2024. március 29., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Asztali Blu-ray lejátszót, de milyet?

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Ma már szinte minden film kijön Blu-ray lemezen is DVD mellett, előbb-utóbb elterjednek a háztartásokban...

[ ÚJ TESZT ]

Ma már szinte minden film kijön Blu-ray lemezen is DVD mellett, előbb-utóbb elterjednek a háztartásokban is a lejátszók is pontosan úgy, mint annak idején a DVD esetében is, illetve még régebben a videó lejátszók korában. Na de milyet, melyik gyártótól, milyen paraméterekkel érdemes megvenni? Erre keressük a választ ebben az írásban.

Kötelező történelemóra

Amikor a CD-t váltotta a DVD, nem nagyon volt több alternatíva, amelyek közül választani kellett, viszont a DVD lecserélése nem ment ilyen egyszerűen. Nagy háború zárult le a HD DVD elsorvasztásával és a Blu-ray, mint szabvány véglegesítésével néhány éve.

Természetesen a technikai megfontolások mellett a nagy neveket és minél több pénzt kellett a megoldások mellett lobbizóknak maguk mellé állítani. Lényeges eltérések vannak a HD DVD és a BD (Blu-ray) között. Amíg az előbbi MPEG-2 program stream-et használ, addig a BD a DVB és ATSC DTV (Az Advanced Television Standard Committee Digital Television szabványa) által is alkalmazott transport stream-et.

Szintén nagy eltérés, hogy a HD DVD a DVD-knél alkalmazott csomagokra bontást vette át a hang esetében, ami viszont szigorú korlátként 504 kbps-ben szabta meg a maximális határt.Ez a Dolby Digital - amit a DVD-ken is találunk - „kiterjesztése” gyakorlatilag a Dolby Digital Plus (DD+) hatékonyabb kódolásának köszönhetően, azonban a csomagméreten nem változtattak. Ezzel szemben a BD nem tartalmaz csomagméret korlátot, így például a DD teljes 640kbps sávszélességét kihasználja. A DD a kötelező minimum, ehhez jöhet még a DD+, illetve a TrueHD. Sok ilyen összetevőből állt össze végül a szabvány, amire alapozva azonnal el is kezdték a gyártók a lejátszókat kialakítani…

Profilok

És akkor itt térjünk is rá a tárgyra. A fejlődés nem állt le a mai napig sem, de a hardvergyártók mégsem készülhetnek fel olyan újításokra, amelyek nem ismertek, ezért a szabvány 4 úgynevezett profilt állapított meg, amelyeket a lejátszók támogathatnak. Nézzük meg a profilokat, aztán pedig tisztázzuk majd a felmerült fogalmakat.

Profile 1.0:
• 64 KB of beépített állandó, tartós memória (persistent memory - PM)
• Nem kell az előbbinél több memóriát befogadnia, tartalmaznia
• Opcionális virtuális fájlrendszer a PM memóriának
• Opcionális szöveg alapú felirat támogatás
• Opcionális a PIP dekódolás támogatás
• Opcionális másodlagos hangsáv dekódolásának támogatása

Profile 1.1 (Bonus View):
• 64 KB PM
• 256 MB PM kapacitás
• Virtuális fájlrendszer támogatása kötelező
• Szöveges feliratok kezelésének támogatása kötelező
• PiP dekódolás támogatása kötelező
• Másodlagos audio dekódolásának támogatása kötelező

Profile 2.0 (BD-Live):
• 64 KB PM
• 1 GB PM kapacitás
• Virtuális fájlrendszer támogatása kötelező
• Szöveges feliratok kezelésének támogatása kötelező
• PiP dekódolás támogatása kötelező
• Másodlagos audio dekódolásának támogatása kötelező
• Internetkapcsolat lehetősége kötelező

Profile 3.0 (BD-Audio): csak audio tartalmakkal kapcsolatos profil

Látható, hogy ezek a profilok egymásra épülnek, viszont alapvetően az alap 1.0-ás profil kötelező érvénnyel biztosan le fogja játszani magát a filmet, még ha az interaktív tartalmakat nem is.

Mindegyik profil követelménye a BD-J megléte. A BD-J egy interaktív Java platform, amely a menük, bónuszok, extrák, internetkapcsolat és a pip miatt kell. Ezt a java-s környezetet a BDA (Blu-ray Disc Association) fejlesztette ki célzottan a BD projekthez.

A pip (Picture-in-picture) vagyis kép a képben funkció. A BD lemezeken - a DVD-vel szemben - például a rendezői kommentárokat a filmmel párhuzamosan nézve élvezhetjük. Ehhez kell a másodlagos videó és audio dekódolásának képessége, így ez csak a Bonus View profilban és a BD-Live profilban használható.

A BD-Live tulajdonképpen a Bonus View profilt tartalmazza, kiegészítve internetes kapcsolattal. A 256 MB-os memória helyett a Bonus View profilban is már 1GB-ot alkalmaznak a gyártók. Ez a memória a lemezeken található adatok tárolására szolgál (megjegyzi a beállításainkat például), de internetes kapcsolat megléte esetén különböző netes tartalmakat is tárolhatunk a filmhez kapcsolódóan (egyedi menük, logók, feliratok, stb.), amit a virtuális fájlrendszer kezel. Ez a memória lehet flash memória, HDD, külső eszköz, hálózati meghajtó is.

Egy korábbi lejátszó nem feltétlenül frissíthető firmware segítségével magasabb profilúvá, ám vannak úgynevezett BD-Live Ready jelölésű eszközök, amelyek támogatják ezt. A PS3 például képes ilyen eszközmeghajtókkal frissíteni újabb profilra magát.

A szöveges feliratok támogatása hasznos, ha szeretnénk a kép egy másik területén megjeleníteni, átszínezni a feliratot, hiszen a kép alapúakat nem lehet így mozgatni.

Lejátszók, chipek

Azt már láthatjuk az előzőekből is, hogy ha vásárlásra adjuk a fejünket, nem árt alaposan körülnézni az adott eszközök dokumentációjában, de a támogatott profilok böngészésével még nincs vége a válogatásnak. Érdekes, hogy viszonylag kevés gyártó szánta rá magát, hogy belevág BD lejátszó chipek gyártásába, viszont épp emiatt nem is nagyon találunk használhatatlan minőséget a piacon. Persze azért érdemes körülnézni alaposan.

A legjobb chip-ek, amelyek már a pip dekódolást is tudják, a következők:
- Sigma Designs SMP8634 Revision C
- Panasonic UniPhier
- Broadcom BCM7440
- Horizon Hz7220
- NEC EMMA3

Ezek közül a legelterjedtebb mostanság a Panasonic UniPhier. Nagyon megbízható és kiváló minőségű. Sajnos a sorozatszámok és kódszavak nem mindig árulják el a lejátszó által használt profilt, de ha találunk rajta Ethernet csatlakozási pontot, akkor már biztosan BD-Live-ot támogat.

Érdemes odafigyelni a régiókódra is, hogy később ne legyen galiba a lemezekkel. A BD által használt kódok:
- Region A: Amerika (Kanada és Latin Amerika is) mint Kelet és Dél- Kelet Ázsia.
- Region B: Afrika, Európa, a Közel-Kelet és Óceánia (Ausztrália is)
- Region C: Kína, Oroszország, India és a volt FÁK államok.

Fontos szempont a kimenetek száma és hogy mik azok. Legalább egy HDMI 1.3 interfész legyen rajta, de jó, ha van kompozit és S-Video is, valamint analóg audio kimenet. Ez utóbbi az olcsóbb eszközök esetében sztereó, de lehet 5.1-es kimenettel rendelkezőket is kapni.
A hangnál maradva érdemes odafigyelni a digitális audio kimenetekre is, legfőképp akkor, ha van a tv-hez speaker. Minden lejátszónak támogatnia kell a Dolby Digital, DTS, illetve PCM dekódolást (a lemezek ezek egyikével kódolt hangsávokat tartalmaznak minimum), de lehetnek TrueHD és DD+, DTS HD-MA sávok is rajtuk (7.1 csatorna), de ezek drágább kategóriába tartoznak.
Jó pont, ha jár hozzá HDMI kábel, de ez sajnos csak opcionális tartozék.

Ezek az alapvető dolgok, amiket meg kell nézni vásárláskor, de nyilván számos opció, igény felmerülhet még ezek mellett.

Végül itt van néhány link, ahol tájékozódhatunk a jelenleg kapható lejátszókról:
[blu-ray.com]
[Némi összehasonlítás]
ÁrGép

Érdekesen hangzik, de jelenleg a legjobb lejátszó a PS3. Könnyen update-elhető, tudja a 2.0 profilt, jól kezelhető és multifunkcionális eszköz.:)

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.