Bevezető, a teszt

Bevezető

Ha nem is töretlen intenzitással, de soha ki nem pusztítható módon igazi örökzöld téma a PC-s játék témában a CPU-k és a VGA-k viszonya, népszerű nevén a "kihajtja-e?" kérdéskör.
Anélkül, hogy részletes történeti áttekintésbe mennék, a témakör érdekessége az utolsó nagy "csapást" 2008 végén szenvedte, amikor azt Intel piacra dobta a Nehalem mikroarchitektúrára épülő processzorait. A 4 processzormag és a memóriavezérlő beintegrálása a processzorba adott pillanatban megoldotta az utolsó platform oldali problémákat is az Intel világban - elég volt egy "kórájhetet" betenni a PC-be, és a CPU-limitáció fogalmát el lehetett felejteni.

A téma természetesen továbbra is érdekes volt azok számára, akik kevesebb pénzből óhajtottak CPU-t vásárolni, de az univerzális (és nem elérhetetlen, ld. i7-920 és i5-750) megoldás megszületése a kérdést csaknem eltüntette a tesztoldalak radarjáról, és a fórumokban időnként fellángoló vitákat is alaposan tompította.

Ugorjunk 4 évet az időben. CPU téren itt van nekünk az i7-3770k, az AMD oldal pedig, bár sokat lefaragott akkori irdatlan hátrányból, még mindig jól látható lemaradásban van. Nem tűnik rossz közelítésnek, ha azt mondjuk, hogy az i7-3770k maximum 1.5-szer gyorsabb, mint az i7-965 - azaz CPU oldalon 4 év alatt nagyjából 50%-kal vagyunk előrébb. (megjegyzés: az i7-3960X elvi síkon gyorsabb, de gyakorlatban inkább az Ivy Bridge alapú 3770k magasabb IPC-je érvényesül, mint a 3960X kettővel több processzormagja.)

Ezzel szemben a GPU-knál drasztikusan más a helyzet - 2008-ban volt nekünk a GT200 (GTX 285) és az RV770 (HD 4890), most pedig 3 generációval előrébb tartunk, és a jelenlegi csúcsot a GK104 (GTX 680) és a Tahiti (HD 7970) képviseli. A nyers sebesség növekedése 4 év alatt közel 3-szoros - azaz 200%-kal több.

Gyakorlatra lefordítva, ha egy játék 2008-ban 30 fps sebességgel futott, és a CPU pontosan kihajtotta a VGA-t, akkor ez a mostani hardvereken 45 fps-t tudna felmutatni, teljesen CPU-limitáltan, míg a VGA 90 fps-re lenne képes. Ez bizony nem hangzik túl jól.

Van azonban a kérdésnek még egy aspektusa - vajon az elmúlt 4 évben mennyit változott a játékok hardver-igénye? Közismert tény, hogy a mai PC-s játékok többsége konzolos gyökerekkel rendelkezik, és a magas teljesítmény-igényű effektek jellemzően a stúdiók "jóindulatán" múlva, utólag kerülnek be a sokkal erősebb hardverek megizzasztása érdekében - ami igencsak nehezen követhetővé teszi, hogy vajon a CPU-igény és a VGA-igény növekedése hogyan viszonyul egymáshoz. Ezen teszt azt próbálja kideríteni, hogy 2012 végén hogy áll a "kihajtás" kérdésköre.

A harcban résztvevő felek

A teszt módszere és eszközei

A CPU-VGA viszonylat tesztelésekor két fontos kérdést kell előre eldönteni: az egyik a használni kívánt hardverek köre, a másik pedig a játékokban használandó beállítások szintje.

A hardverek terén az ideális helyzet a minél több CPU, és lehetőleg minél több VGA használata. Sajnos, ezen a téren erős kötöttségekkel rendelkezem - 2-3 VGA-t talán még sikerült volna beszerezni, de a különféle CPU-k (és alaplapok) felsorakoztatása meghaladja a lehetőségeimet. Ezért ezen teszt keretében az egyszerű házimódszernél maradtam: a CPU tudását többféle órajelen mértem meg, egy VGA mellett, és az eredmények ismeretében döntöttem arról, hogy érdemes-e megírni a cikket. Az derült ki, hogy nagyon is - a konklúziók helyenként engem is alaposan megleptek.

A játékok beállításai terén az a nagy kérdés, hogy a normál játszható beállításokat érdemes-e vizsgálni, vagy célszerűbb a CPU tudására kihegyezni a tesztet, azaz alacsonyabb felbontásban és a kizárólag VGA-t igénylő effektek lekapcsolása után érdemes mérni. Itt az első megoldást választottam, de elképzelhető, hogy a jövőben a másik szemszögből is megvizsgálom a kérdést.

A fenti elmélet így fordul le gyakorlatra:

Látható, hogy 3 különböző CPU-beállítással mértem, amelyek nagyjából 20%-os (egész pontosan 22.2%-os és 21.2%-os) lépésekben követik egymást. Eredetileg gondolkodtam egy 4. mérési ponton is (mind a 2.2 GHz, mind a 4.8 GHz megfordult a fejemben), de a 3 méréssor eredményeinek megvizsgálása után már látszott, hogy a további mérési pontok új információval nem gazdagítanák az elemzést (azért 1-2 kontroll mérésre sor került, hogy biztos legyek benne :) ).

A táblázatban a VGA-nál feltüntetett zárójeles értékek talán igényelnek kis magyarázatot: a GTX 660 Ti a Boost technológiának köszönhetően nem a névleges 915 MHz-es, hanem a "boostolt" 980 MHz-es órajelen ketyeg, ill. a videomemória órajele fizikailag 1502 MHz, az effektív órajel pedig a gDDR5-ös lapkák esetében ennek négyszerese.

A tesztben használt játékok (zárójelben a méréshez használt terület vagy benchmark):
- Battlefield 3 (Uprising)
- Borderlands 2 (Fink’s Slaughterhouse)
- Crysis Warhead (From Hell’s Heart)
- Far Cry 3 (Wanted Dead)
- F1 2012 (Austin - beépített benchmark)
- Sniper Elite V2 (önálló benchmark)
- Saints Row: The Third (We're Going to Need Guns)
- Unigine Heaven 3.0 (beépített benchmark)

A mérések a következőképpen készültek:
- A CPU és a videókártya által nyújtott teljesítményt minden esetben a FRAPS mérte.
- Az átlagos fps értékek a FRAPS által mért átlag fps átvételével keletkeztek.
- A minimum fps-ek a FRAPS által mért képkocka renderelési időkből egy statisztikai alapú módszer használatával állnak elő. A módszer előnye a FRAPS által adott minimum fps-ekhez képest, hogy kiküszöböli az egyszeri fps eséseket (pl. egy rosszkor felbukkanó HDD művelet miatt), és kimutatja a microstutteringet és a hasonló fps fluktuációs problémákat.
- Minden tesztfutam háromszor került lemérésre, és a grafikonokra a három mérés átlaga került. Ha a három mérésből valamelyik feltűnő eltérést mutat, akkor ott az egész mérés ismétlése szükséges – ezen teszt során ilyen eset nem fordult elő.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!