Bevezető, tuning
Az FX-ek árai nagyot estek a bevezetés után. A Bulldozerek középmezőnyét az FX-6 széria alkotja, amiben 3 modul aktív. A kisebbik FX-6100-at nagyjából egy árban van az Intel i3 családjával. A szögesen eltérő tervezési elvek miatt nagyon érdekelt, hogy mit tud felmutatni az egyik és a másik oldal. Az FX 3 modulos, így 6 szálat tud kezelni, de az egy szálas teljesítménye köztudottan alacsonyabb, mint az Intelé. Az alacsonynak számító 3.3 GHz-es órajelet 3.9 GHz-re tudja emelni a Turbo core, hogy ezen valamicskét javítson a 95 W-os TDP kereten belül maradva. Természetesen, mint minden FX, ez is szorzózár mentes, ezért emelt órajelen is kipróbáltam a processzort.
Sajnos i3 most nem állt rendelkezésre, így azt magok és turbo letiltásával egy Sandy Bridge i7-ből állítottam elő. A nagyobb méretű L3 cache és a plusz utasítások miatt csak tájékoztató jellegűek az eredmények, de szerintem pár százaléknál nagyobb eltérés nem lenne, ha igazi Sandy Bridge i3-at használtam volna. Egy i5-öt is szimuláltam, hogy a sok magot használó tesztekben legyen mihez mérni az FX-et. Az órajel mind a két esetben 3.1 GHz volt turbó nélkül.
De inkább térjünk vissza a cikk témájához, az FX-6100-hoz. A dobozon lévő felirat szerinte „mega-multitasking” teljesítményre kell felkészülni az AMD 6 magos „unlocked” és „overclockable” processzorát használva. Az biztos, hogy a mellékelt hűtőt érdemes hanyagolni, mert alap órajelen is sikerült belefutni a hőkorlátozásba, pedig a ház oldala nyitva volt. Ha az árról beszélünk, akkor ezt is hozzá kell adni a processzorhoz. Az ár amúgy nagyon baráti, mert nagyjából egy árban van a legolcsóbb i3-mal. Én használtan 22 ezresért jutottam hozzá. Hogy megéri-e az árát, arról majd a cikk végén nyilatkozom.
A gyári órajel 3.3 GHz, amit a turbo core 3.9 GHz-re ugrik, ha kevesebb, mint három szál terheli a processzort és a TDP keretbe belefér. A dobozon említett tuningpotenciált nem hagytam parlagon heverni és 4 GHz-re emeltem az órajelet 1.3 V mellett. Ez alig több, mint az alapfeszültség és sokkal kevesebb, mint a turbo core által adott.
AZ FX alá az első AM3+-os alaplap került. Az biztos, hogy itthon még egy sem volt kapható, amikor szürke importban megérkezett az ASRock 890GM Pro3 R2.0. A 890-es chipset nem a legjobb választás, de abból a szempontból mégis jó, hogy az olcsó lapok szintjét hozza. Ez a tuningban is megnyilvánult, mert kb. 25 mV-al többet kellett adni tuningnál a processzornak, mint egy jobb lapban. A többi alkatrész következő volt:
Alaplap: Asrock H67M-GE (1155) / ASRock 890gm Pro3 R2.0 (AM3+)
CPU: Intel i7-2600 (3.1 GHz-en 2 HT, illetve 4 mag), FX-6100, Athlon II X3 440
Memória: Kingston 4x4 GB 1600 MHz CL9 (Intelnél 1333 MHz, AMD-nél 1600 MHz)
Merevlemez: Samsung HE103UJ
Videokártya: Asus HD5850 referencia órajelen
Táp: Corsair VX450
OS: Windows 7 x64 Professional / Ubuntu 12.04 x64
Tesztelés közben több kérdésre is szerettem volna választ kapni. A lista hosszabb a szokásosnál és nem is biztos, hogy mindenre egyértelmű a válasz:
- Mennyit jelent a modulos felépítés?
- Tuninggal mennyit nő a rendszer teljesítménye?
- Az FX-6100 hol helyezkedik el az i3/i5 pároshoz képest?
- Erősen GPU limites környezetben számít-e a processzor?
- A turbo core használata megéri-e?
- Lassabb memóriával (1600 vs. 1300 MHz) mennyit lassul az FX?
- Windows 8 RC-vel gyorsul-e a rendszer?
Az FX egy X3-mat váltott, ezért ráadásként azon is lefuttattam a teszteket, gondolván azokra, akik Athlonról váltanának FX-re.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
