Türelmetlenség és pénzéhség
Manapság mindenki számára elfogadott dolognak számít, ha egy játék kapcsán olyasmikről hall, hogy DLC, DRM, F2P vagy Season Pass. De valóban fejlettebbek lettek azok a játékok, melyekben jelen vannak, vagy jobbak voltak nélkülük?
Világéletemben szerettem a videojátékokat. Sráckoromban jó pár, televízióra köthető játékgépem volt, köztük egy SEGA Megadrive. Csak pár darab cartridge volt hozzá, mégis évekig szórakoztam vele. Utána jöttek a számítógépek: először egy Enterprise 128, amihez szintén alig tudtam játékot szerezni, mert senki másnak nem volt ilyen a környéken. Azt követte a Commodore 64, ahol megfordult az arány, annyi játékom volt, hogy alig győztem róluk listát vezetni. Majd középiskolában, a számítástechnika-terembe érkezett pár 286-os IBM PC AT számítógép, onnantól kezdve én eldöntöttem, hogy nekem is kell otthonra egy ilyen.
Azóta rengeteg idő eltelt már, a mai játékok egyáltalán nem hasonlítanak azokhoz a programokhoz, melyeket annak idején mi szerettünk. Ennek több oka is van, de szerintem főleg négy (+1) tényező tehet arról, hogy a mai játékok olyanok, amilyenek:
1. A felhasználók igényei megváltoztak: A mai modern, rohanó időkben felnövő játékosnak már egyszerűen nincs türelme / ideje / kapacitása ahhoz, hogy olyan játékokkal foglalkozzon, ahol magától kell megoldania egy-egy pálya feladványait. Mivel manapság már ők vannak többségben a régi stílusok rajongóival szemben, ezért a fejlesztők nekik kedveznek.
A készülő játékokat a végletekig leegyszerűsítik, mindenféle segítő funkcióval gazdagítják azokat, szinte már a játékosok szájába rágják a megoldást, nekik csak egy-egy gombot kell néha megnyomniuk. Ha pedig valahol esetleg még sincs egyértelmű válasz és elakadnának, akkor irány az internet és a YouTube, ott megnézhetik, mit kell csinálni.
2. Rohamosan terjednek a játékkonzolok: Amióta kijöttek az XBOX, PlayStation és hasonló konzolok, a PC-s játékok egyre rosszabbak. A konzol egy olyan játékgép, melyet kimondottan az új generációs játékosok számára készítettek. Szimplán rá kell kötni a nagy képernyős TV-re, bekapcsolni, berakni a lemezt és játszani. Gyakorlatilag semmi mást nem kell csinálni, mindent készen kapunk.
A mostani, rohanó és türelmetlen játékosnak pedig pontosan ez kell. Viszont a játékfejlesztők nem szeretnek egy programot kétszer megírni, így a lehető legminimálisabb változtatással viszik át őket PC-re (már ha tervezik PC-re kiadni). Az átiratok minősége pedig egyre pocsékabb, manapság már az sem ritka, hogy egy játék PC kiadásával még hónapokkal a premiert követően sem lehet játszani (Lásd: Batman: Arkham Knight).
3. Háttérbe szorultak az egyszemélyes (offline) játékok: Ahogy modernizálódik az internet, egyre gyorsabbak a kapcsolatok, úgy válnak fokozatosan nélkülözöttebbé az egyszemélyes játékok is. Manapság szinte már minden és mindenki online, a játékokat közvetlenül a kiadóktól vesszük, egyre kevesebb a dobozos kiadás.
Odáig jutottunk, hogy lassan alig akad egy-két játék, ami akkor is hajlandó működni, ha valamiért megszakad az internetkapcsolat. Minden a multira lett kihegyezve, ami eléggé megosztja a játékosokat. Ma már sok az olyan játékszéria, amiben alig pár órányi egyszemélyes részt találunk, szinte minden csak a multiról szól. Ilyenek például a "modern" FPS játékok, mint a Call of Duty és Medal of Honor.
4. A kiadók és fejlesztők egyre kapzsibbak: Pár kivétel ugyan akad, de manapság már szinte minden játékon felfedezhetők a nyerészkedésre tett lépések. Ennek leginkább szembetűnőbb jelei a DLC-k, Season Pass csomagok, mikrotranzakciós lehetőségek, online áruházak, előrendelői akciók, kliensek, és különféle DRM megoldások.
De az is hozzátartozik, hogy a játékosok egyre türelmetlenebbé válnak. Szinte mindent azonnal akarnak, kihívások nélkül, és ezért sokszor hajlandók kemény pénzeket is kifizetni, csak hogy nekik előbb meglegyen valami, vagy elsőként jussanak el egy bizonyos szintre. Ezt használják ki a kiadók, máskülönben nem lennének sem DLC-k, sem Season Pass csomagok, de még mikrotranzakció sem.
+1: A kalózkodás, azaz a warez: Mondjon bárki bármit, a kalózkodásnak nagyon is sok szerepe van abban, hogy a játékok egyes részei miért váltak olyanokká, amilyenek most. A legtöbb funkció, melyekkel megkeserítik a mai játékosok - főleg a PC tulajok - életét, annak köszönhető, hogy a kiadók próbálják "visszaszorítani" a kalózkodást.
Gondoljunk csak a különféle DRM megoldásokra, az online autentikációra, klienshez kötött játékokra, DLC-kre, meg arra, hogy a programok fele lassan a szervereken lesz tárolva, nehogy le lehessen őket másolni a lemezről (A Diablo III például már ilyen, a játék menet közben tölti az adatokat a szerverről. A mai napig nincs belőle tört verzió, úgyhogy a Blizzard megoldását valószínűleg előbb-utóbb mindenki át fogja venni).
A mai játékok egyedi struktúráját két alapvető dolog határozza meg. Mondhatjuk úgy is, hogy ezek az "éltető energiáik": a kiadók pénzéhsége, valamint a játékosok türelmetlensége. Ugyanis ahhoz, hogy ez a tendencia megváltozzon, vagy legalábbis javuljon, az kell, hogy az egyik ilyen éltető erő lecsökkenjen.
Amennyiben ez megvalósul, és a kiadók nem a nyerészkedést fogják előnyben részesíteni, hanem a vásárlói elégedettséget, a játékosok pedig nem a "Mindenre ott a MasterCard" hozzáállással gondolkodnak, akkor talán olyan legendás játékok születhetnének ma is, mint amilyenek korábban voltak. Véleményem szerint a legrosszabb helyzetben a PC-s játékosok vannak, hiszen egyre kevesebb játék érkezik erre a platformra, szinte minden a konzolokról szól.
Ha nem lennének a hardvergyártók által támogatott promóciók (nVidia The Way It's Meant to be Played, AMD Gaming Evolved), akkor még ennyi sem lenne, mert hát ha nem kellene eladni a gyors videokártyákat, erős processzorokat és egyéb csúcshardvereket a játékosoknak, akkor nem lenne nyereségük. Ezt a célt szolgálja a néha mesterségesen generált magas hardver-követelmény is.
Manapság legjobban az XBOX One tulajdonosok járnak, hiszen a Microsoft bőszen fizet a kiadóknak és fejlesztőknek, ha egy címet XBOX-exkluzívként akarnak látni (lásd: Rise of the Tomb Raider). Ráadásul ezt olyan játékokkal is megteszik, melyek PC-n kezdték pályafutásukat, ott váltak ismertté, konzolra csak később érkeztek. Mindent elkövetnek azért, hogy a türelmetlen játékos inkább vegyen egy XBOX One-t, minthogy várjon pár hónapot.
Emiatt háborog manapság sok rajongó, és okkal. A PlayStation 4 esetén is csak egy hangyányival jobb a helyzet, mint PC-nél, viszont a Sony ugyanúgy szállít exkluzív címeket rá, mint az XBOX-ra a Microsoft. Ráadásul a legtöbb játék, ami XBOX One-ra kijön, megjelenik PS4-en is, viszont PC-n már nem mindig. Plusz a fejlesztők kezében van egy aduász is PC esetén: a warez.
Ha kijön egy játék PC-re és nem produkál fényes eladásokat, szimplán ráfogják a kalózkodásra. Pedig állítom, ha nem lennének ilyen pocsék minőségű számítógépes átiratok (pl.: Batman: Arkham Knight, Watch Dogs, Assassin's Creed: Unity), vagy ha megjelenés előtt minden játékból lenne egy ingyen kipróbálható változat, szerintem fele ennyien nem kalózkodnának, mint manapság.
Az árakat most hagyjuk, arról a készítők és kiadók nem tehetnek, hogy nálunk ilyen kevés a fizetés, ez nem lehet ok a kalózkodásra. Viszont így, hogy egyre kevesebb játékból van demó, a játékosok kénytelenek előzetes bizalom birtokában előrendelni a programokat. Ebből a bizalomból pedig egyre kevesebb van, figyelembe véve a PC-s portok silány minőségét, valamint a készítők hanyag hozzáállását a PC kiadásokhoz.
Legtöbbször azt hozzák fel a demó hiányára, hogy ahhoz kétszer kellene megírni külön a programot, de ez szerintem épületes ökörség. Régen meg tudták ezt oldani, akkor ma miért nem? A technika jóval fejlettebb, szinte alig pár sort kell átírni, ha egyik platformról át akarják vinni másikra a játékokat, de az érdekes módon már nehezükre esik, hogy kiadjanak belőle egy demót? Ez egy nagy kamu. Hiszen mostanában is vannak demók, de csak hónapokkal megjelenés után adják őket ki. Aha! Itt a lényeg!
Ha ki tudnák próbálni a rajongók, hogy milyen lett a játék, akkor még időben vissza tudnák mondani az előrendeléseket. Így viszont már addigra megvették a türelmetlenebbek, megvan a bevétel. Így működik ez. És csodálkoznak, ha pár kirívóan gyengére sikerült átirat után a PC-s játékos úgy dönt, hogy legközelebb zsákbamacska vásárlása helyett előbb letölti torrentről és csak utána veszi meg, ha szerinte is megéri érte fizetni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
