Bevezető

Én is innen kezdtem

A feladatát teljesítette: minimális túlhajtás belefér, közepes hangszennyezés, kis méret.
Az évek során csak összement a borda mérete, mára már nevetséges vékonysággal bírnak a gyári Intel hűtők.

Majd vele folytattam

Thermaltake MaxOrb volt az első komolyabb hűtőm, nem volt vele hűtésileg semmi gond.
Akkoriban drága, felsőkategóriás teljesítmény, durva megjelenés és relatíve halk működés jellemezte.
Az egyik hibáját a műanyag lefogatóban kell keresni, 2-3 konfig után kikopott a pattintós része és a kerete is eltört. A másik hibája az volt, hogy nagyon könnyen hajlottak a vékony lamellák, ez esztétikailag elég zavaró volt, hiszen a sűrű, egymáshoz közeli lamellák, egy szép egészet alkottak, ha ez a „harmónia” megtört, oda lett a hűtő varázsa.
Barkácsolás után jó volt még pár hónapig, majd végleg megadta magát a keret.
Ezután valami jó ár/érték aránnyal megáldott léghűtést kezdtem el keresni, anno a választáskor nem volt olyan telített a piac, mint manapság.

A régebbi ár/érték bajnok toronyhűtő

Ekkor a választásom a CM Hyper 212+ -ra esett. Közepes méretű, megfelelő teljesítményű, és ami a legfontosabb volt: a vásárlás pillanatában „olcsó” is volt.
Megjelenésre egy átlagos méretű, sűrű lamellázású tornyot kapunk.
A ventilátor számomra különösen fapados volt ránézésre. Az összhatást eléggé fel tudja dobni egy szép ventilátor, de ez a legkevésbé sem volt az, ellenben nagyon jó minőséget képviselt, a halk működésével együtt.
Jó is volt mindaddig, míg a ballépésként emlegetett Phenom X6-t hűtöttem vele. Platformcserét követően az i7 (860) rendszerem 4 GHz fölé nem sikerült feltornáznom magam, ez elég volt, mert a proci amúgy sem vitte a 4100-at hőfoktól függetlenül.
Akkoriban a 2 GPU-s VGA korszakomat éltem, így minden kis plusz erő jól jött a processzor felől.
A rövidebb ideig itt vendégeskedő 1156 platform után eljött az utolsó fázis, mivel itt nem állhattam meg.
Amire szükségem volt, azt az 1366-s platform képviselte egy olcsó i7 920 társaságában, amit a mai napig használok.
Ehhez a félkonfighoz kaptam egy Freezer 13 Pro hűtést.

A révbe érés előtti látogató

A lamellázása jelentősen ritkább volt, mint a CM-nek, de ez érthető, hiszen halk működésű, kis fordulatszámú ventilátort raktak rá, így ehhez mérten lőtték be a tornyot. Egyszerű: sűrű lamellázás: magas RPM kell, lazább lamellázás: kis RPM is elég.
A torony mérete kb. 30%-kal nagyobb volt, mint a Hyper 212+-nak, ami nagyon jót tett a Bloomfield tuningpotenciáljának. A Hyper 212 Plus sajnos a kevés anyag hiányában nem volt képes lekezelni 4100 felett a processzort nyáron, terhelésre égetően forró bordázata kért engem, hogy tegyek valamit.
Grafikonokra rászórva szignifikáns különbségek látszódtak a 2 hűtő között nagyobb tuning mellett.
A kivételes CPU-nak hála, még mindig volt benne tartalék, de ezt már a Freezer sem tudta kiaknázni a nyári melegben.
Alapvető, hogy a 7/24-s beállítás ne évszakos kérdés legyen (mint sokaknál). Hozza azt a nyári 30-35 fokos szobában stabilitásra, mint a téli 15-20 fokban.
Így jött a klasszikus Noctua NH-D14 gondolata, hiszen ha nagy, izmos hűtőről révén szó, minden vágyam kielégítené.

A kihagyott vad

Sok vadászat után sem sikerült elfogni egyet sem aprón, nem csoda, hiszen csak az cserél le egy ilyen hűtőt, akinek megtetszett valami más, vagy ami valószínűbb, hogy kompakt vízre vagy rendes vízre vált.

A 2 tornyos szerelem

Impresszív látvány, egyszerre modern, művészi és egyszerű.
2 torony, roppant minőségi kivitelezés, ennyi áradozás után nem lehet kérdés, hogy ő lesz az egyik főszereplő.
A teljesítménye előtt pedig csak meghajolni lehet, a hőcsövek számából, ami egész pontosan 8 darab, már sejteni lehet, hogy nem szimpla felső kategóriás hűtőről beszélünk.
Bordaszélességre eltörpül a D14 mellett, de a teljesítménye jobb, a régebbi óriásnak.
Nekem a halk változat volt, aminek a ventijei 1200-1300 rpm-et pörögnek maximum, a vörös ventilátoros változat 1:1-ben megegyezik ezzel, csak azok maximum 2500 rpm-et mennek, ami jót tesz a légszállításnak és ezzel együtt a hűtő teljesítményének (5-7°C a difi az itteni sima, és a vörös ventis Extreme változat között), de a hangnak nem (a hang az változatlan).
Ezután jött az új ház vásárlása, ami sajnos nem volt jó döntés.

A rossz döntés

Azért a Zalman Z11 Plus-ra esett a választás, mert az egyetlen olyan gépház volt, ami stílusra bejött és beleesett abba a keretbe - ventilátorokkal telerakva -, amit szántam rá.
Szóval, ha gépházat vesztek és jól akarjátok érezni benne magatokat: az ne midi gépház legyen.

Ahogy bekerült a 2 tornyos hűtő, onnantól a gép karbantartása és szerelése rémálom lett.
Zárt házban nyáron már a 4400 sem volt fogható, halk gépház (ventik) mellett, így leadtam az igényeimből és 4200 lett az új 7/24-s beállítás, teszteknél kicsit zavaró (volt) a minimálisan alacsonyabb FPS, de a mindennapokra mindegy, hogy 4200 vagy 4400 MHz.

Itt jött egy türelmi időszak, hogy majd megszokom, majd jobb lesz, majd nem kell annyit a géphez nyúlni, de nem így lett. Ha kábeleket kellett rendeznem, vagy valamit csinálni a gépház tetejében, akkor minimum a venti clipjeit kellett leszednem /amit borzalmasan körülményesen tudtam, csak visszajátszani hely hiányában/ vagy a hűtőt kellett leszednem a CPU-ról, sajnos mindkettőből kijárt elég.
A ház eleje leszedhető, és ha a tetejét le szeretnéd szedni (ventit berakni, cserélni, ami szintén roppant körülményes és szenvedős feladat), akkor az elejét is le kell pattintanod, nos, a második pattintásra sikeresen elengedte a kritikán aluli forrasztással odahányt kábel a bekapcsológombot, pár hónapra rá a 3. leszedéskor még 2 elengedte a gyári 4 közül, pedig új, 3x, finoman leszedett előlapú házról beszélünk.

Ismét eszembe jutott a kompakt víz gondolata, ami azért volt unszimpatikus, mert „kommersz” lett és mégsem igazi vízhűtésről beszélhetünk, csak „játékvízről”, aztán a magas árral és a Corsairnél a gyárilag hangos ventilátorokkal is adódtak problémáim.

A visszatérő gondolat

Mivel volt egy fullos, ekkora már 3 ventis, 2 tornyos, 8 hőcsöves léghűtőm, bedobtam apróra, hogy cserére kínálom 240 mm-s Corsairért cserébe.
Ez ebben a formában nem jött össze, de egy kolléga felkeresett a legolcsóbb OEM, képeken nagyon gagyinak kinéző játékvízzel, hogy kapok belőle 2-t és kp-t rá.
Abban egyeztünk meg, hogy összeilleszti a 2 radiátort és így 2 x 120mm-s rendszer lesz
Névszerint az AVC Hercules-ről beszélünk, ő lesz a kihívó.

Az a bizonyos olcsó hús

Még egyszer leírom: 2 ilyen radiátor lett összekötve a pumpával, ami szépen kiszolgálja ezt a 2 radiátort megerőltetés nélkül.
A legfőbb gondom a kevésbé rugalmas csövekkel volt, nem nagyon lehet őket kis szögben hajlítani őket, mert megtörik, onnantól a hűtési teljesítmény és a cső élettartama is jelentősen csökken.
Zárt gépház mellett úgy tudtam megoldani a radiátorokat, hogy az egyik hátul, a másik pedig lent lóg, az alsó ventitől is kapva a friss levegőt. Annyi hátránya van ennek, hogy az egyik radiátor a hőt befelé fújja, de a lényeg: végre hozzáférek az egész alaplaphoz, gond nélkül szerelek és bütykölök, amikor, ahol csak akarok.

A felállás

Az órajeleket és a feszültségeket úgy lőttem be, hogy reális megközelítést adjon arra a kérdésre, hogy egy súlycsoportban van-e a 2 hűtő.

Így ezeket a felállásokat hoztam ki végül:

Alulfeszelés: 2800 MHz @ 1V
Kis tuning: 3600 MHz @ 1.15V
Átlagos tuning: 4000 MHz @ 1.25V
Combos tuning: 4200 MHz @ 1.3V
Combos LVL2: 4400 MHz @ 1.36V
„Overkill” tuning: 4500 MHz @ 1.4V

A 4200-s 1,3V-ról 4400-n már +0,07V, míg 4400-hoz 0,1V + kellett a stabil beállításokhoz, 4200 alatt 150-200MHz-s lépcsőként kevesebb, mint 0,04V-t kért be a processzor +-ban, felfelé haladva.

Tesztprogram:Aida stabilitás teszt: 15 perc

A jó hűtő ismérve, hogy a komolyabb tuning alatt is megállja a helyét, ehhez többek között nagy és combos hűtőfelületre van szükség.

Árak:

A konfigurációk összehozhatóak 3 féle képen /átlag használt árak/

2x AVC Hercules + 2 vagy 4 ventilátor = kb. 15-18k
1x AVC + dupla radi + 2-4 venti = 16-19k-ból
Az SB-E értéke 2 ventilátorral 18-19k, 3-mal 21-22k

A ventilátorok minősége/márkája befolyásolja nagyban a végső árat, főleg a vízhűtő rendszernél, mivel a Silverhez kapunk gyárilag 2-t, míg egy 14 centis TY 141 3.5-4k +-ban hozzá, de az olcsón fellelhető kínai vízhez nem. Általában OEM-ként vannak jelen aprón.
Tehát árban a difi elenyésző és nem nézné ki senki a kompakt kínai víztől, hogy felveszi a versenyt a csúcs léghűtővel.

A ház ventilátorai 600-700 RPM körül forogtak a teszt ideje alatt.

Silver Arrow:

Low RPM: 800/800/800 RPM
High RPM: 1300/1000/1300 RPM

Állandó fordulat terhelés alatt és nélkül is.

AVC:

Low RPM: 800/800/800/800 RPM
High RPM: 1200/1500/1200/1500 RPM

Pumpa:

Idle Low: 1600 RPM
Idle High: 2100 RPM
Load Low: 2100 RPM
Load High: 2800 RPM

Joggal lehet a kérdés, hogy ilyen RPM különbséggel mekkora hangban a differencia.
A pumpának egy jellegzetes problémája van, ha közel hajol az ember hozzá, hallhat egy bizonyos kattogást, mintha egy ventilátor csapágyas lenne. Nekem csak a 3. gép szétszedésre lett állandó, az első 2 alkalommal (kb. 1 hét) néma volt.
Tehát ilyen szempontból hazugság lenne azt írni, hogy hangtalan, hiszen a HDD-k elnyomják a hangját, de egy SSD-s rendszerben, 400-600-s ventikkel felszerelkezve már probléma adódhat belőle.
A hangszennyezése mértéket, amik nagyban megdobják, azok az 1500-on forgó Alpenföhn ventilátorok.

Összességében maximális fordulaton az SB-E halkabb és finomabb hangot képvisel a 14 és 15 ventilátornak köszönhetően az AVC 12 centiseivel szemben.
Alacsony fordulattal viszont mindkettő hűtő mondhatni néma, ezeket az értékeket nézzék azok, akik allergiásak a hangra.

Értelemszerűen:
Low RPM = alacsony fordulatszám
High RPM = magas fordulatszám

Mérések / I. fokozat

A teljesítménydemonstrációt olyan beállítással kezdtem, amit egy gyári hűtés is megfog akármikor.
Amit nem érdemes néznetek az a kupak hőmérséklet, nagyon pontatlan értékeket képvisel, így a mag hőmérséklet élvez prioritást, ahogy azt már említettem.

Még ez sem mutat meg semmilyen releváns adatot, gyári hűtővel megléphető 7/24-re, így még itt még nem is villantanak semmit a hűtők.

Ez az a határ, amit még lekezel egy középkategóriás toronyhűtő a nyári melegben is.
Itt még elmondható, hogy nem számít, mennyi ventilátor, mekkora fordulaton van a bordákon.
Amit eddig láttatok, az körítés jelleggel volt lemérve, ez még nem az a terep ahova ezeket a hűtőket veszi az ember, ezért nem is kommentáltam a teljesítményüket.

Mérések / II. fokozat

Az én mindennapos beállításom, itt van még az a szint, ahol nem kell figyelnem a CPU hőfokait, de azért órajelben is odateszi magát a gépezet.
A fogyasztás még nem szabadult el annyira, hogy a lamellák kegyetlen módon felmelegednének, így 1-2 ventilátorral, minimális fordulattal (600-800 RPM) is megoldható a processzor lehűtése.
Látható, hogy a kompakt kínai víz 2 fokkal képes volt a 2 tornyos léghűtő elé kerülni, ami ha gyakorlatban nem is számít, de egy hűtés tesztben már egy kisebb előny számban megy.

Ez a régi 7/24-s beállítás adta az SB-E-m meglétének értelmét, de alul maradt a kínai vízzel szemben hangban és teljesítményben is.
A léghűtő bordái kellő mennyiségben felmelegedtek ahhoz, hogy releváns legyen a megmozgatott levegő mennyisége. Jócskán kapkodott a levegőért, 6 fok difit eredményezett a ventilátor felcsavarása, ami ilyen magas hőfokoknál már egyáltalán nem mellőzhető.
Az AVC-nek is kellett a nafta és 2 néma ventilátorral hasonlóan „elmelegedik” a 2 kis radiátor, de 2-2 légkavaróval már megállja a helyét és továbbra is halk marad.
Érdekesség, hogy SB-E-nél 4 fok nyerhető egy 3. ventilátor beszerzésével a gyári 2 mellé.

A nagyon komoly hőt generáló maximális beállítást már nehezen viselték a hűtők.
A toronyhűtő feladta a harcot kis légmozgás mellett, a kompakt hűtő radiátorai pedig a határon jártak.
Az előző 4400-s eredménynél is láthattátok, hogy 4 darab ventilátor mellett nem számított, mennyi levegőhöz jut, ez arra utal, hogy elfogyott a 2 x 120-s radiátor.

Ez lehet jó és rossz hír is:
- a jó, hogy némán ugyanazt nyújtja, mint a léghűtő kifejezetten szélzajos beállítás mellett
- a rossz, hogy az előbbi felálláson már csak egy új pumpa és nagyobb vagy több radiátor segítene, ellenben a léghűtő kettő tornyában lenne még egy kis tartalék, durva légkavarókat felszerelve.

Verdikt

Zárt gépház:

A léghűtést sokkal jobban befolyásolta a levegő hőfoka, de tapasztalatom szerint zárt házas, a gépház tetejébe felrakott radiátor, custom VGA hűtés esetén jócskán megdobja a CPU hőfokokat, hiszen a meleg felfelé száll, ez általában a radin keresztül megy ki, a VGA melegének nagy része, míg léghűtő esetében a gépház teteje szabadon marad, ez általában kiszívhatja az opcionális 2 ventilátoron felül a meleget.

Nyitott gépház:

Így készült a teszt is, hogy a gépház befolyása az eredményekkel szemben minimálisra redukálódjon.
A kompakt víz fellélegzett, a léghűtőt is befolyásolta hosszabb terhelés során, de effektíve elhanyagolható mértékben.

Amit láttatok, az a szimpla hűtési teljesítmény, az AVC némán tudja ilyen körülmények között hozni a szélzajos toronyhűtőt, ami már önmagában bravúr egy kvázi ismeretlen gyártótól.

Valós felhasználás:

Az előbb említett elrendezés okozza a problémát sok gépház esetében.
Egy komolyabb tesztben feltüntetik a gépházban mért hűtési teljesítményt is, ezt kettő dolog miatt vetettem el:
- a kompakt víz hűtési hatásfoka drasztikusan romlott custom hűtéses VGA esetében.
- a második dolog pedig, hogy objektíven kellett megpengetnem a teljesítmény húrjait, de ez nem megy egy alapjaiban kicsi és hűtésileg gyengén közepeset nyújtó gépházzal, ami egy idő után mindenképp meleget okádó kemence lesz.

Midi gépházban, ilyen szellőzéssel, mint amilyen nálam van (Zalman Z11 gépház), nem referencia, nagy hőt termelő kártya esetében kifejezetten nem ajánlom (ezt a fajta) a kompakt vizet.
2 ventilátor mellett 10 perc játék után +10 fokot nőtt az idle hőmérséklete a CPU-nak, mert a radiátorok folyamatosan kapták a meleget, a 2 tornyos léghűtés ezt lekezeli, már csak azért is, mert így opcionálisan a gépház tetejébe (ahol a radiátor alapból lenne) tehetünk ventilátorokat, ezáltal a meleg levegőt kihúzzák ott is.
2-2 légkavaró mellett, „szendvicsbe” rakva, ami megoldaná a gyors és megfelelő légmozgást a radinak, már jócskán megnő a helyigénye a kis kompaktnak, ezáltal elvész az egyetlen pozitívuma.
Ha nagy, szellős gépházad van, ahova akár előre vagy hátulra is befér a 240 vagy 360-s radiátor, akkor nagyon jó alternatívája lehet egy nagy léghűtőnek.

Értékeljünk:

Összességében engem meggyőzött az összetákolt kis kompakt, a csövek rugalmasságával és hosszúságával akadtak problémáim, de ez még orvosolható.
Sokat szerelek, így nálam, kis gépházban sokat számít az a tér, ahol tudok mozogni.
A pumpa nem tűnik masszív darabnak, az élettartama is kérdéses és a durva hűtési teljesítményhez ez is kér egy nagyobb helyet a gépházban (2-2 ventilátor).

A léghűtő mellett három fontos érv és ellenérv szól:

- Komoly teljesítmény mellé nagy helyigény is jár
- Szereléskor csak az útban van
- Semmi nem mehet tönkre benne, a ventilátor cserélhető, tehát amíg fel tudod játszani az alaplapodra, addig hű társad lesz

Extraként megnéztem, hogy a léghűtés életképes e passzívan, ezzel a processzorral

Három feltételnek kell érvényesülnie egy passzív CPU hűtés esetében:

- Keveset fogyasztó CPU
- Nagy hűtőborda és a célnak megfelelő kialakítás
- Jó házszellőzés

Utóbbi feltétel esetében felmerül a kérdés, hogy mi értelme van így egy passzív hűtésnek, ha a gépházban forognak a ventilátorok.
A válasz egyszerű: semmi, a passzív hűtésnek, csak teljesen passzív gépben van értelme, ezért is emeltem ki másképpen az utolsó pontot, mert igazából az opcionális.

A borda méreteiből adódva bíztam benne, hogy az alulfeszelt, 2800 MHz-s órajelet azért megfogja.
Ez így történt, de 85 fok körül tanyáztak a magok 8 perc Aida után és csak tovább emelkedtek, így kijelenthető, hogy alkalmatlan egy körülbelül 60-70W-ra leszorított CPU-t nyáron megfogni 100% terhelés mellett, netezés és filmnézés mellett azért bőven kielégíti a processzor igényeit.