2019. február 20., szerda

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Hűtőpaszta vs. lekvár – reloaded

Ismét leteszteltem, hogy milyen alternatív eszközöket lehet használni hűtőpasztának!

[ ÚJ TESZT ]

Bevezető

Picit több mint 8 éve (2008 júniusában) írtam meg az első hűtőpaszta vs. lekvár című cikkemet, amelyben bemutattam, hogy mennyire válthatja ki a lekvár a hűtőpaszta szerepét. A cikk igen egyszerűre sikeredett, de ennek ellenére óriási sikert aratott, és ennek a cikknek köszönhettem, hogy a számítástechnika világában, a magyar fórumokon ismertté váltam, s az emberek megjegyezték a nevemet.

Olyannyira, hogy máig, ha feltűnök egy-egy fórumon, teljesen független, hogy az milyen témával foglalkozik, rengetegszer megemlítik az egykori művemet, valamilyen vicces formában. Ami még viccesebb, hogy ha a Google keresőbe írom be a nicknevemet (bacsis), felkínálja a “bacsis lekvár”-ra való rákeresést is. Az óriási siker nyomására készítettem még pár hasonló tesztet, amikben a hűtőpasztákat és a lekvárokat bővítettem ki, vagy egyéb más háztartási szereket is kipróbáltam. Ezeket a tesztjeimet is nagyon szívesen fogadták az olvasók.

Úgy gondoltam, hogy a csúcson kell abbahagyni, s nem készítek újabb hasonló témával foglalkozó cikket; nem szerettem volna, hogy ellaposodjon/unalmassá váljon.
Aztán 2012-ben mégis úgy alakult, hogy készítettem még egy tesztet, amit ténylegesen utolsó felvonásnak szántam. De úgy hozta a sors, hogy olvasói nyomásra, az első ilyen jellegű cikkem után 8 évvel később mégis belevágok egy ilyen bemutatóba, ezt olvashatjátok most!

De miért is kell hűtőpaszta?! A CPU üzemi hőmérsékleten való tartásáért elsősorban a hűtőborda, annak a mérete, a kialakítása, hatékonysága felelős. De csak maga a hűtőborda nem elég, kell valami a processzor és a hűtőborda közé, ami kitölti a CPU-n és a hűtőborda érintkező felületén a mikroszkopikus repedéseket, ezáltal segít a CPU és a hűtőborda közötti hő átadásában.

A hűtőpaszta minőségén/tulajdonságán is nagyon sok múlik, hogy milyen hőmérsékleten dolgozik a processzor. 8 évvel ezelőtt azt mutattam be, hogy ezeket a hűtőpasztákat mennyire lehet kiváltani (elsősorban) lekvárral vagy egyéb háztartási anyagokkal, amelyek segítenek a processzor hőmérsékletének minél alacsonyabban tartásában.
Jelenlegi bemutatómban is erre keresem a választ úgy, hogy igyekszem minél több tesztalanyt bevenni a tesztbe.
De hogy még érdekesebb legyen a bemutató, ezért úgy gondoltam, hogy ezeket a hűtőpasztákat nemcsak CPU-n, hanem egy videokártya GPU-ján is ki fogom próbálni.

Még mielőtt belecsapnánk a tesztbe, lássuk, hogy ezúttal milyen konfigurációt választottam a teszthez:

Asus A8N SLI Premium alaplap

AMD Athlon 64 3800+ X2 CPU

2X1GB DDR1 memória

Ati Radeon HD2900PRO VGA kártya

160 GB IDE HDD

Zalman 9500-AM2 CPU hűtés

A tesztet tehát a 2 magos Athlon 64-en és az Ati Radeon HD2900PRO R600-as kódnevű GPU-ján végeztem el. CPU-ból azért ezt választottam a teszthez, mert ennek a CPU-nak a maga 89 W-os TDP-je nagyjából megegyezik egy mostani modern CPU TDP-jével, VGA kártyából, illetve a VGA kártyán található GPU-ból pedig azért ezt választottam, mert viszonylag magas TDP-vel rendelkezik, a GPU felülete egy modern GPU-val összevetve is elég nagy, ráadásul nincs rajta GPU-t védő kupak, így maga a GPU felülete és a hűtőborda között nincs más közvetítő anyag, csak maga a hűtőpaszta, így még komolyabb teher hárul rá, és arra számítok, hogy még jobban kijön a hűtőpaszták hővezető képessége közötti különbség. Szeretném még megemlíteni, hogy a CPU-nak a gyári 1,35 V-os feszültségét 1,5 V-ra módosítottam, hogy minél nagyobb hőmérsékletet termeljen a processzor. Így már 100 W fölötti TDP-vel kellett a processzorhűtőnek, illetve a pasztának megbirkózni.

Mivel a VGA kártya a ventilátorát hőmérséklet függvényében szabályozza, ezért azt lefixáltam 43%-os fordulatra, hogy ne tudjon korrigálni a ventilátor, ha egy paszta esetleg gyengébben szerepelne. Így elvileg még jobban ki fog jönni a különböző paszták közötti különbség.
A processzorra egy Zalman 9500-AM2 (nevével ellentétben nem csak az AM2-es CPU-kra jó) hűtőbordát helyeztem fel, míg a Radeon HD 2900PRO VGA kártyán a gyári hűtést használtam.
Minden egyes tesztelendő hűtőpasztával a GPU-nál és a CPU-nál is 2-2 mérést végeztem el. Először megnéztem, hogy nyugalmi állapotban hány fokon van a CPU/GPU, majd elindítottam egy terhelést, CPU esetében a Prime95-öt, míg a GPU esetében a 3Dmark2006-ot használtam, és egészen addig futtattam a programokat, míg a CPU és a GPU hőmérséklete már nem emelkedett, és beállt egy stabil értékre. Miután ez megtörtént, akkor jegyeztem fel az értékeket.

A teszteredmények előtt ismerkedjünk meg a tesztelendő hűtőpasztákkal!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.