Tesztüzem
Lemerülve érkezett, úgyhogy az első screenshotok töltés közben készültek. A Blitzwolf órája óta mindig kimelegszek kicsit, ha valami drágább készülékem nem kapcsol be elsőre, de szerencsére ez csak lemerült.
Annyiban sajnos gyengélkedni fog a bemutatóm, hogy nem fogom tudni részleteiben kiemelni, hogy mi az a pár apróság, amit a Cubot moddolt a rendszerbe, mert most találkoztam először 5.1-gyel. Aki látta már, az tudni fogja, mik az új funkciók, aki meg nem, annak meg tök mindegy, úgyis új kezelőfelületet lát.
A bekapcsolás lényegesen gyorsabb, mint az eddigi készülékeimnél, ugyanígy a reboot is gyorsan megvan. Az új rendszer meglepően sok izgalmat rejtett számomra, nagyon szimpatikus a Lollipop. Az első pár érdeklődő pöccintés után körbejártam az egész rendszert, és egészen elégedett voltam, mivel a nyolcmagos chipset után nem teljesít ilyen dolgokban rosszul a sokkal gyengébb négymagos sem.
A beállítások között érdekes dolgokat találni (lásd screenshotok majd lentebb), például a Miravision megjelenítést javító funkció, az értesítési LED moddolhatósága, vagy a gesztusérzékelés, mely szintén állítható. Ez utóbbi funkció az idő 99%-ában tök jól működik, de néha előfordult, hogy nem ébredt fel a telefon duplatapira. Ettől eltekintve is kicsit bugos a rendszernek az a része, de azért működik. Majd kijavítják. Ezt a feltételezést arra alapozom, hogy bekapcsoláskor rögtön várt egy egyhetes, 70 megás frissítés, szóval azért foglalkoznak néha a készülékkel.
Egy kicsit elvesztem az új rendszerben, meg a sok funkcióban, aztán elkezdtem teletömni applikációkkal, és jól belakni a rendszert, hátha meg tudom akasztani valamivel annyira, hogy maradjak a THL 5000-nél. Nem akarok "najóegyefene" döntést hozni, biztos telefonváltást akarok. Jön tehát a fényerő. Akárhová viszem, jól látni a tartalmat (úgy értem, nagyon jól), az IPS kijelző teszi a dolgát, és a kép minőségére sem lehet egy szavam sem.
A színek élénkek, dinamikusak, ezzel a résszel is elégedett vagyok. Azzal már kicsit kevésbé, hogy ez sem veszi le tényleg minimumra a fényerőt full sötétben sem, így nagyban hozzátesz ahhoz, hogy egy nagyobb adag LSD-nek megfelelő mennyiségű indokolatlan hallucináció szórakoztasson éjjel, ha meg akarom nézni az időt. Kétszer fordult eddig elő, hogy csíkszemekkel felébredtem, és tudni szerettem volna, hogy mennyit aludhatok még, de kiégette a fél retinámat, és most 2 dioptriával erősebb a szemüvegem. Viccet félretéve nem ilyen durva a jelenség, csak a szokásos.
A képernyőről jutott eszembe, hogy mivel nagyon tetszett, hogy az előlapi üveg a szélekig ér, és enyhe lekerekítése is van, szerettem volna ezt gyári állapotában megőrizni, és fel akartam rakni a fóliát, amit mellékeltek, itt viszont a kínai ipar újabb remekébe botlottam. Legközelebb, ha költséghatékony megoldás kell, őket kérdezzétek.
A védőfólia kisebb, mint az előlapi üveg. Nem csak, hogy fent nem takar mindent, meg a lenti kapacitív gombokat, még csak nem is elég széles. Először azt hittem, téves fólia, véletlen került a dobozba. Aztán rájöttem, hogy ez csak azt a részét védi a kijelzőnek, ahol képet is ad, tehát az üveg széleit, tetejét, meg alját összebarmolhatom nyugodtan, a fólia csak a "képes" részt védi. Most már tényleg milliomodjára is újat mutattak a kínaiak. Megint fejet hajtok előttük.
A következő, amit kipróbáltam, a GPS volt. Buszon jutott eszembe, hogy még egy kicsit takar is a tető, ha így működik, akkor nem lehet vele bajom. Másodperceken belül megtalált, és teljesen jó pontossággal követte az útvonalamat hazáig, ezt több alkalommal is kipróbáltam. Pedig még a Google Maps wifi-keresős funkcióját sem kapcsoltam be, hogy pontosítsa magát.
Ezek után jött a multimédia. Tudni kell, hogy a THL 5000 nagyon gagyin szól fülessel, nem sok értelmes hangzást lehet kihozni belőle sajnos, így nagyon kíváncsi voltam, hogy ez mit tud. Az tény, hogy ez még mindig nem audiofileknek való cucc, de sokkal-sokkal jobb, mint a THL. Van szabadság, élet, hangzás a zenében, úgyhogy megelégedéssel kapcsoltam ki a zenelejátszót néhány szám után.
A hátlapi hangszóró érezhetően magas központú, ne számítsunk élvezhető zenehallgatásra róla. Nem túl hangos egyébként sem, olyan megteszi kategória. Már tökre kezdtem megnyugodni, hogy megvan az új kedvenc, amikor elérkezett az a pillanat, amitől a legjobban tartottam. Üzemidő és kamera.
A kamera alapból 13 megapixeles ugye, a 16 megapixel csak interpolált érték. Ennek megfelelően hasonló teljesítményt vártam el, mint amit a THL produkál. Nappali fényviszonyok mellett (különösen kültéren) ezt szépen hozza is, de ahogy beltérre érek, és valami nincs kellően megvilágítva, netán homály uralkodik a teremben, olyan zajosak lesznek a képek, hogy visszatértek az éjjel szerzett hallucinációim a sok színes is pixel láttán. Más bajom nincs vele igazából, csak ez az egy: indokolatlanul zajosak a képek a legkisebb fényhiányra is.
Mivel a bloghoz rengeteg képet szoktam készíteni, így ez egy sarkalatos pontja a teszteknek nálam, és rettentően letört a dolog. Végső soron már csak az üzemidőben bíztam, hátha az annyira jó lesz, hogy kiegyezek a kamerával, de sajnos az sem teljesített annyira kiemelkedően jól, ahogyan én szerettem volna.
Mint kiderült, ez szinte biztosan nem az akksi hibája, hanem az optimalizálatlan rendszeré, ugyanis összesítésben a rendszer szerint a készenléti állapotban jelentős százalékokkal több energia megy el, mint a bekapcsolt képernyős állapotban összesen.
Ha azt nézzük, hogy durván 4-4,5 órás Screen On Time hozható ki egy töltésből (Facebook, Messenger, sok 4G netezés egész nap + pár hívás), és ennél többet megeszik a készenléti állapot, akkor világos, hogy az akksi nagyon is jól bírná a terhelést, de a rendszer rémesen sokat eszik. Nem tudom, hogy ilyen tekintetben számíthatunk-e rendszerfrissítésre, de ha megkapná, simán teljesíthetne 5 óra kijelzőidő fölött is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
