Gondolom sokaknak nem ismerős a Foobar2000 név, mint ahogy nekem sem volt az egy nappal ezelőtt, de kezdjük a történetet inkább az elején.
Az egész évekkel ezelőtt kezdődött. Egészen pontosan 11 éve, amikor az egyik munkatársamról kiderült, hogy a zenehallgatás őrültje a szó jobbik értelmében véve. (nem a szomszédokat akarta az őrületbe kergetni, inkább a minőségi
hangzást tartotta fontosnak)
Külföldön dolgozott mielőtt munkatársak lettünk és az ottani fizetésének jelentős részét hifi boltokban költötte el audió kábelekre, előerősítőre, erősítőre és cd játszóra.
A hangfalait saját kezűleg alakította át, hogy kihozza belőlük a legjobbat. (a gyári hangváltóval izmos mélyek voltak, de a közepet nem lehetett rendesen hallani tőle és a legmélyebb tartomány ki sem jött a dobozból)
Meggyőződhettem róla, hogy jó munkát végzett. Élvezettel hallgattam ahogyan egy színpadi előadásban az operaénekesnőt hallani, amint átsétál a színpad bal oldaláról a jobb oldalra és hallom, hogy a zongora jobb oldalt hátul van.
Első találkozásom volt a minőségi hangzással.

Mivel maximalista volt és mégjobbat szeretett volna, én pedig teljesen beleszerettem a hangfalakba, ezért pár hónap múlva megvásároltam a két hangfalat.
Az otthoni holmimmal is nagyon szépen szóltak. Sokáig bakelitet hallgattam rajtuk. Az erősítőm ekvalizerét el is felejthettem. (kikötöttem, mert bárhová csavartam csak elrontotta a hangképet)
Lassanként a bakelit korszak elmúlt és jött a CD/PC (ami szerintem máig sem szól olyan dinamikusan, mint a bakelit, de ez szubjektív)
Számítógépet vettem és az akkor sok pénzbe kerülő hangkártyára kötöttem az erősítőmet és vele a két hangfalat.
Mindig olyan érzésem volt, hogy nem szól szépen, de csak évekkel később kezdtem kísérletezni, hogy kiderítsem mi a probléma. A közepek nyomottak voltak, a magasak meg levágva.
Kiderült, hogy bár a hangkártya gyári specifikáció és tesztek szerint is tudna közel 20kHz-et is kiadni kisebb jelszint eséssel, de nálam hallással tesztelve 16kHz-nél vége volt a dalnak.
Ebből három lehetőség adódott:
1, megöregedtem és már nem hallok olyan jól
2, a magassugárzók öregedtek meg és azok nem virítanak
3, nem tudom meghajtani rendesen a hangkártyát
Persze ezek kombinációja is elképzelhető lett volna és még egyebek is, de kétféle hangfalkábellel is próbáltam.
Volt wav, mp3 és ape (ape - az egyik veszteségmentes tömörítés formátuma) is a kísérletben, meg winamp és media player, de csak nem lett jó.
Aztán mivel következő lépésként a hangfalakat el kellett volna cipelni beméretni, így lassan feledésbe merült a dolog.
Szól, ahogy szól, ''ez van'' alapon.

A változás:
Tegnap keresgéltem a neten Audiophil(e) témában (a Hi-Fi-nél magasabb hangzásminőséget nevezik így, kb. ezt jelenti: a hallgatás szeretete) és találtam egy oldalt, ahol a PC-s audiophile rajongók listát állítottak fel ''szépen szólás'' sorrendjében a zenelejátszó programok között. (itt: http://audiophile.co.hu/apeflacplay.htm)
Az általam is használt winamp az utolsó helyen szerepelt.
Persze egyből kíváncsi lettem, hogy vajon az első milyen lehet!?
Ez volt a Foobar2000 (http://www.foobar2000.org/).
Írták, hogy közel sem olyan látványos, mint a winamp, de ha szebben szól akkor ez engem nem tarthat vissza.
Letöltöttem és valóban egy egyszerű, teljesen hagyományos ablakban jelenik meg a program.
A lejátszó egyik lényeges tulajdonsága az, hogy a hangkártyánknak megfelelően be lehet állítani az output data format-ot, ami már az én öregecske audigy1 hangkártyám esetében is 32bit.
Már ezzel a beállítással is szebben szól, mint a winamp, de extraként feltettem a foobar oldalon az optional component-ek között (olyanok mint a winamp pluginok) található Kernel Streaming Support-tot, melynek az az érdekessége, hogy a windows hangerőszabályozóját ki tudja kerülni és közvetlenül a hangkártyára küldi a hangot, ezzel is biztosítva a bit pontosságú lejátszást.

Nos azt kell mondanom, hogy nálam a winamp nyugdíjba vonult!
Egyszerűen akkora dinamikával szólalnak meg még az mp3-ak is a foobar-ral, hogy le a kalappal!
Természetesen semmi ekvalizer még mindig. (a programban van, de minek:-)
A középtartományban a hangok tisztán, egymástól jól elkülönítetten szólnak, olyan magasak kerültek elő, amik eddig nem tudom hol bújkálhattak és a mélyekből a hallható tartomány alja is megvan.
A programozáselméleti részhez nem értek, hogy mitől lehet valami ennyivel jobb, ha látszólag ugyanazt csinálja mindkét program, de mindenesetre a Foobar sok elterjedt formátumot ismer alapból: mp3, aac, ogg, flac, wav, wma és az ape is telepíthető hozzá kiegészítőként.

Ajánlom kipróbálásra ezt a pici 1.6MB-os ingyenes programot és remélem, hogy sok örömet fog okozni mindenkinek, aki esetleg többre vágyik, mint amit a jelenlegi rendszere tud.
Ennél olcsóbban még sosem lehetett minőségi fejlesztést véghezvinni az audió rendszerünkön :-))

eszgabor