Madaras park

Utolsó napomon, a hazautazásom napján elég sok otthoni munkával kellett szembenéznem, így egész délelőtt a száradó lepedők mellett ültem a gépemmel. Szállásadóm ki is használta az alkalmat, szokás szerint meglépett, és rám hagyta a szállót. Péntek délelőtt lévén elég rendesen jöttek is a kuncsaftok, nem győztem nekik mutogatni a szobámat, meg ajánlgatni a helyet. Egy arab külsejű párt fogtam is, ők megszálltak nálunk. :-) Jó sok emberrel elegyedtem beszélgetésbe ezalatt a pár óra alatt, csak mert ott ültem a folyosón. Köztük pl. egy portugál sráccal, aki nem volt szimpatikus, mert kigúnyolta az IBM T40-es notebookomat, hogy micsoda ősöreg vacak, bezzeg neki MacBookja van (mekkora egy hülye bunkó, gondoltam). Megismerkedtem egy világutazó sráccal is, aki viszont nagyonis szimpatikus volt. Eleinte csak a netem jelszavát akarta, de aztán annyira belemerültünk a kölcsönös élménybeszámolóba, hogy végül megbeszéltünk egy közös kajálást ennek folytatására. Egy éve van úton és még egy évet megy, több évig gyűjtött erre. Kitaláljátok, milyen nemzetiségű? (Igen, német!)

Nem értem magam, komolyan. Összecsomagoláskor még ezeket találtam a hátizsákomban. Ezt hogy hoztam át a többszöri fémellenőrzős átvilágításokon? És hogy nem vettem észre indulás előtt, amikor mindent kipakoltam a zsákomból? És egyáltalán, miért van ilyesmi a táskámban? Emlékeim szerint még a tavaszi tesztlabor-költöztetéskor szedtem le őket valahonnan... Ehh.. :-)

Közben végeztem a melómmal, de mivel este már megyek haza, messzire nem akartam menni. Van a szállástól nem messze egy pihenőpark, abban pedig egy madaras tó, hát megkerestem ezt.

Így néz ki a madaras tó

A helyi hobbifotósok körében is népszerű a hely:

Flamingók

Miután önfeledten kigyönyörködtem magam a szépséges madarakban, kicsit vissza kellett szállnom a földre, és szembenéznem azzal, mi is az ára annak, hogy én itt örömködhetek. Egy egyszerű, de kegyetlen megoldás: hogy ne repüljenek el, nem a tolluk, hanem az egyik szárnyvégük le van vágva. :-((( Az ilyesmi engem teljesen kikészít. Lehet a dolgot pozitívabban is közelíteni, hisz jó dolguk van, kapnak enni, nincs ellenségük, de én csak a szabadságuk és a testük megcsonkítását tudom ebben látni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!