A minap úgy döntöttem, hogy mivel régen tettem ilyesmit, elmegyek moziba. A két esélyes, engem érdeklő film, a Die Hard 4. része és a Transformers című alkotás közül végül az utóbbira esett a választásom (mindkettő pozitív kritikákat kapott). A tegnapi megtekintés utáni benyomásaimat szeretném megosztani veletek.

Figyelem! Az alábbiakban számos filmbeli jelenetről fogok konkrétan írni (úgy is mondhatnám, hogy ''spoiler hegyek!''), szóval aki még nem látta, az rögvest ugorjon az Összegzés részhez! Én szóltam!

<em></em>

Előre is leszögezném, hogy régebben láttam a mozifilmet, és néhány képregényt is olvastam a témában. Ennek ellenére egyáltalán nem tartom magam ''szakavatottnak''. Az alábbiakban hangsúlyozottan kritika következik, a konklúzió azért nem lesz ennyire negatív...

No, tehát. Magát az alaptörténetet talán nem kell bemutatni senkinek, a fim elején röviden vázolják is. A lényeg, hogy értelmes robotok értelmetlen emberek módjára addig háborúznak egymással míg ez a bolygójuk pusztulásához vezet. A két szembenálló fél a jó Autobotok és a gonosz Álcák csapata. A film fikciója szerint egy rejtélyes Kocka hozta létre mindkét csoportot, ám a harcban ez a csodálatos valami eltűnt. A túlélő robotok a keresésére indulnak, hogy jó vagy rossz szándékuk szerint felhasználják. Mit ad Isten, a Kocka a Földre kerül, ahol az ember nevű faj tengeti mindennapjait, mit sem sejtve a bekövetkező eseményekből.

<em></em>

Maga a misztikus Kocka jó ötlet, elvégre nem kell (és nem is lehet) mindent megmagyarázni. Néhány kérdés azért felmerül ezzel kapcsolatban. Hogyan került a Földre úgy, hogy az emberek közül csak egy titkosügynökség tud a létezéséről? Hogyan lesz egy hegy méretű kockából hirtelen egy kis doboznyi valami. De a legérdekesebb, hogyan jöttek létre a jóságos Autobotok, mert a filmben a Kocka által létrehozott robotok bizony meglehetősen erőszakosra sikeredtek.

<em></em>

Lépjünk tovább, elvégre nem ezek a legégetőbb dolgok. A kezdő jelenet, melynek során az egyik Álca egymaga elintéz egy mit sem sejtő amerikai bázist, kétségkívül ütősre sikerült, ahogy az egy akciófilmtől elvárható. A későbbiek során az indítékok is világossá és érthetővé válnak, egyszóval a jelenet teljesen rendben van. Az első ''anomália'' a maroknyi túlélő körül figyelhető meg. A hős amerikai katonák ugyanis ezekután ''elpusztíthatatlanokká'' váltak, szerintem bunkókkal is agyonverték volna Megatront meg az egész Álca csűrhét.

<em></em>

Apropó, Álcák és Autobotok. Nyilván bolygóhalál-túlélőkről van itt szó, de akkor is kevesellettem a megjelenő robotokat. Én arra számítottam, hogy az Álcák és az Autobotok ádáz harcát látom, amiben az emberek esélytelen harmadik félként járulnak hozzá a győzelemhez az utóbbiak oldalán. Az előzetesben mintha lett volna egy olyanféle mondat a főparancsnok részéről, hogy ''háborút kezdünk egy nálunk sokkal fejlettebb ellenséggel szemben''. Ilyesmi mindenesetre nem rémlik a filmből.

<em></em>

Nyilván a film központi alakjai és fő attrakciói a robotok. Sok hír keringett a hihetetlen részletes felépítésről és a 30 óra per képkocka renderidőkről. Nos, valóban impresszív lett a kidolgozás, egy kissé talán túlzásba is estek a készítők, amikor az átváltozások képsorait megalkották. A szereplők közül Optimus az egyik legismertebb alak. A megvalósítása jól sikerült, bár nekem jobban tetszett volna a képregényből ismert arc, nem ez a ''maszk nélküli Predator'' arcszerkezet. A többiek is hozták a ''formájukat'', talán Megatron volt az, aki minden félelmetessége ellenére (számomra) több jelenetben is keverhető volt más Álcákkal.

<em></em>

Folytassuk tovább a történettel: A Kocka keresése közben évezredekkel ezelőtt a Földre jutott, és a sarkvidéken egyszerűen lezuhant Megatron, az álcák fővezére. Kicsit érdekes, hogy 1, nem volt vele senki, 2, egy hiperszuper robot ilyen szerencsétlenül landolt és nem bírja a -50 fokot. A jégbarlangban aztán a főhösünk, Sam Witwicky felmenője talált rá. Itt snitt, az nem derül ki, hogy a robot milyen körülmények között került Amerikába, és 1896-tól kezdve hogy nem tűnt fel senkinek sem (a szuper-titkosszolgálatot kivéve). Az az ötlet viszont tetszett, hogy a rejtélyes 7-es csoport őrizte a titkot és a Hoover gát részben a Megatron lehűtéséhez szükséges energia termelésére használják.

<em></em>

Említettem már a főhőst, Sam Witwicky-t, aki a szokásos szerencsétlen amerikai tinédzsert testesíti meg, aki persze - felnőve a feladathoz - a végére amerika legkúlabb csávója lesz. Természetesen nem hiányozhat a vágy tárgya sem, az osztály legjobb nőjét ezúttal Megan Fox játsza, bár nagy színész képességet nem villant meg (mást igen). Az egész film alatt, bármennyire durva helyzetekbe kerültek is, amikor megjelent a vásznon, mindig úgy nézett ki, a mint a Bizonyíték az Old Spice reklámban (merengés a távolba, csábos és nagy ajkakkal). Egyszóval hiteltelen volt a szememben, a priuszos múlttal, meg a (szintén) topmodell jel-elemző szőkeséggel egyetemben (ne felejtsük ki a táncikáló kövér überhekker néger srácot sem, a ''varázslatával'' együtt).

<em></em>

Na meg a ''humor''. Végig úgy éreztem, hogy nem tudták eldönteni, most poénkodós filmet csinálnak, esetleg katasztrófafilmet vagy heroikus világmegmentőset. A poénok egy része ült, a közönség is nevetett. De a maszturbációs beszélgetés kissé kínos volt, mindenféle értelemben. Aztán ott van a 7-es osztag tenyérbemászó parancsnoka, aki előbb szemétkedik, amikor csak teheti, majd jófej gyerek lesz, aki segít. Mindenesetre egyik sémába sem illik bele a levetkőztetős, hülyealsógatyás jelenet, ami általában az idétlen vígjátékok velejárója. Az is nehezed eldönthető, hogy ő volt-e ott a főfőfőnök, vagy a bajszos fickó.

A pálmát viszont kétségkívül az a jelenet viszi, amikor az Autobotok tiszteletreméltó vezére és hős csapata óvodás gyerekeket megszégyenítő együgyűséggel nem képesek felfogni, hogy maradjanak ott, ahol vannak, és ne lépjenek a fűre és a virágokra (''My bad!'' - na, kössz). Szánalmas, ahogy a nagy mamlasz robotok bujócskáznak a ház körül. Optimus egyébként is ellustult, mert a kisebbet még leverte ugyan, de amikor egy vele egy méretűvel, Megatronnal kezdett, akkor szinte momentuma sem volt. Pedig, ugye a rajzfilmben kiütéssel nyert...

<em></em>

A végső jelenetben az általam várt nagy csata helyett inkább csak féltucat robot dulakodását láthattuk (a tank ''mekkorát'' lőtt már, egy kézigránát nagyobbat szól...), ahol a súlyos robotok pihepuhán bántak a tereptárgyakkal (például a többemeletes autópálya szakaszokkal), és a jók simán nyertek. A veszteséglistára csak Jazz került (akit nemes egyszerűséggel kettétéptek, oszt' annyi, míg a táskarádió-robot még félbevágva is mobiltelefonnak állt), na meg a Kocka, de mindegy is, mert azt amúgy is megsemmisítették volna. Ezt követően huszárosan (nem is rossz ötlet, tényleg), mélytengeri árokba süllyesztették a renitens robotokat, majd jól eltussolták az ügyet (a szülőkkel készített két bejátszás erre jól rájátszott, visszahozva a ''vicces filmet készítettünk'' image-t). Nyilván csak miután flash-elték a csatározásokat ''megtekintő'' járókelők memóriáját a K ügynöktől kölcsönkapott lámpácskával (vagy berakták őket Megatron mellé...).

<em></em>

Összegzés
A fentiek ellenére nem volt ez olyan rossz film. Látványosnak látványos, és a logikátlanságok ellenére is hozta az akciófilmektől elvárhatókat. Külön dícséretnek nevezhető, hogy a majd' két és fél órás hossza ellenére sem feszengtem a vége felé a székemben. A nagy ''USA über alles'' érzés ellenére is a Függetlenség napját szórakoztatóbb filmnek éreztem (remélem, ezzel a kijelentésemmel nem hiteltelenítem a kritikámat), ezt inkább a Transformers franchise fogja eladni. Értékelés: 10 / 6,5.

A képek forrása az iMDB.