Szükség volt rá?

1945. augusztus 6. Reggel nyolc óra után kicsivel.
A pillanat, ami után a világ már sohasem lesz olyan, mint előtte. Ekkor dobták le a "Little boy" nevű atombombát Japán Hirosima nevű városára, pillanatok alatt emberek tízezrei halálát okozva, majd hetekkel később még ezrekét. Három nappal később, mivel Japán semmi jelét nem adta a megadásnak, Nagaszakit érte atombomba-talált. Itt még több ember halt meg.

Sokakban felvetődik a kérdés, hogy mi szükség volt erre? Mért kellett ennyi ártatlan embert könyörtelenül lemészárolni, nem beszélve a sugárzás későbbi káros - sokszor szintén halálos kimenetelű - hatásairól. Gyakran találkoztam ezzel a kérdéssel. Sokan emiatt kegyetlennek és "gonosznak" tartják az Egyesült Államokat. Ezek az emberek próbálják megmagyarázni, hogy miként lehetett volna atombomba nélkül befejezni a háborút, miért kellett volna mindenáron elkerülni a bomba bevetését, és így tovább. De a kérdés nem ennyire egyszerű.

Igazából ez soha se járt még sikerrel. Legtöbb esetben azért, mert az aktuális személy csak felületes ismeretekkel rendelkezik és / vagy többféle megalapozatlan összeesküvés-elmélet lelkes híve. Bár elsőre tényleg durvának és brutálisnak látszik, mégis a második világháborúban volt ennél sokkal durvább, sokkal súlyosabb támadás is. Igaz, nem ilyen rövid időn belül. A háborúban több mint 50 millió ember halt meg, ebből közel 2,5 millió volt a japán veszteség. Tehát a világháborút lezáró atombombák a japán veszteségnek még ötvened részét sem okozták.

Félreértés ne essék, nem ezzel próbálom indokolni a bomba bevetésének szükségességét, csupán szeretném elejét venni az ilyenkor gyakori ferdítéseknek: ugyanis 1-1 német város napokon, akár heteken át tartó bombázása közben jóval több ember - szintén civil - halt meg, mint a két ledobott atombomba következtében, összesen.

Azt viszont már az elején szeretném kijelenteni, hogy nem vagyok hajlandó összeesküvés-elméletekbe belemenni. Vitáknál, érveléseknél, bizonyításoknál maradjunk a hivatalos tényeknél. Tudom jól, hogy a "történelmet a győztesek írják", de ebben az esetben az apró részletek összességéből is ki fog derülni, hogy miért és mennyire volt szükség a bombák bevetésére. Mert a bevezetőben feltett kérdésre a válaszom: igen.

A bomba bevetésének indoklását alapvetően két részre tudom osztani. Ebből csak az elsővel, a legfontosabb indokkal fogok foglalkozni.

1. Elsődlegesen a japán háborús mentalitás, valamint a háború mielőbbi befejezése szolgáltatta az indokot. Röviden ha "két gombnyomással" be lehet fejezni a háborút, akkor miért áldozzunk fel több százezer "hazánk fiát" ugyanezen cél elérése érdekében.

2. Az erőfitogtatás. 1945-ben a háború sorsa már rég eldőlt. A nehezen kivívott győzelem biztosra vehető volt. A hajsza már nem Németország legyőzésére irányult, hanem a minél jobb hatalmi pozíciók és európai- illetve világszintű befolyás megszerzése. Mivel a nyugati demokráciák és a kommunista Szovjetunió a háború előtt sem volt túl jó viszonyban egymással, már a háború végén körvonalazódott az elkövetkező hidegháborús helyzet. Itt pedig egy olyan horderejű fegyver, mint az atombombam, igen jó "tárgyalási" alapnak számított. Ezzel az Egyesült Államok feltette a pontot világhatalmi státuszára - ráadásul nemcsak a hihetetlen erejű fegyver meglétét bizonyítva, hanem azt is, hogy nem fél használni.

A következőkben megpróbálom bemutatni - a kettes pont kivételével -, hogy miként juthattak az amerikai tábornokok és döntéshozók arra, hogy bevessék ezt a pusztító fegyvert. Ahhoz, hogy megértsük miért az egyes pont az elsődleges indok, muszáj megismernünk legalább a részletek egy apró darabkáját.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!