Előkészületek
Szerencsére elmondhatjuk, hogy kiállításról kiállításra egyre több tapasztalatot szerzünk. Ennek köszönhetően igyekszünk a BRSZK-t (Bacsis Retro Számítógép Kiállítása) is egyre jobbá tenni. Persze ez egyre több munkával is társul. Szerencsére a BRSZK csapata is egyre csak bővül, így a munka elég jól megoszlik, de persze így is elég alaposan rá kell készülni.
Minden BRSZK beszámolót úgy szoktam kezdeni, hogy bemutatom az előkészületeket is, és ezt a hagyományt ezúttal sem szakítanám meg, már csak azért sem, mert legalább olyan izgalmas, mint maga a rendezvény. Legalábbis nekem/nekünk, kiállítóknak.
Azt már korábban elmondtam, hogy néhányunknak (és most már egyre többünknek) a kiállításra való felkészülés egész éves projekt. Amint hazapakoljuk a kis gyűjteményünket, már úgy pakoljuk el, hogy készülünk is a következőre, hiszen tele vagyunk új tapasztalatokkal, új ötletekkel. Szóval mikor eme sorokat írom, már bizony, minden túlzás nélkül elkezdtem a következő szervezését. (Például, hogy megvan a konkrét időpontja a következőnek.)
Szóval kisebb-nagyobb megszakításokkal, de egész évben megy a szervezkedés, és a csapaton belüli diszkurzus, ki mivel készül, vagy épp mivel küzd.
De a tényleges hajrá a mostani rendezvény előtt cirka két hónappal kezdődött meg.
Én például szereztem új asztalokat, mert mindig asztal- / helyhiánnyal küzdünk. Ezeket az asztalokat már május elején a helyszínre vittük, lapraszerelt formában.
Persze fizikailag a csarnokban ekkor még olyan túl sok dolog nem történt. Mindenki a gépeit / gyűjteményét készítgette fel.
A Kiállítás június 24-25-én volt megtartva, és a tényleges felpakolás, a rendezvény “megépítése” 18-án kezdődött. Azaz 6 nappal a nyitás előtt. Ezen a napon már bizony nyélgázon, 8 fővel kezdtük meg a kialakítást.
Tehát -6. nap, vasárnap:
Kezdődött azzal, hogy a helyszínre vittük a gépeimet.
Miután erre is szép számmal voltunk, így a meló ezen része, ami korábban nekem közel egy teljes napot vett igénybe, most 8 fővel és két utánfutóval kb. 45 percre redukálódott. Még mindig úgy él a fejemben a számítógépeim felpakolása, mint a munka egyik legnehezebb része, magamban picit meg is könnyebbültem, hogy milyen jól állunk, de persze ez közel sem volt így.
Hiszen a gépeim felhordása után jött az 50, már korábban felvitt asztal összeszerelése, és az iskola épületéből az asztalok és székek áthordása is.
Mivel az asztalok tetemes többsége, fogalmazzunk úgy, hogy (még) nem a spórolás jegyében készült, így kora délutánra már mindenki “kellemesen” elfáradt. (Értsd: rohadt nehezek voltak.) Az asztalokat a terem szélére helyeztük, mert másnap még pingpongverseny volt, és azt meg kellett várni, hogy ténylegesen elkezdjünk sakkozni az asztalokkal.
-5. nap, hétfő: A pingpongverseny miatt a csarnokban napközben még nem tudtunk csinálni semmit, így még én is az utolsó simításokkal foglaltam el magam otthon.
De biztosítottak, hogy este 8-kor / -tól szabad a pálya. Segítőim nagy örömére mondtam, hogy ha csak két órát, akkor annyit, de muszáj haladnunk, nem vesztegethetünk el semennyi időt sem, mert ki tudja, milyen váratlan fordulatok lesznek. Szóval még szinte el sem hagyták a pályát a pingpongosok, mi már mentünk is be, és kezdtük is megtervezni, hogy legyenek az asztalok elhelyezve.
Este 10 óra után már meg is volt az alap koncepció. Persze tisztában voltam vele, hogy még egy csomószor, csomó helyen biztosan lesz variálás, de mégis lássuk, hogy is néz majd ki, amit elterveztem fejben. Bónuszként pár gépem is felkerült az asztalokra.
-4. nap, kedd:
A legfontosabb az volt, hogy az én gépeim legyenek beüzemelve, mert csütörtökön-pénteken nekem még dolgoznom kellett, s igaz, délutánonként felmentem, de tisztában voltam vele, hogy a saját kiállítandó gépeimre már nem lesz időm, így azokat szerdáig üzembe kellett helyezni. Tehát az én gépeim beüzemelése volt a prioritás, illetve már Frescho, és Cocoon-Z is hozott egy adag számítógépet. Továbbá elkezdtük az asztalok elhelyezésének optimalizálását. Így estére már így néztünk ki:
-3. nap, szerda:
Igazándiból egész nap a számítógépeim beüzemelésével foglalkoztam, további optimalizálások történtek az asztaloknál, a zászlókat/molinókat helyeztük ki, egyéb apróbb dolgokkal haladtunk még. De ezekről, valahogy pont úgy alakult, hogy sem én, sem a többiek nem készítettek fotót.
-2. nap, csütörtök:
Cocoon-Z és csapata már “véglegesen” megérkeztek. Kellett is neki(k), mert tudtuk, hogy a retro multiplayeres sarok megépítésére kevés lesz egy nap, továbbá próbáltuk a hosszabbítókat minden standhoz kihúzni, és megoldani, hogy ne nagyon essenek benne el az emberek, illetve már megkezdődtek az első hálózati áramterheléses próbák:
-1. nap, péntek:
Ugye én már az előtte lévő napon is dolgoztam napközben, s pénteken is így tettem. Azaz a további készülődés úgy nézett ki, hogy én bent voltam a munkahelyemen, s közben telefonon próbáltam irányítani az embereket. Igazándiból ez a nap volt még legalább annyira elborult, mint a vasárnap, hiszen a kiállítók tetemes része ezen a napon jött. Igaz, tényleg próbáltam előre megtervezni, hogy ki hol lesz, és kb. mennyi hely kell nekik, de nem voltam fent személyesen, így azért volt bennem aggodalom. Ám ennek ellenére a srácok tök jól megoldottak mindent.
Délután, mire felértem a csarnokba, igaz, még a délutáni órákban volt egy-két óra hajtás, de estére szépen kezdett összeállni a dolog, sőt kivételesen még arra is volt idő, hogy mi, kiállítók egymás standját megnézegethessük.
Június 24: szombat, a kiállítás első napja
A nyitás előtt szűk egy órával még kellett némi hosszabbító-menedzselést megoldani, mert nehogy már minden a terv szerint történjen, bár ezt leszámítva tényleg minden zökkenőmentes volt. Ilyen sem volt még. Majd 10:00-kor már hivatalosan is jöhettek a látogatók…
…és szerencsére jöttek is:
Kb. 11-dél körül elértük a tavalyi csúcslátogatószámot, amire akkor azt mondtam, hogy megtelt a csarnok. Így visszagondolva, azt mondanám, akkor még táncolni lehetett volna a csarnokban. Most viszont kora délutánra tényleg megtelt a csarnok.
A teremben, ahogy egyre többen lettünk, úgy emelkedett a hőmérséklet is. Délután már alulról karcoltuk a 27 Celsius fokos hőmérsékletet. Még jó, hogy kint nem volt túl meleg. Ennek ellenére a gépek és a villamoshálózat is bírták a kiképzést.
Egész nap jöttek-mentek az emberek, és jól érezték magukat, mi pedig oktattunk, magyaráztunk, segítettünk, vagy ha csak azt kívánta a kedves látogató, hallgattuk az ő sztorijait. Így ment ez egész nap.
Majd szép lassan közeledett a várva várt 20:00. Igaz, nagyon fáradtak voltunk, de nem azért vártuk, hogy befejeződjön a nap, hanem hogy egy kicsit kiengedjük a gőzt, és a kifejezetten sikeres nap után szusszanjunk mi is “offline”. Előkerült a grillkocsi, és sütöttem mindenfélét a társaimnak, egy kis “lájtos” italozással egyetemben múlattuk az időt.
Hogy mennyire vendégszeretőek vagyunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy voltak vendégek, akik még 23:00-kor is önfeledten játszottak. Azaz senkit sem dobtunk ki csak azért, mert eljött papíron a zárás. Aki jól érzi magát, miért ne húzhatna rá még egy kicsit?!
Június 25, vasárnap:
Egy picit fáradtabban, de ugyanolyan lelkesen, és örömmel vártuk a látogatókat. A korábbi években az volt a tapasztalat, hogy vasárnap némileg kevesebben jönnek már el. Erre viszont idén sikerült rácáfolni. Igaz, lehet, hogy egy picit tényleg kevesebben jöttek ezen a napon, de nagyságrendileg hoztuk a szombati látogatószámot.
Mivel voltak versenyek, s igaz, több helyre is ki voltak írva az időpontok, az emberek nem feltétlenül vették észre, így jobb híján kiabálva hívtuk fel egy-egy fontosabb eseményre a látogatók figyelmét, így ezekre ilyenkor még több jelentkező volt. Nagy sikere volt a Mariokart versenynek is:
Illetve Alpi is csinált a látogatóknak extrém tuning show-t, s igaz, folyamatosan töltötte a szárazjeges POT-ot, de amikor célzottan odatoboroztuk a látogatókat a standjához, akkor még részletesebben, egy előadás formájában magyarázta el, mit miért csinál.
Vasárnap délután az összepakolás előtt még csináltunk egy amolyan “staff-fotót”, ahol azok a társaim szerepelnek a képen, akik valamilyen formában segítették ezúttal is a rendezvény megvalósítását.
Délután 6-ra, a hivatalos zárási időre már nem sokan maradtak (persze azért voltak a későn érkezők közül, de most sem dobtunk ki senkit a rendezvényről), és hát úgy voltunk vele, hogy utolsó tartalékainkat mozgósítva, de elkezdtük a gépek elbontását, és az összepakolást.
Persze az igazi meló az elpakolásból hétfőre maradt. Szerencsére pár társam maradt még hétfőre is, de így is késő délutánig pakoltunk. Apróbb feladatok még maradtak nekem keddre is, illetve amikor eme sorokat írom (a kiállítás után majd 3 héttel később), még mindig vannak kiállítók által nálam maradt holmik, amit első körben nem tudtak hazavinni, és az én gépeim is lassacskán kerülnek csak a helyükre, tehát még mindig vannak apróbb feladatok, de persze ezek már szépen megoldódnak…
Hát így zajlott szervezői szemmel a 8. BRSZK. Nagyon sok meló volt, több mint valaha. De úgy gondolom, megérte a fáradozást, mert ilyen sikeres és ilyen nagyméretű korábban még nem volt. Az is jelent valamit, hogy idén csak egyszer mondtam, hogy “soha többé”, és amikor mondtam, akkor is nagyon gyorsan átlendültem rajta :-).
És akkor nézzünk egy kis statisztikát:
- Összesen kb. 45 fős csapat tette hozzá a maga részét, hogy ez a kiállítás ebben a formában elkészülhessen (a képen csak 37-en vagyunk, de nem mindenki volt a csapatból a fotózás idején a helyszínen).
- 20 kiállító rakta ki a gyűjteményét a kiállításon, amiből összeállt, s lett így kerek egész.
- kb. 1000 fő látogatónk volt.
- Idén hívtam először kétségbeesetten amiatt a polgármestert, hogy elfogyott az összes előre megbeszélt parkoló (persze megoldottuk, és mindenki tudott parkolni, de korábban erre még nem volt példa).
-Kb. 15-18 kW fogyasztásunk volt óránként
- Az meg már többször volt hangoztatva, hogy több mint 200 működő számítógép (konzolokat ideértve) volt beüzemelve.
Ilyen volt tehát idén a kiállítás, az én szemszögemből. De biztosan állíthatom, hogy bármelyik társamtól is legalább ugyanilyen izgalmas előkészületeket hallhatnánk / olvashatnánk.
Na de kinél mi volt látható?!
Lapozz egyet :-)
Na de kinél mi volt látható?!
Na de most szeretném bemutatni a kiállítók standjait azoknak, akik idén nem lehettek itt a rendezvényen!
A csarnokba beérve először AKA-rom PC (Cingáriusz) részlege volt látható, ahol első sorban Abit termékeket láthattunk. Illetve közvetlenül mellette még falra vetített Pinball Extreme-t, és NES-es Mario-t lehetett játszani:
Tovább lépve az én x86 alapú PC-im “végeláthatatlan” sora következett, a kora 80-as évektől a 2000-es évekig bezárólag. Mind asztali, mind hordozható gépek formájában:
Majd a szokásos gázplazma kijelzős gépek sarka következett:
Tovább folytatva a terembejárást, következett a szintén, korábbi kiállításokról is ismert retro LAN-party sarok, Cocoon-Z jóvoltából, ami persze az idei kiállításra még tovább lett optimalizálva, és már közel 30 gép várta különböző korhű multiplayer módot támogató játékokkal:
A kiállítás egyik nagy újdonsága szintén ehhez a részhez tartozott, ki lehetett próbálni a klasszikus Doom-ot 3+1 monitoros felállásban:
Ehhez a játékmódhoz amúgy fizikailag is 4 gép kell, amik hálózatba vannak összekötve, a hálózat szépen összeszinkronizálja a gépeket, és egy billentyűzettel 3 kiterjesztett monitoros módban lehet játszani. A 4. monitor a térképet tudja mutatni (vagy ahogy a képen is látszik, a jobb szélső monitort duplázza).
Szintén Cocoon-Z részlegéhez tartozott egy kisebb laptop / tablet / különleges gépek “mikrokiállítás”, ami sajnos némileg (fizikailag is) a háttérbe szorult, mert már csak a LAN-party szekció mögött kapott helyet, de a szemfülesek kiszúrhatták, és ezeket a gépeket is megnézegethették.
Az én x86 alapú gépeim, és Cocoon-Z LAN-party szekciója között kapott helyet az Elitro Europe Kft., Aki, igaz hivatalosan szponzorként volt jelen (és majd a szponzorok felsorolásánál szintén meg fogom említeni), ám most mégis mint kiállító, és mint csapattag, szeretném megemlíteni! A kiállításra Noblechairs típusú székekkel jelent meg. Ám abszolút rugalmas volt, és a BRSZK szemléletét előtérbe helyezve, nem csak “simán” székeket lehetett nála vásárolni, hanem mint ahogy a kiállítás (szinte) összes elemét, úgy ezeket a székeket is bátran ki lehetett próbálni, bárhova elvinni, és ezekben játszani.
A terem közepén ezúttal is azok a tárgyak voltak kiállítva, amiknek nem kellett áram. Ilyen volt Cocoon-Z jól ismert videojáték-gyűjteménye:
Továbbá Robi Balboa és Schilence VGA-kártya- és alaplap-gyűjteménye:
Szemfülesek kiszúrhatják a fenti képen a TV-n megjelenő Laserdisk feliratot. Természetesen ezúttal is volt Laserdisk-lejátszónk, ahol többek között az eredeti kiadású Star Wars-trilógiát, és a Terminator 2-t lehetett megtekinteni.
Szintén visszatérő, de továbbra is folyamatosan bővülő processzorgyűjteményem is helyet kapott a sorok között:
A Laserdisk / videojátékok / VGA-kártyák és processzorok standjai közé idén új kiállítóként beékeltük Skutai Gergő Intel Atom-alapú gépeit, hogy láthassák a kedves látogatók, hogy az alacsony fogyasztású gépek milyen kiszerelésben kaptak helyet a piacon, és hogy igaz, korlátozottan, de ezeken is lehet játszani:
Folytatva a sort, Madara-san részlege következett, természetesen sok-sok konzollal, ami idén is az egyik legnépszerűbb rész volt a fiatalabbak körében a kiállításon:
A konzolok mellett Pdaw, ndman77 és quailstorm egy nagyobbacska standon kaptak helyet, és hármójuk gyűjteményét lehetett megtekinteni egyben, amik menedzserkalkulátorokat, PDA-kat, telefonokat foglaltak össze:
Idén az iPon nem csak szponzorként, hanem kiállítóként is megjelent a rendezvényen, és igaz, részükről is PC-s holmik voltak láthatók, de olyan magasra sikerült tenni a lécet, hogy mi, keménykalapos PC rajongók is (legalábbis én nagyon, pedig nálam már elég magasan van az ingerküszöb) a földön kerestük az állunkat! Az egyik kedvencem a PC-re kötött “flippergép” volt, s a Pinball Fantasies segítségével igazi flipper-élményben lehetett részünk:
Az iPon mellett SakmaN standja volt látható, akit a Regamex főszervezőjeként is ismerhetünk. Az ő jóvoltából ízelítőt kaphattunk a Regamex-ből, és szintén pár korhű konzolt lehetett nála kipróbálni:
SakmaN szomszédságában szintén első alkalommal állított ki Yutani is, aki érdekes hangkártyákat / VGA-kártyákat hozott a kiállításra:
SakmaN / Yutani mögött kapott helyett Alpi is, aki már sokadik alkalommal szórakoztatta a közönséget szárazjeges extrém tuninggal:
Alpi mellett pedig Dodi kapott helyet, aki ezúttal is a Panzer General-rajongóknak kívánt kedveskedni a második világháborús harckocsi-makettjeivel.
A kiállítás szintén egyik újdonsága volt, hogy idén már 3D-nyomtató is volt a helyszínen, Dester3D és NoIP jóvoltából, amit természetesen meg lehetett nézni működés közben! És hogy ez hogyan vág a BRSZK arculatába? Hát úgy, hogy a helyszínen nyomtatott processzor-/ VGA-kártya- / alaplaptartókat lehetett vásárolni, hogy az otthoni gyűjteményünket minél mutatósabban lehessen kirakni.
Még annyi érdekesség, hogy a 3D-nyomtató mellett volt egy “PC”, amit Siti hozott el. A gépház valójában több 1,2 MB-os és 1,44 MB-os floppy drive-ot tartalmazott. Ezek a meghajtók “úgy voltak meghajtva”, hogy egy, a mellette lévő UMPC-gépről vezérelve midi file-okat lehetett lejátszani, és a midi file dallamát a floppy-meghajtók fejének pozícionálása, illetve az ezzel járó hang próbálta visszaadni. A tapasztalat az, hogy még be lehetne kötni pár további meghajtót, és sajnos a csarnokban lévő zaj is rendesen elnyomta a kiállított “gépet”, de érdekességnek mindenképpen jó volt, és jövőre lehet még ezen csiszolni.
A kiállítás további, évek óta egyik nagy erőssége természetesen a nem-x86-os vonal is, amiért ezúttal is frescho és Mr.dozer felelt. A szokásos Commodore-gépeken felül ezúttal is voltak magyar gépeink, korai Apple, és egzotikusabb vasaink is, mint pl. Silicon Graphics O2, vagy Acorn csodánk is.
Hege barátomat szeretném még itt megemlíteni, aki nem mellesleg a rendezvény egész hetes készülődéséből végig kivette a részét (meg még az összepakolásból is). De ezeken felül ő is beszállt a kiállításba! Egyrészt a bejárat melletti projektoros Mario-t ő biztosította, másrészt, neki is köszönhetett a kiállítás Amigát és Commodore 16-ot is, illetve nála lehetett kérni floppyra írást is.
Ami még szintén újdonság volt nálunk, hogy idén már építettünk (frescho és Mr.dozer) egy úgynevezett statikus sort is, ahol a gépek csak dekorációként funkcionáltak, viszont ezt a szerepkört piszok jól tudták. A Commodore PET, és a hordozható Apricot (meg a többiek is persze) parádésan jól néztek ki.
A statikus sor mellett pedig Pali (és a fia, Gergő) által idén is ki lehetett próbálni a rádióamatőrködést, és a morzézást.
Hát így nézett ki a rendezvény képekben bemutatva!
Igaz, nem kiállítók, de a legalább ugyanennyire fontos szerepet betöltő segítőimet is szeretném megemlíteni: Golyó, Balu és Ábel a parkoltatásért felelt, a két hostesslány Zsófi és Lili, akik nem mellesleg a lányaim, intézték a Foxpost-kuponok és a szórólapok kiosztását, illetve Balázs és Ákos, illetve Gergő a be- és kipakolásban végeztek tényleg emberfeletti munkát.
De még mindig nincs vége!
Ha szeretnél tenni egy virtuális sétát, immár erre is van lehetőség!
A virtualisbejaras.hu jóvoltából bejárhatod / körbejárhatod a BRSZK-t.
Így volt kerek tehát a 8. BRSZK. Iszonyatosan nagy melót rakott bele mindenki, de úgy gondolom, bőven volt miért / kiért megrendezni.
Egy picit megint rutinosabbak lettünk, és a most szerzett tapasztalatainkat felhasználva, már most, bátran mondhatom, hogy egy még jobb, még szebb, még nagyobb kiállítást fogunk jövőre nektek építeni!
De ne felejtsük el a szponzorainkat, akik szintén kellettek, hogy ez a kiállítás ebben a formában megépülhessen! Ők pedig:
Kiemelt támogatónk a retro hardvergyűjtők kedvenc csomagküldő szolgáltatója, a FOXPOST! Csomagküldés okosan!
Foxpost.hu
További támogatóink:
IPON COMPUTER KFT.
Köszönjük a támogatást az sos-adatmentes.hu csapatának, akik profik az adatok mentésében!
Vállaljuk meghibásodott merevlemez, SSD, NAS, pendrive, memóriakártya és RAID rendszerek adatmentését, az adatok visszaállítását, megfizethető áron.
Konasoft
ELITRO Europe Kft. – A legmenőbb gamer székek!
Végezetül pedig álljon itt a rendezők nevének listája:
schilence
frescho
Alpi.
CocooN-z
Madara-san
Mira
flymi
pdaw
ndman77
mrdozer
bacsis
quailstorm
Dodi
Elitro
Dávid
Robi-Balboa
snake1977
siti
Dester3D
NoIP
hege
Balázs
Ákos
Gergő
Golyó
Lili
Zsófi
Balu
FinalCaleb
Ipse89
Pali
Csali
Tibi
Tomi
Atis
Indra
Nemes Garage
Ica mama
vgabex
