2024. április 16., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Kultúra rovat

Irodalmi sarok 1.

  • (f)
  • (p)
Írta: |

A mostani írást szándékom szerint a továbbiakban sorozattá egészítem ki. A célom a számítógép...

[ ÚJ TESZT ]

A mostani írást szándékom szerint a továbbiakban sorozattá egészítem ki. A célom a számítógép rejtelmeibe belefáradt elme felfrissítése. Nyilván sokféleképpen viszonyul(t)unk az irodalomhoz, de talán sikerül olyan alkotásokat megemlítenem, amelyek a kevésbé érdeklődők figyelmét és érdeklődését is felkeltik. Elvégre a szaktudás még nem jelent kulturáltságot, muszáj egy kicsit a műveltséget is csiszolni néha. Előre hát a kifejlett szépérzékért!

Elsőként jöjjön egy mű, ami egyszerre szép, és provokatív. Szép, mert kifejezetten kellemes rímek, szókapcsolatok lelhetők fel benne, és provokatív a tartalma miatt. Elsőre talán erősnek is tűnhet az, amit a költője megfogalmaz benne, de gondolkodva olvasással dekódolhatjuk mélyebb, az igaz szerelem mibenlétéről szóló üzenetét:

Szabó Lőrinc:
Semmiért egészen


Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek

Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.


Ha valaki szeretne többet megtudni a költőről: [link]
Itt pedig hosszabb elemzést olvashat a szóban forgó műről: [link]

Várom a véleményeket a verssel és a kezdeményezésemmel kapcsolatban .

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.