Teljes platformcsere kis lépésekben

  • (f)
  • (p)
Cikk – Írta: | 2019-02-02 21:00

Bár az Intel + NVIDIA párosítás az elmúlt sok évben jó kombinációnak bizonyult, a 2018. végén aktuális platformcserémben a szokásosnál komolyabb szerepet játszottak az anyagi szempontok. Magam is kíváncsi voltam az elején, mi sül ki ebből, ezért dokumentáltam a lépéseket, és a végén kanyarítottam belőle egy cikket.

Kulcsszavak: . IntelAMDNVIDIAi3-6100Ryzen 1200GTX 1050 TiRX 570FreeSync

[ Új teszt ]

Bevezető

Az elmúlt húsz évet Intel CPU-k társaságában töltöttem, és VGA-fronton is lényegesen gyakrabban volt NVIDIA-m, mint ATI-m / AMD-m. A vásárlási döntéseim azonban nem elvi alapokon nyugodtak, így amikor 2018 vége felé aktuálissá vált az i3-6100 lecserélése, rápillantottam az árakra, és onnantól kezdve minden keresésem a "Ryzen" szóval kezdődött. Ezzel párhuzamosan aktuálissá vált a monitor megújítása is, és miután az új versenyző FreeSync-ready, valamint november-december magasságában kifejezetten jó áron lehetett RX 570-es videokártyát venni, a tervezettnél némileg korábban leváltottam a GTX 1050 Ti-t is. Időrendben a monitor cseréje volt az első, másodikként a videokártya követte – a CPU-n és a lapon kicsit többet agyaltam, bár mint kiderült, nem eleget. Ez a cserebere tett lehetővé egy többrészes tesztet, amit ezúton megosztok a nagyvilággal.

Figyelem! A tesztnek nem célja, hogy igazságot osszon i3 vs. Ryzen 3 téren, és az NVIDIA vs. AMD kérdésben sem szeretném megváltani a világot. Pusztán a saját tapasztalataimat írom meg, amelyek (nem éppen szokatlan módon) némileg eltérnek attól, amit a nagyobb oldalakon látni. A cikket érdemes ennek tükrében olvasni.

A konfiguráció fejlődése, tesztmódszer

Pár bekezdésben arról, hogyan is zajlottak a lépések, mire eljutottam a végső konfigurációig...

Ahogy fentebb utaltam rá, először az új monitor érkezett meg, majd röviddel utána az RX 570-es. Itt rögtön ért némi meglepetés, mert a weben olvasottakból arra következtettem, hogy van pár driver-verzió, ami támogatja az RX 570-et Win 8.1 alatt – de nincs. Ellenben a Win 7-es driver gond nélkül felmegy, és kitűnően működik is vele a kártya.
Következő lépésben jött az alaplap és a processzor. Hosszas töprengés után a low budget megoldásra esett a választásom egy A320-as alaplap és egy Ryzen 3 1200 processzor "személyében". Azt ugye tudtam, hogy a CPU nem lesz támogatott Win 8.1 alatt, arra viszont nem számítottam, hogy ennek következtében (legalábbis akkor ezt hittem) az energiagazdálkodás sem fog teljes körűen működni. Meg aztán a kétóránként felbukkanó panaszkodás a Windows részéről is csak eleinte volt vicces, úgyhogy...
... nagy nehezen rászántam magam a Windows 10-re való átállásra. És láss csodát, az energiagazdálkodás... ugyanúgy nem működött. Merthogy ez nem a Win 8.1-nek volt köszönhető, hanem a Gigabyte A320M-S2H alaplapnak. Úgyhogy rövid úton megszabadultam attól is, de előtte azért elvégeztem az utolsó sorozat tesztet. Az utód B450-es lappal a teljesítmény már nem változott.
A következő konfigurációkon keresztül mértem meg a változásokat:

A tesztmódszer a korábbiakhoz képest egyszerűsödött. Hat játékkal és benchmarkkal teszteltem – két régivel, két középkorúval és két újjal:
- Sniper Elite V2 (2012)
- Unigine Heaven 4 (2012)
- F1 2015 (2015)
- DOOM (2016)
- Final Fantasy XV (2018)
- Bard's Tale IV (2018)

Az első öt szereplő túl sok bemutatást nem igényel, a Bard's Tale IV-ről érdemes tudni, hogy az Unreal Engine 4 dolgozik alatta.
Beállítások terén egyrészt mértem maximális vagy magas beállításokkal (a VGA-kat megizzasztandó), másrészt alacsonyakkal is, hogy a CPU-k is jobban dolgozzanak – mint látni fogjuk, ez nem mindig így alakult. Kivétel ez alól az F1 2015, ahol a CPU életét az esős időjárás volt hivatott megnehezíteni (teljes sikerrel), valamint a DOOM, ahol a beállítások igazából nem hatnak a CPU-ra.
A teszteket kétszer végeztem el, és ha volt érdemi eltérés, akkor újra mértem.

Végül a nagy kérdés – mit várunk az új konfigurációtól? A nagyvilágban látott mérések alapján az RX 570-nek kb. 40-45%-kal kellene gyorsabbnak lennie az 1050 Ti-nél, míg az i3-6100 és a Ryzen 3 1200 viszonylatában kb. egál az állás. Mivel az i3-6100 az 1050 Ti-nek kb. ideális párja volt, várható, hogy az RX 570-et már valamelyest limitálni fogja mind az i3, mind a Ryzen, így az előrelépés várhatóan kevesebb lesz, mint 40%.

Fogyasztás

Talán nem árulok el nagy titkot, amikor azt mondom, hogy a feketelevessel kezdünk – fogyasztás terén előre tudtam, hogy nem csinálok jó cserét. Így festenek az egyes konfigurációk:

Jól látható a változások inkrementális hatása – idle fogyasztás terén az RX 570 kitűnően muzsikál, míg terhelés alatt alaposan belehúz (ez persze extra teljesítményt is hoz – de messze nem ennyit). Ezzel szemben a Ryzen 3 1200 terhelés alatt már óriási extra wattokat nem követel, azonban a rendszer idle fogyasztása a duplájára nőtt. Ez így elég rémesen hangzik, de két aspektust fontos figyelembe venni:
- Ha a memóriát ugyanolyan beállításokkal járatom, mint az i3 esetében, akkor 5-6 wattal rögtön leesik mind az idle, mind a terhelt fogyasztás – persze ez valamennyire meglátszik a teljesítményen is;
- A B450-es lappal, ahol normálisan működik az energiagazdálkodás, további 6-7 watt nyerhető idle módban.

A wattokon minden bizonnyal lehet javítani alulfeszeléssel – csak ez sokkal egyszerűbb a terhelt esetben, mint az idle-ben, és igazából a terhelt fogyasztás emelkedése nem zavar, inkább az idle-t lenne jó visszább szorítani. Ez egy külön kaland lesz a jövőben, jelen teszt az out-of-the-box állapotokat dokumentálja.

Tesztek #1: Sniper Elite V2, Unigine Heaven

Sniper Elite V2 (2012)

Régóta szerepel a tesztjeimben a Sniper Elite V2, és most is elég érdekes eredményeket hoz:

Alul látjuk a maximális beállítás eredményeit, felül a minimálisat. Kezdjük az utóbbival, ami igen tipikus lesz a teszt során azokban az esetekben, ahol az RX 570-nel gyenge / közepes CPU-limitre futunk: ugrunk egy jó nagyot előre a VGA cseréjével, a CPU-cseréjével kissé visszaesünk, majd a Win 10 bevetése ismét javít a sebességen, kb. visszahozva a második esetben mért fps-t.
A maximum beállításos mérés elsőre sokkolóan hat, de itt nem az AMD teljesítménye gyenge, hanem az NVIDIA-é szokatlanul magas – valamikor 2013-ben kapott a ForceWare egy nagyon komoly optimalizációt, amitől a kártyák 20-40%-ot gyorsultak. Szóval ez egy ilyen anomália.

Unigine Heaven 4 (2012)

Másik kedvenc őskövületem a Heaven benchmark, ezúttal tesszelált lépcső nélkül:

Ahogy a Sniper Elite V2 esetében, az alacsony beállítások itt is CPU-limitre futnak az RX 570-el, ezért csak mérsékelt az előrelépés. Jobb a helyzet a magas beállítások esetén, viszont az is látszik, hogy a Win 8.1-es átmeneti állapot sebesség terén sem optimális. Az eredeti és az új konfig közötti 31%-os különbség alacsonyabb a vártnál, de mivel a benchmark Ultra beállítás mellett igencsak pixel-igényes, amely téren az 1050 Ti erősebb, ez nem meglepő.

Tesztek #2: F1 2015, DOOM

F1 2015 (2015)

Az autóversenyek általában segítenek a CPU-limitáció vizsgálatában – nincs ez másképp most sem:

Két teszt volt, ahol CPU-limitált esetben láthatóan jobb volt a Ryzen – ez az egyik. Az esős időjárás mellett végrehajtott mérésből kiderült még egy dolog – a Radeon kártyák DX11-ben továbbra is több CPU-t esznek, mint az NVIDIA-k, jelen esetben 10%-kal. Az ebből származó teljesítménycsökkenést kompenzálja a Ryzen 3 1200, amelynek mind a négy magját megdolgoztatja a játék – a Win 10 viszont itt nem segít semmit.
A napos időben folytatott teszt lényegesen konvencionálisabb – nem veti meg az erősebb CPU-t, és a Win 10 is javít a sebességen, így összegészében közel 40%-ot hoz a platform + VGA csere.

DOOM (2016)

A Vulkan-API-ra is építő DOOM esetében már megszokhattuk, hogy minden másképp van:

Ezen a grafikonon csak egy méréssort látunk, mert a DOOM-ot sok értelme nincs megpróbálni beállításokkal CPU-limitre futtatni. Érdemes még megjegyezni, hogy a 1050 Ti esetében az OpenGL-es mérést használtam, mert Vulkannal valamivel lassabb – ellenben az RX 570-nek nagyon tetszett a low level API, és az eddig látott különbség csaknem dupláját produkálta. 100 fps körül kissé már kifulladt az i3-6100, és az F1-hez hasonlóan itt is jól jött a Ryzen processzor 4 teljes értékű magja. A Win 10 upgrade semmi előrelépést nem hozott – a stúdiót ismerve ebben semmi meglepő nincs.

Tesztek #3: Final Fantasy XV, Bard's Tale IV

Final Fantasy XV (2018)

Bár a látvány nem igazán indokolja, a FF XV igencsak leterheli a GPU-kat, és ezért remek tesztalany:

Az alacsony beállítások mellett a szokásos műsort látjuk: enyhe CPU-limit az RX 570-nel, amit a Ryzen 3 1200 leront, majd a Win 10 által hozott előrelépés visszakompenzálja. Magas beállítások mellett kicsit egyszerűbb a kép, viszont a 28%-os előny nem éppen sok.

Bard's Tale IV (2018)

A teszt legújabb alanya a 2018. szeptemberében megjelent, Unreal Engine 4-re építő Bard's Tale IV:

A helyzet nagyon hasonló, mint a FF XV esetében, azzal a különbséggel, hogy alacsony beállítások mellett jóval korábban beköszönt a CPU-limit. Magas beállítások mellett is van némi CPU-korlát, többek között ennek is köszönhető, hogy az RX 570 előnye csak 25%.

Szubjektív benyomások

Amit csak lehet, érdemes mérésekkel alátámasztani – de persze nem mindent lehet. Nézzük sorban, mit tapasztaltam az új platform egyes elemeinél:

Alaplap + CPU:
Míg a Ryzen 3 1200 nagy vonalakban azt hozta, amit vártam, az AM4 platformmal való első találkozásom nem volt éppen szívderítő. Ennek egyik részét az A320-as chipset komoly hiányosságai szolgáltatták (amelyek érzésem szerint nincsenek teljes körűen dokumentálva), másik részét pedig a Gigabyte, akik nem vették maguknak a fáradságot, hogy a BIOS-t és a szoftvert a chipsethez igazítsák, így aztán némi meglepetésre mind OC-re, mind UV-re volt lehetőség, csak aztán a mérések azt mutatták, hogy egyik sem működik. Az energiagazdálkodás problémáival aztán betelt a pohár, ment vissza a lap a feladónak, és az utód (B450) sokkal barátságosabb – szóval ez nem a teljes platformot érintő gond, viszont az A320-at így senkinek nem tudom jó szívvel ajánlani.
Lehet mondani, hogy így jár, aki alacsony kategóriás lapot vesz – viszont az azonos kategóriájú, azonos dezignációjú (S2H) H110-es lap tökéletes volt. Go figure.

Videokártya:
A driveres támogatással kapcsolatos kavarcon túl az RX 570 nagyon kellemes meglepetés. Azok a szoftveres baromságok, amik miatt anno az RX 460-at rövid úton eladtam, egyszer sem jelentkeztek, és a driverbe épített tuningeszközök is lényegesen flottabbul üzemelnek. Vannak hátrányai a konkurenciával szemben, de ezek mindegyike olyan, ami engem nem túlzottan érdekel, úgyhogy hosszú évek után ismét van egy ATI / AMD-kártyám, amivel teljesen elégedett vagyok.

Monitor és FreeSync:
Az egész csereberének az egyik központi mozgatórugója volt, hogy ki akartam próbálni a FreeSync-et, ha már épeszű extra költség mellett volt erre lehetőség.
Első éles találkozásom a változtatható képfrekvenciával szimplán lenyűgöző volt. A Unigine Heaven volt a tesztalany, és az éppen használt beállítások mellett a teszt elején 53-54 fps volt a sebesség – ami mellett a képmegjelenítés olyan vajsima volt, hogy a stabil 60 fps a korábbi monitoromon kutyafülének tűnt hozzá képest.
A későbbi célzott kísérletek aztán kiderítették, hogy a fenti élményben némi szerencse is közrejátszott – a monitor 50-75 Hz közötti FreeSync-tartományán belül tényleg ennyire szuper minden, de akár 50 fps alatt, akár 75 fps felett már látszik némi remegés a képen – nem vészes, de a hanyatt esős faktor már nincs meg benne. Ezért nem árt, ha úgy állítjuk be a játékokat, hogy beleessenek a FreeSync-tartományba.
Még egy dolgot érdemes kiemelni: a FreeSync jól jöhet olyan esetekben is, amikor a játékban rosszul van implementálva a VSync vagy a framerate-limitáció, és ettől "ideges" a képmegjelenítés. Ilyen többek között a Borderlands első része – de azért nem mindenható a technológia, a Wolfenstein reboot 2014-es epizódján például nem tudott segíteni.

Összegzés, konklúzió

A mérések összegzése

Az alábbi grafikonon látható a 2*5+1 méréssor mértani átlaga. A FF XV számait 100-zal elosztva kombináltam bele az átlagba, a DOOM egyetlen méréssorát pedig mindkét beállításban felhasználtam:

A CPU által valamelyest limitált esetekben az látható, hogy teljesítmény szempontjából akár meg is állhattam volna a monitor és a videokártya lecserélése után – a Ryzen 3 hozzáadott értéke Win 8.1 alatt nulla, és a Win 10 bevetése is csak pár %-ot segít. A VGA-ra kihegyezett esetben (és ez a reálisabb, főleg az új kártyával) viszont egy kicsit az 1200-as is dob a teljesítményen, és a Win 10-zel kombinálva összesen 35%-kal vagyunk előrébb. Ezt persze felhúzza a DOOM, viszont lehúzza a Sniper Elite V2, így összességében azt látjuk, hogy belépő szintű CPU-val, elsősorban DX11-es játékok mellett 30-35%-kal léptünk előre a GTX 1050 Ti-hez képest. Kevesebb, mint az i7-es CPU-val mért tesztek alapján támasztható elvárás, viszont több, mint amire a két kártya ára közötti árkülönbségből lehetne következtetni.

Konklúziók

Tekintettel arra, hogy ez nem egy mélyelemző teszt, drámai eredményekkel vagy felismerésekkel nem tud szolgálni. Pár pontban összeszedtem az érdekesebb megfigyeléseket:

Teljesítmény / fogyasztás
Nagyon egyszerűen megközelítve, a Ryzen 3 1200 + RX 570 felszereltségű gép valamivel több, mint dupla fogyasztással hozza a kb. 35%-kal nagyobb teljesítményt, tehát az Intel + NVIDIA konfigurációnak kb. 50%-kal jobb a teljesítmény / fogyasztás mutatója. Ahogy korábbi cikkekben utaltam rá, ez a lemaradás az AMD oldalán a magasabb kategóriájú hardverek esetén érdekes – ha az RX 570 80-90 wattot fogyasztana 120-130 watt helyett, azzal pont semmivel nem lennék előrébb.

CPU-igény
Régóta tudott dolog, hogy DX9 / DX10 / DX11 alatt az AMD GPU-k több processzor-erőt kívánnak, mint az NVIDIA-k. Jelen tesztben életszerű felállásokat mértem, ezért csak egy durván CPU-limitált helyzet van (F1 2015, Stormy weather), viszont itt szépen látszik, hogy az RX 570 bevetése a 40% előrelépés helyett 10% visszalépést hozott. Tekintettel arra, hogy ha lassan és nyögvenyelősen is, de azért halad a piac a DX12 és a Vulkan felé, ez aligha fog már változni.
Emellett kiemelném még, hogy bár több tesztben is úgy tűnt, hogy a Win 10 enyhít a CPU-limitáción, valójában nem ez a helyzet – a Win 10-zel minden esetben a videokártya teljesítménye javult (kivéve a Vulkanos DOOM), és ahol vegyes limit volt, ott a Ryzen 3 1200 által elvesztett pár fps-t visszanyerte az RX 570. Ahol viszont kemény CPU-limit volt (F1 2015), ott a Win 10 upgrade egy darab fps-sel nem javított a sebességen.

i3-6100 VS Ryzen 3 1200
Több ideológiai vitám is volt a Ryzen 3 kapcsán arról, hogy vajon a valódi 4 magos CPU-k valóban alapból felsőbbrendűek-e a 2 mag + HyperThreading felállásnál. Ahogy ez a teszt is mutatja, a kérdés még modern CPU-k esetében sem eldönthető a paraméterek pontos ismerete nélkül. Az i3-6100 jobban teljesít az olyan játékokban, amelyek nem hajtanak meg maximálisan 4 magot vagy szálat, és akkor sem drámai a lemaradása, amikor a játék mindent kifacsar a processzorból. Összességében döntetlen az eredmény a két CPU között – persze single játékról beszélünk. Multiban pedig... nos, ez is attól függ, milyen multiban. Battlefieldben a Ryzen 3 nyerne, míg CS:GO-ban az i3. Vagyis teljesítmény terén nem igazán van döntő különbség a két versenyző között – árban annál inkább.

Az RX 570 sebességének alakulása az idő függvényében
Közismert, hogy az AMD kártyák jövőállóbbak, mint az NVIDIA-k – egyrészt a kártya élete során a driverek több extra teljesítményt hoznak, másrészt az újabb játékokra jobban fel vannak készülve. Legalábbis ez az elmélet – mégis, a mérések a legnagyobb különbséget a 2-3 éves párosnál mutatták, a Final Fantasy motorjának és az UE4-nek relatíve jobban ízlett a GTX 1050 Ti. Ebből a tényből most nagyon messzemenő következtetéseket nem akarok levonni, de későbbi megvizsgálásra mindenképpen érdemes félretenni.

Végszó

Nagyobb arányú hardvercsere esetén mindig felmerül a kérdés, hogy megéri-e? Ár / teljesítmény terén némi odafigyeléssel és a megfelelő alkalmak kivárásával nem olyan nehéz jó cseréket csinálni, de aztán nem mindegy az sem, hogy az ember az új hardvereket mennyire használja megelégedéssel. Volt már az AMD-vel számos rossz tapasztalatom, úgyhogy jelen esetben az RX 570 rendkívül kellemes meglepetést okozott.
Az A320-as platformot jobb elfelejteni, és bár kellett egy nagy levegő az egy héten belüli két alaplapcseréhez (nem nagyon szeretek már szerelni), de jó döntésnek bizonyult belefektetni az extra időt és a pár ezer további forintot, a B450-es lap tényleg mérföldekkel jobb. Egyedül az idle fogyasztás böki a csőrömet, és emiatt a teszt végszava sem lenne kiemelten lelkes...
... azonban a FreeSync felfordítja az egészet. Függően attól, hogy az ember mennyit szán a monitorra, az eredmény vagy egy szűk, vagy akár egy egész széles fps-sávban fenomenális. Nem mindenható a megoldás, de az esetek többségében jelentősen megváltoztatja a folyamatosság érzetét, és ezáltal az erre érzékeny játékokban a játékélményt. Ezért az alsó kategóriákban a FreeSync monitor + AMD videokártya kombináció kiemelten ajánlott – a Ryzen 3 pedig az árazás terén viszi el a pálmát. Round 2018 – AMD wins.