2020. március 31., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

A misztikus Szent Anna-tó

  • (f)
  • (p)
Írta: |

A tó legendája is egy több mint harmincezer éves eseményt örökít meg, varázslatos mesébe burkolva.

[ ÚJ TESZT ]

Hirdetés

Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján, lenyűgöző környezetben fekszik Székelyföld legismertebb kincse. A Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében terül el a Mohos-tőzegláp szomszédságában a legendás keletkezésű, sötét vizű Szent Anna-tó, mely szépségével megihlet minden látogatót.

A Szent Anna-tó 950 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, geológiai és növénytani rezervátum, mely a Mohos Természetvédelmi Terület része.
„… Erdély legköltőibb helyét láttam. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava." (Jókai Mór).

A Szent Anna krátertavat és a Mohos tőzeglápot akár Európa legismertebb természeti kincsei közé is sorolhatjuk. Születésük az Erdélyi-medence belső peremén kialakult vulkáni hegylánc létrejöttével függ össze. Az ikerkráterek közül a Szent Anna-tó a legfiatalabb. Közép-Európa egyedüli épen maradt vulkáni tava. A vulkánokat sokáig az Istenek munkájának tartották és a kitöréseket mítoszokkal, természetfeletti erőkkel magyarázták. A Szent Anna-tó legendája is egy több mint harmincezer éves eseményt örökít meg, varázslatos mesébe burkolva.

Valamikor a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár magasodott. Vele szemben a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár állt. Két testvér lakott a két várban, akik egymással versengtek. Egyszer a bálványosi várba egy nagy úr érkezett gyönyörű hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott. A házigazda szemet vetett a hintóra és a lovakra. Megkérte vendéget, hogy adja el neki, de az hallani sem akart róla. A vár ura nem hagyta ennyiben, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak, hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval. Így történt, hogy a környék tizenkét legszebb lányát fogta a hintója elé. Ám a lányok meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelöl állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. Könyörgése meghallgatásra talált, s abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok a föld alá süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki. A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Anna a tó partján kápolnát építtetett és itt töltötte életének hátralevő részét, csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához, hogy együtt imádkozni a leánnyal. Halála után pedig elnevezték róla a tavat, Szent Anna tavának.

A legendát és a benne megjelenő motívumokat azóta már nagyon sok művész jelenítette meg és tette halhatatlanná. Magasztos pátosza pedig mai napig érezhető a tó körül sétálva. Földtani szempontból, egy vulkáni kitörésről van szó, melynek tölcséres katlanját feltöltötte az elolvadó csapadék, így létrehozva azt a varázslatos tavat. A tó a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falaival van körülölelve, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m).„Háromezer lábnyi magasban a tengerszint felett, körös–körül ezerkétszáz lábnyi magasban a bércek által képzett medencében, vad erdők árnyékában terül el egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek körülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fodorul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mint egy sötét rámába fogva az ércvilágú vizlápot.” (Jókai Mór). A tó területe 22 hektár, kerülete 1737 méter, mélysége a partoktól a tó közepe felé, tölcsér alakban nő.

A víz só és plankton tartalma alacsony, ennek ellenére az aljára barna iszap rakódott le, amitől a vízfelszín zavarosnak tűnik. Alakját legtöbbször szabályos körként említik, de madártávlatból nézve inkább könnycsepp, vagy festő palettához hasonlít. Élővilága meglehetősen szegényes, a parti nádas részeiben vízisiklók, tarajos gőték, vízi poloskák és alacsonyrendű rákok élnek; vizébe a harcsákat mesterségesen telepítették. A tó nem áll összeköttetésben más patakokkal – forrásvizekkel, vize kizárólag esővízből és hóolvadékból áll. Dr. Gelei József 1909-ben végzett elemzése alapján a Szent Anna-tó világ legtisztább vizű tava volt a századfordulón: "...csodás játéka a természetnek; megmutatta, hogy oly rengeteg, ásványos alkotórészekben annyira gazdag ásványforrások között is tud csaknem desztillált vizet előállítani. ... Az egész tó nem egyéb, mint összegyűlt esővíz és hólé." Mára ez megváltozott, főleg amiatt, hogy a nyári időszakban a turisták elözönlik a tó környékét.

A kráter jelleg miatt minden törmelék, a fák lehulló lombja a tóba kerül előbb utóbb, ami az eliszapodás folyamatát gyorsítja fel. Előre láthatóan néhány évtized múlva az egykori Mohos-tó sorsára juthat, s helyén lápos vidék alakul ki. Éppen ezért a Pro Szent Anna tó Egyesület igyekszik változtatásokat eszközölni a tó természetes megtisztulása, illetve megőrzése érdekében. Így például már nem lehet gépjárművel a tópartig menni, illetve 2018 óta fürdőzni is tilos. A cél érdekében viszont minden látogató együttműködésére szükség van.
A Mohos tőzeglap és a Szent Anna-tó környékét mindenkinek ajánlani tudjuk, életkortól függetlenül, mivel több változatos kikapcsolódási lehetőség áll rendelkezésre minden évszakban.

Szent Anna-tó a Google térképen

Szöveg: Ilona Habarics /
Fotók: Ilona Habarics és Zsolt Habarics /

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2020 PROHARDVER Informatikai Kft.