Ételek, éjszakai élet, búcsúzás
Koreában mindenki rizst eszik, ezt gondolom, nem kell részletezni. Mi is rizst ettünk, illetve a kötelező kiegészítőket, húsokat. Valakinek bejön a koreai konyha, valakinek nem. Ki kell próbálni, és utána eldönteni, hogy akarja-e az ember, vagy nem.
Mi megegyeztünk abban, hogy maradunk az európai kajánál. Azonban Koreában az a bizonyos aranyíves gyorsétterem sem ugyanolyan. Más íze van a hamburgernek, más íze van a pizzának, olyan koreai. Vannak finom koreai ételek, amiket helyben készítenek, tudnak finomak lenni, de van olyan is, amire elég ránézni. Ezt mindenki eldönti, hogy érdemes-e megkóstolni.
Ami érdekes, az az árazás. A helyben készült koreai ételeket rendkívül olcsón adják, konkrétan átszámolva olyan 5-6.000 HUF-ból 3 fő megvacsorázhat, és ebben már benne van a fejenkénti 1-2 sör. A pizza viszont nagyon drága, egy alap pizza is 5.000 HUF, és ráadásul az íze sem olyan, amihez hozzá van szokva az ember. A hamburgerek is drágábbak, nem véletlenül: Koreában egyél hazai ízeket! És ez így van rendjén.
Ki éhes?
Volt szerencsénk belekóstolni az éjszakai életbe is Szöulban. Már előtte jóval megérdeklődtük, melyik a legéletteljesebb környék este 10 után. Cetlire fel is írattuk, hiszen nekünk minden név egyforma, azt mégsem mondhatom a taxisnak, hogy odavigyen, ahol a kis ház pálcikaember hóember nevű hely van. Taxis vágta a szitut, kirakott minket a nyüzsgő tömeg közepére (persze vészvillogóval, be a sétálóutca közepébe).
Szöul elég menő helyére kerültünk, a belváros, vagy, ahogy nevezik, a Downtown fiataljai mindenhol ott voltak. Igyunk egyet; kocsma kinéz, bemegy, sört megrendel, iszunk. Sikerült találni két fiatalt, adtak névjegykártyát, hogy ha akarunk, menjünk el másnap az edzőtermükbe nyugodtan.
A belváros nagyon szép volt, látszott a környéken, hogy fejlett ország, igényes volt minden, és az emberek is ennek megfelelően viselkedtek. Nagyon jól éreztük magunkat, ennek megfelelően hamar eltelt a két nap, és várt minket a munka hétfőn Deajeonban.
Csütörtöki napon indultunk vissza délután, szokásos taxi és busz kombóval irány a reptér, becsekkolás, utolsó visszatekintés, és irány Magyarország.
Ide még visszajövünk!
Köszönöm mindenki figyelmét. Tekintsetek el a hibáktól, első cikkem, remélem élveztétek. Kérdezni ér!
