Operációs rendszer

A minimális helyigény (/, minden telepítés elvégzése után ~5 GB) és erőforrás-takarékosság, a testre szabhatóság, és széleskörű közösségi támogatás miatt Ubuntu Server-t szerettem volna használni (16.04. LTS).

Már a telepítéskor (UEFI módban, EFI partíció használatával) kijelölésre kerültek az SSH szerver és LAMP stack, Samba csomagok, hiszen tudtam, hogy később szükség lesz rájuk.

Elvégeztem a hálózati beállításokat, /etc/networking/interfaces - statikus IP cím, DNS hozzáadása.

A helyi hálózaton kívül interneten keresztül is terveztem SSH menedzsmentet folytatni, ezért az SSH listening port villámgyorsan távozott a 22-ről máshová, és csak kulcsos autentikációt alkalmaztam, a jelszavas teljes kikapcsolásával. Innentől minden beavatkozást SSH-n csináltam, Ubuntu desktop és Android kliensekről.

JuiceSSH sokoldalú android SSH kliens

Rövid hardverinfó SSH-n keresztül desktopról

/etc/fstab-ban rögzítettem a fájlrendszerek megfelelő csatolását, HDParm-al pedig beállítottam a merevlemez szükségesnek vélt készenléti idejét és az Advanced Power Management-et (-B). Tapasztalatom szerint ez utóbbinak (APM) implementálása gyártónként változik, ugyanaz az érték simán eredményez más-más viselkedést (különösen a nevezetes 127 környékén) két különböző gyártó lemezein.

Egyszerű helyi fájl- és nyomtatómegosztás célokra Samba kiszolgálót telepítettem. Beállítottam a samba jelszót, létrehoztam a megosztásokat a megfelelő jogosultságokkal.
A share-eket az általam preferált Androidos fájlkezelő könnyen fel tudja csatolni, és néha előfordul Windows kliens is a helyi hálózaton.

Ezután az összes következő szolgáltatás telepítése arra irányult, hogy minél jobban ki tudjam használni a hardver és az operációs rendszer képességeit, és a legtöbb dolgot megvalósítsam, ami a gyári megoldásokban is jelen van.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!