A lehetőség

Elérhető lett (volt?) a lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó visszatérítendő támogatás (0%-os hitellel), hivatalos néven GINOP-8.4.1/A-17 és VEKOP-5.2.1-17. A VEKOP, ami a közép-magyarországi régióra szólt, hamar elfogyott, kimerült a keret, de a GINOP a jelen pillanatban, a cikk írásakor még elérhető.

Mire is jó ez tulajdonképpen?
Hétköznapi nyelven ez egy teljesen nulla százalékos hitel, amihez szükséges 10% önerő (teljesen az, nincs ügyintézési díj, kamat és utalási díjak nem terhelik), ami a régebbi korszerűtlenebb ingatlanok energia-hatékonyságának növelését célzott segíteni. A részleteket itt lehet elolvasni,[link]

Ebben a megújuló energia és a fűtés-korszerűsítés, ami számomra az első pillanattól vonzó volt. Bármilyen hihetetlen, az egyértelmű és eléggé fontos anyagi előnyök mellett a legfontosabb az volt, hogy valóban megoldhatom a házam fűtését és áramfogyasztását a környezetet kevésbé degradálva és minél kevesebb szolgáltatótól függve.

Ez nem egy tech írás, Logout cikként inkább a személyes gondolataimat, tépelődéseimet és tapasztalataimat adom át.

A címből kiderült már, split klíma és napelem lett nálam a döntés.
Alapvető célunk az volt,hogy lehetőleg a rezsi kiváltását vagy csökkentését elérjük úgy,hogy a 20 évig fizetendő havi hitel törlesztő ne legyen több lényegesen (vagy akár alatta is legyen), mint a jelenlegi havi költégei a fűtésnek és a villamos energia fogyasztásnak. Így annyi történik, hogy a rezsi helyett a hitelt fizetjük, de van / lesz egy környezettudatos, új, modern rendszerünk, mondjuk napelem az áramszámla kiváltására.

A helyszínről

A központi fűtés Sanier Duval 35 kW hőközponttal épült, ami a használati meleg vizet is előállítja. Ezek mellé van lemezradiátoros fűtés a padlóban elvezetett szelepes műanyag csövezéssel, de mivel a fiam asztmás volt, a padlófűtés nem jöhetett szóba. Bramac cserép, Porotherm 38 NF fal és ezen 5 cm szigetelés. (2006-ban, amikor építkeztünk 3-5-7 cm szigetelések voltak, amiből a 7 cm majd dupla árban jött ki az 5-öshöz képest.)

Tehát a ház kétszintes,138 m2-es (78+60), padlástér beépítéses, 38 NF Porotherm, 5 cm nikecell, a padlástér 15 cm üveggyapot és egy Bramac Alpesi Protektor bevonatos beton cserép. Akkoriban ez elég jónak számított, maga a tégla alapból megfelelt a hőszigetelési előírásoknak. Ma már elavultabbnak számít energetikai besorolásban, DD kategóriás.

A terv

Szóval az MFB-s lehetőség nagyon csábított, mert a központi fűtésünk már lassan 14 éves, vannak vele gondok, (nem sok, de azért már öregszik) jó lenne akkor azt is megoldani, és az áramszámlát is lenullázni napelemmel és ez mellett nyáron végre hűvösben alhatunk.

Úgy matekoztam, hogy ha a 10 milliót véletlenül teljesen kihasználom (nem akartam), és a 10% önerőt levonom belőle, akkor 9 millió osztva 240 hónappal az havi 37.500 Ft.
A jelenlegi áramszámlám havi 14.600 Ft, a gázszámlám most már csak 31 ezer forint általányban, ebben benne van a használati meleg víz, a fűtés és a főzés is. Elég sokat használjuk a tűzhelyeket 2 gyerekes családként sok baráttal, akiket vendégül látunk.
Tehát ez durván 46.000 Ft

Ha felveszem a hitelt, akkor lesz egy új modern rendszerem, amivel kevesebbet fizetek havi hitelt, mint eddig rezsit – igaz, 1 millió forint beáldozásával – és kizárólag az E.ON-tól függök. 10 év múlva is csak 37 ezer forintot fizetek, amikor lehet, hogy rezsi költségeimnek fűtésre és áramra eső része már akár 60-70 ezer forint lenne... nagyon jó!

Mi legyen a rendszer? Mindenhol a hőszivattyú köszönt vissza a napelem mellé kiegészítésnek, én azt sem tudtam eszik-e vagy isszák azt.

Elkezdtem utána olvasni, telefonálni, 3-4 hét múlva már kívülről vágtam, melyik cég mit ajánl, a működését, stb..... Mindenki úgy ajánlotta az övét, hogy az a legjobb, és a másikat felejtsem el.
Ezen szivattyúk COP értéke (Coefficience of Performance, azaz „jóságfok” vagy más néven hatékonysági mutató) azt mutatja, hogy a készülék 1 kW felvett elektromos áram segítségével mekkora hőteljesítmény leadására képes. Napelem mellé ideális, mert ugye egy elektromos fűtőpanel COP értéke 1 azaz 1 kWh felvett áramból ugyanennyi hőenergiát szabadít fel, míg például egy klíma vagy egy hőszivattyú ennek a négyszeresét is akár, ideális esetben.

Fontos, hogy ez egy adott pillanatban leadott érték mutatója, ezért az európai uniós szabályozás rögzíti, milyen értékek mellett kell a gyártóknak a COP értékeket közzétenni.

Hőszivattyúknak több típusa van, akit érdekel, itt olvashat róla kicsit részletesen: [link]

Tehát igazából villamos energiával való fűtésre a hőszivattyús megoldásnál manapság jobb illetve gazdaságosabb nincs. A csoda norvég fűtőpanel egy az egyben képes csak átváltani a villamosenergiát fűtésre, a hatásfokuk 100%, de cserébe olcsón és egyszerűen kiépíthető velük egy fűtési rendszer.
Egy hőszivattyú a külső hőmérséklettől függően képes akár 4-500%-ban ezt megvalósítani fűtés esetén, plusz képesek hűtésre (a geotermikus szinte ingyen) és használati meleg víz előállításra is. Persze nagy hidegben ez a hatásfok romlik egyes típusoknál (levegős).

A split klíma, amivel nagyjából mindegyikőnk találkozott már, szintén hőszivattyú, sőt maga a hétköznapi hűtőgép is ezen az elven működik.

Hát jó, legyen egy hőszivattyús rendszer és napelem. Így lesz meleg víz is, fűtés is, áramtermelés is, szóval „öröm bódottá”.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!