H​irde​tés​

2018. január 16., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

ASUS router okosítás A-tól Z-ig.

Ki ne szeretne egy néma, keveset fogyasztó kütyüt, mellyel kiválthatjuk az éjszaka zúgó gépet?

[ ÚJ TESZT ]

Kiegészítő szolgáltatások beállítása

DynDNS beállítása

Ha szeretnénk, hogy távolról is tudjuk vezérelni a routerünket, tudjuk ki-be kapcsolni az aktuális torrenteket, akkor a legegyszerűbb, ha regisztrálunk a DynDNS szolgáltatásra. Ez ingyenes, egyszerű és rengetegszer nagyon hasznos tud lenni. A regisztrálás menete és a router beállítása a következő:

1. Írjuk be a böngészőnkbe, hogy http://192.168.1.1 vagyis menjünk a webes admin felületre, és ott keressük meg az IP Config menü Miscellaneous almenüt. Itt kicsit lejjebb görgetve megtaláljuk a DDNS Setting részt, nekünk erre lesz most szükségünk.

2. Nyissunk egy új böngésző ablakot, és írjuk be a DynDNS oldalának URL-jét, ami a http://www.dyndns.com/ . Itt gyorsan hozzunk létre egy felhasználót, a jobb felső sarokban lévő Create account szövegre kattintva. Itt értelem szerűen töltsük ki az adatainkkal, majd lépjünk be. Miután beléptünk kattintsunk szintén a jobb felső sarokban található My Services feliratra. A Host Services résznél láthatjuk, ha már van beállítva DynDNS elérésünk, de mivel nekünk valószínűleg nincs, ezért hozzunk is létre egyet.

3. Ehhez menjünk az Add hostname szövegre. A Hostname sorba írjuk be az általunk választott URL első felét. Mondjuk hometorrent . Ez után válasszuk ki az URL második felét, mondjuk homeip.net . Ha ezeket választjuk, akkor a későbbiekben távolról a https://hometorrent.homeip.net címen érhetjük elé routerünket. Ez után – mivel valószínűleg otthontól kezdünk neki a műveletnek – kattintsunk a Use auto detected IP address xx.xx.xx.xx szövegre. Végül már csak az Add to Cart gombra kell kattintani. Végezetül még két Next fogad minket.

4. Miután mindennel végeztünk menjünk a már megnyitott router admin felületére, és töltsük ki az üres sorokat.

Enable the DDNS Client? – Yes
Server – WWW.DYNDNS.ORG
User Name or E-mail Address – A regisztrációnál megadott felhasználónév
Password or DDNS Key – A regisztrációnál megadott jelszó
Host Name – A választott URL
Enable wildcard? – No

5. Majd végezetük kattintsunk az Apply gombra majd a Finish gombra. Ekkor előjön egy ablak, ahol kattintsunk a Save&Restart gombra. Miután újra boot-ol a router már elérhető külső helyről is a választott URL-en keresztül.

6. Egy kis elmélet. A DynDNS nem csinál mást, mint egy általunk választott domainhez (https://azenrouterem.dyndns.org) hozzárendel egy IP címet. Az egész DynDNS mizéria kivédhető lenne, ha tudnánk mindig az aktuális IP címünket, vagy fix IP-s internetszolgáltatónál lennénk. Az esetek többségében sajnos nem ez áll fent, így használnunk kell a DynDNS-t. Miután beírtok valahova a hostunkat (böngésző címsor http és https protokolhoz, PuTTY host sora SSH eléréshez stb.) a DynDNS az aktuális IP-nkre továbbítja a kérést, és a protokolhoz szükséges porton próbál csatlakozni. Például ha visszaemlékszünk, hogy a post-firewall fájlban kinyitottuk a 443-as https portot. Ha ez nem lenne nyitva nem működne a távoli elérés. Ezen példán elindulva mindenki kinyithatja a neki szükséges portokat (SSH 22, Telnet 23, FTP 21, stb.) hogy ne csak a webes admin felületet lehessen távolról elérni. Ezzel azonban vigyázzunk, mert minden kinyitott port veszélyforrás is egyben!

Webes felület variánsok

Mivel nagyjából problémamentesen felrakható az Intruder2k5 féle Image File az ASUS WL-500g Premium V1, V2 illetve ASUS WL-500W routerekre, így ha szeretnénk, hogy a saját típusunkhoz igazítjuk a router webes felületét akkor azt a leírás végén található .zip állományban található fájlokkal könnyen megtehetjük:

A telepítésük nagyon egyszerű. Az index.htm állományt be kell másolni a www root alá, ami nekünk a : /opt/etc/samba/Share/www . A main.jpg állományt pedig az : /opt/etc/samba/Share/www/images/ mappába. Az itt lévő fájlokat felülírva kész is volnánk. A https://my.router beírásával le is ellenőrizhetjük, hogy mit alkottunk.

EZSetup gomb konfigurálása

A router hátulján található egy úgynevezett EZSetup gomb (a tápcsatlakozó és a 2db. USB kapu közötti piros gomb). Ez arra szolgálna, hogy a megnyomásával egyszerűen tudunk új gépet csatlakoztatni a routerhez. Ezt én személy szerint sosem használtam, de ezzel ellentétben, rengetegszer kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy ezen gomb lenyomásával szeretnénk valami egyedi funkciót elérni.

Erre az OLEG Firmware fejlesztői is gondoltak, így az 1.9.2.7-7g verziószámtól felfele belekerült ezen szolgáltatás. Az EZSetup gombot több, mint 3 másodpercig nyomva tartva egy általunk előre megírt script lép működésbe. Ez lehet WiFi-t kikapcsoló , vagy az USB meghajtó leválasztását elindító script.

Most csak azt mutatnám be, hogy milyen beállítások mellett lehet életre hívni az általunk megírt scriptet. Most – az egyszerűség kedvéért – csak egy wifi kikapcsolást fogunk eszközölni, aminek önmagában nem sok értelme van, de a példát jól mutatja.

1. Lépjünk be SSH-n.
2. Aduk ki a vi /usr/local/sbin/ez-setup parancsot. Nyomjuk le az i betűt, majd illesszük be az alábbi szöveget:

#!/bin/sh
WLAN=`wl isup`
if [ "$WLAN" = "0" ]; then
echo "Wireless was down, powering up!" && wl radio on
else
#test, if wireless powered on
echo "Wireless was up, powering down!" && wl radio off
fi

3. Végezetül nyomjunk egy ESC-t majd :w enter :q! enter .
4. Adjuk ki az alábbi parancsot: chmod +x /usr/local/sbin/ez-setup .
5. Végezetül adjuk ki az alábbi parancsot: flashfs save && flashfs commit && flashfs enable && reboot
6. Ezek után ha több, mint 3 másodpercig nyomja tartjuk a gombot a saját scriptünk fut le.

Felpartíciózott pendrive „visszaalakítása”

Amikor kipróbáltam a routert akkor egy 4GB-os pendriveot – amit a leírásban is használtam – partícióztam fel. Amikor meggyőződtem róla, hogy én is be tudom konfigurálni a routert akkor vettem egy 320GB-os HDD-t azonban a pendrive-ot is szerettem volna „visszaalakítani”, hogy tudjam használni pendrive-ként. Ha lehúzzuk a routerről, akkor a Windows nem tud vele mit kezdeni. Próbáltam külső programokat is (Easeus Partition Manager, Partition Manager 8, stb. ) azonban ezek sem ismerték fel a Linux-os partíciókat a pendriveon, annak ellenére, hogy elvileg fel kellett volna. Ha mi is így járnánk próbáljuk ki a HP USB Disk Storage Format Tool-t vagy a Paragon Drive Copy-t esetleg nincs kedvünk megvásárolni egy fizetős programot akkor parancssorból is „visszaalakíthatjuk” a pendrive-unkat, amit aztán Windows-sal már le tudunk formázni. Lehet, hogy működne valamilyen partícionáló programmal is, de én amennyit kínlódtam a kereséssel, letöltéssel, húszszor is megcsináltam volna parancssorral. A kiindulás, mindegyik meghajtónkat mountoljuk le illetve kapcsoljuk ki a swap-ot. A parancsokat fentebb megtaláljuk. Kövessük a leírást:

1. Adjuk ki a df parancsot, hogy tényleg nincs-e felmountolva semmi, illetve a free parancsot, hogy nincs bekapcsolva a swap.

2. Írjuk be az alábbi parancsot: fdisk /dev/discs/disc0/disc . Majd nyomjuk le az alábbi gombokat: d enter 1 enter d enter 2 enter d enter 3 enter . Ezekkel elvileg töröltük a partíciókat.
3. Most csináljunk 1db. nagy, egész meghajtót tartalmazó partíciót, n enter p enter 1 enter – default értékért – enter – szintén default értékként – enter. Végezetül nyomjunk egy w –t.

4. Ez után ki is húzhatjuk a pendrive-ot és Windows-ban le is tudjuk formázni.

Program és swap partíció pendrive-ra helyezése

Nekem gyakran problémát jelentett, hogy ha sokat töltök le, akkor a relatíve lassú Samba megosztással másoljak át több 10GB-ot. Ilyenkor hasznos lenne, ha egyszerűen és gyorsan le tudnánk választani az adat partíciót és USB kapun gépre kötve egy gyors másolás után egyszerűen visszahelyezhető lehessen. Persze ezt meg lehet oldani a program partíció lemountolással és a swap kikapcsolásával, de egyszerűbb lenne, ha mondjuk egy 1-2GB-os pendrive-ra lenne rakva a fent említett partíciók. Az adat – harmadik - partíció meg az egész HDD lenne. Nem utolsó sorban így a drága HDD kevesebb terhelést kapna, míg egy 1-2 GB-os pendrive ma már nem számít nagy tételnek ha esetleg gond lenne. A partícionálást másként kell végrehajtani, de ezen kívül semmi különbség nem lesz.

1. Először dugjuk be mindkettő USB meghajtót és ellenőrizzük a webes admin felületen, hogy felismerte-e.

2. Ha felismerte lépjünk be Telneten keresztül és adjuk ki a df parancsot. Látni fogjuk, hogy hova mountolja fel a router alapértelmezettként a meghajtókat, ezeket válasszuk is le gyorsan. Adjuk ki a következő parancsokat: umount /tmp/mtn/disc0_1 majd umount /tmp/mnt/disc1_1 . Végezetül adjunk ki egy df parancsot, hogy mindent jól csináltunk-e. Ha nem látunk semmit akkor jól.

3. Adjuk ki a fdisk /dev/discs/disc0/disc parancsot. Most fogjuk elkészíteni a program illetve a swap partíciót. Jelen esetben egy 4GB-os pendrive lesz a program illetve swap, meg egy 1GB-os az adat, de ez teljesen lényegtelen, ugyanis olyan adathordozót és olyan méretre is beállíthatunk amilyenre szeretnénk, csak nekem most ilyenek akadtak a kezem ügyébe. Szóval csináljuk meg az elő partíciót: n enter p enter 1 enter 1 enter – a kívánt mérte - +1024M enter . Majd a swap: n enter p enter 2 enter default érték – nekem 260 – enter – használjuk fel az összes helyet, így – enter. Végezetül nyomjunk le egy w -t.

4. Formázzuk meg az eddigi meghajtókat. Adat: mke2fs -j /dev/discs/disc0/part1 . Majd a swap: mkswap /dev/discs/disc0/part2 .
5. Már csak az adat partíciót kell megcsinálni a másik pendrive-on. Írjuk be: fdisk /dev/discs/disc0/disc . Majd kövessük az alábbi betűket: n enter p enter 3 enter – default értékhez – enter – szintén default értékhez – enter. Végezetül: w .

6. Végezetül formázzuk meg a harmadikat is: mke2fs -j /dev/discs/disc1/part3 .

7. Ha ezzel készen vagyunk folytassuk a leírást, tegyük fel Intruder2k5 lemezmentését, stb, stb. Egy dolog, amikor a fenti leírásban a harmadik partícióra hivatkozunk akkor a disc0-at disc1-el kell helyettesíteni. Pl a post-boot állományban. Nem ezt kell írni: mount /dev/discs/disc0/part3 /opt/etc/samba/Share , hanem mount /dev/discs/disc1/part3 /opt/etc/samba/Share .

A következő oldalon ismeretek pár hasznos parancsot, pár egy soros tippet illetve megmutatom, hogy mit hoznak ki a routerből a nagyok.

Disk Image File aktualizálása

Intruder2k5 disk mentése tökéletes megoldás annak, aki egyszerűen és gyorsan akarja üzembe helyezni a routerét. Azonban mint minden fölött, a mentésben lévő programok fölött is eljár az idő, és nem nagyon egészséges, hogyha egy ismert biztonsági réssel rendelkező programot használunk, főleg úgy, ha az újabb verziókban esetleg ez már javítva van. Éppen ezért néha nem árt frissíteni a routeren lévő programokat. Ezeket egyszerűen meg tudjuk tenni az alábbi két paranccsal:

ipkg update
ipkg upgrade

Egy dologra azonban figyeljünk, hogy a konfig fájlokról érdemes biztonsági másolatot készíteni, mivel előfordulhat, hogy egy frissítés szó nélkül default állapotba állítja a konfigfájljainkat. Ha meg rákérdez akkor természetesen hagyjuk meg a régi fájlokat. Például az S99rtorrent fájlt az egyik frissítés szó nélkül felülírja, így azt erősen ajánlott frissítés előtt lementeni. A fájlt az alábbi elérésen keressük: /opt/etc/init.d/S99rtorrent .

vnStat forgalmi adatok kibogozása

Intruder2k5 Disk mentése egy ADSL-es WL-500G Premium V2-re lett gyártva, így vannak olyan beállítások amik más típusú routerekkel vagy netkapcsolatokkal nem mennek zökkenőmentesen. Igaz, hogy az esetek 95%-ban tökéletesen kompatibilis az összes router a többi típussal, azonban ez a vnStat adatlogolására nem igaz. Persze ha jó adatokat kapunk, akkor ne berheljünk feleslegesen. Most nézzük miről is beszélek.

Nekem egy ASUS WL-500W routerem van és T-Home Kábelnetem. Éppen ezért a vnStat az alábbi grafikonokat készítette: Lan, Wlan, Wan, PPPOE. Mint látszik az adatok nem éppen a valós adatokat mutatják, ezt fogjuk átállítani. Kicsit más lépéseket fogunk csinálni, mivel erre nincs általános "recept", pont a fentebb vázoltak miatt.

1. Csatlakozzunk a PuTTY segítségével SSH-n keresztül.
2. Az egész vnStat problémát az okozza, hogy a különféle típusú routerek/netkapcsolatok más interface-eken kommunikálnak. A Disk mentésben egy fajta be van állítva, de ha nekünk nem az fut, akkor rossz adatokat kapunk. Az interface-ek kiderítéséhez fel kell telepítenünk egy programot, aminek a neve nload. Adjuk ki a következő parancsot: ipkg install nload
3. Miután felment az nload nyissuk is meg: nload-m
4. Valami ilyesmi ablak kell fogadjon minket (kattintsunk a képre a részletekért):

5. Itt láthatjuk a különféle aktív interface-kat, és a rajtuk keresztülfutó sebességadatokat. A legegyszerűbb és legfapadosabb megoldás az interface-ek kiderítésére a következő. Mi a LAN, a WLAN illetve a WAN portok forgalmát szeretnénk beállítani. Kapcsoljuk ki a WiFi-t, kössünk egy gépet az egyik LAN portra és kezdjünk el tölteni valamit ami relatíve nagy sebességgel jön. Az a kettő interface, amin van adatmozgás a LAN illetve a WAN. Most húzzuk ki a LAN-t és egy gépet csatlakoztassuk WiFi-n keresztül, majd újra töltés. Ahol pedig most van adatmozgás a WLAN illetve a WAN. Innen be tudjuk azonosítani, hogy melyik interface mit takar. Nem a legelegánsabb megoldás, de hatásos. Most mindenkinek más és más interface-ek jöttek ki, én azokat használom amik kijöttek, a továbbiakban ezeket mindenki helyettesítse azzal, ami kijött.

eth1: WAN
eth0: LAN
eth2: WLAN

6. Most, hogy kiderítettük, hogy mi micsoda, már csak a konfigfájlokban kell ezeket átírni. Adjuk ki a vi /opt/etc/vnstat.conf parancsot. Itt keressük meg a #default interface sort, és alatta az Interface "ppp0"-t írjuk át ami mi WAN interface-ünkre. Nekem ez eth1. Akinek nem menne a vi használata, röviden kis magyarázat. Miután megnyitottuk a vnstat.conf-ot nyomjuk le az i betűt, így tudjuk szerkeszteni. Keressük meg a sort, írjuk át, majd az ESC-et lenyomva visszatérünk a szerkesztő módból. Most üssük le a :w enter :q! billentyűket. Ezzel elmentettük majd kiléptünk a vi-ből.

7. Most adjuk ki az alábbi parancsokat - itt is mindenki helyettesítse a sajátjával -:

vnstat -u -i eth1
vnstat -u -i eth0
vnstat -u -i eth2

8. Most írjuk be az alábbi parancsot: crontab -e
9. Itt a fentebb leírt módon illesszük be az alábbi szövegrészletet - itt is figyeljünk a saját adataink átírására! -:

*/5 * * * * /opt/bin/vnstat -u
*/5 * * * * /opt/bin/vnstat --dumpdb -i eth1 > /opt/share/vnstat/vnstat_dump_eth1
*/5 * * * * /opt/bin/vnstat --dumpdb -i eth0 > /opt/share/vnstat/vnstat_dump_eth0
*/5 * * * * /opt/bin/vnstat --dumpdb -i eth2 > /opt/share/vnstat/vnstat_dump

Mentsünk, lépjünk ki.

10. Adjuk ki az alábbi parancsot: cd /opt/share/vnstat/ . Ennek az eredményeként elvileg az alábbiakat kellene látnunk:

vnstat_dump_eth1
vnstat_dump_ppp0
vnstat_dump_vlan0
vnstat_dump_vlan1

11. Először is törölnünk kell az eth1-et: rm vnstat_dump_eth1
12. Másodszor a ppp0-t nevezzük át a mi WAN interfaceünkre: mv vnstat_dump_ppp0 vnstat_dump_eth1
13. Harmadszor vlan0-át a mi LAN interface-ünkre: mv vnstat_dump_vlan0 vnstat_dump_eth0
14. Végezetül pedig a vlan1-et az WLAN interface-ünkre: mv vnstat_dump_vlan1 vnstat_dump_eth2
15. Ellenőrzésképpen adjuk ki az ls parancsot, ahol én ezt látom:

vnstat_dump_eth0 vnstat_dump_eth1 vnstat_dump_eth2

Másnak is ilyesmit kell látnia, természetesen a fájlok vége a saját interface-ük neve kell, hogy legyen.
16. Adjuk ki a vi /opt/etc/samba/Share/www/vnstat/config.php parancsot. Itt is pár dolgot átírunk, itt is figyeljünk, hogy cseréljük a dolgokat a saját adatainkkal:

Ezt:

$iface_list = array('vlan0', 'eth1', 'vlan1', 'ppp0');

Erre:

$iface_list = array('eth1', 'eth0', 'eth2');

Majd ezt:

$iface_title['vlan0'] = 'LAN';
$iface_title['eth1'] = 'WLAN';
$iface_title['vlan1'] = 'WAN';
$iface_title['ppp0'] = 'PPPOE';

Erre:

$iface_title['eth1'] = 'WAN';
$iface_title['eth0'] = 'LAN';
$iface_title['eth2'] = 'WLAN';

Végezetül ezt:

$data_dir = '/opt/share/vnstat/dumps/';

Erre:

$data_dir = ‘/opt/share/vnstat’;

Lépjünk ki és menstünk a szokásos módon. Ha mindennel végeztünk akkor indítsuk újra a routert: reboot.

17. Ha mindent jól csináltunk akkor a valós adatok fognak minket fogadni: WAN, LAN, WLAN .
18. Itt le is ellenőrizhetjük, hogy mindent jól csináltunk-e. Nekem pl. látszik, hogy LAN-on nem használom a routert nomeg sokat torrentezik magában.

nTorrent - Java-ban írt torrent kliens

Már megismertük a https felületen elérhető grafikus torrent felületet. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor nem működik, vagy nincs beállítva még a https esetleg csak egy alternatívát keresünk. Én személy szerint az esetek 99%-ban a webes felületet használom, és szerintem sokan így vannak ezzel, azonban sokszor jött már jól, hogy ismertem az nTorrent Java-s klienst. Most pár sorban be szeretném mutatni, hogy hogyan is néz ki a program illetve hogyan tudjuk használni.

1. Töltsük le a programot az alábbi linkről: Katt
2. Nyissuk meg az nTorrent.exe-t. Itt válasszuk ki a LOCAL helyett az SSH-t. A Gép sorba adjuk meg a helyi IP címet, de akár a DynDNS elérésünket is megadhatjuk, feltéve, hogy az SSH nyitott a külvilág felé is, nem csak local. A többi adatot is kitöltjük értelemszerűen majd Kapcsolódás.
3. Ha minden jól megy, egy ilyen ablakot kapunk. Itt meg már mindenki kiismeri magát.

4. Ha van kedvünk játszhatunk a Beépülő menüpont alatt található dolgokkal, kinek mi tetszik.

Futó php-fcgi-k megnyirbálása

Ha kiadjuk a ps-ax parancsot, és kikeressük a megfelelő részt, valami ilyesmit kellene látnunk:

A php-fcgi 8 példányban fut. Ha nem ezt látjuk, akkor mehetünk is tovább, hagyjuk ki ezt a lépést, ugyanis most ezt fogjuk leredukálni 2-re. Igaz, hogy nagyon sokat nem zavar a feleslegesen futó process-ek, de mivel eléggé korlátozva van a hardveres teljesítmény így érdemes minden apró trükköt bevetni a gördülékenyebb felhasználás érdekében. Először is adjuk ki az alábbi parancsokat miután PuTTY-al beléptünk:

1. rm -r /opt/etc/lighttpd/conf.d/ : Töröljük a már nem szökséges mappát a benne található állományokkal.
2. /opt/etc/lighttpd/lighttpd.conf . Keressük meg a #### fastcgi module részt. Ez a 209. sor környékén található. Itt töröljünk mindent, ami ezen alrész alatt van - az egyszerű szövegszerkesztési műveletek feljebb találhatóak - és illeszük be az alábbi új beállítást:

#### fastcgi module
## read fastcgi.txt for more info
fastcgi.server = ( ".php" =>
( "localhost" =>
("socket" => "/tmp/php-fastcgi.socket",
"bin-path" => "/opt/bin/php-fcgi",
"min-procs" => 1,
"max-procs" => 1,
"max-load-per-proc" => 4,
"bin-environment" =>
( "PHP_FCGI_CHILDREN" => "1",
"PHP_FCGI_MAX_REQUESTS" => "1000" )
)
)
)

Lépjünk ki (ESC, :w, :!q).
3. Indítsuk újra a lighttpd-ot: /opt/etc/init.d/S80lighttpd restart . Ez után az alábbi ps-ax kimenetet kell látnunk:

SSH Tunnel

Mély szakmai magyarázatba nem bonyolódnék, mivel nem is értek hozzá, illetve interneten sokkal jobb és részletesebbleírások is olvashatóak. Most csak egy dologra fogjuk használni az SSH Tunnel-t.

Sokszor előfordult már, hogy a torrent oldalakon az egyik torrentél aktív volt az állapotom, míg egy másik torrentnél passzív. Ha biztosra akarunk menni, az IP címünk illetve egy megfelelő weboldal ismeretében eldönthetjük, hogy a torrent-re szánt portunk milyen állapotban van. Ha azonban egy bonyolultabb dolgot szeretnék megismerni, ami ezen kívül sok egyébre is jó, akkor folytassuk az olvasást.

Ha van SSH a routerünkon, az ip-config-ban engedélyezve van a távoli elérés, akkor használhatjuk az SSH Tunnel-t. Lényegében azt fogjuk csinálni, hogy SSH-n speciális módon csatlakozva, a külvilág felé látszólag a router IP-jéről netezve fogunk böngészni. Mi elküldjük a kérést a routernek, az a külvilág felé, megkapja a választ, és azt tovább küldi nekünk. Ez egy nagyon pongyola megfogalmazás, de remélem érthető a lényeg. Most kezdjünk is hozzá a beállításhoz.

1. Megnyitjuk a PuTTY nevezetű programot.
2. Beírod az IP-t/host-ot, a megfelelő portszámot. Ha nem változtattunk semmit, akkor a 22-es portot használjuk. A hostnak mondjuk használhatjuk a DynDNS címünket, aminek a beállítása fentebb olvasható.
3. Keressük meg a bal oldai menüben a Connection, SSH, Tunnels helyet.
4. Source port-nak mondjuk adjunk 8080-at.
5. Destination-nak mondjuk adjuk meg a www.utorrent.com:80 címet.
6. Kattintsunk az Add gombra, majd az Open-re. Ekkor a felbukkanó PuTTY ablakban jelentkezzünk be a routerbe, az SSH-n használatos adatokkal.
7. Ezek után a böngészőnkbe írjuk be a http://localhost:8080/testport?port=6881 URL-t. Ekkor feljön az uTorrent oldala, hogy a 6881 portunk nyitott-e. Ez persze mindenkinek az, amire a torrent be van állítva.

Ezen kívül bármilyen oldalhoz csatlakozhatunk így, amelyiknek nyitott a 80-as portja. Az oldal szemszögből úgy fogjuk meglátogatni, mintha a routerhez csatlakoztatott netről tennénk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hi​r​de​t​é​s​

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.