E01 – Az epizód végén néhány apró téma

"Egy pár héttel később olyan összecsapásra került sor a világ másik felén, amelynek eredményeképpen elavulttá váltak a hadihajók."

Igen, ha valaki még eljutott eddig az olvasásban / filmnézésben és hangosan felcsuklik, megértem. Mindezek után a következő mondatok arról szólnak, hogy az amerikaiak mekkora verést mértek a japán flottára Midwaynél. Csakhogy értsük a valódi mondanivalót: nem a hadihajók avultak el, hiszen éppen nemrég készült el a Zumwalt-osztályú rombolók első példánya, hanem a csatahajók. Másrészt nem az amerikaiak alkalmazták először sikeresen a repülőgép-hordozókat felszíni hajók ellen, hiszen az Ark Royal egy torpedója bénította meg a Bismarck kormánylapátját, a japánok mértek csapást Pearl Harborra, és süllyesztették el a Z-köteléket Szingapúrnál. Midway jelentősége nem ebben van, hanem abban, hogy itt fordult meg a csendes-óceáni háború menete, az itt kapott csapást sosem heverték ki a japánok.

Végül megemlítik, hogy megépítették az amerikaiak a Massachusetts csatahajót – amely hajónak semmilyen szempontból nem volt semmilyen jelentősége. (Ha nagyon ki akarok térni erre a témára, akkor a valóban fontos hajók a következők: HMS Dreadnought, HMS Argus, KMS Bismarck, USS Iowa, IJN Yamato, USS Nautilus, USS Enterprise – ez utóbbi kettő nukleáris.) A hajó az észak-afrikai francia területeket támadta (gondolom ezt lehet nevezni jó szövetségesi iszonynak) 1942 októberében ténylegesen a casablancai kikötői létesítményeket, az ott horgonyzó Jean Bartot és kísérőhajóit. A francia hajó csak félkész állapotban volt, mert a casablancai kikötő létesítményei nem rendelkeztek a megfelelő infrastruktúrával a hajó befejezéséhez. Ennek megfelelően a két ágyútoronyból csak egy volt beépítve, igencsak korlátozott lőszerkészlettel. A hajó még 1940 májusában menekült oda a német támadás elől. A filmben elhangzottak szerint a hajó legénysége "lepaktált" a németekkel...

Kis történelmi kitekintés: a vichy-i Franciaországban (beleértve a gyarmati területeket is) a németekkel történt megegyezés értelmében továbbra is francia közigazgatás működött, és az ott élők továbbra is folytathatták az életüket, mindössze nem vehettek részt Németország és szövetségesei elleni akciókban, és nem segíthették a szövetségeseket. Hogy mi válthatta ki a francia hajók elleni támadásokat Oranban és Casablancában, csak Winston Churchill tudja – elvégre az ő ötlete volt mindegyik akció. A magyarázat elvileg az volt, hogy a modern francia hajók ne juthassanak német kézre, ámbátor Hitler korábban kijelentette, hogy nem tervezi használatba venni a francia hadihajókat – és legénysége sem lett volna rá. Mindez szépen bebizonyosodott, amikor az 1942-es támadások után a francia flotta visszamenekült Toulonba, ahol végül tényleg német kézre jutottak, akik aztán csak internálták a hajókat.

Nem állom meg, hogy ne szedjem elő a kedvenc vesszőparipámat, egy kis kitérő. A fotót bemutatva a filmben elhangzik, hogy az egyik találat átütötte a páncélzatot, majd felrobbant, óriási károkat okozva. A fotót látva nem kétséges, hogy nagy a kár, súlyos a sérülés. Mindössze annyi a hiba a kijelentéssel, hogy ez a lövedék nem ütötte át a páncélzatot. A Jean Bartot eltaláló lövedékek közül az a kettő, amelyik átütötte a páncélzatot, nem detonált. A Jean Bart páncélzata all or nothing elven készült, azaz ahol volt páncélzat, ott nagyon vastag volt, és ez a nagyon vastag páncél volt hivatott arra, hogy detonáltassa a lövedéket. Nos, a második világháború idején igen sok, a páncélzatot eltaláló lövedék besült. Méghozzá azért, mert közel kétszeres hangsebességgel az ellenálló, vastag páncélzatba csapódó lövedék olyan sokknak van kitéve, amely ezt okozza. A Jean Bart kiterjedt sérüléseit nem a páncélzatot átütő és felrobbanó lövedékek okozták, hanem a páncélozatlan részeket ért találatok, amelyeknek azall or nothing doktrína szerint nem kéne robbanniuk. Nos, itt robbantak. Képzeljük el, ha mondjuk egy nyílt tengeri csatában szenved ilyen sérüléseket a francia hajó – hazajut egyáltalán? Na mármost, a Jean Bart szintén találatot ért el a Massachusetts-en, szintén az egyik páncélozás nélküli legénységi szállást találva el – ez a találat szintén detonált, bár elvileg nem szabadott volna. A film készítése idején még mindig csak az összefércelt javítás nyomai látszanak.

Végszó

Azzal kezdtem, hogy a történelmet a győztesek írják – ami nyilvánvalóan igaz. Az viszont, hogy milyen minőségben, lehet vita tárgya, és azt gondolom, hogy kell is vitatni, ha érdemes. Sajnálatos módon ez a dokumentumsorozat vitaalapot ad, holott fajtájából ítélve támadhatatlannak kellene lennie a tények bemutatásával – ehelyett alternatív tényeket kapunk, érthetetlenül összekevert fogalmakat, amelyek egy hozzáértőnek elveszik a kedvét a folytatás megtekintésétől (ettől függetlenül végigerőszakolom magam rajta), a nem hozzáértőt összezavarják.