Teszt

A játékosokat több kategóriába lehet sorolni. Van, akinek elég, ha minimális felbontás és grafika mellett viszonylag akadásmentesen fut a játék, és van a másik véglet, hogy maximálisan elérhető felbontás mellett maximális részletességgel fusson a játék akadásmentesen. A két fő véglet között rengeteg kategóriát lehetne felsorolni, de ezt most hagyjuk, viszont a gondolatmenetet folytatva egy tudatos játékos úgymond előre megtervezheti, hogy a jelenleg kapható és esetleg a közeljövőben megjelenő játékok esetén ismert gépkövetelmények alapján válogassa össze a számítógép-alkatrészeket. Tény és való, hogy a fő tényező ilyenkor legtöbbször a videókártya, és csak utána jön a processzor, vagy a memória mennyiségének kérdése, esetleg a töltési idő csökkentése érdekében még SSD-re is gondolnak páran. Én most a processzorok irányából közelítem a témakört, hiszen ez lesz az elkövetkező hónapok hype-olt témája.

Ne gondoljon senki hatalmas hozzáadott értékre, inkább úgy tekintsetek az egészre, hogy már nem kell sehol semmit keresnetek, mert a szerintem lényegesebb információkat összegyűjtöttem és elemeztem számotokra.

A jelenlegi játéktesztek nagy rákfenéje, hogy annyira az összehasonlíthatóságra mennek rá a beépített benchmarkokkal, hogy egy többjátékos játékban teljesen más eredményeket kapunk, mint amit az egyjátékos részében a beépített benchmark mutatott! Egyik ilyen kedvenc példám a Battlefield 1.

Az alapokat azért tisztáznám:

• nagyobb felbontás -> magasabb videókártya, alacsonyabb processzor igénybevétel
• kisebb felbontás -> alacsonyabb videókártya, magasabb processzor igénybevétel
• és még lehet finomhangolni a játékokat a grafikus részletességek finomításával

Ennek következtében, ha gyengébb a processzorunk, és a videókártyánkat nem hajtjuk emiatt száz százalékon, érdemes lehet nagyobb felbontásra váltani és/vagy a részletességet növelni. DE ha teszem azt a kis felbontáson ez a limit 80 FPS-nél volt, akkor nagyobb felbontás mellett sem leszünk 80 FPS felett, mert ha törik, ha szakad, a processzorunk 80 FPS -nél többre nem lesz képes, legyen az 720p, 1080p, 1440p vagy 2160p.
Játékok során a leginkább zavaró az, amikor laggolunk egyet, mert játékmotortól függően bezuhanunk 120/60/30 FPS alá, és erre még rájön az egyéni személyes tényező is, hogy ki mennyire érzékeny rá. Ha ez a videókártya miatt történik, akkor visszaveszünk a grafikai beállításokból, és ha a processzor bírja, akkor rendben is vagyunk, úgymond laggmentesre hangoltuk a játékot. Ám amikor mindez a processzor miatt történik, akkor bizony bajban vagyunk, mert szegény processzor hiába teker száz százalékos terheltségen, az életben nem fogja tudni hozni az adott játékban a kívánt szintet (hacsak nem tudjuk tuningolni, az hozhat egy bizonyos szintig a konyhára).

A legtöbb játéktesztben, ha van is hozzá kapcsolódó processzor teszt, sokszor nem az igazi, a videókártya teszteknél pedig az aktuális zászlóshajókkal tesztelnek, így értelemszerűen nem merülhet fel a processzor gyengélkedésének kérdése, de ennek így is kell lennie!

Nézzük is a Battlefield 1-et, mint egy nagyon jól optimalizált játékot (tizenhat szálat is tud terhelni!):
Guru3D 1080p teszteredmények: [link]
Ez ugye nem mond sokat, látjuk melyik videókártya mit tud, de ha alaposabban utánajárunk, akkor pl. a következőt találjuk: leginkább 1:43-tól, ez a legkritikusabb rész az open bétából
Láthatjuk, hogy egy RX 470-es társaságában (=GTX 970, GTX 1060 3GB) többjátékos módban bizony bajok vannak egy 4.2 GHz-en működő i5-3570k-val (fórumpostok alapján még egy i5-6600k-nak is! --> talán nem is érdemes ennél erősebb videókártyában gondolkodni négy mag-négy szálas processzorok esetén?!), mert szinte folyamatosan száz százalékon pörög, és közben csak kb. átlag 60 FPS-sel fut vele a játék. Míg az i7-essel van az átlag hetvenöt is (csak ezt az 1:43 utáni részt nézve!), tehát a Guru3D cikkben mért videókártya teljesítmények csak megfelelő processzor esetén megfelelőek (4magos i7, kérdés hogy a régebbi i7-esek közül melyek felelnek meg pontosan).

Most biztos sokan csak meghúzták a vállukat, hogy hát jó, biztos csak ez a játék ilyen, hogy egy i5-ös kevés ide, csak ezért pedig nem veszek i7-est, ám ezt, mint egy tendencia kell felfogni, hogy ha már 2016-ban jelent meg olyan játék, ahol kevés volt a négy mag-négy szál, akkor a közeljövőben bármikor érkezhet egy olyan játék, amivel szeretnék játszani, de a processzorunk miatt mégsem tudnánk. Így jobb, ha már most előre tervezünk, és négy mag-nyolc szálnál alább nem adjuk! (Már ha ilyen jellegű igényeink vannak/lesznek.)

Ezen a linken találtok további öt játékról processzor-összehasonlítást.

Ezzel nem ért véget a történet, mert aki azt hiszi, hogy egy négy mag-nyolc szálas i7-es elég lesz ide, bizony az sem felhőtlen örülhet, mert, ha a videóban látott RX 470-es mellett az i7-es hatvan százalékos terheltséggel 75 FPS-t tudott produkálni a videókártyából, akkor a terheltséget felszorozva száz százalékig megkaphatjuk, hogy 125 FPS-nél már száz százalékon pöröghet az i7-esünk (jelenettől függően persze, tehát jó erős VGA mellett bezuhanhatunk 125 FPS-re). Ez bizony azt jelenti, hogy egy GTX 1070/1080-assal párosítva azonos beállítások mellett már processzorlimitünk léphet fel, ha pedig lejjebb vesszük a beállításokat, mondjuk high/medium presetekre, akkor pedig egyértelműen látható is lesz, hogy bizony kevés a processzorunk, és a kritikusabb jeleneteknél tuning nélkül soha nem lesz képes 125 FPS-nél többet kisajtolni a processzorunk (még ha az átlag 160 feletti is lesz). Most biztos sokan gondoljátok, hogy legyen meg a 60 FPS és kész, viszont érdemes lehet előre tervezni, és a 144 Hz-es monitorok korában bizonyos rétegek meg is követelhetik, hogy ne menjen 144 FPS alá az aktuálisan szeretett játékuk (G-Sync és Freesync segíthet persze). Ezzel persze nem mondok sok újat, mert aki több, mint százezer forintot költött processzorra, és több mint százharmincezret videókártyára, annak ez már tényleg egy elvárás lehet.

Az alábbi YouTube videóban egy 4.5 GHz-en járatott i5-6600k futását láthatjátok, hogy bizony egy 6GB-os GTX 1060-assal párosítva bizonyos beállítások mellett 70% alatti videókártya-kihasználtság lép fel, mert szegény processzor száz százalékon pörög már.
Ilyenkor bizony felléphetnek laggok, ezért előbb pörögjön a videókártya száz százalékon, mint a processzor, mindig erre kell törekedni!

Persze a srácok videót vettek közben, ezért biztos kicsit magasabbak az értékek, de azért a játék egy nyolc mag-tizenhat szálas 4.5GHz-en járatott 5960X-et is fel tudott pörgetni nyolcvankét százalékos terheltségig egy GTX 1080-assal, és itt már 1440p-ről van szó, ami könnyíti a processzor terheltségét!

Felmerül ezek után a kérdés, hogy ha négymagos i7-essel már léphet fel probléma, akkor hatmagossal vajon rendben leszünk?
A válasz felemás. Ha a tizenhat szálon dolgozó processzor alapján megnézzük a nyolcvankét százalékos terheltséget, akkor az tizenhárom szálnak felelne meg, tehát egy hat mag-tizenkét szálas processzor 4.5GHz-en már pont enyhén kevéske lenne (videórögzítés mellett) egy GTX 1080-as társaságában 1440p-ben. Az látható a videóban, hogy a videókártya végig száz százalékon pörög, de a srác szimulált egy i3-ast is, ahol bizony harmincnyolc százalékos videókártya-kihasználtság is van! [link]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!