286 vs 386
A '90-es év nagyon sok újdonságot hozott az itthoni számítástechnikusoknak. A vasfüggöny lehullása, CoCom lista gyakorlati megszűnése és a gazdasági átrendeződés megnyitotta Magyarország kapuit. Mint a gombák eső után szaporodtak a számítástechnikai boltok és kínálták a PC-ket az alap XT-től a high tech 486-ig. Ebbe a korszakba szeretnék visszatekinteni három alaplap, három videokártya, két merevlemez erejéig. Nem célom a teljes körű tesztelés, annál inkább a ti emlékeitek megidézése.
Alaplapok
A három alaplapon három különböző CPU foglalt helyet, sorrendben 286, 386SX és 386 DX állt a rajtvonalhoz. Ráadásként a régi 486-os tesztemből bevettem egy SX25-öt. Bár ez utóbbi modernebb lapban foglalt helyet jól megmutatja az erőviszonyokat.
A Harris gyártmányú 286-os egy viszonylag erős darab a maga 20 MHz-es órajelével. A memóriát dip (százlábúakkal) és 9 bites SIMM modulokkal (256kiB, 1MiB) lehetett bővíteni. A 287-es FPU-t is várta egy foglalat, bár igazság szerint ritka volt, mint a fehér holló. Az ISA kártyákat öt 16 és két 8 bites foglalatba szuszakolhattuk be. Erre a mennyiségre szükség is volt, mert semmit sem integráltak az alaplapra. Videokártya, IO vezérlő és merevlemez kontroller alkotta a minimális listát, de nem volt ritka, hogy a sor hálózati (Archnet) vagy hang (Adlib) kártyával bővült. A 286-al csak egy apró gond van; nem támogatja a 32 bites programokat.
Bár a listában az SX jönne mégis az intel 386DX-25-el folytatom. Nagyon fontos állomás a PC fejlődésben. A 32 bites folyamatos címtartománnyal elérhető 4GiB és a vm86 os mód, amiben a programok egymástól elszeparálva futhatnak. Érdekes, hogy az első 386-ra épülő PC-t a Compaq dobta a piacra megelőzve az IBM-et. A tesztelt lap egy viszonylag korai példány. A képen a CPU felett látható az FPU foglalata. A DX-től jobbra a 386-nál bevezetett cache SRAM dipjei foglalnának helyet, ha lennének. A memória 9bites SIMM, amit négyesével lehetett bővíteni. Itthon a legtöbb gépben az AMD 40MHz-es verziója dübörgött 4MiB memória mellett.
A 20MHz-es 386SX egy Compaq gépben lakott. Azt hiszem, hogy néhány embernek magyarázatra szorul, hogy mi is az SX. Az intel már korán rájött, hogy szükség van olyan processzorra, amivel olcsón gyártható gép. A DX 32 bites adatbuszát lebutították 16 bitesre és egy olcsó felületszerelhető tokba rakták a chipet. Az alaplap olcsóbb lett, cserébe a gép nem kevéssel lassabb. A jobb példányokon a DX-hez hasonlóan 40MHz-el robogott az SX, ami kristály forrasztgatással volt tuningolható. A memóriát itt is SIMM foglalatok várták, de csak négy darab, amiket kettesével lehetett feltölteni.
A 486 az intel 8086 család negyedik szériája volt. Az belső felépítés sok finomításon esett át a 386-hoz képest: beépített FPU, gyorsabb ALU, L1 cache. A cikkben szereplő SX-25 a "kiherélt" FPU nélküli verzió, tehát a legnagyobb előnye az integrált 8kiB első szintű cache. Bővebben itt olvashattok róla.
CPU tesztek
A CPU tesztek grafikonjait nem akarom külön-külön kommentálni. minden grafikonon a nagyobb érték jelenti a gyorsabb gépet. A doomot leszámítva mindenhol azonos eredmény született. Doom alatt is csak azért tudott győzni az SX, mert 386-os CPU kell neki. A 286-os azonos órajelen tartja a lépést a 386SX-el, sőt le is győzi, ami talán egy szorosabb memória időzítés következménye lehet. A 386DX az órajel és talán a modernebb felépítés miatt érezhetően gyorsabb a két butább verziónál. A 486SX egy külön kategória, a 386DX talán jobban tudta volna tartani a lépést, ha van cache az alaplapon. Az FPU hiánya látszik a Whetstone eredményeken, bár akkoriban elég kevés program használta ki. A cikk végén visszatérek rá, hogy melyiket választanám, ha 19 évvel vissza tekerhetném az órát. Lapozzatok, ha kíváncsiak vagytok.
checkit
landmark 2.0 CPU [MHz]
3DBench
Doom 1.6 [fps]
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
