2017. január 23., hétfő

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

Bringatúra a Balkánon 4. nap

Utunk, leszámítva azt a pár kilométert, amíg elértük a tengert, Horvátország dalmáciai partvidékén haladt végig.

[ ÚJ TESZT ]

Kora reggel, indulás

Miután reggel felkeltünk, azonnal a tábor bontásába kezdtünk. Ugyanis az előző napi sietségben egy Neretva-parti szőnyegmosó mögött vertünk tábort, ami ugye hétköznap lévén, valószínűleg működni is fog aznap, így nem igazán volt kedvünk megvárni, míg a helyi dolgozók megérkeznek a napi munkájukra. És már nagyon bennünk volt, hogy el kéne érni a tengert, ami már nagyon közel volt hozzánk. Biztos mindenki tudja, milyen az az érzés, amikor az ember nyaralásra megy és már csak egy köpésnyire van a part. Na, mi most pont ilyen állapotban voltunk. Ráadásul a terveink szerint ez a napunk elvileg a leglazább nap lett volna, amolyan kikapcsolódásféle a bringatúrán belül. Sok tengerparttal, fürdőzéssel meg laza tekeréssel.

Persze ez egyáltalán nem így alakult. Otthon egyszerű dolog felkészülni egy ilyen túrára. Az ember minden dolgot számításba vesz, amit csak lehet, és megpróbál minden infót magába szippantani az adott helyről, körülményekről. Persze mindent nem lehet teljes egészében leinformálni. És ha mégis, akkor sem kapunk teljes, összefoglalt képet magunkban egy adott úttal, túrával kapcsolatban. De ez persze előny is, hiszen az ember azért vág bele ilyenbe, hogy maga élje át azt, ami ott van. Ez a napunk, leszámítva azt a pár kilométert, amíg elértük a tengert, szinte teljes egészében Horvátország dalmáciai partvidékén haladt végig.

Így erre a napra úgy készültünk, hogy egy laza 100 kilométert letekerünk, bambuljuk a tengerpartot, néha fürdőzünk egyet a nagy meleg ellen, este meg tábort verünk a kiszemelt kempingben. Hát persze, hogy ez nem így alakult. Könnyű otthon kinézni a térképen, hogy az út végig a part mellett halad, és egy lazább tekeréssel megússzuk ezt a szakaszt.

De aki már autózott a horvát tengerparton vagy akár az Adria bármely tengerparti részén, az tudja, hogy az bizony nem egy sík terület, hiába a tenger mellett futnak az utak. Ezzel ugyan mi is tisztában voltunk, de más erre emlékezni egy autós, buszos utazással kapcsolatban, mint ezt megélni egy bringa nyergében. Ráadásul az egész több napos túránk végig hegyek közt volt tervezve, ahol a montenegrói és boszniai hegyek egy részét már letudtuk, és előttünk voltak még szintén Montenegró hegyei, így pont nem a horvát tengerparton számítottunk nehezebb körülményekre. Persze mi is tudtuk, hogy lesznek kaptatók a parton is, de nem gondoltuk volna, hogy a többi hegyi részhez képest ez tényleg sok(k) is lesz.

Tehát ez a napunk a vártakhoz képest úgy alakult, hogy tulajdonképpen kaptatóról kaptatóra mentünk le-fel egész nap, ami inkább fárasztó és röhejes volt, mivel egy valamirevaló hegyecskét sem kellett megmászni. Az érzékeltetés kedvéért ez úgy nézett ki, hogy az aznapi 97 km távon összességében jóval több szintet mentünk, mint én előtte pár héttel, amikor is egy 122 kilométeres bringázás alkalmával megmásztam itthon a Kékestetőt és Galyatetőt, amik ugye Magyarország legmagasabb és harmadik legmagasabb pontjai közé tartoznak. Mindezt úgy, hogy a horvátoknál a legmagasabb szint, aznap amit elértünk, csak 171 méter volt. Mindezt bőven 35 fok feletti átlaghőmérsékletben, úgy, hogy árnyékunk a legritkább esetben volt. Ráadásul, ahogyan azt az elején gondoltuk, a tengerpart nem is volt olyannyira közelségben, és nem is volt alkalmunk sokszor fürdőzni. Vagy azért, mert nem tudtunk volna bringával lemenni, vagy mert tényleg egy felesleges kanyar lett volna lefelé bringával. De volt olyan is, ahol lementünk fürdeni, de mégsem lehetett, ugyanis a településen csak a szállodák elkerített strandjai voltak.

Mindenesetre nekünk reggel még fogalmunk sem volt arról, hogy hogyan is fog alakulni az előttünk lévő nap. Így nagy lendülettel vágtunk neki az aznapi utunknak. Persze miután összepakoltuk a táborhelyet és felmálháztuk a bringákat, még elindulás előtt a parkolóban végeztünk egy gyors karbantartást a bringákon. Ez abból állt, hogy megtisztítottuk a láncot és a hajtásrendszert meg a fékeket, és beolajoztuk a láncot. Persze ezt azért nem úgy kell elképzelni, mint ahogyan az ember ezt otthon elvégzi egy normális karbantartás alkalmával. Inkább csak egy gyors orvoslatot jelent a dolog.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.