Belépőszintes sztereó felfrissítése

Kész

Összegezném az eddig leírtakat, így jobban átlátható a módosítások végeredménye. Mivel több fázisban, több próbálgatásban, rengeteg időt felemésztve készült el mindenből a végleges verzió, így csak ezeket a részeket foglalnám össze.

Hangfalak:

Az első és legfontosabb változás az lett, hogy egyformán szólnak, így ezt már előrelépésnek vettem, ráadásul egyértelművé vált, hogy nincs semmi baja egyik hangsugárzónak sem. A kondenzátorcsere ellenben magával hozott bizonyos fokú minőségjavulást, még ha csak aprócskát is. Legfőképp a mély hangok tisztultak, most már tényleg csak az jut el ahhoz a hangszóróhoz, aminek kell.

Középtartományban minimális erősödést hozott magával, de a magas hangszórónál drasztikusabb változás következett be. Kicsit csilingelős hangja lett, lett végre benne erő, és kellőképp dinamikus, szóval maximálisan meg vagyok elégedve velük. A hangfalkábelekről nem tettem még említést, de most megteszem. Őket egyébként sem terveztem cserélni, rézkábelekről van szó, nem találok olyan okot, ami miatt váltani kellett volna, plusz egy kicsit hozzáad az eredetiséghez.

Erősítő:

Kezdetben a pufferkondenzátorra összpontosítottam, mivel az a rész tartozott a kriminálisabbak közé, mert csavaros verziót használtam, és hát a méretek... A két RIFA-kondenzátor beépítésével már egy minőségi szintet ugrott az erősítő, dinamikusabbak, pörgősebbek lettek a mély hangok, nem mellesleg megjelentek bizonyos tartományok is, amik előtte csak kopogtak, fújtattak. Az egyéb kondenzátorok cseréje szintén egy újabb lépés lett előre, mert egy teljesen más hangkép jelent meg, szép és telt hangokkal minden tartományban, semmiből nem lett kevés vagy éppen sok, illetve eltűnt mindenféle csatornák közötti gyengeség, eltérés.

A műveleti erősítővel sem sikerült befürödnöm szerencsére, a mélyebb hangokat kicsit megszínezte, kellemes hangja lett, sok apró részlet került elő, amiket előtte ugyanazoknál a zenéknél sosem hallottam, de még a létezésükről sem tudtam. A másik említésre méltó dolog pedig az, hogy bizonyos daloknál teljesen jól hallani azt, ha az előadó a mikrofon előtt kicsit „táncikál” és forgatja a fejét. A tér is megnyílt, kicsit szélesedett, elég jól kivehető az emberek és a hangszerek helyzete.

Hangkártya:

A kondenzátorok lecserélése önmagában is komolyabb ugrást jelentett, de a precíziós oszcillátor tette fel az i-re a pontot. Ellenben a Surround OpAmpok eltávolításával kicsit több erőt vártam, de egy ilyen kaliberű kártyánál a jelenleg elért szint is komoly előrelépést jelent a gyári verzióhoz képest, ráadásul ezeket az alkatrészeket másik kártya vásárlása esetén is fel tudom használni. Összességében tovább növekedett azoknak a hangoknak a listája, amelyek létezéséről eddig nem tudtam, illetve tisztább, rendszerezettebb hangképet kaptam.

Egy kép pedig a végére:

Ha valaki szeretné tesztelni a rendszerét, annak tudom ajánlani Roger Waters Amused to Death című albumát, ami speciális technikával lett megalkotva. Még kiemelhető Jan Garbarek Legend of the Seven Dreams zeneműve, ami szintén nem ma lett felvéve, mégis lemossa a mostani minőséginek számító dalokat.
Akinek viszont ez sem elég, annak tudom ajánlani a Belga Sanyi című albumát.

Köszönöm, hogy megtiszteltél figyelmeddel, és sztereóra fel!

Azóta történt

Előzmények