2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

Kansai kalandok

Rövid bemutató a „tágabb” Kansai régió, Oszaka, Kiotó, Vakajama és egyéb vidékek közreműködésével.

[ ÚJ TESZT ]

Történelmi fejtágulás Kiotóban

Kastélyos igényeinket így másnap, Kiotóban sikerült kielégíteni a Nijō-kastély meglátogatásával. Érdekes módon a kastélyba csak 600 jen leszurkolása után lehet belépni, ám az épület belsejében még ennek ellenére sem lehet fotózni. Látogatásunk kezdetén a valaki által elejtett, 500 jenes (kb. 1190 forint) kiotói buszbérlet után rohanó két kínai okozta megrökönyödésből felocsúdva belibbentünk a kastély kellemesen hűvös bejáratába, ahol a némileg tépázott idegállapotú személyzet változó hangerővel adta a látogatók tudtára, hogy hova szabad lépni cipővel és hova nem.

A Nijō-kastély bejárata.

Igen, Japán hagyományoknak megfelelően itt sem lehet cipővel kóvályogni a kastélyon belül, így kénytelenek leszünk megszabadulni attól. A fülemüle hangját utánzó ún. „uguisubari” (鴬張り) padlón haladva bejárhatjuk a kastély valamennyi részét, bár a történelem iránt kevésbé érdeklődők számára meglehetősen egyhangú lehet a hasonló kinézetű, változó méretű, tatamival borított szobák sora. Pedig az 1603-ban, még a Tokugawa-sógunátus idején befejezett, „shoin-zukuri” (書院造) stílusban épült kastély egyedülállónak számít, hiszen ez az utolsó fennmaradt erődített palotakomplexum Japánban. Sóguni kinevezése után a palotában Tokugawa Ieyasu, illetve távolléte esetén az Edóból (mai Tokió) idevezényelt szamuráj őrség (在番, zaiban) időzött itt.

A Nijō-kastély udvarának részlete háttérben a kastély „Ohiroma” (大広間) termével, ahol a sógun egykoron fogadta nemeseit.

Az első, nagyobb volumenű felújításra még 1624-ben, Go-Mizunoo (後水尾天皇) császár látogatása előtt került sor, mely akkoriban a gazdasági stabilitás szimbólumának számított (mármint a látogatás). Az elmaradott, de békés időszaknak a Tokugawa-sógunátus több mint 250 évnyi fennállás után, 1867-ben vetett véget, mikor a 15. sógun, Tokugawa Yoshinobu bejelentette vazallusainak, hogy a Meiji kor reformjainak megfelelően a politikai irányítás visszakerül a császár kezébe, lezárva így a feudális Japán korszakát.

A Nijō-kastély tüzetes megvizsgálása után a három Zen szekta közül a Rinzai iskolának a főtemploma felé indultunk, mely Kiotó nyugati részén, a Kyoto Metro Keage (蹴上) állomásának közelében található. Az 1264-ben, Kameyama szerzetes-császár (亀山天皇) által építtetett, eredetileg pihenőhelynek szánt Nanzenji (南禅寺) épületegyüttes 1291-ben került a Zen ezen iskolájához, melynek első főpapja Daiminkokushi (大明国師) lett. A „gozan irodalom” (五山文學) egyik központjaként számontartott Nanzenji templom az idők során viszont háromszor is, 1394-ben, 1448-ban majd 1467-ban is megsemmisült egy-egy tűzvészben, a mai épületek 1570 és 1600 között készültek el.

A templomhoz tartozik még a „nyugaton” csak zen kertként ismert „karesansui” (枯山水) kert, mely kövek, bokrok, cserjék, mohák stb. gondos elrendezésével váltja ki a miniatűr tájkép érzetét. A templom területén található a Biwa-tó vizét szállító csatorna részét képező Suirokaku (水路閣) is, mely Európaiaknak a Pont du Gard vagy az Acquedotto di Vanvitelli képét idézheti fel, csak kisebb változatban.

A Biwa-tó vizét szállító csatorna részét képező Suirokaku a Nanzenji templom közelében.

S ha már Kiotóban voltunk, akkor nem maradhatott el a helyi Sanrio bolt és a kedvenc hétízű fűszerünket terítő Gion Ajikō (祇園味幸) meglátogatása sem. Előbbiben kimonóba öltöztetett, embernagyságú Hello Kitty plüssel, addig utóbbiban a sárga chilipaprikára alapozott, udon-hoz, miso leveshez, yakitori-hoz is kiváló fűszerekkel kényeztethettük a megfelelő érzékszervünket.

A Gion Ajiikō „hétízű” fűszere.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Közlekedés I.

    Elsősorban Magyarország, majd a világ tömeg- és közúti közlekedésével foglalkozó cikksorozat első része.

  • Húszezer perc Hangzhouban

    Közel két hetes móka Kína egyik kevésbé visszataszító városában és annak környékén, öregurasan.

  • Malajzia három felvonásban

    Első alkalommal munka miatt érkeztem az országba, másodjára és harmadjára pedig azért, mert megtetszett.

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.