A megvalósulás útján III.
Ugorjunk a gép hátához, a bővítőhelyek nyílásai kulturáltan, csavarosan megoldottak, van négy kivezetés vízhűtésnek azok részére, akiknek fúziós reaktort kell lehűteni a gép belsejében.
Ventilátorhely amúgy nyolc darab van, kettő a ház elején (itt vannak a fehér ledes ventik), egy alul a táp előtt, egy hátul (itt is van egy beépített sima fekete venti) és kettő a ház tetején, ahova vízhűtés radiátorát is lehet elviekben szerelni. Ezen túl még két 12cm-es hely van a ház bal oldali lemezén. Azt hiszem ennyi ventivel az is megelégszik, aki tornádót szeretne a gép belsejébe...
Nekem még új a kábelezési megoldásnál az, hogy a ház szemből nézve jobb oldalán, az tálca mögött el lehet vezetni mindent. Frappáns megoldás (MNIMH), és élvezettel néztem az ehhez kialakított gumis szélű nyílásokat a tálcán. Sok van belőlük, jól el vannak helyezve. és már ránézésre se lesz gond azzal, hogy a kábelrengeteget el tudjuk rejteni, és amiatt se kell aggódni, hogy a lemez kidörzsöli a kábeleket.
Az 400R divatosan alsó tápos elhelyezésű. Itt aztán az összeszerelésnél egy kisebb problémába is ütköztem, én ugyanis nem szerettem volna, ha a táp lentről, a ház alól szívja a levegőt. Oké, van ott egy műanyag rács, de porfogónak nem a legjobb, és hát annyira én nem szoktam a házat elhúzni, és kitakarítani alatt.
Másfelől a "régi iskola" szerint a táp kiszívja a házból a meleg levegőt, tehát a légáramot javítja a házban. Igaz, közben ugye meleg levegőt szív, dehát valamit valamiért.
Na beszerelve a HX650-est először is észrevettem, hogy a két oldalán úgy van a felirat elhelyezve, hogy mindig jól álljon, tehát "lefele" lehessen olvasni a jobb oldalát (szép trükk). Aztán meg arra jöttem rá, hogy az alaplapi 4+4 tűs csatlakozót csak a házon belül elvezetve éri el, hátul, a vezetékelési helyen elvonszolva nem. Pont két centi hiányzik... ami a "helyesen" (lentről szívó) elhelyezéssel már meg is van. Hát hurrá, ennyit arról, hogy választási lehetőségünk van, hogy helyezzük el a tápot. :D
Bekerült az alaplap, benne az i5-3570K a gyári hűtővel (erről a következő oldalon), majd a videókártya (ebből 31,5cm max. hosszúságú helyezhető a házban) és a merevlemezek.
Minden elsőre, akadálymentesen ment a már említett tápfordítgatást leszámítva. Jött a kábelek bekötése, ami megint akadálymentesen ment, a ház USB 3.0-ás portjainak hosszú csatija van, amit az újabb alaplapok támogatnak csak, de itt a dobozban ott volt az átalakító is, szóval a régebbi alaplapokon is lehet USB 3.0-ás kimenetünk.
Sajnos a két elülső venti csatlakozásai egy molexes kivezetést kaptak (felteszem a kikapcsolható LED-ek miatt kellett az átalakítás), úgyhogy hiába volt moduláris tápon, rá kellett kötnöm az egyik molexes ágat, pusztán a két venti miatt. Ahogy kötöttem be mindent, ébredtem rá, hogy az MSI Z77A-G43 (meg a G45) csak két SATA3-as csatival bír, amit én rögtön le is foglaltam két merevlemezzel. Ejj, hát az SSD opció így lehet később se biztos, hogy akkor meg fog valósulni. No mindegy...
Összeszerelve kb. ugyanazt lehet elmondani róla, mint amikor kivettem a dobozából. Sötét, hűvös, csendes (legalábbis a ház ventijei igencsak azok, és más se jön ki), nagyon masszív, és ránézésre is minőséget sugároz. Ja, és ha nem mondtam volna, sötét.
Annyira, hogy jól megvilágított hely javallott, mikor szerelni akarod, mert a belseje szívja a fényt, pláne, ha fekete alaplap és videokártya is van benne. Aztán mikor vittem a helyére, ismét áldottam a nagyszerű fogási pontját...
Konklúzió?
A Corsair Carbide 400R egy nagyon jól szerelhető, jól szellőző, igényes ház, tele van olyan ügyes kis dolgokkal, amik megkönnyítik és élvezetté teszik a gép szerelését. Nincs bánkódás a kitörten árválkodó hátsó bővítőnyílások miatt, nem kell összekötözni, elvezetgetni a ház belsejében a kábeleket, szétvágni a gyorskötözőt, mikor rájössz, hogy rossz SATA kábelt fogtál össze, és nem ér el a helyére, nem sziszegsz, mikor belenyúlsz egy sorjás furatba, mert nincs ilyen, nem káromkodsz, mikor alig hozzáférhető helyen kell csavarokkal szórakoznod, és ismét: amikor a házat mozgatni kell, fél kézzel irtó kényelmesen meg tudod csinálni.
Hogy megér ez olyan 27-30e forintot?
Őőőőő... Ha racionális akarok lenni, akkor azt mondom, hogy nem feltétlen. Húszezer alatt is már válogatni lehet a jó kis házak között (ha már Corsair, akkor 300R például, vagy a Xigmatek Midgard II), amik azért már némi anyagvastagsággal is bírnak, és nem csak a szép külsővel meg színes LED-es ventikkel akarják eladni őket.
Ha összességében nézem viszont, akkor azt kell mondjam, hogy ez a ház így ahogy van (bár inkább a honlapon látható 99$-ért) az áránál van.
Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ekkora összeget költsenek egy számítógépházra, pedig (hacsak valami ok nem lesz rá, mint az USB 3.0 megjelenése) egy ilyen ház akár 10 évig is kiszolgálhat, és nem kelletlenül nyúlsz a gépbe ez idő alatt, hanem örömmel...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
