2007 decemberében jött egy ötlet, hogy a mindenkori egy, másfél éves számítógép upgrade-emet most valami komolyabb, nagyobb dobással fogom véghezvinni. Az alapgondolat, hogy : „Most már tényleg egy prémium kategóriás PC akarok összerakni”. Bár igen nehéz volt már akkor behatárolni számomra is, tényleg mit is jelen a prémium kategória, bennem volt mégis egy kép, egy ütős, gyors, és extra halk számítógépről, ami még a szobában is szépen mutat.

Hosszasan tanulmányoztam milyen komolyabb és innentől kezdve sajnos drágább hűtési megoldások léteznek CPU-ra, milyenek a tényleg jól szellőző komoly névvel bíró házak, és minden egyéb komponens amiket nem minden sarki számítástechnikai boltban lehet megvásárolni. Akkor még csak sejtettem, hogy nem lesz egyszerű mindent beszerezni, főleg, hogy a karácsony közeledte, illetve az akkor nagyon nagy keresetnek és nagyon gyenge kínálatnak örvendő nvidia 8800GT volt számomra is a legkézenfekvőbb videó kártya típus amit a gépembe szerettem volna látni. Szerettem volna gyors és jó minőségű RAM-okat, hasonlóan jó és nagy winchester-t és nem utolsó sorban jó alaplapot.
Mivel végig a minőség állt az új gép összerakásának előterében, végig próbáltam lehetőleg márkás dolgokat beszerezni, persze kompromisszumokkal, hiszen a prémium kategória az számomra is csak „majdnem” álom maradt, bár igazából nem tudni honnantól számolják ez a minőségi szintet. Legalábbis számomra nem derült ki, ezért került idézőjelbe a majdnem szó, hiszen én úgy gondolom nem biztos hogy a legeslegdrágább cuccok a tényleg prémium kategória, innentől kezdve ez nem egy egymillió forintos gép lett amit egy jó nevű gyártó prémium PC-nek forgalmaz. De mint azt tudjuk, gép összerakásnál a határ a csillagos ég.
Én egy fix költséggel számoltam, ahhoz próbáltam tartani magam.
Kissé zavarodottan, de lassacskán letisztult képpel arra a megállapodásra jutottam magammal, hogy ha lehet mindenből tényleg legalább egy, a gyártója által is „highend” vagy prémium, besorolású terméket vegyek. Talán ez már tényleg szőrszálhasogatás, de nem nagyon akartam látni a China szót sem egyik terméken, bár ezt ma elkerülni szinte lehetetlen, úgy gondoltam a Taiwan-i vagy esetleg a tengerentúli minőségi gyártók már számomra kompromisszumok. Számomra pszihésen megnyugtató egy mondjuk Ram modulokra felszitált Made In USA felirat. Prémium ide, prémium oda, csak lett China is bőven, de lássuk miből is állt össze a gépezet.

8800GT. Az álomkártya a tuningosoknak, és minden kevesebb pénzből gépet építőnek, hiszen komoly teljesítményt nyújt egy korábbi testvéréhez képest majdnem fél áron. Kisebb fogyasztás, kevesebb hő! Nagyon fontos volt nekem. Hát a fél árból azért nem fél ár lett, mert a magyarországi üzletek a „nagyon kevés érkezett belőle” és hasonló kifogásokkal az árat is eléggé megemelték, de akkor nem volt mit tenni.
Kerestem egy gyártót, BFG Technologies. Ez egy tengerentúli cég, minőségi gyártó, minőségi termékekkel, csakhát…. Magyarországon elérhetőség a termékeikből akkor nem volt éppen lehetséges. Találtam terméket a netes áruházakban, de azok mind csak ott ragadt reklámok voltak, a BFG nem volt beszerezhető. Ahol meg volt ár, nos tényleg nem feltétlen érte volna meg a felárat a név. Összekapartam egy Gainward BLISS-t (nem kevés telefonálgatás és utánajárás után..) az Enthusiast vonalból ami a kínai gyártó rajongói kategóriája. Na gondoltam ez nem a leggagyibb lehet, és amikor a dobozt elém tették az üzletben ami nagyobb volt mint az alaplap doboza, és elém tárult a matt fekete fényezésű nyák takaró lemez, azt mondtam ez az ez kell nekem! De a többiről beszéljen a kártyáról készült fotó.
A videókari egyébként a 600/1800-as frekvenciákon működő talán gyárilag húzott szériából került ki. Azért csak talán mert valahol ez alap volt, valahol ez már a húzott kategória, itt egyszerűen a ranjongók egy jó kártyája. Szóval az amerikai gyártó videókártya álom itt szétrepült, de a minőséget szemelőtt tartva a választás jó volt., prémium ez valahol úgy ítéltem meg.

A mattfeketére színezett GAINWARD kari tetszetős darab..

Intel Core2. A húzható, nyúzható E6550 került a gép központjába, egy közel harmadáron beszerzett, extradrága, extranagy de extrahalk passzív Scythe Ninja Plus hűtővel a fém kalapján. A hűtőt internetes számtech bolt árulta, és a postaköltséggel együtt tényleg a cpu harmadát tette ki az ára. Hát, így jár az, aki minőséget és nem utolsó sorban csendet akar.

Az E6550

Azért jegyeztem meg az internetes áruházat, mert arról még nem ejtettem szót, hogy szinte az összes komponens más-más üzletből lett beszerezve. Gondolhatjátok, a karácsonyi lázban mennyi felé kellett érdeklődni, és mennyi időt vett igénybe az utánajárás. Az üzletek ilyenkor tele vannak az eladható termékekkel, nem nagyon foglalkoznak ilyen extra igényekkel, hogy ettől meg ettől a gyártótól keresem az xy terméket. Mindent eladni, ez a lényeg. Persze ez végig jellemző volt a project alatt, mindenhol ezzel kellett szembesülni. Ólcsót, olcsót, olcsót tessék. Ja, és persze gagyit. Persze nyílván abból él meg az üzlet, nem az évente egyszer eladható méregdrága hűtőbordából.

Ház. A legeslegfontosabb része szerintem a jó hűtésű gépnek és nem utolsó sorban a dizájn-nak. Legyen szép, nagy és jól szellőző, és mindemellett hosszútávra szóljon. A többi komponens úgysem lesz ilyen, ezt már a hosszú évek alatt megtapasztaltam. Időnként cserélni kell. Mivel ebben 100% biztos voltam, úgy döntöttem ezen tényleg nem spórolok. Hát nem is spóroltam, és az igen magas, a többi egyszerűbb olcsóbb ház közel háromszorosáért megvásárolt Thermaltake Bach VX –re esett a választás. Zongora fekete fényezés (tényleg úgy csillog), elől 14 (porszűrővel), hátul 12cm –eres extra halk hűtőventillátor a jó átszellőzéshez, és gyönyörű oldallapi plexilap, szükségszerűen nyitható első ajtó.
Bár a ház kiválasztása tényleg sok időt vett igénybe, rengeteg gyártói videót is végignézve, a tucatnyi gyártó felsőkategóriás termékei közül számomra a legmegfelelőbbet sikerült kiválasztanom. Ma sem vennék mást.

Itt még kábeldzsungel van

Tápegységből viszont igen. Bár az 530W-os Sinan tápegység nagyon jól teszi a dolgát, és mindemellett nagyon halk is, azért ez nem egy prémium kategória, már ha csak a felépítését is nézem, hiszen nem moduláris. A német piacon állítólag népszerű. Az alaplapi tápcsati kábele harisnyázva van, a többi sajnos nincs. Ez is az olcsóbb megoldás bizonyítéka. És, bár tényleg sok időt fordítottam a gép összeszerelésére, hogy minőségi munkát végezzek, a harisnyázás egyenlőre a többi kábelen elmaradt. Sokaknak ez is csak maximalizmusnak tűnhet, azért itt megjegyzem, hogy a prémium kategória elérését az összeépítés minőségére is értem. Ragaszkodtam is ehhez.

Winchesternek egy Samsung 500GB-os SATA-s megoldást választottam. Itt tényleg nem volt képben, hogy a szintén sok gyártó közül mi lehet a felső kategória. Persze tudjuk mi az, ha PL. a Raptorokra gondolunk, és egyéb gyártók maximális igényeket kielégítő termékekre, de itt megint képbe került a költség -hatékonyság-észerűség hármas. Maradt a Samu. Itt jegyzem meg, nem szeretem a Samsung nevet, bár ez a vinyó eddig tökéletes, nekem ez a név még mindig egy tömegcikkgyártó távolkeleti cég. Persze közben nyílván kinőtte magát. Nem túl kedves számomra, de legalább nagy!

Alaplap. A lelke a vasnak, egy olyan ésszerűen megválasztandó komponens amit nem szivesen cserélget az ember fia. Én ABIT párti vagyok, mindig is az voltam. Egészen pontosan a soft menü megjelenése után pedig már csak ABIT alaplapot voltam hajlandó venni. Tudom, van mostmár szinte minden BIOS-ban tuning opció, lehet jobb is több is mint az ABIT-okban, de csak ők találták ezt ki, bárhonnan is nézzük. Én meg szeretek tuningolni, ha nem is extrém módon, de a többletet azt kihasználom. Így is lett, a proci 3GhZ-re lett belőve, nagyon csekély feszkóemeléssel, és még mindig passzív hűtéssel. IP35, az akkori erős középfelső mezőny jeles tagja, Silent OTES hűtéssel. Szép.

Az alaplap behelyezése után

Mikor a GEIL DDR2 Ultra Dual Channel Kit-et megláttam egy üzletben, rögtön ide vele érzés fogott el. Végre egy amerikai gyártó, és végre egy brutálisan jól kinéző gyári fémsapkával ellátott tuning ram. A kit 2db 1GB-os modult tartalmaz, izléses csomagolásban. A gyártó honlapját már csak a vásárlás után néztem át, de megnyugodtam.

De szép színed van...

Ramok a helyükön

Tulajdonképpen egy sata-s DVD iró beszerzése után elérkeztem a cikkben szereplő alkatrészekből összeállított álomgép összeszereléséhez. Minden eddigi PC-met magam szereltem össze, és mindig figyeltem a részletekre. Itt sem tettem másként , csak itt talán még nagyobb izgalommal álltam a dolog elé.
Mikor a Thermaltake ház kikerült a dobozából, már akkor világos volt számomra, hogy itt valami nagyon komoly terméket sikerült beszerezni. Az, hogy a gyártó még egy szarvasbőr törlőkendőt is mellékel a lakk-fekete fényezés megóvására és, hogy a mindenféle rögzítéshez használatos csavarok mellet a hangtompító gumi szilentekből sem szűkölködik az apróanyagok tasakja, megnyugtató volt számomra. Prémium kategória, nagyon magas minőségű aluminium belsővel, sehol egy sorja, sehol egy eldolgozatlan felület. A ház szerelhetősége pedig maga a csoda. A winchester keret kiemelhető, és egyetlen mozdulattal a sínre tolva bepattan a helyére. Ezt egy csavarral is rögzíthetjük később.

A winchester a keretben. Az esetleges rezonanciát gumiszilentek csillapítják.

Minden csavart kézzel lehet meghúzni, kivéve a merevlemez csavarját. Aki szerelt már össze gépeket, tudja, milyen vesződés a kábelezés elvezetése, ha nem megfelelő a tervezés. Ennél a háznál lehetőség volt olyan mértékben eltüntetni a kábeleket a nagy hely miatt, hogy szinte tényleg csak a tápból kijövő kábeleket lehet látni. Ahol lehetőség volt, kis kétoldalú ragasztóval ellátott kötegelő talpal a kábeleket nagyon szépen odalehet erősíteni a ház részeihez. A talpak nem tartozékok, ezeket külön lehet beszerezni. Ajánlom másnak is aki a kábeldzsungelt eltüntetni kívánja.

Az 5,25"-ös rekeszek mögött elhelyezett kábel egy jó lehetőség a szellős képhez.

Az elektronikai cikkeket forgalmazó üzletekben beszerezhető kötegelő talp, remek szolgálatot tesz a kábelezés rögzítésére.

A gondosan kivitelezett kábelezés után hasonló képet kaphatunk. egy jól kábelezett gépben szabadabban áramlik át a levegő, ezért a hűtés is sokkal jobb.

Mivel kis modding hajlam is volt bennem, egy kék fénycsövet tettem a gép aljára, gondoltam ez még nem egy elcsépelt dolog, ennyi jár a ház dizánjához. Jól is mutat, a képen látható az eredmény.

A kék fénycső diszkréten megvilágítja a gravírozott ház oldalát, és a benne lévő komponenseket.

A brutális méretű CPU hűtő jókora helyet foglal a házban, de bőven elfér, ennek még a ház vásárlása előtt utána olvastam mi is a helyigénye ennek a hűtőnek. Nem mindenféle házban fér el, csak a szélesebbekben.

A Ninja még a dobozban lapul, ám hamarosan forrófejű kollégáját kell csillapítania.

Alkarerősítő CPU hűtő. Remek darab..

A Scythe a házban megindító látvány.

A videókari GAINWARD felírata is a plexioldalú házakhoz igazodva nagyon jól kifejezi, hogy itt valami tényleg a dizájn-ra adó gépépítőknek lett így elkészítve. Mutassuk meg mink is van a gépben! A fotókon az összeszerelés fázisai láthatók, és azok a részletek amik megmutatják, tényleg milyen ésszerűen megtervezett házról van szó.

Összeállt a vas..

Miden a helyére került, jöhet az indítás. A gyárilag 2.33Ghz-en működő proci és az alapból 333MhZ-re belőtt RAM sebesség (nem asszinkron módban) nem sokáig maradt ezen az értéken. Szem előtt tartva a passzív hűtést, csekély feszkó emeléssel a CPU egészen 3GhZ-ig volt minden gond nélkül felemelhető. Ezek a procik magasabb órajellel is elmennek, de ahhoz egy magasabb vcore feszkó emelés és már komolyabb esetleg ventillátorral ellátott hűtés kellhet. Bár a Scythe-hez adnak egy 12cm-es ventit, én maradtam a legesleghalkabb és lehetőleg húzott proci párosnál. Szinte biztos, hogy kilehetne még csikarni 100-200 MhZ plusz-t ha elfogadjuk, hogy nagyobb hőtermelést fog eredményezni a vcore emelése. A memóriák 430MhZ-es bus sebességgével, és az 1720MhZ-es FSB-vel a gép stabilan halkan és gyorsan teszi a dolgát. Később lehet megnézem valóban mit lehet kihozni ebből a prociból, hiszen a neten lehet olvasni ettől jóval magasabb órajeleket is, és biztosan lehűtené kellőképpen is a hatalmas borda+venti kombó a procit, egyenlőre így marad minden.

A videókari a melegedést figyelembevéve kezdi el gyorsabban pörgetni a ventillátorát. Talán egyetlen gyenge pontja a gépnek, hiszen erre elkelne egy nagyobb és sokkal halkabb hűtés, ám ott a cpu hűtő árával kell majd számolni. Ez még a terveben szerepel nálam. Sajnos akkor viszont a szép matt-fekete védőrácsnak mennie kell a nyákról.
A gép atomstabilan, halkan és gyorsan teszi a dolgát. Megnyugtató látványt nyújt kívülről, belűről a példásan elkészített ház, a szerényen megbúvó kék fénycső ami szépen megvilágítja a gyártó plexilapba gravírozott nevét. A hatalmas cpu hűtőborda minden érdeklődő szemét odavonza, és bólogatva jegyzik meg, hogy „ez aztán szép nagy”. A ház elején lévő 14cm-es venti porszűrője tényleg szűri a port, nem csak viccből lett odatéve. Időszakonként egy mozdulattal kiemelhető és tisztítás után visszarakható a helyére. Megnyugtató, hogy az alaplap bőven kitarthat akár hosszabb ideig is, hiszen 4 magos procikat is képes fogadni, és a videókari cseréje sem szab határt a későbbi upgrade-nek.
Prémium ide, prémium oda, ez egy viszonylag kevesebb költséggel járó, jól átgondolt építés eredménye, ami mindenképpen hosszabb távú befektetést jelent, legalábbis a drágább komponenseket illetően. Az árakról szándékosan nem írtam, de nagyjából mésfélszeres árból lehetett kihozni, mint ha csak egy olcsó összeállítást terveztem volna, hasonló sebesség eléréséhez. Olcsóbb ház, jóval olcsób, esetleg gyári Intel hűtő, olcsó alaplap-videókari párosítás. De ugye olcsó húsnak….

Hangulatos PC az esti órákhoz..