A megvalósulás útján I.
Aztán az élet szólt, és a lista engedelmesen változott:
- nincs 300R, csak 400R raktáron.... jó 6e Ft-vel drágábban... így is messze ki volt számolva, de lejjebb adni nem akartam, hát legyen...
- nincs TX650Wv2, de van HX650, megint újabb mintegy 6e Ft pluszért... az ember nem dönt ésszerrűen, jöjjön a drágább/jobb...
- nincs i30, csak sima Freezer 13... végül lett sima 13 és 13 Pro CO (7/24-re kitalált, illetve annak reklámozott hűtő)
- a plusz költségek miatt viszont valahonnan faragni kellett... hát végül az SSD lett az áldozat.
Minden beszerezve, ott van előttem, de hivatalos vagyok ballagásra, családi programokra... kínok kínja, de minden marad a dobozában.
Végül jött az idő... de a fényképezőgép meg nincs itt. De én akkor is össze akarom rakni! Az előzetes terveimben szerepelt, hogy felrakom akkor már a gyári hűtőt, a 13-ast és a 13Pro CO-t, és letesztelem mi is a különbség közöttük. Valahol a pokolban egy jövendőlátó ezen a gondolaton harsány kacagásba tört ki...
Szóval megörökítve nem lett, de összeszereltem a gépet. Képek már csak a kész eredményről születtek, ezért elnézést, de nem bírtam a véremmel.
Corsair Carbide 400R
A saját példány:
Első ránézésre is meggyőző ház, a festése nagyon szép metál(os) fekete, de az ujjlenyomatokat nem gyűjti (feltűnően). Az anyaga vastag(abb) acéllemez, nem hajlik úgy meg az oldala, mint a CM 590-esé.
A tetejének az első része egy fogó, amit rögtön igénybe is vettem, ahogy kivettem a dobozából és a zacskójából. Ez azt hiszem a "miért nem ilyen minden ház" (a továbbiakban MNIMH) tipikus esete. Nagyon stabilan, biztosan lehet fogni (szemben azokkal a házakkal, miken hosszában van két "kapaszkodó"), igaz gyerekeknek nem ajánlott, mert összeszerelve azért a ház tömege tendál a 15 kg felé (a ház nettó tömege 9,2 kg).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!