olyan helyzet is, amikor 30 alá esett, ami már érezhetően szaggatott.

Nagy volt a dilemma, hogy mi legyen. A választás a GTX 1060 és 1070 között lehetett. Sajnos ekkor az AMD csak radiátorokat vagy ezeréves architektúrákat kínált, így kiesett, pedig egyébként jobban szívlelem a vörösöket. Az 1060 jelenleg biztosan elég lenne, de ezt a VGA-t is legalább 2-3 évre terveztem, így viszont duzzogva, de az 1070-et kellett megvennem. Ebből is egy ASUS DUAL-ra esett a választás, ami bár bányászott, de leinformálható, hűtött és alulfeszelt rack-ben, így olyan nagy kockázatot nem vállaltam, plusz gari is volt rá 2,5 év.

No igen. Ezt a kártyát eddig semmi nem izzasztotta meg. FHD felbontáson mindenhol tartja a 60 fps-t. Egyedül a Metro Exodus nem feküdt neki, de felpatchelve, valamint a legfrissebb driverekkel azt is megeszi reggelire. 60-as V-sync-et használva általában 60-80 százalékos a GPU kihasználtsága. Ez azt jelenti, hogy 1-2 évig még a játékok 95 százaléka nyugodtan húzható ultrára, és a VGA fogja tartani a stabil 60 fps-t.

A tárhely. Erre nem vagyok büszke, de ez van. Van egy 120-as HyperX Fury SSD-m a rendszernek, meg pár fontos programnak, a többi program meg fájl egy 1 TB-os vinyón van.

Ha ma raknám össze a rendszert, akkor az OS-nek vennék egy 120-as SSD-t, a játékoknak és programoknak egy 1 TB-osat, a fájloknak meg egy 2-3 TB-os vinyót. Majd egyszer eljön ennek is az ideje. Első körben az 1TB-os SSD beszerzését tervezem.

Mindent a szemnek

Bizony. Hiába a jó vas, ha a végeredményt, a képet, amiért az egész gépet összeraktuk, egy ratyi megjelenítőn nézzük, akkor bele se kezdjünk a gépépítős projektbe.

A TN panel, a FHD alatti felbontás, valamint a 23”-nál kisebb kijelzők ki is estek. A VA paneleket is ejtettem, mert nekem az élénk színek fontosabbak voltak, mint a mélyebb feketék. Maradt a kérdés, hogy induljak-e el a lejtőn és vegyek-e „gaming” monitort, ami tud 144 Hz + FreeSync-et + HDR-t, vagy maradjak ezek nélkül FHD-n 60 Hz-en. Itt végül két dolog döntött. Egyrészt úgy gondolom, hogy a 60 Hz fölötti játék a profiknak must have, a casual játékosoknak meg nice to have, de igazán sokat nem tesz már hozzá az alkalmi élményhez. A második megint anyagi. Itt leginkább nem is a monitor a drága, hanem a vas, ami kihajtja. Egyrészt a 144 Hz-hez már nem lenne elég egy 1070, hanem leginkább egy 1080 kellene, vagy még erősebb kártya. Másrészt, ha a felbontást is növelném, mert mondjuk 27”-re váltok, akkor a WQHD-ra már 60 Hz-nél is necces az 1070. Úgyhogy osztottam-szoroztam, és arra jutottam, hogy alkalmi játékra több mint elég egy DELL U2414H, ami FHD, IPS, sok bemenettel rendelkezik, és állítható mindenféle módon. Valamint van benne anyag, és nem gagyi recsegős műanyagból van összerakva, mint sok mai "gamer" monitor. De persze el tudnék játszani mondjuk egy Acer Nitro VG271UPbmiipx-en, ha valaki megdobna vele, meg mondjuk egy RTX 2070-nel...

Apropó RTX/ray tracing, ha már a látványnál tartunk. Sajnos élőben még nem volt alkalmam kipróbálni, de a YouTube videók alapján nagyon megtetszett a technológia, mert úgy érzem, hogy végre haladunk, és nem a meglévő ezeréves rasztert foltozgatjuk. Viszont egyelőre ez inkább csak egy effekt horror felárral, és nagyon kevés játék támogatja. Az RTX sorozat pedig árban nagyon messze van tőlem, úgyhogy nekem ez kimarad egy darabig, de akinek belefér, vegyen egy 2060 Supert, mert ez még talán belefér a középkategóriába, és élvezhető sebességű vele az RT.

Halld!

Ha már ennyit áldoztam a halk működésre, akkor érdemes áldozni a hangzásra is. Már az első körben vettem egy dedikált hangkártyát egy Asus Xonar DX személyében. Egyszerűen elmondhatatlan a különbség a beépített és egy dedikált kártya között. Még egy ratyi hangfalat is képes jobbá varázsolni, de ha minőségi dobozokat kötünk rá, akkor lesz igazán pazar az élmény.

Mivel anno elfogyott a keret, így vettem egy Logitech Z333-at. Életem egyik legrosszabb döntése volt. Én még ennyire rossz hangkeltőt sohasem hallottam. De tényleg. Bántó volt a fülnek, és olyan mélyre süllyedt minőség szempontjából, hogy az Asus kártya sem tudott rajta javítani. Így hát 1,5 évvel a pénzkidobás után elkezdtem keresgélni a potenciális utódot, és meg is találtam egy Edifier R1280DB személyében.

Már az is sokat sejtető volt, hogy a két doboz kb. a dupláját nyomta, mint a Logitech 3 zajkeltője. Aztán miután összeraktam, és rákötöttem a gépre, rögtön jött a kaján vigyor az arcomra. Na ez már az a szint, amit az ember elvár egy korrekt hangfaltól. A dinamikatartomány, a részletek, minden sokkal jobb volt. A jó hangfal tényleg segít elmélyedni a játékban. Legalább annyit hozzátesz az élményhez, mint a jó monitor. Így ez is legyen örök tanulság: hangfalon, ha már jó pár százezret ráköltöttünk a gépre, nem spórolunk! Ha itt fogunk tízezer forintot, akkor az azt jelenti, hogy dobhatjuk ki a kukába az egész konfigot, mert ugyebár gépet is azért veszünk, hogy maximalizáljuk az élményt, a teljesítményt, ami két csatornán keresztül jelenik meg. Ezek közül az egyik a hang. Szánjuk rá azt a minimum 30 ezret egy minőségi 2.0-ra, és nem fogunk csalódni. De ha van pénz, itt is elmehetünk a 2.0-nál nyugodtan 50 ezerig. Afölött szerintem már komolyabb hifiben kell gondolkodni, melynek fejtegetése nem ennek a cikknek a feladata.

Érdemes lehet még megfontolni az 5.0-t. Nagyon sokáig egy G51-et hajtottam, amit nagyon szerettem. Nem volt egy nagy eresztés, de nem is volt rossz. Viszont itt is igaz a szabály. A kevesebb néha több. Ha max. 40 ezer forintunk van hangfalra, akkor vegyünk egy minőségi 2.0-át, sem mint egy pocsék, 5.1-esnek csúfolt recsegőt.

Gamer egér és billentyűzet, valamint az egérpad

Bevallom, nem vagyok egy nagy játékos (bár gondolom, ez már mindenkinek lejött, aki eddig elolvasta a cikket), világéletemben elvoltam a legegyszerűbb 3000 Ft-os egérrel és billentyűzettel. Aztán gondoltam, hogy kellene valami tartósabb darab, így egér téren elkezdtem nézelődni. Csak az ár és az ergonómia számított. Így esett a választás egy Asus Strix Claw-ra, mely azért a maga 20 ezer forintos árával nem az olcsóságok közé tartozik. Egy jó középkategória. De nekem megfelelt. Kényelmes, nagy, jól siklik, van rajta pár gomb, és állítható a DPI menet közben is az egérről. Szerintem bárkinek jó választás, aki szereti pihentetni a kezét a rágcsálón.

Az egérpad.

7 éve használok nagy megelégedéssel egy SteelSeries QcK padot. Semmi csicsa, csak egy fekete pad, de számomra tökéletes. 4000 Ft-ba kerül, és hosszú évekig minden létező igényt kielégít. Nem hiszem el, hogy akár hardcore szinten is többet kellene szánni a rágcsáló varázsszőnyegére.

A billentyűzet kiválasztása már nehezebb feladat volt.

Ezerféle, membrános-mechanikus, világítós-nem világítós, magyar-EU, estig sorolhatnám. Mivel a csapból is a mechanikusok folynak, így én is elkezdtem őket tapogatni. Meg is tetszett az egyik Razer. Már attól is elment a kedvem, hogy nem volt magyar kiosztása, de amikor megláttam az 55 ezer forintos árat, akkor rögtön rájöttem, hogy jó-jó ez a gamerkedés, csak nem nekem. Általánosságban elmondható, hogy a minőségi mechanikusok alja 30 ezer forint, annyit meg nekem nem ért meg. DE szerettem volna egy halk világítós magyar kiosztású billentyűzetet, ami nem utolsósorban tartós is. Így esett a választás több tucat klaviatúra kipróbálása után a Roccat Horde AIMO-ra. Tudom, hogy ezért itt kövezés jár, de nem érdekel. Ez a maga nemében egy kiváló billentyűzet, melyet már több mint fél éve használok megelégedéssel. Tényleg nagyon halk, alig lehet hallani, világít, ráadásul RGB (ha már gamer), és még van hozzá csuklótámasz is. Nekem bőven megérte a 24 ezer forintot, és végre van egy billentyűzetem, ami nem a legolcsóbb a polc aljáról.

Összefoglalás

Bízom benne, hogy ezzel az írással sikerült azoknak segíteni, akik alkalmi, de akkor minőségi játékra törekszenek. Véleményem szerint ennek a konfigurációnak nincsenek kiugró komponensei semmilyen irányba. Mindenhol hoz egy konstans jó minőséget, kiváló ár/érték arányú elemekkel.

Ha valaki elveszett volna, hogy jelenleg mi is van a gépemben, vagy egyszerűen csak a végeredmény érdekli, azoknak álljon itt a felsorolás:

Lap: Asrock B450-Pro4

RAM: G.Skill AEGIS 2x8 GB 3000 MHz

Proci: AMD Ryzen 2600

VGA: Asus GTX 1070 8 GB

Táp: PurePower 500W

Ház: Fractal Design R4

SSD: HyperX Fury 120 GB

HDD: Seagate 1 TB 7200 rpm

Egér: Asus Strix Claw

Billentyűzet: Roccat Horde AIMO

Monitor: Dell U2414H

Hangfal: Edifier R1280DB

Hangkártya: Asus Xonar DX