Battlefield 1 - Tényleg kell négynél több szál hozzá?

  • (f)
  • (p)
Cikk – Írta: | 2017-10-15 10:02

Kíváncsi voltam, vajon mennyit tud a játékélményhez hozzátenni egy magas órajelű i5 ellenében a +4 szállal rendelkező i7?

Kulcsszavak: . Battlefield 1g4560i7i5i3

[ Új teszt ]

Bevezetés

Sziasztok!

Sikeresen regisztráltam nemrég az Origin Accessbe, s meglepve vettem észre, hogy így 10 óra próbaidőt nyertem a Battlefield 1-hez, aminek nagyon örültem, ugyanis a Battlefield széria gyermekkorom egyik legszebb időszakát idézi fel nekem (Battlefield 1942 - Omaha Beach, Operation Battleaxe és a többi...), s ezért mindig is érdekelt az épp aktuális része, attól függetlenül is, hogy nem játszottam sokkal.

Ezért tavaly nagyon vártam a Battlefield 1-re hallgató részt, hiszen egyrészt egy viszonylag új témát dolgozott fel, nevezetesen az első világégést, amire nem sok példa van eddig a játéktörténelem során (persze voltak, de azért nem BF1 mértékben), illetve úgy gondoltam, hogy talán ez a rész lesz az, amelyikkel játszani fogok a Battlefield 3 óta, hiszen mindenem megvolt hozzá (akkor nyáron lett meg az i7-esem, valamint akkor október végén vettem meg a GTX 1060-ast). Sajnos az élet (khm egyetem, vizsgaidőszak, karácsony....) közbeszólt, ezért nem jött össze. De videókon csorgattam a nyálam utána, mert gyönyörű volt és pörgős.

Nem nagyon lehet két-három percnél tovább élni benne, mert akármilyen jó vagy, egy 64 fős pályán úgyis leszednek előbb-utóbb, ebből kifolyólag a túlélési esélyek elég csekélyek a játékban. S ez szerintem rendkívül hitelessé teszi a játékot történelmi vonatkozásban, ugyanis az első világháború mint olyan, sokkal kegyetlenebb volt mint a második (szigorúan a harctérnél maradva), köszönhetően a lövészárokharcnak valamint a mérgesgázok alkalmazásának és a hagyományos hadviselést folytató tábornokoknak.

Rengeteg komment szólt a PH-s procitesztek alatt arról, hogy milyen létjogusultsága van egy G4560-as procinak, illetve kell-e 4 gyors magnál több bármihez is, bár talán ez a trend kezd kicsit megváltozni, hála az AMD Ryzen szériájának s váratlan sikerének. Viszont sokan a Battlefield 1-gyel érvelnek a sokszálúsítás mellett, sokan pedig (több Youtube videóval "alátámasztva") amellett, hogy egy Pentium G4560 is elég egy Battlefield multihoz.

Személy szerint én sosem szerettem az ilyen jellegű vitákat (G4560-nak nincs értelme vs kb. világmegváltó budget), mert nem vezetnek sehova. A maga kategóriájában a kis Pentium nagyon jó, de speciel nem raknék mellé már egy GTX 1050 TI-t sem, nem hogy nagyobbat, online multihoz sem nagyon használnám (ugyanez áll az összes i3-ra is), de single-playeres játékokra tökéletes, ha valaki olcsón szeretne processzort.

Hogy jön ez a Battlefield 1 teszthez és a 4+ szálhoz? Nagyon egyszerűen, sokan mondják, hogy a Battlefield 1 az első játék, ami nem csak kezeli, hanem igényli a 4+ szálat, ami hatalmas különbség! Elkezdtem ugyanis a 10 órás próbajátékot, és persze a 64 fős szervereket kerestem, mert szeretem a pörgést, a "Battlefield érzést", és mivel megrögzött MSI Afterburner használó vagyok, mindig ki van írva a bal felső sarokba az összes adat a gépről a játék közben.

Az állam a padlót verdeste, amikor láttam, hogy egy-egy sűrűbb helyzetben a CPU-kihasználtság a 80%-ot verdeste a 4,5 GHz-re húzott 4790k-nál! A fórumokon meg sokan i5-össel nyomják, meg a kis "penyával", de a Youtube videók szerint is a 64 főset simán viszi még a Pentium is....

Ekkor gondoltam arra, hogy készítek egy tesztet erről a jelenségről, s megvizsgálom, vajon kell-e a 4+4 szál a 64 fős multihoz, vagy elég a 2/4 is oda?

Tesztkörnyezet, mérési módszer

A jelenlegi konfigurációm, melyen a méréseket végeztem:

- CPU: i7-4790k
- Alaplap: Asus Z97 Pro-Gamer
- RAM: 2 x 4 GB 1600 MHz
- VGA: MSI Gaming R9 380 4 GB (~ GTX 1050 Ti szint)
- Monitor: BenQ G2220HD 1920x1080 @60Hz

Látható, hogy a videókártya nem épp egy erőmű, valamint RAM-ból is több kéne. Viszont nem tudom hogyan, de a Battlefield széria utóbbi részei szerintem gyönyörűek, s mellette rendkívül jól optimalizáltak. Ez alatt azt értem, hogy a jelenlegi konfigurációmmal is képes voltam Ultra presettel játszani, élvezhető sebességgel, akadásmentesen, mellette pedig gyönyörködhettem a táj lenyűgöző szépségében is, csak aztán lelőttek. Nem sok más játék képes erre, de ez igen, ez nálam hatalmas piros pont.

A teszteket a fentebb leírtak miatt két felbontáson végeztem el, 1920x1080-as valamint 1280x720-as felbontásban. A FullHD-s felbontást nem kell magyaráznom, a GTX 1050 Ti elég népszerű kártya, s viszonylag sok más kártya is képviseli ezt a teljesítményszintet (GTX 960 vagy akár R9 380). A HD felbontással viszont az volt a célom, hogy egy erősebb kártya CPU-igényét szimuláljam FullHD-s felbontásban, ami körülbelül egy R9 390 / RX 580 vagy GTX 1060 / GTX 980 teljesítményszintjét jelenti a gyakorlatban, mint majd az eredmények mutatni fogják. Tehát a 720p-s eredményeket úgy kell kezelni, mint ha egy 6 GB-os 1060-assal készültek volna 1080p-ben a mérések (kb. 60%-ot gyorsult az R9 380 a felbontáscsökkenés hatására).

Az i7-es processzornak az az előnye az ereje mellett, hogy lehet "butítani", így könnyen elő tudtam állítani i5-öst (4/4, Hyperthreading off) illetve i3-ast(2 mag letiltva, Hyperthreading on). A tesztelt "processzorok" adatai:

- i7 - 4 mag, 8 szál, 4,5 GHz
- i7 - 4 mag, 8 szál, 3,6 GHz
- i5 - 4 mag, 4 szál, 4,5 GHz
- i5 - 4 mag, 4 szál, 3,6 GHz
- i3 - 2 mag, 4 szál, 4,5 GHz
- i3 - 2 mag, 4 szál, 3,6 GHz (kb. a Pentium G4560 szintje)

Látható, hogy összesen 6 különböző teljesítményű processzorral zajlottak a tesztek, és két fajta felbontáson (két különböző VGA mellett, ha úgy vesszük). A játékban a High preset volt alkalmazva, V-sync nélkül.

A tesztmetódus az alábbi volt:

Adott processzort beállítottam és elindítottam a játékot, beléptem egy tetszőleges 64 fős szerverre, ahol legalább 60-an voltak, elkezdtem a játékot, s Frapsszel mértem az FPS-t; 5 perc után leállt a mérés automatikusan, majd felbontást csökkentettem, és ugyanazon a pályán folytattam tovább a mérést. A játékban igyekeztem mindig a legsűrűbb helyeken lenni, valamint kerültem a nagy, nyílt térséggel rendelkező pályákat, illetve mindig assault-tal nyomtam. Persze így is nehézkes az összevetés, hiszen már a pályák sem egyeztek, így a terhelés sem 100%-ig azonos, de szerintem a való életben sem szabad ezen múlnia, valamint az eredmények igen jól skálázódnak.

A Fraps által rögzített Frametime adatokat feldolgozva kigyűjtöttem minden egyes processzorhoz a 0,1%-os, az 1%-os minimumot, valamint az átlagos FPS-t, és készítettem Frametime-Time grafikont is, hogy még jobban látszódjanak az egyes processzorok közti különbségek.

Mérések I.

Először kezdeném az 1080p-s eredményekkel:

Amint az látható, az eredmények eléggé szórnak, de azért megfigyelhető egyfajta tendencia. Az egyik, hogy az átlagos FPS-ek száma viszonylag szűk sávban mozog, a 60-as határ közelében. A másik pedig a 0,1%-os és az 1%-os minimumok drasztikus csökkenése a magok/szálak valamint az órajel függvényében, kivéve az i3-as 4,5 GHz / 3,6 GHz-es eredményeket, ott valami mérési hiba történt - de amikor újramértem, akkor is ez jött ki, és mivel a különbség nem eget rengető, és a végeredményt nem befolyásolja, nem foglalkoztam vele tovább.

Aki nem ismeri annak egy zárójeles rész: a 0,1%-os és az 1%-os minimum FPS azt jelenti, hogy az adott FPS-nél az FPS-ek 99,9 illetve 99 százaléka nagyobb, így ki lehet szűrni a pillanatnyi megakadásokból jövő torzító minimum FPS-eket, és képet kapunk az arányokról is.
(Javítás: Chevy felhasználó megjegyzése:
"Az említett két mennyiséget egészen pontosan 0,1-es és 1-es percentilisnek (vagy percentilis értéknek) hívják. Kérlek, ha lehet, ezt is írd bele ebbe a részbe, ugyanis sokat javíthat az érthetőségen annak, aki foglalkozik statisztikával.,,

Az 1%-os minimumok esetében az i5-ök elég jól állják a sarat, a 30 FPS-es határ mindenhol megvan, de érdekes, hogy 25% órajel különbség 50%-os minimum FPS növekedést jelentett, ami elég erős CPU-limitre utal.

A 0,1%-os minimumok esetén viszont az i7-eseken kívül minden elvérzik, és még az i7-es is gyorsul bő 20%-ot. Itt érhető tetten a legjobban a cpu-limit jelensége, ugyanis az átlagos fps-ből jövő eltérések 10-15%-on belül vannak, míg a minimumoknál az i7-es előnye egy i3-assal szemben minimum kétszeres, az i5-össel szemben pedig 30-40%-os is meglehet helyzettől függően.

A következő diagram az előzőnek a százalékosított változata:

A diagramról leolvasható, hogy referenciának a 4,5 GHz-re húzott i7-est vettem alapul, a többi ehhez van viszonyítva százalékosan.

Mint fentebb írtam, hiba az átlagos FPS-t alapul venni, hiszen látható, hogy leszámítva a 4,5 GHz-es i3-as érthetetlenül alacsony átlagos FPS-ét, körülbelül egy 30%-os sávon belül vannak az értékek, holott a processzorok között minimumokban 50-60%-os eltérések is lehetnek.

A következő két diagram mutatja be a HD-felbontásos eredményeket:

Itt is igaz az, hogy a százalékos diagramon a 4,5 GHz-es i7-eshez lett mérve minden. Szerencsére itt már minden mérés jól sikerült, a processzorok gyönyörűen skálázódnak lefelé.

Mindkettő i3-as teljesítménye gyenge, a 30 FPS-t is csak az elméletben gyengébbik ugrotta meg, azt is csak az 1%-os minimumnál. Az i5-ök eredményei sem sokkal jobbak, a magasabb órajelű i5 még az 1%-os minimumnál tartotta magát, de a 0,1%-osnál elvérzett. Az alacsonyabb órajelű pedig kevesebb mint a felét hozta teljesítményben.

A százalékos eredményekre tekintve látható, hogy az i7-es is szépen meghálálta az órajel növekedést, a minimum FPS-ek majdnem egyenlő arányban növekedtek az órajellel. Az i5-ösnél ismét hatalmas gyorsulás volt tapasztalható, de az azonos órajelű i7-esektől rendre 25-40%-kal elmaradnak. Az i3-asok pedig az i7-esek teljesítményének csupán 40%-ára képesek, tehát 2,5-szer több FPS-t kapunk egy i7-essel, mint egy i3-assal egy GTX 1060-as teljesítményszintű VGA kártya mellett.

Az utolsó diagram azt hivatott szemléltetni, hogy a felbontáscsökkenés hatására mennyit gyorsul a rendszer adott processzor mellett, ugyanis ha a CPU visszafogja a VGA-t, akkor hiába csökkentem a felbontást, a CPU-ra eső terhelés nem változik, így az FPS-szám sem fog, hiába kisebb a VGA limit:

Mint látható, az i7-eseken kívül szinte sehol sem volt jelentősebb teljesítményjavulás, de még az i7-esek sem tudták teljes mértékben kiaknázni a nagyobb GPU-erő adta lehetőségeket, hiszen a 4,5 GHz-es i7-es esetén is az átlagos FPS közel 65%-kal nőtt, köszönhetően a videókártyának, de ugyanakkor a 0,1%-os és az 1%-os minimumok 36 illetve 42%-kal növekedtek csak. Az alacsonyabb órajelű i7-esnél még elkeserítőbb a helyzet, ott már az átlag FPS is csak 30%-kal növekedett. A magasabb órajelű i5 tudott még számottevő növekedést produkálni, de jól láthatóan neki is vége van ekkora GPU mellett, a többi pedig szinte nem is növekedett (a csökkenés a mérési bizonytalanság miatt van).

Mérések II.

Most következzenek a Frametime diagramok, amelyekből a játék "simaságára" lehet következtetni. A processzorok három különböző színnel vannak jelölve, s felbontásonként valamint órajelenként is különböző diagramokon vannak. A színkódok:

- vörös - i7
- kék - i5
- lila - i3

Az első diagram a 4,5 GHz-es FullHD-s eredményeket mutatja:

A függőleges tengely adja meg a frametime-ot, szóval az egyes képkockák közt eltelt időt jelenítik meg milisecundumban (a másodperc ezredrésze). Ebből FPS-t úgy lehet számolni, hogy 1000-et elosztod a frametime-mal, és megkapod a másodpercenkénti képkocka számot, tehát az FPS-t.

A vízszintes tengely a mérés hossza milisecundumban, minden mérés láthatóan 300 s-ig ment (tehát 5 percig), ott a program felhagyott a méréssel.

A diagram magáért beszél, az i3-as diagramja nagyon ugrál, ez játék közben is érződik, és jól láthatóan sok benne az ún. "tüske". Ezek a tüskék egy-egy pillanatnyi akadást jelentenek a játékban, de ha a diagramon húznánk egy képzeletbeli vonalat a játszhatóság határát jelentő 33,3 ms-hoz (30 FPS-es határ), akkor láthatnánk, hogy az i3-as diagramjának egy jelentős része felette van, ami pedig akadást jelent.

Az i5-ösé már egy fokkal egyenletesebb, sokkal kevesebb tüske van, s a diagram elenyésző része van 33 ms felett.

Az i7-es pedig jött, látott és győzött, 2 darab tüskéje van csak, és a diagramja bőven 25 ms alatt marad.

A következő diagram a 4,5 GHz-es HD-s eredményeket mutatja:

Az i3-as diagramja, ha lehet, még rosszabb lett, a diagram közel fele 30 ms felett van, rengeteg tüske van benne, így a játékélmény nem túl rózsás. Az i5 ellenben sokkal egyenletesebb teljesítményt nyújt, kevés tüskéje van, valamint a 30 ms-os határt is alig-alig közelíti meg. Természetesen a legsimább játékélményt szintén az i7-es nyújtja, sehol sem megy szinte 20 ms fölé, és kicsi a szórása is.

A következő diagram a 3,6 GHz-es FullHD-s eredményeket mutatja:

Az i3-as és az i5-ös diagramja majdnem teljesen egybemosódott, rengeteg a tüske, a diagramjaik kisebb része van 30 ms felett, de érezhetően tudja befolyásolni a játékélményt. Az i7-es egy minőségi ugrást jelent, de itt is érezhető, hogy a sok szál nem minden, kell oda a magas órajel is.

A következő diagram a 3,6 GHz-es HD-s eredményeket mutatja be:

Körülbelül ugyanaz igaz erre a diagramra is mint az előzőre, annyi kitétele van csak, hogy itt már az i7-esnél is sok tüske van, és jóval kevésbé van egyben a diagramja, mint az előző esetekben. Az i3 és az i5 pedig nagyon ugrál, és jelentős részük 30 ms felett van.

Végszó

Nos, sok minden kiderült ma. Szerintem szépen sorban igyekszem elemezni a dolgokat, úgy talán átláthatóbb lesz.

1. Kihasználja a Battlefield 1 a 4-nél több szálat?

Erre a kérdésre határozottan igen a válasz, jól látható volt a minimum FPS-ek esetében, hogy az i7 +4 szála 20-40%-ot jelentett a minimum FPS-nél, míg az átlag FPS esetében jó, ha 10-15%-ot, ami könnyen megcsalhatja az embert. A frametime diagramokon is jól látszott, hogy az i7-es mennyivel simább játékélményt biztosít még egy magasabb órajelű i5 ellenében is.

2. Igényli a Battlefield 1 a 4-nél több szálat?

Kissé nehezebb kérdés, de a válasz hasonló, mint az előző kérdésre adott: igen. Ugyanis a minimum FPS-ekből kiindulva, lehetne azt mondani, hogy egy magas órajelű i5 elég, és elég is, de a frametime diagramok alapján én inkább egy magasabb órajelű i7-est mondanék ideálisnak. De ha minden kötél szakad, és nincs elég pénz, akkor is inkább egy k-nélküli i7-est vegyünk, ugyanis lehet, hogy FPS-ben pár százalékban gyengébb lesz, de játékélményben sokkal többet nyújt majd, sokkal simább lesz a játék.

3. Elég egy 2 magos, Hyperthreadinges processzor a Battlefield 1-hez?

Nem és igen. A 64 fős multikat el lehet vele felejteni, de szerintem bármilyen szervert, ami 32 fő felett van. Egyszerűen túl sok az objektum, amivel számolnia kell a CPU-nak, s ezt egyszerűen nem bírja semmilyen órajelen. Viszont ha valaki csak néha játszana, és megelégszik 32 emberrel, akkor működhet a dolog, de egy RX 560 / GTX 1050-nél erősebb VGA-t nem raknék mellé, mert egyszerűen annyira CPU limites lesz, hogy kész pénzkidobás a nagyobb VGA.

És itt tennék egy személyes megjegyzést: nézegettem Youtube videókat, ahol egy GTX 1050 Ti-jal párosítva egy Pentium G4560 vitte a 64 fős multit akadásmentesen, miközben videót vesz fel erről a fickó. Namármost az a csalás vagy ámítás ezekben a videókban, hogy szinte mindig olyan helyen járkált, ahol alig volt ember, ezáltal csökkentve a CPU terhelését - ebbe a hibába én is belefutottam, csak korrigáltam.

4. Mi a helyzet a nyolcnál több szállal?

Ez egy jó kérdés, és mivel mérni nem tudtam ez ügyben, ezért csak találgatni fogok. Szerintem a Battlefield 1 nyolcnál több szállal már nem nagyon gyorsul, ugyanis a 4 szállal szemben is a nyolc szálnak csak 20-40%-os előnye volt, nyolcnál több szál pedig szerintem arányosan kevesebbet gyorsítana rajta.

5. Akkor mi az ideális processzor Battlefield 1-hez?

Szerintem egy 5+ GHz-re húzott, rengeteg RAM-mal rendelkező i7-7700k a legideálisabb, attól jobbat jelen pillanatban nem tudok elképzelni Battlefield 1 multira, hacsak a 4-es kérdésre adott válaszomban felvetett elméletem hamis, mert akkor egy 6-8 magos Intel vagy AMD processzor lesz a befutó, minél magasabb órajellel.

Köszönöm szépen, hogy elolvastad a cikket, véleményt, kritikát, észrevételt nyugodtan lehet kommentelni, illetve privátban írni :)