Hirdetés

2019. május 24., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Hogyan működik a merevlemez? Alapok

  • (f)
  • (p)
Írta: |

A cikk, egy megfelelő kiindulási pontot szolgáltathat azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt.

[ ÚJ TESZT ]

Csatolók

A merevlemezek a fenti elvek alapján képesek mágneses hordozóként működni, azonban szükség van adatátviteli és definiált adatstruktúrákra ahhoz, hogy értelmezhető adatot nyerjünk ki belőlük.

Adatátvitelhez csatolóval rendelkeznek, mely a számítógépekben elterjedt szabvány szerint IDE vagy SATA, illetve SCSI, SAS, és FC lehet.

Szerintem fölösleges nagyon belemélyedni az FC/SAS/SCSI vezérlőkbe és HDD-kbe, mert ezeket úgyis csak vállalatok használják, és kevés embert érint.

Az ATA kifejezés az angol AT Attachment kifejezés rövidítése, melyet a Serial ATA 2003-as megjelenése után utólagosan átkereszteltek Parallel ATA-vá (PATA).

Az IDE szabvány szerint régebben speciális I/O kártyákkal csatlakoztunk a merevlemezhez, azonban ezen a téren sikerült egyességre jutnia a gyártóknak, így több éve már, hogy alaplapra integrálva kapjuk az egy, vagy két csatlakozós, csatlakozónként két eszköz kapcsolódására alkalmas egységet. Jelenleg használatos UDMA133 szabvány a csatoló elméleti 133 MB/s-os sebességét jelzi a nevében. Kábelezéskor a nagyon régi merevlemezekhez 40 eres, a többihez 80 eres kábelt használunk.

A hagyományos (párhuzamos) ATA szabvány továbbfejlesztéseként létrehozták, a hasonló elveken, de soros átvitellel működő csatoló háttértároló eszközök illesztéséhez a SATA-t.
A soros ATA a párhuzamos ATA-val ellentétben egy kábelre kizárólag egyetlen merevlemez vagy más eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé, és mindössze négy vezetéket használ fel a kommunikációhoz, de ennek ellenére hasonlóan magas átviteli sebesség elérését teszi lehetővé.

Kieg.:

A SATA és a SATA2 közötti kompatibilitás fontos, ezért a SATA2-ben van egy visszakapcsoló szekvencia, ami SATA-ba állítja az átvitelt, mikor olyan eszközzel kommunikál. A gyakorlatban néhány régebbi SATA vezérlő nem valósítja meg a megfelelő SATA sebesség-kritériumokat. Az érintett rendszerekben a felhasználónak kell kézzel átállnia SATA2-ről SATA-ra .

ATA-133, vagy UDMA 133 esetében általában (!) elegendő a sávszélesség a mai HDD-khez még, viszont azt tudni kell, hogy ez megoszlik a kábelen lévő eszközök között.
Régebbi alaplapokon 2db IDE csatorna volt, ma már csak 1-et integrálnak az újakra, és minden csatornán van 2 csatlakoztatási lehetőség. Az egyik master a másik slave. Ezek között megoszlik a 133MB/s, így ha 2db HDD-nek már lehet szűk keresztmetszet.
SATA esetében külön dedikált útvonal van minden HDD-hez, így ott ilyenről nincs szó.
Kicsit olyan, mint a PCI és PCI-e. Utóbbi soros, míg előbbi párhuzamos, és közös buszon működött mindig egy egység. Ezért kellett AGP, mert az új fejlesztésű VGA kártyák üzemeléséhez már nem volt elegendő a PCI sávszélessége. Maga a PCI busz is azért született meg, mert az őt megelőző ISA busz sem tudta már kiszolgálni a videokártyák sávszélesség igényét.
++ Az ISA problémáját egy VESA Local Bus-nak nevezett kiegészítő busszal is megpróbálták áthidalni annak idején. Különlegessége volt ennek a megoldásnak, hogy létezett olyan merevlemez kártya, amibe akár 4MB EDO ramot is belehetett tenni az adatáramlás pufferelésére. Szárnyakat adott a merevlemez látszólagos sebességének, és az adatvesztésnek is áramkimaradás esetén.

Az SCSI elsősorban a szerverekben ismert csatolótípus. Small Computer System Interface, azaz SCSI, egy szabvány a fizikai csatlakozás és az adatátvitel terén,mely a számítógépek és perifériák között valósul meg.. Az SCSI meghatározza a parancsokat, protokollokat, az elektromos és optikai érintkezőfelületet.
Az SCSI nem kompatibilis az IDE-vel, így bár az SCSI és az IDE merevlemezek külsőleg nagyon hasonlítanak egymásra, és belső szerkezet is gyakran egyezik, az elektronika és a csatlakozási lehetőségek kizárják a keresztplatformos alkalmazás lehetőségét. Az SCSI előnye azokban a különleges vezérlőparancsokban rejlik, melyekkel képes úgy vezérelni az egyes meghajtókat, hogy nem foglalja le a teljes sávszélességet, vagyis tud batch módban parancsokat kiadni, akár egyszerre több meghajtónak is, ami jelentős előnnyel jár RAID rendszerek esetében.

A SAS tulajdonképpen hasonló, mint a PATA - SATA átmenet. Az SCSI párhuzamos elven működik, míg a SAS soros elven, de megtartva az SCSI speciális vezérléseit.
SAS vezérlőre lehet kötni SATA merevlemezt, mert elboldogul vele, akár RAID-ben is, de fordítva nem igaz! SATA vezérlők egyszerűbbek, nem kezelik a SAS HDD-ket.

Megemlíteném még : FC-t, azaz Fibre Channel-t, amely egy csatlakoztatási felület NAS-okhoz illetőleg közvetlenül HDD-khez is

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.