Gyakorlat

Most nézzük meg végre, mit és hogyan tegyünk, ha megfelelő táplálást szeretnénk kialakítani erősítőnk számára!

3. ábra. Helyes táplálás kapcsolási rajza. A jelerősítő fokozat(ok) tápját szűrjük el a teljesítményfokozat(ok) tápjától egy max. 160 Hz-es töréspontú szűrővel! A szűrő bal oldalán a kisjelű fokozatok tápvonalát már közösíthetjük, így egyetlen szűrő is elegendő. A szűrést féltáponként is használhatjuk, de a rajz szerinti már ~90 %-os eredményt ad.

4. ábra. Helyes tápkörkialakítás elrendezése. Minimum ennyit tegyünk meg, ha jó hangminőséget szeretnénk! A 100 nF-os kondenzátorokat tegyük közel az erősítőfokozatok táplábaihoz és egymáshoz is! A teljesítményfokozattól max. pár centiméternyire akkor is tegyünk féltáponként egy-egy pár 100 uF-os elektrolitkondenzátort (LOW-ESR kivitelűt), ha távolabb vannak nagyobb értékűek is!

High end-ben közvetlen az IC táplábaira forrasszunk egy kis kondit (pl. 100 nF), vagy nagyon max. az IC-foglalatra! Ennél nagyobb távolságot már hallani a magastartomány tisztaságán. Ez a kondi fizikailag is kisméretű legyen, és X7R kerámia vagy gyors fólia kivitelű (MKP, MKT vagy MKS, próbálgassunk)! Én a kerámiára szavazok.

A szűrő lehet egy egyszerű RC- vagy LRC-szűrő (a fenti példában 10ohm+100u alkotja). Tisztán LC szűrés nem javasolt, mert kis veszteségű rezonálókört alkothat; min. 5-10 ohmot tegyünk bele! Az ellenállás megválasztásánál gondoljunk a feszültségesésre: pl. 20 mA tápáramfelvétel az OPA részéről 100 ohmon 2 V feszültségesést okoz, így ennél nagyobb ellenállásérték nem javasolt.

Ezenkívül a szűrő lehet pl. kapacitássokszorozó (capacitance multiplier), amit hely hiányában 3 db SMD alkatrészből is kialakíthatunk (pl. 1k, 1u X7R és egy kis BC tranzisztor 500 körüli vagy nagyobb bétával). Valamint a szűrő lehet több fokozatú is, vagy akár külön tápegységet is készíthetünk a kisjelű fokozat(ok) számára.

Megemlítem még, hogy a teljesítményfokozat tápkörében is érdemes zajt szűrni, min. egy RC- vagy LRC-szűrővel, vagy cap-multiplierrel, esetleg több fokozatban. Ha tápstabilizátor-IC-t használunk, azt a szűrő elé vagy a szűrőfokozatok közé tegyük, így annak zaját is kiszűrjük!

Mikor használjunk csak egy, és mikor két kondit? Nos, ha az erősítőfokozat csak kis áramot ad ki, akkor elegendő egy kondi, ha nagyobbat (terhelést hajt), akkor viszont azt ne hagyjuk fölöslegesen messzire kóricálni, míg a földről egy kondin keresztül visszatalál a megfelelő féltápba, hanem biztosítsunk számára rövid utat!

Vagyis buffert mindig két kondival hidegítsünk, esetleg hárommal: amennyiben a féltápok kondijait nem tudjuk egymáshoz is közel tenni, úgy használjuk a két táp közé helyezett kondit is. Mindezt a frekvencia függvényében gondoljuk végig: ha a buffer csak hangfrekvencián hajtja a terhelést, akkor a nagy értékű kondit tápáganként tegyük mellé (ezek egymástól is lehetnek cm-ekre, ezeknél nem kell harmadik), a kis értékűből viszont elég lehet egy darab is.
A hangszóróvezeték föld ága a legnagyobb értékű táppufferek közös pontjához térjen vissza.

Megjegyzem még, hogy az elektrolit kondenzátorok csupán néhány 100 kHz-ig működnek, fölötte induktivitásként viselkednek, így a kis értékű kerámia- vagy fóliakondenzátor semmiképp nem hagyható el. A nagy értékű kerámia- vagy fóliakondenzátorok pedig szintén nem javasoltak a nagy soros induktivitásuk, valamint mikrofóniás és antennás tulajdonságaik miatt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!