Hirdetés
Nyolcadik nap
Reggeli után kimentünk a tóhoz és lőttem pár fotót.
Nem hagytam ki az alkalmat, a drónnal is tettem egy kört.
Inari közelében megálltunk tankolni, és a benzinkútnál a norvég és a svéd zászló között a számi zászló lobogott.
Nem sokkal a benzinkút után ismét láttunk rénszarvasokat.
Rengeteg tavat és patakot lehetett látni útközben, ezért sokszor megálltunk fotózni.
A végtelennek tűnő utakon alig van forgalom, és érdekes módon a színesebb fák az út mellé vannak ültetve, a fenyőfélék pedig inkább beljebb nőnek.
A semmi közepén megálltunk egy Peurasuvanto nevű kávézóban. Egész évben lehet itt szállást is bérelni, de leginkább télen megy az üzlet.
A citromos túrótorta a legjobb túratorta volt, amit valaha ettem, és ez a szelet csak 3,5 euróba került.
A finom süti után még megálltunk párszor gyönyörködni a természetben.
Majd jött a pillanat, amikor meg kellett állnunk, mert egy kisebb dugó keletkezett.
Egy rénszarvascsorda úgy gondolta, hogy most ők mennek át az úton, mi pedig várjunk.
Az első eset volt a túrán, de nem az utolsó. Nem különösebben zavartatják magukat az autók miatt, és szép lassan mennek át az úton.
Az éjszaka Kemijärvibe volt tervezve, a szállás pedig egy tó mellett. Ennek oka volt: aznap estére tiszta eget és sarki fényeket jeleztek.
A hatalmas ház mellett, ahol ketten voltunk, még egy jetski is benne volt az amúgy olcsó árban.
Az aznapi vacsora „maradék” volt, amit a boltokban vettünk, annak a maradékát el kellett fogyasztani, mielőtt megromlott volna.
Az édességek között volt néhány igazi érdekesség: mindenféle extrém sós és savanyú cukorka. Az egyik annyira sós volt, hogy könnybe lábadt tőle a szemem. Azóta sem fogyott el…
Na de eljött az este, és jelezte az applikáció: itt vannak a sarki fények.
Öltözés, rohanás a stéghez, kamera felállít, és tádááám!
Talán egy órát voltunk kint, és eszméletlen látvány volt.
Aznap este 3,67 érték volt, így jól látszott. Élőben persze nem ennyire zöld, mint a fotókon, inkább szürkészöldes árnyalatú. A pirosas fényeket csak 6-os szint felett lehet látni.
Az adott estén történt még egy jelenet, ami simán beleférne egy skandináv krimibe.
Kint álltunk a stégen a tök sötétben. Pár fotós a tó másik oldalán is fotózott, amikor felénk indult egy nagy darab, ballonkabátos fickó.
A párom mondta, hogy ő beugrik a vízbe, én meg közben „zúzzam le” a tagot.
Végül egy hihetetlenül kedves, nyolcvan év feletti bácsi volt, szintén fotós, akivel jót beszélgettünk.
Fun fact, a finn erdők és tavak aránya:
Finnország területének kb. 75%-át erdők, közel 10%-át tavak és mocsarak borítják. Több mint 187 000 tó található az országban, ezért is nevezik „az ezer tó országának”. Az erdők 86%-a fenyő, lucfenyő vagy nyír, és a fakitermelés szigorúan fenntartható módon zajlik: évente kevesebb fát vágnak ki, mint amennyi újra kinő.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
