Hétfő reggel van. 6 órakor ébreszt a telefonom. Én a "szundi" gombot nyomom meg, így még 5 percig fetrenghetek. Megint csörög. Fel kell kelni. Elballagok az ablakig. Sötétítő függönyt elhúzom. Semmi nem történik. Ugyan olyan sötétség van. Esik. Begyúlok a szekrénybe, kiveszek egy farmert, pólót, pulcsit, fehérneműket. Felöltözök. Kimegyek a fürdőszobába, és beteszem a kontaktlencsémet. Táskába bepakolás, gyors reggeli és indulás. Hoppá! Elfelejtettem az esernyőt. Visszaszaladok, és most már esernyővel indulok le a lépcsőn. Kilépek a lépcsőházból, egyből megcsap a hideg. Esernyőt kinyitom és indulok a buszhoz. Fúj a szél. A buszmegállóban keresnék menedéket, de a huligánok ki rúgták/törték/ütötték a szélfogó ablakokat. Így hiába van esernyőm, a szél rám fújja az esőt. 10 perc telik el így. Megérkezik a busz. Örülök hogy végre meg tudok melegedni kicsit, és az eső sem esik rám. Természetesen a busz tele van. Néhányan lent maradnak az esőben. Engem betol a tömeg egészen a busz csuklójáig. Mellettem egy gyerek mobilon hangosan zenét hallgat, egy lány meg Linkin Parkot hallgat, valami mono fülhallgatón, persze full hangerőn. (Semmi bajom nincs az LP-vel, de nem kéne rossz minőségben, mások idegesítésére hallgatni...) Ez a nap is jó lesz... Becsukódnak az ajtók. Elindulunk. 1 megálló után eléggé vizesnek érzem a fejem. Felnézek. A víz több helyen befele folyik, természetesen az én fejemre is. Próbálok arrébb menni, de a tömegtől nem tudok. A fejemet elhúzom, így a ruhámra jön a víz. 3. megállónál leszállok. Már nincs messze a suli. Sietve indulok az iskola felé, és közben azon gondolkodtam magamban, hogy lehet buszon elázni. Persze a válasz is megvolt: Így!