Külső, kijelző
A vásárlópiac alapos feltérképezése után manapság telefont eladni a gyártók szerint csak akkor lehet, ha úgy néz ki, mint az iPhone X. Nem gondoltam volna, de az alma majmolásába minden általam nagyra értékelt brand beszállt, mint például az Asus, a Huawei, a Xiaomi, vagy legnagyobb szívfájdalomként az első mobiltelefon megalkotója a Galvin Manufacturing Corporation néven létrehozott, szebb napokat megélt Motorola.
Az aprócska, shenzheni székhelyű cég dicstelen, akarom mondani notchtalan modellje abszolút retró érzéseket keltett fel bennem. Az első kép, amit megláttam a telefonról ez volt, majd ez, a képek közös jellemzője egy ultramodern páncélos harcjármű. A hátlap alapján engem a 90-es évek közepén az MH kötelékén belül, hosszú ideig, naponta megcsodált álcahálóval letakart VT-55-ös harckocsi műszaki mentőre emlékeztet. Ez a lövegtorony nélküli szörnyeteg, ismertebb nevén „Bika” a Csehszlovák hadiipar ékköve volt. Az S99-et kézben fogva ez az érzés csak erősebb lett, ez egy tank kérem szépen.
Szóval külső tekintetében ne várjunk prémium anyagfelhasználást, ez nem az a kategória. Ellenben a műanyagba öltöztetett unibody készülékház nem sok támadási pontot ad, remekül összerakták ezt a miniatürizált plasztik páncélost. A robusztus test 149,5×70×12,8 milliméteres dimenziókkal és 210 grammos tömeggel rendelkezik. A fogásérzet nagyon jó, jól kézre áll a kis „Duci Juci”.
Az előlap 74%-át elfoglaló, 5,5 hüvelykes, HD+ (1440×720 pixel) felbontású megjelenítő, melynek a pixelsűrűsége 293 ppi, kapcsán két negatívumot tudok elmondani. A miért nem FHD+ a felbontás felesleges kérdés, de azért válaszolok rá. Elsősorban az alacsony ár így tartható. Másrészt Steve Jobs anno az iPhone 4 bemutatóján elmondta, hogy ha az ember egy kijelzőt minimum 10-12 hüvelyk (25-30 cm) távolságból néz, akkor a 300 ppi pixelsűrűségű kijelzőben nem tudja megkülönböztetni az egyes pixeleket. Ez jelen esetben is így van, habár egy kicsivel a limit alatt vagyunk. A megjelenítő érzékenysége kiváló, a betekintési szögek rendben vannak, erős napfényben is egész jól látható a tartalom. A 18:9-es képaránynak köszönhetően sokkal kompaktabb telefont kapunk, mint a hagyományos, 16:9-es, 5,5 hüvelykes mobilok esetében.
Sajnos a MediaTek egyedi technológiáinak tekinthető MiraVision képminőség-javító technológia kimaradt, így szemünk védelme érdekében a kijelző személyre szabása korlátozott, bár olvasó mód azért van. A második hiányosság az, hogy az IPS panel nem kapott külön védelmet, bár ez könnyen orvosolható a mellékelt kijelzővédő fóliákkal.
A kijelző felett a piros, fehér és zöld színben jelezni képes értesítő LED-et, az előlapi kamerát, a beszédhangszórót és a fény- és közelségérzékelő szenzort fedezhetjük fel. Lent a jól bevált, igény szerint ki-, bekapcsolható és testre szabható virtuális billentyűk láthatóak. A telefont körbejárva a felső élen a 3,5 mm-es jack csatlakozó, jobb oldalt a hangerő szabályozó és a bekapcsoló gombok, lent a microUSB port és a mikrofonnyílás, bal oldalon pedig a SIM tálcáé a főszerep.
Az egyedinek nevezhető texturált, hatszögletű mintázattal díszített hátlapon a kamera páros, a LED villanó, a 7/10-es találati aránnyal dolgozó ujjlenyomat-szenzor, a márkafelirat és az „innovatív” három darab, bumeránghoz hasonlító hangszóró rács vonzza a tekinteteket.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
