Földszint és 1. emelet

A földszinti két nagyobb terem egyikében a lépcsővel szemben a Limar Audio rengeteg kiállítandó készüléket, dobozokat és hallgatnivalót halmozott fel.

A Paradigm sorozat sajnos nem zenélt.

A demólánc egy pár Martin Logan Summit X elektrosztatikus sugárzóból, egy szett Aesthetics elektronikából, Lumin S1 hálózatos zenelejátszóból, valamint egy szett Soulution Audio elektronikából és SME lemezjátszóból állt, Solid Tech állványokra pakolva.

Délelőtt az Aesthetics elektronika hajtotta a SummitX-eket, és mindkét forrásról nagyon meggyőző volt a hangjuk. A sztatikus sugárzóknak kell a tér, hát most volt nekik. Nagy és széles színpadot rajzolt a szobába a két embermagasságú membrán. A nagy sugárzó felületnek köszönhetően teljesen betöltötték a szobát zenével és nagyon jó dinamikával szólaltak meg. Pár szám után kaptam a fülest az ismerősömtől, hogy dél körül cserélik ki az elektronikát a Soulution Audio megoldására.

Mint később megtudtam, fültanúja lehettem a svájci Soulution Audio Series 5 magyarországi bemutatkozásának. A megfelelő összehasonlíthatóság miatt a legutóbbi számot újra meghallgattuk ezen az összeállításon is. Az árcédulán is szembeötlő különbség markánsan megmutatkozott a drágább Soulution Audio javára. Pontosabb, precízebb tér, kontrolláltabb előadás, jobban tagolódó színpadmélység, még zeneibb megszólalás.

Lehetett még érezni a dinamikán, hogy hideg még, de ennek ellenére is meggyőző volt a különbség. A többi szoba miatt kijöttem a teremből, de tudtam, hogy ide még vissza fogok jönni, ha már délutánra kellően bemelegedik a lánc. Ismerősökkel találka, ebéd, beszélgetés, aztán vissza a helyszínre.

A beharangozott hangfalteszt egyik időpontjáig még volt egy óránk, így felmentünk az ismerőseimmel az emeletre, ahol a kisebb hotelszobákban további láncok várták az érdeklődőket.

Az Audio Note dobozok most végre nem a sarokban álltak, szerintem jobban is szóltak így. Egész rendben volt a hangjuk bakelitről, de ez nem az én világom. Dünnyögős, szórt hangú volt, fátyolos, pontatlan magassal. Ez az én szubjektív véleményem a saját ízlésem szerint. Ne ez alapján ítélje meg valaki az Audio Note-ot!

A Human Audio idén is eljött, róluk sok jót hallottam, tavaly is jó hangot hallottam náluk, idén is kíváncsi voltam, hogy a Traingolo dobozok és saját elektronikáik hogyan szólnak.

Az új Sileo / Fermata elő-, végfok páros teljes akkumulátoros táplálással nem igazán nyerte el a tetszésemet. A magasak és közepek teljesen rendben voltak, a nagy membránfelületű, különleges dóm középsugárzó nagyon szép középpel kényeztetett, de hiányzott az egész produkció alja. Aztán az akkumulátoros táplálás miatt összeállt a kép: szerintem nem tudják az aksik annyi energiával ellátni a rendszert, hogy elég mélyre menjenek a Traingolok. Ez egy kis csalódás számomra, de sebaj. Jön az új erősítőjük, ami már nem aksis táplálású.

Ezután már közeledett az idő a hangfalteszthez, el is indultunk, hogy nehogy kimaradjunk. Kicsit még várakoztunk, hogy kinyíljanak az ajtók, aztán szerencsére sikerült az első sorban helyet foglalni. Kaptunk papírt és tollat is, hogy feljegyezhessük a 6 pár hangfal tulajdonságait.

A 200 000 Ft/pár körüli árkategóriában versenyző dobozok között 1-2 percenként váltott a teszt vezetője, miközben egy Exposure CD lejátszóról szólt a zene, amit egy szintén Exposure erősítő hangosított fel a dobozok számára. A váltást háromszor ismételte végig, majd leadhattuk a lapokat. A dobozokat 1-10 skálán kellett jellemezni magas- és mélyvisszaadásban, dinamikában, színpadképben, stb. Az én értékrendemben a 10-es a legjobb, amit valaha hallottam, és az 1-es a legrosszabb.

Az első sorozatváltás után rájöttem, hogy ezeket a dobozokat kb. az 1-3 tartományban fogom csak tudni pontozni, mert egyik rosszabb, mint a másik! Szőrösszívű voltam, a dobozok nagy része megbukott a vizsgán: 1-est kaptak. A 2-es versenyző tetszett a legjobban a többi közül, de az is csak 2-est kapott, jóindulattal. Valószínűleg egy monitordoboz volt.

A végeredményt sajnos nem tudtam meg, mert a nagy érdeklődésre való tekintettel a teszteléseket több további turnusban folytatták, és a teszt vezetője igazságtalannak érezte volna, ha előttük már leleplezné a dobozokat. De mindegy is volt. Ezekre kár is lett volna több időt pazarolni.

Felüdülésképpen visszamentünk a Limar Audio szobájába. Előtte benéztünk a szomszédba is, hogy kik azok, akiknek túl hangos a zene.

A hatalmas terem közepén egy számomra azonosíthatatlan elektronika, tetején egy MacBook Proval, valamint TAD monitordobozokkal. Kellemesen szólt ugyan, de nekem túl nyugdíjas volt az egész összhatás. Vissza is mentem a szomszédba.

A Soulution Audio elektronikák immáron melegen igazi zenei élményt nyújtottak. Itt töltöttem el a legtöbb időt. Jól esett zenét hallgatni ezzel a lánccal. Bólogattam és járt a lábam serényen, és a libabőr sem maradt el. Idén ide ítélem a kiállatás legjobb hangja díját!

A Martin Logan Motion XT szett is pihent.

Ezután már nem sok idő maradt zárásig, így még az emelet kimaradt szobái felé vettük az irányt. Ilyenkor már végre csökken a tömeg és sokkal könnyebb jó helyen leülni a szobákban hallgatózni.

A holland Grimm Audio LS1 sugárzói aktívak, a (külföldi) DJ a középső pultnál állva egy Almás PC-ről szolgáltatta a talpalávalót. Egész kellemes hang, de kevés a mély, pedig a monitor sugárzók talpa tulajdonképpen egy mélynyomó. Nem értettem az egészet, de nem is foglalkoztam vele. Továbbálltam.

A BeBlind Audio szobájában különleges formavilágú dobozok laktak, különleges formájú erősítőről hajtva.

Hát, a hangja is különleges volt, közvetlen, nekem erőszakos, nyomulós, és komolyzenével egy üstdobos össz-zenekari megszólalásnál csúnyán elfogyott az erősítő. Szerintem. Próbáltam vak lenni a márkanévhez hűen, de süket még nem vagyok. Állítólag nem is ajánlják kis szobákba.

A Neriosound különleges doboza érdekes hangzást produkált. Az ember azt hinné, hogy a hatalmas tányér és reflexnyílás miatt elég ütős lesz. Ütősnek nem ütős. Hangosnak hangos, de nem túl zenei. Inkább kiabált végig, mintha az alsó tányér nem is venne részt a produkcióban, pedig a Bladelius CD-játszó és erősítő nem hiszem, hogy kevés lett volna alá, IsoTek Evo3 Titan tápellátással.

Az Audio Reference szobájában meghallgathattam az Onix új CD-lejátszóját, melynek USB bemenete is van, azaz USB-s hangkártyának is használhatjuk. Használták is az ott lévő emberek, de engem nem igazán győzött meg a hangja, vagy csak az Aurelia Saphiráé nem. Mindenesetre CD-ről nekem jobban tetszett a lánc hangja, de az ott lévő emberek látható hozzá nem értése kicsit nevetségessé tette bennem az egész helyzetet. Már fáradtam elég rendesen a kiállítás végére.

És itt kb. ki is fulladt a show velem együtt. A többi szobában a "szokásos" kiállítók, médialejátszókkal, NAS-okkal, bögreszettekkel, hangprojektorokkal, fejhallgatókkal, EISA díjas termékekkel (az LG OLED TV azért tetszett), nagyképernyős TV-kkel, csak kiállításra hozott dobozokkal, stb.

Remélem sikerült egy kicsit átadni az idei show hangulatát és szívesen olvastátok e sorokat.
Köszönöm, hogy elolvastad!