Bevezető intelmek

Aki most egy patent, tényszerű, teljeskörű útleírást vár, az jobb, ha el se kezdi olvasni ezt az egészet. Én ugyanis most voltam Ázsiában is először, tehát valószínűleg olyan alapvető dolgokra is rácsodálkozom majd, ami egy Kína-mániásnak talán evidens. Ráadásul számos egyéb fontos dolgom volt az utazás előtti napokban, ezért nem is készültem rá erre az egy hétre annyira, mint ahogyan azt illett volna. A PH stábból Eszter látott el tanácsokkal, amelyek egyébként hasznosak voltak, plusz hát nem egyedül mentem, jött Daywalker és a CHIP-től Rosta Gábor, aki már volt itt párszor, szóval úgy gondoltam, hogy majd elolvasom az útikönyvet a repülőn, a Rosta pedig szórni fogja magából a hinteket folyamatosan.

A pekingi reptér várója

Hát nem egészen így alakult, de ez nem is baj. Viszont maga az utazás ilyen rohadvány messze tényleg rettenetes. Egyébként sem vidám dolog egy napot végigutazni, pláne nem az időeltolódással és egy kommunista országon való áthaladással súlyosbítva. Mi Frankfurt-Peking-Taipei útvonalon nyomtuk, ez kettő, tíz és három órányi repülés ebben a sorrendben, bónusz átszállások. És hát adnak kedvesen párnácskát és takarót a kínai gépen, de persze nem bírtam aludni egy percet sem, szóval amikor másnap délután megérkeztünk, akkor még estig ki kellett húzni ébren, hogy a következő napon már értelmesen működjön a bioritmusunk.

Computex Hall 1

Az a helyzet, hogy a Computex elsősorban hardveres kiállítás. Az első nap persze örömmel elmentem a megnyitóra, az Acer és az Asus rendezvényére is, aztán becsületből megnéztem a kiállítási épületeket is, de semmi érdekfeszítőt nem találtam. Úgyhogy amíg a PH-Chip kettős végigdolgozta izomból a napokat, addig én egyszemélyes felfedezőcsapatot alkottam magammal és helyből nekifutottam annak, hogy behabzsolom a komplett tajvani kultúrát, mentalitást és életérzést egy hét alatt. Ez nyilván tök esélytelen volt, de arra mindenképpen elegendő, hogy egy csomó mindent megértsek, amit eddig idétlennek találtam. Szélesedett a látóköröm, na.

Esti utcakép Taipeiben

Tajvan most akkor ország, vagy gyarmat, vagy ez Thaiföld más néven, vagy mi van? Én ezekkel a kérdésekkel találkoztam az utazásom előtt, ami súlyos képet ad a hazai földrajzi ismeretek tekintetében. És amikor a FB oldalunkra kitettünk tajvani csajokat, akik a kiállításon modellkedtek, akkor is az volt a leggyakoribb olvasói komment, hogy vigyázzá', mert ezeknek tökük van. Holott nincs, nem mintha erről személyesen győződtem volna meg, hanem emberek: a tökös csajok (ladyboy) Thaiföldön vannak, nem itt. Az nem csak egy másik ország, hanem több ezer kilométerre van jelen történetünk színhelyétől. Tajvan azért kafa hely, mert a sajátos történelmi múlt miatt itt nem csak Ázsia keveredik önmagával, hanem az európai hódítások miatt kicsit talán könnyebb őket megérteni, mint egy laoszi nénit.

A sziget térképe

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!