M szint

Hilton Budapest WestEnd M szinti szobák

Badacsony – Házimozi Stúdió

Ide nem sikerült bejutnom, de ha jól rémlik, itt voltak Revel hangfalak kirakva Arcam elektronikával. A képet egy SIM2 3D-s vetítő adta állítólag. Utólag ismerősök elmondása alapján úgy érzem, nem vesztettem sokat.

Villány – Oktogon Audio

Itt is mozi volt porondon. A nagy sötétben csak lassan sikerült kiderítenem, hogy miből állt össze a rendszer. Polk Audio LSiM álló frontok és a hozzájuk való center + oldalanként két falra szerelhető surround doboz adta a térérzetet, amit két REL mélyláda egészített ki említésre méltó mély hangokkal. A képért egy SIM2 projektor felelt, a vászon márkáját nem sikerült megtudnom. A dobozok meghajtásáért a NAD Master sorozat tagjai gondoskodtak, a műsort pedig egy saját fejlesztésű médialejátszó (HTPC) szolgáltatta. A vezérlést ha jól láttam iPadről próbálta meg megoldani a láthatóan nem túl hozzáértő „technikus”. Azért vicces volt kicsit, hogy pont olyan ember próbálja meg kezelni, aki nem is ért igazán hozzá. Mindegy. A kép tetszett, kicsit sötét volt ugyan, de rendben volt, főleg, az emeleti szobákban látottakhoz képest. Itt is elkövették ugyan azt a hibát, mint fent, hogy a zenei felvételeket mozi beállítással szólaltatták meg, így zenén annyira nem remekelt a lánc, de mozival nagyon odatette magát. A Feledés c. filmmel tökéletesen lehetett demonstrálni a rendszer tudását. Elégedetten mentem tovább, mert volt egy időpontos demózás a szomszédban, amit nem akartam kihagyni.

Bálterem A – Házimozi Stúdió

A Házimozi Stúdió jóvoltából ismét fülvégre kaphattam a JBL Synthesis rendszerének egy kisebbik láncát (Project Array). Pár éve a nagyobb testvér (One Array) is kint volt, és maradandó moziélményben volt részem. Kíváncsi voltam, hogy a „kisebb” lánc mire képes.

A képet egy SIM2 projektor vetítette Stewart vászonra. Ez a kép volt a legjobb az idei són, a forrás, ha jól láttam, egy CineMaster HTPC volt, az elektronika pedig Lexicon, a kellő mennyiségben kipakolva.

A szobát szépen kibélelték akusztikai panelekkel, a mélyládákat letakarták, valamint a centert elbújtatták a vászon mögé. A hangja hasonlóan a nagy testvérhez lehengerlő, bár elmaradt tőle. Az érzés megvolt ugyan, de nem maradt meg olyan erősen, mint akkor. Lehet azért, mert már hallottam jobbat…

Bálterem B

Ebben a teremben a képé volt a fő szerep, UHD és OLED TV-k több gyártótól, csak kérdem én, miért kell egy UHD TV-t a saját beépített médialejátszójáról demóanyagokkal etetni, amikor ott van egy EISA díjas Blu-ray házimozi bögreszett is a másik asztalon. Legalább a FullHD OLED TV-re ráköthették volna és elindíthattak volna rajta pár filmet, filmrészletet a nagyközönségnek.

Tokaj A – Audiophyl Kft.

A legnagyobb szobák egyikében az Audiophyl Kft. ELAC dobozokat pakolt ki, és körben pár láncot is egymás mellé rakott csak a látvány kedvéért.

Amit meg is tudtam hallgatni, az a fő rendszer volt a szoba egyik végében. Egy ELAC FS 609-es pár szólalt meg egy csöves erősítőről, ami vagy egy analóg lemezjátszóról kapta a jelet, vagy egy Primare CD lejátszóról.

LP-vel nagyon szép hangja volt, nagyon jó hangszerekkel, ritmikával. A CD lejátszóra váltva és egy nagyon jó Peer Gynt felvételt hallgatva csak ültem és hallgattam a zenét. Nagyon tetszett a jelenlétérzet, amit kaptam. Az ELAC dobozok nagyon jól bántak a filharmonikusokkal és a csöves erősítő is nagyon jól bánt a 609-esekkel. Jó volt itt fülelni a kiállítás első napjának vége felé, amikor már nem volt akkora nyüzsgés és éppen a szomszéd szobából sem hallatszott annyira át az Audiophyl Kft. másik terme.

Tokaj B – Audiophyl Kft.

A szomszéd szobában helyezte el az Audiophyl Kft. a legnagyobb érdeklődést kiváltó Sonus Faber dobozokat és különféle elektronikákat. A fő lánc, amit meghallgathattam McIntosh elektronikából és egy pár Sonus Faber Stradivari sugárzókból állt.

Amikor sikerült egy kicsit jobb helyet kifogni, leültem a lánc elé és meghallgattam, hogy mi is az, ami ennyire odacsődíti az embereket. Oldalról többször is hallottam, szép-szép, de valahogy nem voltam kibékülve a hangjával. Furcsállottam. Amikor jobban sikerült megfülelnem, éppen Enya egyik albuma szólt CD-ről. Nem panaszkodom a hangjára, nagyon kellemes, nyugis hangja volt, de nem tudtam eldönteni, hogy végül is mi nem tetszik a hangjában, hogy mi az, amit hiányoltam az egészből. Kerestem a jelzőket, talán a hatásvadász illik rá, és nem volt olyan jelenlétérzetem ezt a láncot hallgatva, mint amilyen pl. az emeleten a Focal Diablo-k esetében. Kicsit csalódottan álltam fel a lánc elől. Sokkal többet vártam a Sonus-októl.

A Sonus Faber új zászlóshajója, az Aida csak kiállított monstrumként állt ebben a teremben a többi Sonus között. Remélem, egyszer lesz lehetőségem majd ezt is meghallgatni.

Mór – Home Movie

Ebben a kis szobában voltak kiállítva (!) az SVS szubok.

Sajnáltam, hogy nem voltak bekötve, mert nagyon kíváncsi lettem volna a hangjukra. A miért kérdésre pedig az volt a válasz, hogy 30 nap visszavásárlási garancia van ezekre a ládákra. Haza kell őket vinni, meghallgatni, aztán van 30 napunk dönteni. A szobában volt még egy lánc is Marantz CD-lejátszóval és erősítővel, amire a Dali Fazon dobozai és egy pár Atlantic Technology AT-2-es álló hangsugárzó volt kötve.

Kíváncsi voltam ezekre is, nem hallottam még őket. A Fazon nem rossz, tipikus Dali-s karakter ez is, de inkább a rosszabbik fajtából. A kis hangszórók miatt a megfelelő mélyátvitel elérése érdekében eléggé dobozhangúra és mélykiemelősre sikeredett a hangja szerintem. A közepek és a magasak rendben voltak, megfelelően kenték a hangot a hosszú hallgathatóságért cserébe. Az Atlantic Technology dobozok megleptek a mélyeikkel. A kicsit TL jellegű dobozkialakítás egészen mély hangokat is előcsalogat a D’Appolito elrendezésből. Tetszett a hangja, bár ez a mélyátvitel szinte eltűnik a hangerő emelésével, legalábbis akkor így hallottam.

Sopron – Stream Audio

A Stream Audio erre a kiállításra is elhozta az egy héttel ezelőtt már bemutatott láncot (Dali Epicon 2 és 6 + Audia Flight elektronika).

Most kisebb szobában, talán egy fokkal jobb akusztikai körülmények között ismét meghallgatva jobban tetszettek a nagy Epiconok. A kis dobozok a villantósabbak. Elsőre lenyűgöz, de hosszabb távon lehet nem ezt hallgatnám. A nagy dobozok a hosszabban hallgatható megoldások, főleg akusztikus zenére. Sikerült pont ugyan azt a zenét kifogni a nagyobb dobozokkal, ami egy héttel ezelőtt az USA Audio nagy tölcséres sugárzóin szólalt meg. Azokhoz képest itt is megvan ugyan az a dinamikaszint, ugyan olyan precíz, megfogott mélyek, de a Dalik nem tolják úgy az ember arcába, az egészet, nem annyira közvetlenek. Ekkorra már talán az Audia elektronikái is bejáratódtak rendesen és ezért is volt jobb a hang kicsit az egy héttel ez előttihez képest.

Board II. – Kácsa Audio

Kábelek minden mennyiségben, jó minőségben, a legolcsóbbtól kezdve elég magas szintekig. Mindenkinek csak ajánlani tudom őket. Idén sem hagyhattam ki a 20%-os helyszíni kedvezményt.

Mátraalja – Clarus Audio

Csak kívülről hallottam mi megy odabent már megint. Ugyan az, mint eddig minden éven. Nem ajánlom senkinek őket.

Végszó

A barátok, haverok, fórumtársak véleményei nagyon eltérőek voltak a két idei hifisót illetően. Van aki szerint ez volt a jobb, van aki szerint a másik. Én mindkettőn jól éreztem magam, a két kiállítás miatt ugyan kevesebb jutott mindkét eseményre a kiállítókból, de idén nem éreztem azt, hogy annyi lett volna a fülelnivaló, hogy a végére bele is fáradtam volna annyira, hogy felesleges lett volna a végén bárhova beülnöm. Így szétosztva jutott idő mindenre egy nap erejéig, de örömmel venném, ha a magyar "hifi-társadalom" nem szakadna szét és nem osztaná meg az amúgy sem túl széles célközönséget.
Részemről ajánlom minden érdeklődő figyelmébe ezeket a rendezvényeket, mert tapasztalt és tapasztalatlan fülnek egyaránt sok élményt adhat, nem beszélve a társaságról.
A következő évi rendezvényt én már beírtam a (virtuális) naptáramba. Ebben a topikban kereshettek bennünket.