Pro Audio vs. Hi-Fi
Sok vitát gerjeszt a téma; az "igazi" hifisek általában nem fogadják el a stúdiómonitorokat, általában a steril, lélektelen jelzőket aggatva rájuk. Ennek ellenére az utóbbi időben egyre inkább terjed a stúdiótechnika az otthoni zenehallgatók körében is. Akit érdekel bővebben a téma, utánaolvashat, nagyon sok fórumon ki lett tárgyalva részletesen, én inkább megpróbálnám összefoglalni a kérdéskört röviden.
Az alapvető különbség a hifi rendszerek és a pro audio rendszerek között az, hogy a hifiben passzív hangfalakat alkalmaznak, míg a stúdiótechnikában aktívokat. A különbség az, hogy egy passzív hangfal elé kell egy sztereó, vagy házimozi esetén többcsatornás erősítő, ami meghajtja a hangfalakat, míg egy aktív rendszer esetén az erősítők a hangdobozba vannak építve, és aktív hangváltás történik.
Passzív hangfalak esetén a hangváltást passzív áramköri elemekből (tekercsek, kondenzátorok stb...) felépülő hangváltó oldja meg. Ezek a hangfalba belépő, az erősítő által már felerősített jelet osztják szét kettő, három, vagy több útra, attól függően, hogy hány utas hangfalról beszélünk.
Aktív váltás esetén a hangkártyából kijövő alacsony jelszintet egy elektronika osztja szét több útra, majd minden úton külön erősítő erősíti a jelet a hangszórónak. Magyarul, egy aktív rendszerben egy végfok egy hangszórót hajt meg. Ezáltal megoldható az, hogy egyszerűbb erősítőt alkalmazva mégis hatékonyabb legyen az erősítés. Miért?
Azért, mert egy aktív hangfalban lévő erősítőt úgy terveznek meg, hogy az utánakötött hangszórót a lehető leghatékonyabban hajtsa meg. Egy különálló sztereóerősítőnek pedig univerzálisnak kell lennie, hiszen ki tudja, hogy milyen típusú, milyen felépítésű hangszórókat fogunk rákötni, ki tudja, milyen bonyolult hangváltóval kell megbirkóznia.
Ezek mind növelik a különálló erősítők bonyolultságát, és így az árukat is. Az aktív rendszerek kompaktak, a gyártó által egymáshoz illesztett komponensekből vannak összerakva. Így nem kell bajlódnunk azzal, hogy milyen erősítővel fog a legjobban szólni a hangdobozunk, nem kell azon gondolkoznunk, hogy bezzeg egy jobb erősítővel mennyivel jobban szólna a rendszerünk, mert aktív rendszer esetében a hangszórókhoz méretezett megfelelő erősítő van a dobozban.
Ez persze csak a legnyilvánvalóbb különbség a két megközelítés között; ezenkívül említhetjük még azt, hogy a stúdióeszközök esetén a gyártók törekednek az egyenletes frekvenciamenetre, a minél alacsonyabb torzításra, és a fázishelyességre, ami a legnagyobb előnye az aktív váltóknak a passzívokhoz képest.
Ez például az egyik oka annak, hogy az olcsóbb stúdiómonitorok is a jóval drágább komponens rendszerek sztereóterét tudják hozni. Jelen pillanatban az aktív stúdiómonitorok a belépő szinttől a high end szintig lefedik a teljes tartományt; ez annyit jelent, hogy 60 ezer forinttól 3-4 millió forintig lehet kapni stúdiómonitorokat.
Összességében az a véleményem, hogy ugyanazt a hangminőséget akár olcsóbban is megkaphatjuk egy aktív rendszertől, és gyakorlatilag nincs az a szint, amit ne tudnánk megvenni kész aktív monitor formájában. Mellesleg vannak gyártók, akik mindkét "térfélen" fociznak, ilyen például a Dynaudio, a Focal vagy a Yamaha.
Ma gyakorlatilag a komoly stúdiókban mindenhol aktív rendszereket használnak a hangmérnökök, zenészek. Ennek ellenére sokaknak a hifirendszerek kihegyezettebb hangzása tetszik, sok esetben figyelhető meg az, hogy bizonyos hifigyártók hangdobozai bizonyos zenei stílusokon domborítanak, bizonyos stílusokat pedig "nem szeretnek".
Ki-ki döntse el, hogy neki ez hátrány-e vagy sem. Az én magánvéleményem az, hogy a stúdiómonitorok kiegyenlített hangja jobban hagyja érvényesülni az adott zenei stílusjegyeket, és így magát a zenét is.
Természetesen ilyen szinten nem lehet általánosítani, hogy stúdiómonitor = kiegyenlített hang és hifi hangfal = színezett hang, mert főleg a belépőkategóriás aktív hangfalaknál tapasztalható az, hogy inkább multimédiás felhasználásra szánják őket, tehát színezik a hangot. A Mackie MR5 erre nagyon jó példa.
A Mackie HR824 frekvenciamenete, meglehetősen kiegyenlített.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
