Tesztelés
Harmadik, negyedik és ötödik nap: Tesztelés
Megvan az új memória. Alig bírtam szerezni, mert mindenhol csak rendelésre akartak adni magasabb órajelű normális gyártmányú és mégsem horror árú memóriát. Mindenesetre az nagyon pozitív, hogy az 1600-as pár simán megy 1866-on 1.6 V mellett, így le tudom mérni a memória skálázódást 1333-tól 1866-ig.
Az AMD A6-5400K alapból nem egy izmos jószág. A régebbi FX tesztek alapján azt tudom mondani, hogy a modulos felépítés, bár sokkal jobb, mint az Intel hyper threadingje, de nem igazán duplázza a teljesítményt, míg az Intel processzornak két teljes értékű magja van. Ráadásul az Intel azonos órajelen sokkal gyorsabb. Ahhoz, hogy az egy szem modul állja a sarat, magas órajelre van szükség. Azt várom, hogy alapórajelen egy szálon tudja tartani a lépést, de a több szálas CPU tesztekben el fog vérezni. Tuningolva talán már egy szinten lesz a Celeronnal. Az IGP viszont simán verni fogja az összes Intelt még tuning nélkül is. Érdekes lesz a két teljesen eltérő processzor összecsapása. A játékokban igyekeztem jól felhúzni a részletességet a játszhatóság szélére, hogy a CPU és IGP tuninghatását le lehessen mérni. Left 4 Dead alatt ez gyakorlatilag AA kivételével mindennek a maximumra húzását jelentette, de XCOM is HIGH beállítások mellett futott. A kivétel a Far Cry 3, ami 720p minimum mellett is játszhatatlan volt.
Left 4 Dead 2 IGP beállítások
A tesztelést lezártam a A6-on. Sajnos kicsit későn gondolkoztam el az NB órajel emelésén, így csak két tesztet tudtam lefuttatni. Közben beesett a várt G530 Celeron is előkerült, megvan az ellenfél. Mivel az Intel nem tuningolható, ezért gyorsabban fogok végezni vele.
A Celeronos tesztek futtatása sokkal tovább tartott, mint gondoltam, hála egy vírusnak. Nem a rendszer lett vírusos, hanem én kaptam el az influenzát. Már csak az NB tuning eredményekre várok és nekikezdhetek a grafikonoknak.
Újabb hét esett ki, mert elveszítettem a fél kezemet. Ezt szerencsére csak képletesen, de sose hittem volna, hogy ennyire függővé válhatok egy tárgytól. Természetesen ahogy lenni szokott most lett volna időm a grafikonokra. Minden fontos adatom természetesen rendszeresen mentettem a laptopomról, de egy hétig tartott amíg meglett az új darab. Tegnap este gyorsan neki is ugrottam és elkészítettem az IGP és dGPU grafikonokat. A CPU erőhöz tartozóak mára maradtak, de az Aida eredmények importjának már nem futottam neki tegnap.
A grafikonok készítése közben befutott egy Athlon X2. Nincs hozzá elég memóriám, hogy rendesen kistafírungozzam, de talán érdemes lefuttatni a teszteket, így képet lehet kapni, hogy egy régebbi gépről érdemes-e váltani. Ez persze azt jelenti, hogy a CPU és dGPU grafikonokat kezdhetem megint elölről. Ez további csúszást jelent.
Az Athlonos rendszerbe végül csak 2GB DDR2 memória akadt, az is single módban fut. Ez kb. 5-10%-kal csökkenti a rendszer teljesítményét. Az alaplap egy Nvidia alapú régi Gigabyte, amivel összeházasítani a megszokott tesztrendszeremet nem ment helyből. De mindenre van megoldás: [link].
Az X2 tesztelése közben sikerült néhány érdekes dolgot megfigyelni. Ritka az, hogy tuning hatására egy gép arányosan gyorsuljon. Az 240-est 2.8 GHz helyett 3.5-re húztam fel, ami nem csúcs, de nem is rossz. A mért értékek azonban jobban nőttek, mint a tuning. Csak arra tudok gondolni, hogy valami nagyon keményen limitálót (talán a memória sebességet) sikerült átlépnem, aminél már nem lép fel a tipikus kiéheztetési jelenség. Kiéheztetés alatt azt értem, hogy van egy pont, amikor az erőforrásért versenyző programok/szálak adminisztrációja/költsége/overheadje (szabadon választható, hogy kinek melyik megfogalmazás tetszik) eszi meg az erőforrások jelentős százalékát. A hevenyészett rendszer mellett ezért is érdemes kicsit fenntartással kezelni az X2-es Athlon eredményeit, de ha már dolgoztam vele, nem akarom kihagyni, mert alap tájékoztatónak jó.
Ráment 4 nap a grafikonokra és két nap a szövegre. Ha kíváncsiak vagytok az eredményekre, akkor lapozzatok...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
