Bevezetés
Előzmények
Az analóg világban, a fix fókuszos faék egyszerűségű kamerák után az első komolyabb fényképezőgépem egy Smena 8M volt, amit 12 évesen vettem egy bizományiban. A formavilága már korábban is a klasszikus értelemben vett fényképezőgépet jelentette számomra. Ugyanúgy meghatározó volt, mint a '80-as években gyártott orosz, német autók (Lada 2101, Mercedes 190) és motorok (Jawa 350, Simson S50) vonalvezetése. Ekkoriban kaptam az első fotós könyvemet is, amely az alapismereteim megszerzésében volt hasznos.
A Smena 8M mellé később egy Zenit 122 tükörreflexes került. 2000 körül, amikor a fotósok többsége még nem fűzött nagy reményeket a digitális technikához, megvettem az első VGA felbontású fényképezőgépemet. Ezt néhány egyszerű és felejthető HP kompakt követett, melyekhez képest később a Nokia N82 Zeiss lencsés kamerája is megváltást jelentett. Közben a digitális tükörreflexes fényképezőgépek szenzorai hatalmas fejlődésen mentek keresztül, ezzel párhuzamosan az áruk is a számomra megfizethető kategóriához közelített. Hosszas mérlegelés után a NIKON mellett tettem le a voksomat, amit eddig nem bántam meg.
A DSLR gépvázak, valamint a komolyabb objektívek súlya és mérete miatt egyre erősebb igényem lett egy hordozható gépre. Olyanra, ami kis helyen elfér, akár a motoron is magammal vihetem, a szenzora legalább APS-C méretű és jó minőségű, nyers formátumban képes képet rögzíteni, és nem késik az exponálás, mint egy kompaktnál. Az objektív cserélhetősége nem volt szempont, Leginkább a gyakran használt gyújtótávolság és a fényerő volt a meghatározó.
Már megjelenésekor is lenyűgözött a FUJIFILM FINEPIX X100. Elsősorban a formája, gyönyörű kialakítása fogott meg. Az ára sajnos a DX formátumú jobb DSLR-ekével vetekedett, valamint az első firmware frissítésig állítólag az AF sebességével is gondok akadtak.
A múlt évben megjelent az utódmodell. A frissítés nagyobb felbontást, átgondoltabb kezelhetőséget hozott. Az új modellt is a fix 23mm (35mm ekv.) gyújtótávolságú, 1:2 fényerejű FUJINON objektívvel szerelték. Mivel a NIKON D610-emen a legtöbbet az új SIGMA 35mm 1:1.4 Art van használatban, így biztos voltam benne, hogy a FUJIFILM X100S is megfelelő választás lenne.
Az érvek, a használhatóság, a tesztek lassan, de biztosan megerősítettek abban, hogy az X100S-re van szükségem, kerül, amibe kerül. A Smena 8M-hez (vagy inkább a régi Leicákhoz) hasonló, manapság már retrónak hívott design, amely japán minőséggel van kombinálva - el is döntötte a vásárlást.
FUJIFILM FINEPIX X100S
Fotó: © Homoky Viktor (NIKON D610, AF-S NIKKOR 50MM 1:1.8 G)
Az X100S legfontosabb adatai
Szenzor: 23,6x15,6mm (APS-C) X-Trans CMOS II, AA szűrő nélkül
Felbontás: 16,3 megapixel
Oldalarányok: 3:2, 16:9, 1:1
Érzékenység: ISO 200-6400 (kiterjesztett ISO 100, ISO 12800, 25600)
Élességállítás: intelligens hibrid (fázis- és kontraszt-érzékelős TTL)
Fókuszállítási tartomány: 50 cm-től, makró módban 10 cm-től
Videó felbontás: 1920x1080 30 vagy 60 kocka/mp, sztereó hang
Egyéb: 14 bites RAW, 3 kép/mp, 6 kép/mp sorozat, filmszimulációs módok, programozható fn gomb, beépített ND szűrő
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
