Tényezők / feszültségek
Ha összeállt a gépünk, minden össze van szerelve, és minden szépen működik, akkor benézhetünk a bios-ba, ahol sok ismerős és sok új dologgal is találkozhatunk.
Alapvető dolog, hogy az alaplapunkhoz érdemes a legfrissebb bios-t feltennünk. A különböző verziók tulajdonságairól mindenki érdeklődjön a deszkája topikjában, illetve a gyártó honlapján! Olyan is előfordulhat, hogy az alaplap régebbi bios-szal kerül ki a gyártósorról, és emiatt nem kezeli rendesen a legújabb procikat. Elvileg így is fel kéne ismernie a procit, és működnie is kéne, de a legtöbb beállítás le lenne korlátozva. Ezen egy bios-frssítés gyorsan segít, és mehetünk is tovább. Alapvető bios-beállításokkal nem foglalkozom, inkább csak a tuningra koncentrálok. A példaként egy 920 procit és 1600MHz-es memóriát fogok használni. Más procikkal is ugyanaz minden, csak a beállítható CPU szorzó magasabb.
Az egész nagyon egyszerű, gyakorlatilag 4 féle szorzót és 3 féle feszültséget kell állítani, valamint pár egyszerű szabályt kell betartani. Az egyes gyártóknál vannak elnevezésbeli különbségek, de egy kis logikával és az alapértékekből következtetve mindent ki lehet találni.
Az első lényeges dolog, hogy itt már megszűnt az FSB, helyette BCLK van. A szerepe tuningban kb. ugyanannyi, mint az FSB-nek volt Core2 érában. Ezt is növelni kell, csak itt több dolog is függ tőle, nem csak a proci és a ramok órajele. Az alapbeállítás 133 MHz.
A proci órajele a BCLK és a prociszorzó (CPU multiplier) szorzatából adódik ki. Alapbeállítás 133*20=2666 MHz. A szorzót 12-től 20-ig állíthatjuk. Ez az egyetlen szorzó, ami teljesen független a többitől. Egy másik új i7 funkció, a "Turbo Mode", ami lehetőséget ad még egy + szorzó használatára, tehát a maximum 21 lesz. Ezt a funkciót külön kell engedélyezni. Eredetileg ez úgy lett kitalálva, hogy azokhoz a programokhoz lett volna használható, amik csak 1 magot tudnak kihasználni, és ilyenkor az alaplap automatikusan megemelte volna annak a magnak a szorzóját, amin a program fut. De szerencsére az alaplapgyártók lehetővé tették, hogy mind a 4 mag használható legyen Turbo Mode-ban.
A memória órajele a BCLK és memóriaszorzó (memory multiplier) szorzatából adódik ki. Alapbeállítás 133*8=1066 MHz. A szorzót 6-tól 18-ig állíthatjuk, kettes lépésekben. Sajnos itt a páros szorzók miatt kevés variáció jöhet szóba, főleg magasabb BCLK-val. (De erről majd később……)
Egy új fogalom az Uncore (UCLK). Nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy ez mit jelent, de fontos szerepe van. A Level 3 cache-sel, a QPI-vel és a memóriával van szoros kapcsolatban. Az Uncore órajele a BCLK és az Uncore-szorzó (Uncore multiplier) szorzatából adódik ki, alapbeállítás 133*16=2133 MHz. A szorzót 12-től 30-ig állíthatjuk, egyesével. Itt van egy nagyon fontos szabály, alapon és tuningnál is az Uncore órajelének legalább a duplájának kell lennie, mint a memória órajelének. Ebből következik, hogy az Uncore-szórzó legyen legalább 2x akkora, mint a memóriaszorzó! Ebben az új X58 rendszerben a memória sebességét nem csak a memória órajel és az időzítés, hanem inkább az Uncore sebessége határozza meg. Minél nagyobb az Uncore, annál nagyobb memória sebességet érhetünk el. Tapasztalatból mondom, hogy az időzítés állítása szinte alig jelent valamennyi + sebességet, de 200-300 MHz Uncore többlettel már jelentős a növekedés. (A szükséges Uncore mértékéről később lesz szó részletesen.)
Másik új fogalom a QPI Link. Ezt sem tudom pontosan megfogalmazni, tulajdonképpen a rendszer sávszélességét határozza meg. Ennek is van lényeges szerepe. A QPI Link órajele a BCLK és a QPI Link-szorzó (QPI Link multiplier) szorzatából adódik ki. Alapbeállítás 133*36=4800 MHz, a választható szorzók: 36, 44 és 48. A monitorozó programok az előbb kiszámolt érték felét mutatják, ez a mértékegységekből adódik. A két nagyobb szorzónak nincs előnye, tuning esetén bizonyos BCLK fölött nem is működnek, ezért tegyük rögtön 36-ra. Itt is van egy fontos szabály, a QPI Link órajele legyen minimum a duplája az Uncore órajelének, tehát a szorzókra is ugyanez vonatkozik. (Gyakorlatilag normális tuningnál ez így is lesz, mert a QPI Link szorzót 36-on fogjuk használni, az Uncore szorzót pedig 16-17-18 körül.) A QPI Link elméleti maximuma a felezett érték alapján 4GHz, tehát a 36-os szorzóval maximum 221 BCLK-ig mehetünk el.
(Ennél magasabbra csak felsőkategóriás lapok képesek, viszonylag nagy feszültségekkel. A középkategóriás lapok nagyrésze megáll 210 BCLK környékén, innentől vagy sehogy, vagy csak nagymértékű feszültségemeléssel lehet továbblépni. Ez 24/7-es tuninghoz már bőven sok, nem is foglalkozunk vele. Gondoljunk csak bele, 200 BCLK esetén 21-es szorzóval már 4,2GHz proci órajelnél tartunk, ami már mindenhez maximálisan elegendő.)
Az alábbi táblázat tartalmazza a lehetséges beállításokat 130 BCLK-tól 220BCLK-ig. Nem szerepel benne az összes lehetséges érték, mivel a túl kicsi és túl nagy szorzókkal nem érdemes foglalkozni. (A QPI Link oszlopoknál a felezett érték szerepel.)
nagyításhoz kattints a képre
Még egy érdekes dolog, a Hyper Threading (HT), ami szintén az i7 egyik hasznos funkciója. Ez lehetővé teszi, hogy minden natív mag két szálon tudjon dolgozni, tehát virtuálisan 8 processzormagunk lesz. Ezt a funkciót is külön kell bekapcsolni a bios-ban. A sok magot támogató professzionális programok esetében nagyon hasznos lehet. Azonban tesztek alapján kiderül, hogy a HT használata esetén a procinak több feszültségre van szüksége ugyanazon az órajelen, de ez érthető is, mivel a processzor így gyorsabban tud dolgozni.
Feszültségek terén csupán három dologgal kell foglalkoznunk. (Én most Gigabyte-os elnevezéseket használok, ezeket más gyártóknál kicsit máshogy nevezhetik. Hasonlóak, de nem ugyanazok.) Egyik a proci feszültség (CPU Vcore), másik a memória feszültség (DRAM Voltage), harmadik a QPI/VTT feszültség (QPI/VTT Voltage,ugyanez ASUS-nál QDI/DRAM voltage) . Fontos dolog, hogy normális alaplapoknál 190-200 BCLK-ig semmilyen más feszültséget nem kell emelni! Bőven elegendőek az alap beállítások. Egyébként alap dolog, hogy tuningnál semmit sem hagyunk "Auto" beállításon, mindent állítsunk be manuálisan fix értékre, nehogy az alaplap magától fölöslegesen túlfeszelje őket.
A CPU feszültsége értelem szerűen a processzor órajelének emeléséhez szükséges. Hogy egy adott órajelhez mekkora feszültség szükséges, ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia, mivel ez minden procinál más és más. Az i7 prociknál megszűnt az egyértelmű VID (alapfeszültség) fogalma. Alap órajelen (133*20), default bios-beállításoknál lehet megnézni, hogy a lap mekkora feszültséget állít be, de ez attól is függ, hogy be van-e kapcsolva a HT és Turbo Mode.
A proci feszültségéhez kapcsolódik egy lényeges dolog, a Load Line Calibration (LLC). Ez általában már minden gyártó alaplapjában megtalálható, arra szolgál, hogy csökkentse a terhelés alatti feszültségcsökkenés (vdrop). Ez azt jelenti, hogy erős igénybevétel esetén a processzor nem kapja meg azt a feszültséget, amit a bios-ban beállítunk, csak annál kevesebbet. A vdrop mértéke gyártónként és alaplaponként különbözik, és az LLC hatékonysága is. (ASUS lapoknál rendszerint LLC-vel a proci pontosan megkapja a bios-ban beállított feszültséget, esetenként egy hajszállal többet is. Gigabyte lapokban még LLC-vel is van egy kis vdrop.) Megoszlanak a vélemények, hogy érdemes-e használni ezt a funkciót, mivel van egy kis hatránya. Röviden annyi, hogy a terhelés megszűnésekor egy pillanatra a proci kaphat a beállítottnál "jóval" nagyobb feszültséget is. Ez a jelenség LLC nélkül is megvan, de csak kisebb mértékben jelentkezik. Általános vélemény szerint kisebb feszültség esetén kockázat nélkül használható (kb 1,3V-ig), fölötte már nem ajánlatos. Egyébként pedig egy egyszerű méréssel (CPU-Z programmal) meg tudjuk nézni, hogy mekkora a drop mértéke, ez nagyjából konstans érték, így ezután ezt bele tudjuk kalkulálni a bios-ban beállított feszültségbe. Ide kapcsolódik 3 elnevezés, amit a továbbiakban fogok használni:
bios fesz: az a CPU feszültség, amit a bios-ban beállítunk
idle fesz: az a CPU feszültség, amit a proci üresjáratban (terhelés nélkül) kap meg
load fesz: az a CPU feszültség, amit a proci teljes terhelés alatt kap meg
Ezek mérésére használjuk a CPU-Z programot!
Általában alapfeszen a 920 procik 3,4-3,5 GHz-ig mennek, efölött már emelni kell a proci feszültségét. Az átlagot tekintve a C0 procik 3,8 GHz-ig húzhatók 1,3V load feszültséggel, a D0 procik pedig akár 4 GHz fölé is tornázhatók. Még egyszer mondom, "ugyanolyan" procik között is lehet akár 0,1V-os eltérés! Az Intel által meghatározott abszolút maximális feszültség 1,55V, de ennek a közelébe se menjünk léghűtéssel, mert képtelenség lehűteni. 24/7-es tuning esetén 1,4V bios feszültségig menjünk el (ez kb 1,33-1,37V load feszültség lesz alaplaptól és vdrop-tól függően), komoly terhelés alatt már így is 75-80 fok körül lesz a maghőmérséklet. Efölé semmiképp sem hagyjuk emelkedni, mert hosszabb távon a magas hőfok nem tesz jót a procinak! Mégegy támpont, a jobbfajta D0-ás 920-ak 1,20-1,25V load fesz között tudják a 4GHz-et.
Saját véleményem szerint a procit 3,6-3,8 GHz-ig érdemes húzni, így már bőven elegendő a teljesítmény (a brutál VGA-k kihajtásához is), nem melegszik nagyon, nem fogyaszt sokat, és ez még kellemes, kímélő feszekkel megvalósítható.
A memória feszültsége nyilvánvalóan a memória órajelének emeléséhez kell. Az alapbeállítás az 1,5V, ez a JEDEC szabvány. (Ilyenkor persze a memória még csak 1066 MHz-en fog üzemelni.) Mint már írtam, a maximális ajánlott fesz 1,65V, ezt ne is lépjük túl, mert károsodhat a processzorunk tőle. A gyártók által Triple Channel-ben kiadott KIT-ek erre a feszültségre vannak hitelesítve. (Mivel sok esetben van némi drop a memória feszültség esetében is, ezért esetleg adhatunk 1,66-1,67V-ot a ramoknak, de csak ha nagyon szükséges.)
A QPI/VTT feszültsége a BCLK, és ezzel szinkronban az Uncore órajelének az emeléséhez szükséges. (Nagyjából hasonló, mint a Core2 rendszereknél az FSB Termination, ott is sok helyen VTT-nek nevezték.) Az alapbeállítás 1,2V, az Intel által megadott szigorú maximum 1,35V, ezt is illik betartani. (Mivel itt is felléphet némi drop, esetleg egy minimálisan adhatunk neki többet, de csak ha nagyon kell.)
Még egyszer mondom, a többi fesszel nem nagyon kell foglalkozni, minden más feszt tegyünk alap beállításra!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
