Utazás

Irány Porec.

Sietni kell, mert papíron 7:00-ra kell leérni a partra. 10km Porecig, feszített tempóban, közben pörög az agy. Egész nap távol leszünk, kész anyagi csőd fizetős parkolóban hagyni az autót, ezért csak egy megoldás maradt: Konzum! :) No nem, most nem a bevásárlás, hanem az áruház parkolója. Fedett, nagy, s el lehet "rejteni" az autót 6-7 órára úgy, hogy nem tűnik fel senkinek. Az egyetlen hátulütője a tervnek az, hogy legalább 1km van az áruház parkolója és a porec-i kikötő között: "Sebaj, gyorsan szedjük a lábunkat, nem lesz gond"!

Kocsi a helyén s már siettünk is a partra - pár körforgalom, pár kihalt utcácska majd a főtér és szűk utcák. (Nagy előnyt jelentett az, hogy 2 éve már jártam Porec-ban, így nagyjából már képben voltam azzal, hogy mi merre van, nem kellett attól tartani, hogy eltévedünk.)
Itt tegnap este még hatalmas volt a nyüzsgés, egy gombostűt sem lehetett leejteni annyian voltak, de most, most csak a közterületeseket látni. Kukás autó és utcát sepregető dolgos munkások tisztították a néhol felújított, néhol még macskaköves, de alapból is nagyon tiszta városközpontot.
Két sarok, ott balra, majd itt jobbra és kinn is vagyunk a parton! Nagy beton móló, kis tábla, ami jelzi: ez itt bizony egy határállomás!

Kihúzott lánc tartotta távol a kíváncsi turistát az épülettől, ami tele volt egyenruhással így nem volt mit tenni, várakozni kellett. Reggel 7 óra van, páran már összegyűltünk a kihúzott lánc előtt s szép lassan duzzadt a tömeg, úgy tűnik nem csak mi váruk ide. A "multikulturális masszában" mindenki próbált rendszert találni ezért ha lassan is, de kezdett kialakulni valami sor-féle, nagyjából mindenki tudta hol a helye. Pár perc várakozás után előkerült 2-3 narancssárga ruhás nő, akik - hogy még bonyolultabbá tegyék az életünket- kihúztak még egy kötelet, így most már hosszában is elválasztották a társaságot. Hevenyészett műanyag pultszerű kapu 1 perc alatt a helyén, paksaméta irat rajta és indulhat a nép! Egyik sor ide, másik oda. Na IDE kellett az az 1-1 kinyomtatott A4-es lap, a jegyeink az útra...Olaszországba, Velencébe!

A móló végén hatalmas kék hajó: Prince of Venice. Aki látott már szépet, az átértékelheti magában a dolgokat. Na AZ tényleg nagyon szép!
"Ezzel megyünk?" - kérdezte párom, de az igazat megvallva, nem tudtam. A sor fogyot...a másik oldalon. Mi meg vakaróztunk 7:30-kor a napon, ami már akkor is erősen tűzött, nem értettük, mi miért nem haladunk, miért nem mehetünk, hisz ha így haladunk, a Velence Hercegén nem lesz ülőhely. 7:40 körül jött a változás. Megkaptuk a beszállókártyáinkat, amin egy betű sem szólt a Prince of Venice-ről... akkor eszméltünk: ez az! Az épp a kikötő felé haladó "San Pawl" lesz a miénk!

A hajó pár perc alatt kikötött, a kapitány látszólag nagyon tudja a dolgát, ilyen pontosságot még sosem láttam, úszott a hajó, ahogy kell. 1-2 perc és már indult is a sor, nagyjából nyolcadikként léptünk fel a hajóra, a bejáratnál jött a kérdés: English, Dojcs? ...mondom Hungarian. Már mutatták is az irányt! Hallottunk magyar szót, jópár magyar család utazhatott ugyanekkor, ugyanoda. :)
Mivel elsők között léptünk fel, dúskáltunk a szabad helyekben. Nincs kötött hely, oda ülünk ahová akarunk, ezért kinéztünk magunkak egy nyugodt kis ablak melletti sarkot. Tökéletes lesz nekünk!

A beszállás nagyjából 10 percig tartott, pontosan 8kor fel is bőgtek a dízel erőforrások és repesztettünk is a célunk, Velence felé. 2.5 órás az út, de szinte végig szövegeltek az utaskísérők. 4-5 nyelven elmondták a legfontosabb tudnivalókat a hajóról, vészhelyzetekről, no meg a célállomásunkról.

Megtudtuk, hogy az Adria egyik leggyorsabb hajóján vagyunk, aminek van egy testvére, ami Pulából indul ugyanerre az útra. Eközben a kapitány "begyújtotta a rakétákat" és száguldottunk...érdekes látvány volt, ahogy az ablak keret kimozdul a horizont síkjából, látszott ahogy gyorsultunk, megemelkedett a hajó eleje...2.5 óra pihenés, nézelődés, semmit tevés. Gondoltam nézek valami rágcsát, azt kell hogy mondjam, RABLÁS! Amilyen árak ott vannak, az kriminális. Egy 2 decis ásványvíz majd' 1000ft volt. Utólag számoltam ki, kár volt megvennem, most már tudom. :)

Kicsit több mint 2 óra után láttuk meg az olasz partot. Innen már nincs menekvés, megérkeztünk Olaszországba! :)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!