A verseny előtt
Előzmények
Elérkeztem kis bejegyzés-sorozatom harmadik, egyben utolsó részéhez, melyek mind a 2012. évi Európai CanSat Vetélkedőről szólnak, annak is az erdélyi résztvevő csapatáról.
A jobb megértés érdekében érdemes előbb azt a két cikket elolvasni, melyek ITT és ITT találhattok meg.
Röviden összefoglalva én és a csapatom (négy 17 éves erdélyi diák) egy egyszerű pályázat megírása után elnyertük a jogot, hogy részt vegyünk a már említett nemzetközi versenyen, melyet évente rendeznek ESA (European Space Agency, Európai Űrszövetség) tagállamokban tanuló 9-12. osztályos diákok számára.
A feladat egy miniszatellithez hasonló szerkezet (inkább mondanám mérőszondának, de az már nem a hivatalos meghatározás lenne) megépítéséből és programozásából állt, valamint az egész projekt minél hatásosabb népszerűsítéséből.
A munka végét egy norvégiai kiruccanás jelentette április végén, amikor elrepültünk Andenes városa mellett található Andoya Rocket Range elnevezésű rakétakilövő állomásra, ahol a kész szerkezetet belepakoltuk egy kisméretű "játékrakétába".
Ezzel azt fellőtték egy kilométer magasra, majd az ejtőernyős ereszkedés során másodpercenként küldte nekünk a hőmérsékletet, légnyomást és a szilárd légköri szennyeződés mértékét rádión keresztül.
A következő napon természetesen 15 perces angol nyelvű tudományos prezentációban kellett beszámolnunk eredményeinkről a 14 különböző országból érkezett diákoknak és az ESA szakembereiből álló zsűrinek (akik nagyon megdicsérték a szép kiejtésünket és a választékos beszédstílusunkat, ezért érdemes itt Erdélyben intenzív nyelvosztályba járni :) )
A szervezőktől még az egész projekt elején kaptunk egy alap csomagot, amely az elektronika nagy részét tartalmazta, amire a szerkezethez szükség volt, de ha úgy gondoljuk használhattunk volna teljesen mást is, ezt nem kötötték ki. A külső borítást és az ejtőernyőt teljesen nekünk kellett elkészítenünk valamint a por érzékelő beszerzése és integrálása is a mi feladatunk volt. A képen láthatjátok több havi munkánk eredményét a kilövés előtti ellenőrzésen.
Minden csapat olyan küldetést választott, amilyen éppen neki tetszett, csak a jelentkező pályázatban be kellett bizonyítani annak hasznos és/vagy innovatív mivoltát.
(Néhány ötlet más csapatoktól: irányított landolás, két kamerával 3D térkép létrehozása, talajminta vétele a landoláskor és annak elemzése, napelemes energiaellátás stb.)
A verseny végén sajnos díjat nem tudtunk hazahozni (csak a három legjobb csapatot díjazták), viszont az egész egy életre szóló élmény marad. :)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!