Ebben a tesztben A legelső generációs K7-es platformról fogok írni! Ami ugyebár a K6-os platform leváltója! Tehát mindenképpen folytatásának tekinthető az előző cikkemnek.
1999 Júniusa igazi mérföldkő volt az AMD számára, hiszen ekkor mutatta be a K7-es architektúrát, és a köré épülő processzorait. Ezek a processzorok voltak a legelső, máig ismerősen csengő nevű Athlon processzorok. Az első példányok 500MHz-en ketyegtek, s az Argon kódnévre hallgattak, és még 0,25 mikronos csíkszélességgel készültek, akárcsak a K6-os CPU-k. SIMD utasításkészletből ezek a processzorok az MMX-et, és a kibővített 3Dnow! utasításokat támogatták. Ezek a CPU-k új foglalatot, azaz inkább úgy írnám, új tokozást kaptak, s így született meg a SLOT-A. Ami nagyon hasonló az Intel féle SLOT-1 megoldásáéhoz. Hangsúly a hasonlón van. A CPU magja egy kártyaszerű NYÁK-on kapott helyet, ami mellé még rá integrált a gyártó 512KB L2 Cache-t, ezzel fokozva a CPU teljesítményét. De ezeknél a CPU-knál a Cache memória felezett órajelen járt a CPU órajelével szemben, azaz egy 500MHz-es CPU esetében a Cache memória 250MHz-en ketyegett. Erre azért volt szükség, mert az akkori technológia nem tette lehetségessé a magasabb órajelen ketyegő Cache memóriák gyártását. Megjegyezném, hogy az első Intel Pentium III-as CPU-kon is így volt megoldva a Cache.
De az AMD ennyi fejlesztéssel még nem érte be! A K7-es Architektúrával bevezette a DDR üzemmódot a CPU-inál, azaz a beállított FSB órajelét megduplázva, 1 órajel ciklus alatt 2 adatmozgás történik, így növelve a sávszélességet. Ez nem jelenti azt, hogy DDR memória kell egy ilyen gép üzemeléséhez, hanem csak azt, hogy míg a beállított Natív FSB órajel 100MHz, addig az effektív órajel 200MHz-nek minősül. Világos? Ezt a technológiát az Intel a Pentium4-essel mutatta be, s egészen a Core architektúra végéig (Core2 Duo Core2 Quad) ezt használta/használja.
Szóval az AMD egy nagyon ütős platformmal villantott, ami hatására az Intel nyelni-köpni nem tudott, de tudta az AMD, hogy ha nyeregbe akar maradni, és a felső kategóriában is, végre először elért sikerét, ha meg akarta őrizni, akkor a folyamatosan kell tovább fejlesztenie, csiszolni a technológiáját. Szóval az AMD nem sokáig teketóriázott, és már év végén kiadta a csökkentett csíkszélességű Athlonokat, amelyek már 0,18 mikronos gyártástechnológiával készültek. Ezek a Athlonok a Pluto kódnevű magra épültek, s a csökkentett csíkszélességnek köszönhetően magasabb órajel volt elérhető, sikerült elérni a bűvös 1000MHz-es órajelet,
Szépen beköszöntött az új évezred, s a gyártástechnológia lehetővé tette az „ On Die Cache”-t, ami segítségével a CPU belsejébe tudták integrálni a Cache memóriát, így lehetővé téve, hogy az a CPU órajelével azonos sebességen ketyegjen. Az első ilyen processzorok a Thunderbird magra épültek, és új tokozást kaptak, s megjelent, a máig legendás Socket-A. Ilyen processzorról már készítettem bemutatót. Nem sokkal később, igaz csak nagyon korlátozott mennyiségben, és leginkább csak OEM gyártóknak készült, de jelent meg, a korábbi SLOT-A tokozásba is készített Thunderbird magos CPU-kat. Különös ismertető jelük ezeknek a processzoroknak, a korábbi SLOT-A társaikhoz képest, hogy csak fele akkora az L2 Cache mérete, azaz csak 256KB-ot kaptak. De mivel már a CPU órajelével azonos órajelen járt a Cache, ennek köszönhetően fele akkora méretű L2-vel is gyorsabb lett a CPU azonos órajelen, mint a korábbi SLOT-A modellek.
Ezek a példányok SLOT-A tokozásban 650MHz-től egészen 1000MHz-ig skálázódtak.
Magyarul ezek a CPU-k nagyon ritkák, főleg mára alig maradt belőlük működő példány
Én nekem egy 750MHz-es, kicsit sajnos defektes példány jutott, és bármennyire szerettem volna erről a prociról írni egy bemutatót, nem jött össze, viszont a 700MHz-es Pluto magos Athlonom hibátlan állapotú, így arról fog szólni ez a cikk
Látható a képen, hogy a CPU gyárilag egy bazi nagy hűtőbordával, és dupla ventillátorral van felszerelve, hát igen, ezekre a CPU-kra kellett is a hűtés rendesen, tudtak melegedni.
Mivel a hűtés nem, vagy csak nagyon körülményesen távolítható csak el, én ettől most eltekintettem, így csak a gyári hűtést használtam a tuning alatt. Elől járóban annyit elárulok, hogy garantálni tudom, hogy ez miatt nem fog csorbulni a tuning teljesítménye a CPU-nak, majd erről a végén lesz egy jó kis videó
Azt hiszem, a lényeget leírtam ezekről a CPU-król, kicsit akkor beszéljünk az alaplapokról!
új architektúra és új CPU foglalathoz új alaplapok és csipszetek dukálnak, s ezeket a processzorokat fogadó alaplapokhoz az AMD saját vezérlőt tervezett, az AMD 750-es északi híd személyében. Természetesen a VIA akkoriban élte fénykorát, és ő is készített csipszetes SLOT-A tokozású processzorokhoz. Ezek az északi hidak a VIA Apollo KX133-as nevet kapták,
Én is egy ilyen északi hidat használó alaplapot használtam a teszthez, egy Abit KA7-100 személyében!
Lett volna AMD750 chipre épülő alaplapom az Asustól és az Epox-tól is, de nem csak azért választottam az Abitot, mert Abit fan vagyok, hanem mert erre a chipsetre épülő alaplapok tényleg többet kínáltak, mint az AMD750 köré épülő alaplapok.
Először is, erre az északi hídra épülő alaplapok támogatták először a 4X AGP-t, ami akkoriban nagyon nagy ritkaságnak számított. Persze nem véletlenül, hiszen az akkori grafikus kártyák még az 1X AGP sebességgel is bőven beérték. Ez esetünkben igaz ez mellékes, mert a teszt alatt egy 8MB-os PCI-os VGA kártyát használtam, de gondoltam megemlítem, elvégre ez az egyik oka, ami miatt nagyon szeretem ezt az alaplapot!
Tuning szempontjából nagyon fontos, hogy ez az alaplap (talán az egyetlen) ami 1MHz-es FSB állítást is engedélyez a BIOS-ból, köszönhetően az Abit féle CPU Soft Menu III-nak. Míg a többi alaplap csak 3-4MHz-es léptékeket engedtek, ezáltal ezzel az alaplappal finomabban lehet hangolni a CPU-t.
Továbbá figyeljétek az alaplapon a 4 memória foglalatot!
A Via KX133-as chipset meg tud ennyi memória bankot címezni, de a PC133-as memória szabvány stabil működésének érdekében a chipset gyártó csak 3 memória foglalat felhelyezését, ajánl az alaplap gyártóknak! De ezen az Abit-on bizony befigyel a 4 DIMM foglalat!
Na, most figyeljetek, mert lehidaltok! Most nézzétek meg az alaplapról a képet még egyszer, jó alaposan! S figyeljétek a memória foglalatok fölött azt a 6 szem IC-t! Azok az IC-k nem más, mint memória buffer, amik segítségével az alaplap stabil marad 4darab 133MHz-es memória modul esetén is!
Szóval durván nyomta az Abit, nem csoda hogy a kedvenc gyártóm (volt) Mivel a tesztet 1 memória modullal végeztem ezért ez az egyedi tulajdonságát sem fogom most kihasználni, De a nagyon kellemes tuning opciója miatt mindenképpen ez az alaplap tűnik a legjobb választásnak!
A bevezető után lássuk a tesztrendszert:
Abit KA7-100 alaplap
AMD Athlon 700MHz SLOT-A CPU Pluto maggal
1X128MB Apacher PC133 CL2 memória
Matrox Millenium 8MB PCI VGA kártya
20GB Maxtor HDD
Windows XP SP3 operációs rendszer
Szóval, amint összeraktam a gépet, és sikerült képet kicsikarnom a gépből, első utam a BIOS-ba vezetett, hogy jól megmutassam nektek a remekre szabott túlhajtási opciót:
Látszik, hogy van minden jóság, amit ki emelnék, az a „CPU FSB Plus”, az teszi lehetővé az 1MHz-enként való FSB emelést.. Mert a CPU FSB clock szabvány szerint enged csak lépkedni, azaz 2-3MHz-es léptékeket enged. Tegyük fel, hogy nekem 123MHz kellene, akkor a CPU FSB-nél kiválasztom a 122MHz-et, mert az van hozzá a legközelebb, mert a következő lépés már a 125MHz, szóval kiválasztom a 122-t majd a CPU FSB Plus- hoz, beírok 1-et, és így jön ki a kívánt 123MHz-es FSB
Még kiemelném, hogy állítható az északi híd feszültsége, ami ebben az időben szintén nem mindennapos dolognak számított, illetve állítható még az L2 Cache osztó is, amivel igaz, hogy hiába játszottam, én nem értem el vele túl sok mindent, de legalább van
Nahh Indítsuk a gépet alapon, és futtassuk a szokásos teszteket, csak hogy lássuk, mire is képes a vas:
Én a Linx eredményét kicsit nagyon keveslem, de hát ő tudja…
Mint látható az órajelek kiírásához az Everest beépített CPU ID progiját használtam, mert a CPU-Z nem ismerte fel a feszültség értékeket. Itt látható, hogy az alap, 1,6V-on megy, illetveegypicivel az fölött
3Dmark nincs, nyócmegájjos VGA nem arravaló
Kezdjük akkor a tuningot! Természetesen, ahogy szoktam, alap feszültségen kezdtem! Kezdésnek 10%-ot löktem rajta, az FSB-t felpöcköltem 110MHz-re, ami 770MHz-et eredményezett:
Minden klappolt, szépen gyorsult is minden. a CPU jó hűvös, a két ventilátor teszi a dolgát!
Na, még 5%-ot neki! 115MHz-re löktem az FSB-t, aminek hála, 800MHz fölé ment a CPU órajele:
Még ezt is bírta a processzor.
Következett a 120MHz-es FSB, amivel már 840MHz-en ketyegett a CPU:
Na, mi változott? A feszültség igen! Ide már meg kellett emelni egy tizeddel, 1,7V-ot kapott
Lássuk ez a feszültség elég a 870MHz-hez is?
Igen, még úgy tűnik, belefértünk!
890MHz-hez:
Már 1,8V kellett. Ez fölött a gép Windows betöltéskor vagy lefagyott, elfeketedett a képernyő, vagy újraindult
Mi lehet a gond? a hőmérséklet? Még csak alig léptük át a 30fokot. Lehet… próbáljuk ki, ha lehűtjük jobban a CPU-t:
Eztet kell itten elindítani, megnézni
Szóval remélem tetszett az őrült videó! Mint látható, nem jött össze a 910MHz, és lemaradt a videó végéről, de csökkentett késletetés mellett sem!
Na, vajon akkor mi a szűk keresztmetszet? Miért nem megy többet a CPU?
Gondolkozzunk el… hogy is írtam a CPU Cache memóriájáról? Felezett órajelen megy, mert nem bírják a Cache IC-k a magasabb órajelet… 910MHz-nél akkor már 405MHz-en kellene járni a Cache memóriáknak, így hát nem csoda, hogy nem ment többet a CPU Szóval ez lett a vége.
Lehet nem lett volna alapból egy izgalmas tuning, de a kinti feeling mindenért kárpótolt
